Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)

1910-06-19 / 25. szám

6 • Zalam egye, Zalavármegyei Hírlap* 1910 junius 19. BOS tevékenységet, de nagymérvű tanfelügyelő- j ségü elfoglaltsága miatt az adminisztráoionális teendőkről visszalépett és ekkor Witausek Károly t. bmegyei főjegyző választatott meg, aki ugyanabban a szellemben vezeti tovább a Komárommegyei és városi Közművelődési Egyesület ügyét, amelyben Lőrinoy György, a -hazai irodalomnak büszkesége és az ország kulturmozgalmainak egyik legrégibb haroosa, a kipróbált kulturegyesületben a közművelődési feladatok megvalósítását annyi lelkesedéssel és eredménnyel munkálni törekedett. A Somogyvármegyei Közművelődési Egyesület élén Kapotsfy Jenő és dr Andorka Elek főügyész állanak, kik ai igazgatósággal egyetemben irányítják e fontos fiókegyesület működését. A Pócs-Baranyavármegyei Közművelődési Egyesület gróf Benyovszky Mório és Erreth János vezetésével intenzivebb működését szintén ez évben kezdette meg. A Zalavármegyei Közművelődési Egyesület mint a DKE. nemzeti munkájának műhelye ritka lelkes tevékenységgel kezdette meg agitációját gróf Batthyány Pál elnök és dr Ruzsioska Kálmán tanfelügyelő vezetése mellett. Gróf Széchényi Viktor már megindította a Fehérmegyei és Székesfehérvár városi Közművelődési Egyesület tervezésének munkálatait és igy e fiókegyesület is a megvalósulás stádiumához közeledik. A Fehérmegyei Irodalmi és Közművelődési Egyesület pedig megindította a tárgyalásokat egyesületünkkel szorosabb kapcsolatba kerüljön. Székhelyét az egyesület Székesfehérvárra helyezte át és igy legköielebb a vármegyében is tényleges szerepe lesz a vármegyei kulturegyesületnek. Az ez évben megalakult Veszprémi Magyar Közművelődési Égyesület azonban nem kivánt a DKÉ-hez csatlakozni. A Tolnavármegyei Közművelődési Egyesület megalakulása érdekében eddigelé máris nagyarányú tevékenységet fejtett ki Simonits Elemér alispán, dr Szentkirályi Mihály polgármester, Tihanyi Domokos tanfelügyelő, Bodnár István és Leopold Kornél. Gyarapította a lefolyt évben a Dunántul könyvtári hálózatát is a DKE., amennyiben már 122 nép, vándor és gazd isági népkönyvtár fölött rendelkezik a DKE., amely mindezideig is jelentékeny és sikeres eredményű tevékenységet fejtett ki a hazai irodalom terjesztése és ezáltal a nép művelődésének emelése érdekében. A Komárommegyei könyvtár segélyezésén kivül 550 korona könyvtárkezelői jutalmat folyósított és pedig: Németh János tanító Galóka 50 K, Dómján József Jamarica 100, Radák Mihály Imsovoszelo 50, Kisfaludy Mihály tanító Környe 50, Bene Béla tanító Kurd 50, Domonkos István plébános Nyulfalu 50 K, R ichenbach György j-gyző Szár 50, Zsidó Lajos tanító Tárnok 50, Grábler Rezső tanító Tótvázsony 50 és Balogh Sándor Vukosavjevica 50 korona jutalmat kaptak. Az egyesület vagyonállománya 162.858.67 korona és az 1910-i költségelőirányzat 50695.37 korona kulturális kiadást előirányoz. A DKE hivatott vezéreinek nemes törekvéseit és hazafias buzgalmát eredmény csak akkor kisérheti, ha az országnak egész társadalma érdeklődéssel és hazafias segélyezéssel támogatja »zt s erre e helyről is felkérjük mindazokat, kik a nemzeti kultura eszméiért lelkesedni tudnak, a fontos feladatokat teljesítő DKE. támogatására. Adományokat az egyesület céljaira lapunk is elfogad. A DKE I ien a tagok kötelezettségei a következők : a) az örökös tag legalább 2000 korona alapítványt tesz s legfeljebb 5 év alatt befizeti; b) alapító tag legalább 200 K alapítványt tesz B azt 5 év alatt befizeti; c) pártolótag legalább 5 egymás után következő évre évenként 20—20 korona fizetésére kötelezi magát; d) a rendes tag legalább 10 évre 4 K évidíj fizetésére vállal kötelezettséget; e) a gyámolító tag az, aki a d) alatt emiitett tagsági díjnál kisebb összeggel vagy adománnyal járul az egylet céljaihoz. A tagsági díjak és adományok a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bankhoz Budapest, Dorottya utea 6. sz. küldendők. Tanügyi mizériák. A „Zalavármegyé"-ben néhány héttel ezelőtt tiszteletteljes kérdést, intéztem megyénk nagyérdemű tanfelügyelőjéhez, hogy van-e néki arról tudomása, hogy a csabrendeki állami elemi népiskolát kortestanyául használják fel. E tiszteletteljes kérdésemre sem én — sem a nyilvánosság, mely elé akkor már e kérdés tartozott — nem kapott. Ugy magán uton hallottam, hogy kir. tanfelügyelőnk a helybeli állami iskolát, illetve annak igaigatóját jelentés tételre felsiólította. Hogy mit feleltek néki, nem tudom, valÓBzinü ez hivatalos titok; azonban nekünk csabrendekieknok megadták a nyilt feleletet azzal, hogy a tanfelügyelői hivatalos leirat beérkezte után az iskola épületére kitűzték a néppárti lobogót. Mikor hozzám jöttek s jelentették az esetet, nem akartam e dolgot elhinni — s mikor már többen jöttek s erősítették a tényt, akkor felkértem Pozsgay Andor gyógyszerész urat, menjünk fel s nézzük meg, tényleg ki van-e tűzve a néppárti lobogó s ámulva láttuk, hogy a hir teljes egészében igaz. Ugy hiszem, van tételes törvényünk, mely a k zhivatalnokok maguktartását válasitási mozgalmakban szabályozza s megtiltja, hogy a középületeket választási jelvények kitűzésére felhasználhassák. Én legalább még felekezeti iskolákon sem láttam, akár az egyik, akár a másik pártnak lobogóját. Hát osak állami iskola volna e oélra felhasználható a ezek közt is osak a csabrendeki ? Ugy látszik, hogy a mi iskolánk teljesen törvényen kivüli állapotban van, hogy erre már se Isten se ember nem gondol, máskép nem történhetnének oly dolgok, minők itt történnek s melyeket a közérdek szempontjából néhány cikksorozatban fejtegetni fogok. I. Az iskola gondnoksága. Ninos oly intézmény, mely ellenőrzésre ne szorulna s minél intenzivebb az ellenőrzés, nnnál biztosabb s jobb az illető intézmény fejlődése. Az állami népiskolák ellenőrző közege a gondnokság. A tapasztalat azt mutatja, hogy jó gondnokság alatt az iskola is jó. Nahát a csabrendeki állami népiskolának ninos gondnoksága s ha valaki magát nálunk gondnokaági tagnak hiszi, az jogtalan képzelgésben szenved. Ezt tartozom itt elsősorban kimutatni. A vallás- és közoktatásügyi miniszter által kiadott utasítás, az állami elemi népisLolák gondnoksága számára a 4 §-ban ezeket rendeli: A már szervezett állami népiskolák gondnoksági tagjainak száma az eddigi marad. Az 1907: XXVI. tc. életbeléptekor az eddig kinevezett gondnoksági tagok megbízatása megszűntnek tekintendő mindazon községekben, ahol akár a politikai község, akár valamely hitközség az állami iskola fentartásához az alábbiak érfelmében hozzájárult, ahol tehát a törvény ezen testületeknek képviseleti jogot biztosit az állami iskolai gondnokságban. Minden községekben az uj gondnokság megalakítása már ezen szabályok szem olőtt tartásával eszközlendő. Ha volt is a csabrendeki állami iskolának gondnoksága; ezen gondnokság az 1907 : 26 tc életbeléptekor megszűnt; mert a politikai község az állami iskola fentartásához nem osak 5°/o iskolaadóval, hanem egyebekkel is hozzájárult. A községet az idézett törvény szerint a képviseleti jog megilleti; illetve számára ez biztosítva van. Oly gondnokság, mely 1907 óia a községnek képvifleltetése nélkül működött, vagy hivatalos fonktiót végzett, törvényellenesen cselekedte ezt. A csabrendeki állami iskola gondnoksági szervezetében 1907-ben történt valami. A politikai község akkor felszólítást kxpott, hogy a törvénynek megfelelően válasszon 2 tagot a gondnokság számára A község e felszólításnak mégis felelt s Baroza László urat B e cikk íróját gondnoksági tagoknak megválasztotta s az utasítás 6. § áuak megfelelően 30 napon belül a megválasztást a kir. tanfelügyelőnek tudomására is adta. Azóta 3 év telt el; sem Baroza László ur, sem én mint gondnoksági tagok megerősítve nem lettünk s igy a 15. §-ban előirt esküt sem tehettük le, hivatalos funktióra tehát feljogosítva uem vagyunk s nem voliunk. De rajtunk SÍDCS senki hivatalon lunktióra jogosítva, mert az 1907. törvény világosan kimondja, hogy az 1907. évi XXVI. tc. életbe léptével, az addigi gondnokság megszűnik. Uj a törvénynek megfelelő gondnokság pedig azóta kinevezve nem lett, tehát a csabrendeki állami iskola 1907. óta gondnokság nélkül van. De ha 1907 ben lett volna is gondnokság kinevezve, akkor is már 1908-ban a törvénytelen állapot beállott volna, mert az idézett utasítás 19. § ának éj pontja a gondnoksági tagságot megszünteti; »ha valamely gondnoksági tag egy egész éven át egyetlen gondnoksági ülésen sem jelent meg és ezen elmaradását a gondnokságnál elfogadhatóan nem indokolta.* Már pedig a osabrendeki állami iskola gondnoksága már évek óta ttlést nem tartott, hol ott a 20-ik §. szerint elrendelve van : > Az állami iskolai gondnokság havonként egyszer ölést tart, szűkség esetén, vagy ha a tagoknak legalább egyharmada Írásban kívánja, az elnök (alelnök) vagy ezek akadályoztatása esetén a kinevezés sorrendje szerint az első tag köteles rendkívüli ülést összehívni.c Mondja továbbá az utasítás: »Ha a gondnoksági elnök ebbeli kötelességeinek pontos teljesítését elmulasztja, az osetben a főispán által ezen bizalmi tisztség alól felmentendő s az elnöki tiszttel más bízandó meg.t Az állami iskola tehát gondnokság nélkül áll; tisztelettel kérdezem, ki végezte azokat a fontog teendőket, melyeket a törvény a gondnokságra ró; nevezetesen ki kezelte az állatni iskola vagyonát, ki vállalta a törvényszerinti vagyoni felelősséget? Ki állapította meg az iskola költségvetését, ki vizsgálta felül az iskola számadásait, ki gyakorolta a 48. §. szerint az iskolában az ellenőrzést, ki gyakorolta az 54. §-ban a gondnokságra ruházott bíráskodást ? Gondnokság nemlétében valószínűleg senki ! Ily állapot a 20 században alig képzelhető — de tényleg megvan, de hogy ne maradjon így, erre sürgős intézüedést kérünk. Löb Ignác. Az izr. hitközség közgyűlése. A zalaegerszegi zsidóhitközség mult vasárnap, folyó hó 12-én tartotta meg évi rendes közgyűlését Bosoha'n Gyula ügyvéd, hitközségi elnök elnöklete alatt a »Koronát szálló nagytermében. Az első közgyűlést május 26-ára hirdette az elöljáróság, ezt azonban nem lehetett akkor megtartani, mert a hitközség tagjai közül alig jelent meg néhány, ezek pedig határozathozatalra nem voltak alapszabály szerint feljogosítva. A másodszor hirdetett közgyüléaen sem vettek a tagok olyan számban részt, mint azt joggal remélni lehetett volna és a mint azt a hitközségi élet iránt való érdeklődés megköveteli. A hitközségi tagok osak egyetlen egyszer, az évi közgyűlésen értesülhetnek közvetlenül a hitközség beléletébeu lürtéuő mozzanatokról; és ugyanakkor nyilváníthatják véleményüket az igazgatás mikéntjére nézve is és eunek daoára olyan nagyfokú közönyt t-nusitanak a tagok a saját ügyünk iránt, hogy i kétszer is hirdetni közgyűlést, mig megtartani lehet. Rá is mutatott erre az indokolatlan közönyre az elnök, a mikor a közgyűlést megnyitva, azt határozatképesnek nyilvánította. A jegyzőkönyv hitelesítőinek megválasztása I után felolvasásra került az elöljáróság évi jelenj tése. A terjedelmes jelentésből kiemeljük a követ: kező érdekes adatokat. i Mindenek előtt felemliti a jelentős, hogy az I ősszel mult 10 esztendeje annak, hogy Boscháu Gyula ügyvéd foglalja el az elnöki széket, miu : denkinek a legnagyobb megelégedésére töltvén i be az ezzel összekapcsolt súlyos és nehéz fel; adatokat. Ezután felsorolja azokat az üdvös i intézkedéseket, a mik Boechán elnökségének I id'je alutt létesültek s a mik a hitközség eri köloai és anyagi jólétének előmozdítását hivat' vák. Akkor, a 10 éves forduló alkalmával az \ elő járóság elnöke iráut érzett tiszteletének, szerei teténék és ragaszkodásának tudós, ősz főpapjuk j vezetése alatt, küldöttségileg adott kifejezést. ! Az elmúlt évben sikerült a hitközségnek Dr István Viimos megyés püspök úrtól a régi ; templom telkére vonatkozó adásvételi szerződést. ! 600 K ellenében elnyerhetni. A szerződés kormány hutóság

:'ag is jóváhagyatott már s igy a | hitközség a régi templommá! szabadon rendeli kezik. Elismeréssel adózik a jelentés püspök ur őméltóságának az ügy elintézése körül tanúsított előzékeny eljárásáért. : Az uj templom mellett lévő beépitetlen telek 1 megvásároltatván, az a terve a hitközségnek, ; hogy oda építtet tanácstermet, irodát ós egy j tágas helyiséget, a melyben téli időszakban a | mindennapi istentisztelet megtartható lesz. Megemliti a jelentós HZ elöljáróságnak azt az | intézkedését, melylyel a szárnyasok vágási helyét a mostani helyéről a hitközségi alkántorck által lakott „Várkör" alatt levő háza udvarára helyezte át.