Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)

1910-06-19 / 25. szám

1910. junus 26. * Zalamegye Zalayármegyei Hírlap* 3 részére nagyobb mennyiségét biztosítani s azt tavasszal vetés oéljátra kiosztani. Dacára annak, hogy a kedvezőbb időjárás, a csapadék és kellő melegség a burgonyát erőteljesebb fejlődésre ösztönzi s igy a kártétel, mit a gombabetegségek okoznak, ma még nem olyan szembeötlő, mégis sok beteg, esetleg egészségesnek látszó gumó fog betakarittatni, amely a burgonyabetegség okozta bajokat jövő évben még fokozottabb mértékben fogja terjeszteni. A takarmánynövények a kedvező időjárásban erőteljesen fejlődtek s tömeget eleget szolgáltatnak. Ott, ahol nagyobb záporok, iezapolás a természetes kaszálókat be nem hordták, ott minőségre is lehet számítani. Általánosságban a takarmánynövények jó termest Ígérnek, csak a osapadékdus időjárás teszi kérdésessé, hogy milyen állapotban és minőségben lesznek ások behordhatók. AB állatállomány takarmányozása e hóban már az idei termésű takarmányokkal, zöldtakarmánnyal s réssben a legelőn eszközöltetett. A kedvező időjárás vagyis a sok csapadék, a legelőket oly mennyiségű fű nevelésére képesítette, hogy olyan helyeken, ahol már ez időszakban, a talaj kaviosossága, vagy más körülmények következtében, a legolő ki szokott égni, most is elégséges, sőt bő mennyiségű takarmányt szolgáltat a legelő jószágok részére. Az állategészségügyi viszonyok az elmúlt hóban kielégítők. Az ivarszervi hólyflgOR kiütés, a lépfene és rtíhkór szórványos eseteitől eltekintve, csupán a sertésorbárc és sertésvész azok a betegeégek, amelyek erősei'b mérték léptek fel. Az állatvásárok forgalma az elmúlt hónapban közepes volt. Az eladások már nem eszközöltettek oly nagy számban s az árak sem mutattak lényegesebb változást. A sertésárak még mindig tartják magukét, s mindennemű állatért magas összegeket fizetnek. A szőlők állapota eddig kielégítő. Termést közepes mértékben hoz a szőlő s fejlődése megfelelő. A peronospora már fellépett, de a megkezdett védekezési eljárás annak továbbfejlődését m ega kadály ózza. A gyümölosfák, melyek az elmúlt hóban aránylag szépen virágoztak, termést alig hoztak, ugy hogy a f. évben is gyümölcsben szegény évjáratunk lesz. A gabonaárak az elmúlt hóban már kettős alakulat szerint iguzodtfk. Eladásra került már az uj áruból is több tétel, melynek árai 18—19 K között mozogtak, viszont eladásra került még a tavalyi készlet is, de csak kisebb mértékben. A még raktáron levő óbuza készléteket n termelők az alacsonyabb árakon nem akarják értékesíteni, a kereskedők pedig az ingadozó árakra való tekintettel csak tartózkodva mennek bele üzletek megkötésébe. Az árak ilyetén alakulásának tulajdoníthatjuk, hogy egyes helyen készletek, két nagyobb tételben pedig 130 waggon buza található készletben. Állategészségügy. A haszonállatok egészségi viszonyai a megelőző hónaphoz viszonyítva valamivel rosszabbodtak, amennyiben a lépfene, sertésorbánc és sertésvész valamivel nagyobb területenjelentkeztek, ugy hogy a fertőzött községek száma 42-ről 63 ra emelkedett. A hivatalból jelentendő betegségek közül a már említetteken kivül még az ivnrszervi hólyagos kiütés és a a rflhkór fordultak elő. Ezen betegségek a következőképen voltak elterjedve, úgymint: lépfenével a hó elején 5 község volt fertőzve, a hó folyamán megállapíttatott 9 községben, megszűnt 7-ben, fertőzve maradt 7 község; ivarszervi hólyagos kiütéssel a hó elején 9 község volt fertőzve, a hó folyamán megállapíttatott 6 községben, megszűnt ugyanannyiban, fertőzve maradt 9 község; rűhkórral a hó elején 3 község volt fertőzve, a hó folyamán megállapíttatott 1 községben, megszűnt ugyunosak 1 községben, fertőzve maradt 3 község; sertésorbáncoal a hó elején 6 község volt fertőzve, a hó folyamán megállapíttatott 21 községben, megszűnt 6 községben, tertőzve maradt 21 község; sertésvésszel a hó elején 19 község volt fertőzve, a hó folyamán megállapíttatott 11 községbon, megszűnt 7 községben, fertőzve maradt 23 község. Mindössze tehát 42 község volt fertőzve a hó elején, a hó folyamán 48 községben állapíttattak meg ragadós, illetőleg fertőző betegségek, viszont vészmentessé nyilváníttatott 27 község, a hó végével fertőzve maradt tehát 63 község. Azon betegségek közül, amelyek nem képezik hatósági intézkedés tárgyát, a novai, pacsai és a sümegi járások területén a seroegő üszök szórványos esetei, a keszthelyi, nagykanizsai, perlaki, sümegi és zalaegerszegi járásokban a szarvasmarhákon a piroplazmózia néhány esete többnyire kedvező kimenettellel, a zalaszentgróti járás egyik gazdaságában helyi járványként szarvasmarhákon a vérzéses evvérüség, végül a a pacsai és perlaki járásokban lovakon a mirigykór enyhébb esetei fordultak elő. Védőojtások 4 községben kisgazdák állatain, továbbá 37 közép és nagyobb gazdaságban eszközöltettek lépfene, sercegő üszök és a eartésorbánc ellen. Az állatvásárok közül osak az alsólendvain fejlődött ki élénkebb forgalom, mig a többioken a közepesen tul nem tudott emelkedni. Az állatárak irányzata állandóau emelkedő volt. Május 13-án megtartatott N.-kanizsán a Xl-ik husvizsgáló-tanfolyam záróvizsgája, amelyen 14 jelölt közül 10 kapott husvizsgálói képesítést. Május 24-én megnyílt a Xll-ik tanfolyam. Barna areán világitott a sötét pír és nagy fekete szemeiből reámsugárzott szerelme. Acélos fekete haja bőséggel omlott a vállára és illata beléolvadt a künn nyiló orgonák, akácok illatába. A szivünk már teli volt ékes vallomásokkal, az érzések árja gyönyörű gondolatokat sodort agyunktól a lelkünkik ... de beszélni nem tudtunk, osak suttogtunk akadozó, sóhajba halkuló hangon. A szavunk aztán egyszerre elfogyott és megfogtam a kezét. Ránk szakadt a forróság ... Az erőnk elhagyott és a leány küzködve, de elgyöngülten reáhajolt a vállamra. Körülöttünk nem volt sinki más — csak a csönd . . . Égő arca az enyémen feküdt. Szerelmes vágyakozása izzó üzenettel szállott át ajakáról ajakamra és kinálta, a pillanat boldogságáért áldozatul felajánlotta, ajakának ragyogó tisztaságát... Reszkető testének lüktetése keresztülviharzott testemen, karja szilaj szorítással k rémfonódott és éjsotót haja fürtökre omolva ráborult aroomra. Egymáshoz simulva, a fiatalság fölébredt tüzében, lobogtunk mámoro8odva és tehetetlenül... Odakünn pedig már nőttek az árnyak és mi némán, mozdulatlan még mindig buosuztattuk az alkonyt. Szerelme, ahogy most kivirágzott előttem, ez odaadó édes kívánság volt, forró teste ott pihent karjaim között és csöndes megadásából éreztem, hogy vár valami boldogságos eseményre, amiről szűzi álmaiban álmadozott, amire kigyulladt képzelettel, szemérmes sejtelmekkel készülődött ... És én, a gyáván kételkedő, nem csókoltam meg a leányt . . . Leszállt ránk az este ... A nap, a tenger napja már megnagyobbodott az égboltozaton és lassú mozdulással osuszott — osuszott a vizek ; fölé. A fényességéből színek törtek elő és tarka árnyalatokkal megfestették az ég kárpitját. Tüzes sugarai megenyhültek és könnyebb, üdébb lett tőlük a levegő. A tenger készült a nagyszerű találkozásra. Szendergő aroa fölragyogott, hogy bolygó kedvese újra visszatér hozzá. Hullámait fölékesítette naranosvörös, ezüstös kék és tüzaranyos csikókkal ós fehér követeit, a fölszálló párákat elébeküldte szerelmesének fogadására. Az elfáradt nap kipirult, ahogy mindinkább közeledett a tengerhez. A libegő párák elérve a napot, kitárták fehér karjaikat és megölelték anyjuknak hűséges kedvesét, aztán körülfogták, siettették a bolygó vándort, fáradt útjában. A nap már ráhajolt a tengerre, de arcát még egyszer fölemelte az ég felé ós sugarat hintett a ! bágyadt holdra, a reszkető csillagokra, kápráj zalos szineit még egyszer rálehelte a kéklő ég\ boltozatra, mely fénylett. Révész Béla. Közművelődés a Dunántul. A Dunántuli Közművelődési Egyesület évi közgyűlése és évkönyve. Az ország egyik legnagyobb közművelődési egyesülete, a Széli Kálmán, Pallavicini Ede őrgróf ós Rákosi Jenő vezetése alatt működő Dunántuli Közművelődéi Egyesület junius hó 26-án Budapesten az uj városháza közgyűlési termében tartja meg évi rendes közgyűlését, melyre az egyesület főtitkári irodája Budapest, VII. Dohány-utca 39. I. emelet 7. adja ki a kedvezményes vasúti jegy váltására szóló igazolványokat. A dr Fodor Oszkár főtitkár szerkesztésében megjelent évkönyv, mely a DKE. utolsó évi munkásságáról beszámol, megemlékezik mindenekelőtt arról, hogy egy olyan alkotással tette a Dunántuli Közművelődési Egyesület ezen esztendő munkásságát nevezetessé, mely a magyarság jövőjének szempontjából, a jövő magyar generáció erőteljesebbé tótele érdekében korszakalkotónak mondható. A DKE. kebeléből indult ki ugyanis az a magasztos mozgalom, mely az Országos Gyermekszanatorium Egyesület megalapítására vezetett s mely mozgalom oólul tűzte ki a gondoskodást azon elhagyott, védtelen, senyvedő, gyönge csemetékről, kik hazánkban évről-évre elpusztulnak kellő és megfelelő ápolás hiányában. Ez a mozgalom a magyar társadalom legssélesebb rétegeiben keltett élénk visszhangot és állam és társadalom karöltve vállalkozott benne arra, hogy a szegény gyermekek szanatóriumának országosan fontos ügyét megoldja akképpen, hogy a gyermekszanatoriumnak országosan való szervezésével az állami gyermekvédelem kisegítő intézményét megépíti. A DKE. nagynevű vezéreinek lesz örök dicsősége, hogy felismerték a gyermekhalandósági küzdelem nagy fontosságát és hogy nevüknek fényével és egész befolyásukkal igyekeztek közrehatni, hogy megépüljön a magyar nemzeti állam legerősebb vára ; hogy megépüljön egy jövő magyar nemzedék. Örömmel konstatálja a jelentés első sorban, hogy ennek az uj gyermekvédelmi mozgalomnak az élére mint kormányzó elnök gróf Ziohy János vallás- és közoktatásügyi minister került, hogy pedig ez a mozgalom gyorsan fog eredményeket is elérni, arról gondoskodott gróf Khuen-Héderváry Károly belügyminister, Jakabffy Imre és Bezerédj Viktor belügyi államtitkárok, Bosnyák Zoitán a gyermekvédelmi osztály tudós főnöke, gróf Edelsheim Gyulay Lipót az Országos Gyermekvédő Bizottság elnöke és Ruffy Pál a gyermekvédelem népszerű felügyelője. Az a körülmény pedig, hogy éppen Ziohy János gróf kölcsönözte oda ehhez a mozgalomhoz, nemcsak a nevének fényét, hanem hatalmas egyéniségének súlyát, tudásának kincsesházát és egész tényleges munkásságának intenzív erejét, biztosíték arra néave, hogy a gyermekszanatoriumok minta intézményei lesznek a magyar gyermekvédelemnek és a legnagyobb eredmények elérésére képesek is lesznek. Mindama kulturai mozgalmakban, melyek a lefolyt évben szerepet játszottak, a DKE. is kivette a részét. A lefolyt esztendő az erőgyűjtés szempontjából örvendetes eredményekkel járt. A társadalom mind szélesebb köreiben kezd érdeklődni a DKE. munkássága iránt, mely Széli Kálmán, Pallavioini Ede őrgróf és Rákosi Jenő irányítása mellett a Dunántul 11 vármegyéje területén egyre intensivebben gyakorolja áldásos működésót. Az 1909. év során 14 alapító, 6 pártoló és 493 rendes taggal gyarapodott a tagok létszáma. Fenntartotta az egyesület a tárnoki (Fehérm.), a városlődi (Veszprémm.), a vimpáci, (Sopronm.), a szári (Fehérm.), a tarjáni (Komáromm.) kisdedovodákat, segélyezte a soproni irodalmi és művészeti kör gyermektelepítési akcióját, mint uj falusi népművelő intézményt a Dunántulon a népakadémiákat is meghonosította. A magyar nyelv tanításában kitűnt tanítók és papok segélyezésére kétezer koronát fordított, azon összegeken kivül, amelyet a Somogyvármegyei Közm. Egyesület e oólra kiosztott. Öt közművelődési egyesület munkálkodott a lefolyt évben azon nagy nemzeti oélok megvalósítására, amelyek érdekében a DKE. tevékenykedik a Dunántul 11 vármegyéjének területén: a műveltség terjesztésóre ós a közjólét emelésére. A Komárommegyei és városi Közművelődési Egyesület ólén Sárközy Aurél kir. kamarás, mint elnök és az óv egy részében Lőrincy György kir. tanfelügyelő, mint főtitkár fejtett ki áldá-