Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)

1910-02-13 / 7. szám

4 »Zakmegye, Zalavármegyei Hírlap« 1910 február 13. mas eszközöket saját legjobb belátása szerint keresse. Hogy mi volt a képviselőtestület határozatának indoka, mindenki jól tudja. Már ezidőszerint is meghaladja a pótadó a 100°/o-ot. A községi terhek fokozásában azonban még mindig nem értünk el a végső határig, mert a megoldásra váró feladatok hosszú sora áll előttünk. A kaszárnyát fel kell építeni, az elemi iskolák elhelyezése immár tarthatatlan ; a város több utcája nincs kikövezve; nincs csatornázás, nincsenek egészséges ivóvizet szolgáltató közkutak; a posta részére, az ovoda berendezésére nagyobb összegekre lesz már a legközelebbi jövőben szükség; a közvágóhid közegészségügyi tekintetben százféle kifogás alá esik s igazán csak a kényszerhelyzettel lehet megmagyarázni, hogy a hatóságok s a közönség a nyári fürdőtől aiig néhány száz méternyire fekvő szennyes, bűzös, ellenőrizhetetlen telepet megtűrik s a város népe nyaratszaka abban a vizben lubickol, amelyet a vágóhídi piszok napról napra megfertőztet. Még sok egyéb olyan dolgot lehetne felsorolni, amire a városnak pénz kell, még pedig minél hamarább. Azt azonban belátta mindenki, hogy az adóprést tovább szorítani — nagy közgazdasági veszedelem nélkül — nem lehet. Önkénytelenül is arra a gondolatra kellett jutniok a város vezetőinek, hogy a polgárság ujabb megterhelése nélkül uj jövödelmi forrásokat kell nyitni. De hiszen ez a gondolat nem uj és nem eredeti. Amikor Magyarország városainak polgármesterei kongressíust tartottak, a városok háztartásának egyensúlyát s a további fejlődést osak ugy látták biztosíthatónak, ha egyrészről az állam a városoknak megfelelő segélyt nyújt, másrészről a városok maguk jövödelmező üzemek teremtése által igyekeznek bevételeiket fokozni. A polgármesterek között bizonyára több világlátott és tapasztalt ember van, akiknek volt alkalmuk a községi takarékpénztárak működését a külföldön is közelről látni s többnek az a meggyőződése, hogy a községi takarékpénztárak a városokra nézve az önsegély hatalmas eszközei,, amellett egyáltaljában nem olyan romboló határ-u intézmények, amelyektől akár a polgárságot, akár a pénzintézeteket félteni kellene. A napilapokban, közgazdasági kapacitások tollából származó szakközleményekben úgyszólván napról napra hangzott a buzdítás, hogy a városok igyekezzenek jövödelmeiket hasznos közgazdasági alkotásokkal gyarapítani s a községi takarék pénztár? k létef-ítesévet uj bevételekhez jutni. Magyarország több városában a hitelpéuztárak annak a teremnek a levegőiét szívta és mindenkiben boldogságának megrontóját látta. Összeszedte minden erejét, hogy Magdának gratuláljon. Félve közeledett feléje. Ma^di épen akkor fordult hatgos, kedves kacagással egy ismerőse felé. Bandi azt hitte, ő tőle foidult el, hogy őt kacagja ki. Összerázkódott. Fejét vesztve tört át a tömegen g mint egy lenézett, megalázott ember rohant haza. Még azon éjszaka kitört rajta a láz. Kórházba került. Az orvosok tehetetlenül állottak ágyánál. Barátai részvéttel koresték fe', de ő semmit nem szólt, csak mereven bámult lázban égő szemmel egy pontra, ahol egy szőke fejet vélt látni, amely folyton kacag A tizedik n'ip reggelén 'evelet hozott a pósta Bandinak. Rézsfig7Íi,ű, illatos levélke volt, mely Bandit roppantul felizgatta. Csak annyi erő volt benne, hogy elolvashatta a tarta'mát: Kedves Bandi 1 Az okozott sok fájdalomért bocsásson meg de Is! en látja lelkemet, ártatlan vagyok. Ma délután anyuskával együtt meglátogatjuk. Viszontlátásra. Magda. Mosolyogva, átszellemült arcoal hanyatlott vissza párnájára. * * * A cigányasszony jóslata eddig beteljesedett. ! nagy prosperitással működnek s a városok | ezzel jelentékeny támogatáshoz jutnak. És hogy a hatóságok égisze alatt működő pénzintézetek eszméje már nálunk sem uj dolog, bizonyítja az is, hogy nagyon rövid idővel eze őtt Zalavármegye törvényhatósági bizottsága is egész komolyan foglalkozott egy vármegyei takarékpénztár felállításának tervével. A közvéleméuy tehát úgyszólván preparálva volt arra, hogy a községi takarékpénztár tervét örömmel fogadja s a képviselőtestület nagy többséggel el is fogadta azt a tervezetet, amely szerint a váios a községi takarékpénztárt felállítja, a szükséges alaptőkét 5°/

0-kal kamatozó kölcsön utján szerzi meg, a város kezelésében levő alapokat szintén a takarékpénztár által gyümölcsözteti. Azt hittük : ezzel a takarékpénztár sorsa el van intézve. Ha meg is fellebbezték, ez csak ideig óráig tartó halasztást eredményezhet, merthát az önkormányzatok elhatározásait nem szokták túlzott gyámkodással korlátozni. KülönöseD pedig a legújabb időben olyan volt a szellem legfelsőbb helyen is, hogy inkább uz önkormányzati jogok kiterjesztésének, mint összezsugoritásának kedvezett. Nagy voit tehát városszerte a meglepetés, amikor az állandó választmány olyan határozati javaslatot fogadott e

1, hogy a községi takarékpénztár felállítására vonatkozó képviselőtestületi határozat jóváhagyásának megtagadásá

f ajálja a törvényhatósági bizottságnak. Mert — amint az előterjesztés bizonyítgatja — a képviselőtestület határozata és tervei ellenkeznek a törvénnyel. Ezzel az állítással szemben ezidőszerint nem tudok vitatkozni. Először azért, mert nem ismerem a javaslatot és indokait; másodszor ; azért, mert nem vagyok járatos a törvény szőr, szálhasogató magyarázatában s nem tudom azt ! sem, mennyiben eshetik a törvényesség szem! pontjából kifogás alá a város elhatározása. De ! az már nekem ig talányos, mint annyi emberJ nek Zalaegerszegen, hogy uiiért törvénytelen | nálunk az, ami Magyarország más városaiban ! törvényes? Miért szabad Pinkafőnek községi j takarékpénztárt felállítani a miért uem szabad Zalaegerszegnek ? A határozat más városok pél! dája után hozatott; a módozatok legnagyobb részben utánzatok, úgyszintén uz alapszabályok is. Hogyan lehet tehát az, hogy más vármegyékben törvényesnek és hegyesnek találták ugyanazt, amit nálunk törvényellenesnek s hely; telennek találtak ? Vagy talán csak a szemüvegben s a szándékban van a hil>a? Másut< j talán arra igyekeztek indokokat találni, hogy: i miként lehessen a városok határozatát jóvái hagyni, raig nálunk olyan okok után l utattak, amelyek a jóváhagyás megtagadását támogatják ? Mfrt bizony a paragrafusokból sokszor ezt ie, azt is ki lehet hámozni. Attól függ, hogy milyen szándékkal kutat köztük az ember. De fogadjuk el azt, hogy tényleg ellenkezik a törvénnyel a város határozata. Akkor meg • arra a régóta hangoztat itt ig izsígra bukkanunk, I hogy a városi önkormányzati rendszer, ah 'gv \ azt a ma érvényben levő törvények szervezték, j régen megérett az alapos reformra. Ahol a gyámi kodáanak akkora hatalma van, hogy a városuk saI ját javaikkal neun rendelkezhetnek és saját elhatá| rozásunkból, a maguk zsebére semmit sem te; hitnek, ott ninos önkormányzat. Az sutonomia i csak fikció — s az önkormányzati jog — : a városi önkormányzat keretén s érdekkörén kivül álló tényezők kezébe van letéve. Nem ezt. bizonyítja e az is, hogy Zalaegerszeg város polgármesterének fizetésemelésére vonatkozó képviselőtestületi határozat is megsemmisítésre van szánva? i A polgármester fizetése 3600 K. A képvis

cj lőtostülol ugy találta, hogy ez nem méltó sem az ál; láshoz, sem a városhoz. Felemelte tehát n fuetést 4S00 koronára. A vármegyén ezt is törvényellenesI nek mondják. Ott jobban értik a törvényt, tehát hz állítást el kell f. gi dai. Én azonban egt'sz határozottan tudom, hogy Magyarország sok r. t. városában magasabb fizetése v?a a polgármesternek, mint 3600—4400 K. Másutt szabad j a városoknak tisztviselőiket jutalmazni, nálunk nem. Szóval : ehány ház, annyi szokás, annyiféle felfogás. Mi még nagyon messze vagyunk attól, h

oK7 egységes f-ifogás uralkodjék a közigazgatás terén is. Minden vármegye külön ország. Egyikben szabadabb a mozgás, mint a másikban. Ezért a városoknak az a törekvése, hogy felszabaduljanak a gyámkodás alól, feltétlenül jogos és méltánylandó, mert intellektu ilis és anyagi erejüknél, rengeteg áldozataiknál fogva nem méltók arra a helyzetre, hogy önrendelkezési joguk lépten-nyomon korlátoztasbék. (X. Y. Z) » « * Ezen ügyekre vonatkozólag még egy másik cikket is kaptunk, amily a következőket mondja: Mult hétfőn az a hihetetlennek látszó hír terjedt el, hogy Zaiuvármegye állandó választmánya mult hétfőn, e hó 7-én tartott ülésében állást foglalt Zalaegerszeg t. t. városnak a községi takarékpénztár létesítésére irányuló határozata ellen; valamint azon egyhangúlag hozott határozatával szemben, mellyel a polgármesternek eddig élvezett javadalmazását a létező viszonyokra 8 a polgármester által elfoglalt állásra való tekintettel, évi 1200 koronával felemeli. Nem akarunk nzzal foglalkozni, hogy e hihetetlennek látszó hír milyen konstornátiót szült a város közönsége körében s annak minden rétegében, hanem csak arra akaruuk rámutatni, hogy az állandó választmány javaslata városunkkal szemben egyenesen méltánytalan, igazságtalan és káros hatású. Zalaegerszeg város községi takarékpénztárai óhajt létesíteni abból a o Üból, hogy a vállalat révéu nyerendő haszonból, a községi pótlókot csökkenthesse s a polgárokra e-<ő terheket eny; bíthesae; mert ha látjuk, hogy a létező takarékpénztárak rövid idő alatt óriási vagyonra tesznek szert, amellett, hogy a részvényesek is busás jövödelmet hu/.oflk részvényeik után, nem látjuk be, miért ne tehetné ezt egy város is, melynek épp ugy kötelessége arra törekedni, hogy jövödelmét lehetőleg emelje, mint az egyes embernek vagy társulatoknak. Vagy talán ez privilégiuma egyeseknek ? Már maga az a tény, hogy a képviselő testületben eg_\edül ós kizárólag csak a helybeli takarékpénztárakban érdekelt vezeiő egyének opponáltak az eszme ellea s o-iak ezek fellebbezték meg a nagy szótöbbséggel hozott határozatot, nem amellett tanúskodik-e, hogy a községi takarékpénztár igenis hasznot hajtó vállalkozás 8 a takarékpénztárak a keletkező konkurrenciától tartanak. V;igy attól félnek, kogy iskolát csinál az eszme ? Igazságtalan <17 ^l'^ndó választmányaik a polgármesteri j ivüdaimazás tárgyában hozott határozattal szemben tanúsított magatartása is. Mert mit akart a képviselő-testület ezzel az egyhangú ag hozott határozatával ? Azt, hogy a miudenkori polgármester olyan javadalmazásban részesüljön, hogy ne legyen kénytelen anyagiakkal küzdeni. Hogy függetlenné t hesse magát minden oldalról. És, kérdjük, uem áll-e módjában a miL>d"nkori polgármesternek a kérdéses fizetés javítást ií/*/,eresen felülmu'ó ÖSrzaget a városnak m gtakarítani ? N >m szólunk dr. Korbai Károly ez idő szerint való polgármesternek általánosan elism rt takarékosságáról, aki rövid néhány évi műiödési ideje alatt is ezreket takarított meg városának és fog megtakarítani a jövőben. A fizetésjavítást kimondó képviselő-testületi határozatot a közgyűlés egyhmgúsg hozta meg. A/t egy fiktív név alatt egy nem létező személy, idegen községben feladott távirattal támadta mtg. A távirati fellebbezésnek Varga József zalaegerszegi adufi'.e.ő — van aláírva. I yen nevii adózó tél b van a városban, ?.zonbaa ez k közül egyik sin azonosította m igát a feliébbazőve

!, nyilvánvaló tehát, hogy egy nem létező szem'Tyel állunk szemben. Téve, tagadva, hogy a fellebbező létező személy volna, akkor is helytelen a választmány állásfoglalása, mert épp ú^y, a mint a vármegye törvényhatósági bizottsága a plébániai templomban levő orgona beszerzése alkalmával, egy személy'által beadott fellebbezés dacára a képviselő-testület határozatát emelte jogerőre, pedig a fellebbező érdekelt fél volt s felebbezését a vármegyei közgyűlésen élő szóval is indokolta, most egy nem létező személynek s anmitmondó felleb| bezésével szemben a képvisalő-testüM állásj pontjára kellene — igazság szerint — helyez< kedaie. Mert a következetlen elbánás nem méltó : egy olyan tiszte'etr. méltó testület tekintélyéhez, mint a rniuő a vármegye állandó választ-