Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)
1910-05-22 / 21. szám
1910. május 8. • Zalamegye, Zalavármegyei Birlaf « 236 a programmbeszéd megtartása védett. A gyűlés helyére érve, a fehér ruhába öltözött leányok néhány kedves szó kíséretében egy hatalmas virágcsokorral leptek meg. A gróf beszédét többször félbeszakította H lelkesedés haugja s pe>'oeu.ig éljenezte*, amidőn kijelentette, hogy vallja és küzd mindazokért, amiket a függetlenségi 48-as párt zászlajára irt. Követeli a nemzet gazdasági függetlenségét, a magyar hadsereget, a katonai igazságszolgáltatás ujitását, a népoktatás ingyenességét, a külügyi képviseletet s ott, ahol a nép lába alól elveszett a föld, ott okos parcellázással kiváu a nép baján segíteni. Követeli a kath. autonómia törvénybe iktatását stb. Dr Dubay István fejtegette a két párt programmja közötti külömbséget. Majd Stádel János földbirtokos lelkesítette a yolgártársakat. Gróf Batthyány Pált ' és kíséreté Stádel János zalatárnoki földbirtokos látta vendégül B a pazar lakoma alatt ünnepelték a kerület szeretett jelöltjét. Innen Baktüttősre vonult a menet, ahol szintén lelkesedéssel hallgatták ugy a képviselőjelöltet, mint a kíséretében levő Verő Árpád hírlapírót. Tófej következett ezután, amely község ezidő szerint Batthyányra nem áll kedvezően, mer körülbelül fele még a néppárt hive. A gróf itt terv szeriot osak bemutatkozni akart, a választópolgárok azonban nagyon kívánták halluni. Kérésük kielégítést nyert s miután néhány aggodalmuk el lett oszlatva, önként Ígérték, hog) mielőtt leszavaznának, meggondolják a dolgot. A programm utolsó pontja Pusztaederics volt, hol azt a kérelmet terjesztette elő a biró a választó polgárság nevében, hogy 48-as felirásu fehér zászlóval kívánnak bejönni Batthyányra leszavazni, egyhangúlag a szeplőtlen 48-as lobogó alatt állanak. A képviselőjelölt után dr Dubay beszélt. Rövid ideig azután özv. Háry Istváooé urnő vendége volt a gróf és kísérete, névszeriut Dervarios Ákos, Háry Dezső, Verő Árpid, Laidli László, Kovács Károly, Czukelter Lajos és dr Dubay István. Fájdalom, mint szerény vidéki hetilap nem vagyunk abban a kedvező helyzetben, hogy a vármegye minden jelentős eseményének szinb lyére elküldhetnénk „saját külön tudósítónk tt." Pedig ezidőszerint különösen nagy szükség volna arra, hogy a tudósítások tisztán látó ós jól halló szem és fültanuktól származzanak, mert a célzatos, a függetlenségi pártot lekicsinylő és befeketíteni akaró értesítések csók ugy hemzsegnek a ferdítésektől. Klassikus példái ennek a nagykanizsai választó kerületből hangzó hirek, amelyek csodás s/inekkel festik gróf Zioliy Aladár impozáns körútját, a nép rajongó szeretetét s a függetlenségi és 48-as párt hallatlan aggressivitását. Mindezzel pedig azt akarják bizonyítani, hogy milyen téves nyomokon járunk, a mikor a függetlenségi párt diadalmas előrenyomulásáról beszélünk hétről-hétre. Persze a dolgokat sokféleképen lehet látni. Egy éljenből riadalt lehet csinálni; néhány szál tulipán virágerdővé dagadhat s 50—60 fuvaros koeiiból már diadalmenetet lehet szervezni. Aki azonban tárgyilagosan bírálja az eseményeket s nem olyankor érintkezik a néppel, amikor a kortesek, a bor és nagyhungu ígéretek felizgatják, az más meggyőződésre jut. Nemcsak a nagykanizsai választó kerületben, hanem az egész vármegyében szembetűnő jelenség, hogy a nép nagy tömege elidegenedett a néppárttól, amely sikereit tisztán személyi ku 1tusznak ki szönheíi. Amig előbb úgyszólván ellenállhatatlan áramlat volt a néppárti irányzat, ma már csak a legnagyobb erőfeszítéssel és a szélsőségekben mozgó korteskedéssel lehet életben tartani. Kétségtelen, hogy sok helyen sikerült is a kialakuló radikális nemzeti irányt meghamisítauia, de ez már csak ideig-óráig tartó eredmény, amely semmivé válik, mihelyt nem fognak re delkezésre állani azok a külső és » politikai elvektől teljesen függetleu eszközök, amelyekkel ma széltében, hosszában operálnak. Görögtüzet könnyű csinálni, csakhogy nagyon hamar elalszik és füst marad utána. Ilyenformán néz ki a vármegye néhány kerületében folytatott korteskedés, amely ceupa szemfényvesztés, görögtűz, napszámba v;i/5 lelkesedés, mondva csinált parádé. Ehhez pedig a iegjobbun értenek a nagykanizsai választó kerü!t-tbe>>», ihol gróf Zichy Aladár most utazza be a kerület községeit. A rossz nyelvek azt beszélik, hogy előtte egy egész raj ember járt, akik előkészítették a fogadtatást; megfogadták az embereket, a bandát, a virágot nyújtó fehérruhás leánykát, szóval preparálták a hangulatot. De nem egészen sikerült a programm. Igaz ugyan, hogy azt hirdetik, miszerint Zalaszentmihályon éljenek reszkettették meg a levegőt, a zenekar indulótjátszott s hullott a virág, együtt volt az egész falu, sőt az egész vidék, amelynek lakói mind, egytő l-egyig Zichy gróf hivei. Azt azonban nem mondják el, hogy a nép hevesen tüntetett ellene ugy, hogy a beszédet is abban kellett hagyni. Buosuszentlászló a tendenciózus tudósítás szerint tiszta néppárti község. És osodálatos, a progremmbeszédet mégsem akarta meghallgatni a nép. Persze, akik Bosnyákot éltették, azok nem voltak választópolgárok. Rádon egy kis csata is volt. Gróf Zichy Aladár diadalmenete, vagy 90 felfogadott fuvaros koosi, Szentpéterur-feié vouult Rádon keresztül. A nép a nagy ztjra természetesen az utcára tódult. A kocsikról mogjegyzések röpködtek, a nép nem maradt adós. Egyszer osak valamelyik koosiról lövések történtek, öt-hat lövés egymás után. A falubeliek erre berohuntak Tánoos Lajos földbirtokos házába, kaszákat, kapákat ragadtak, a kerités léceit lefeszegették, a harangokat félreverték; a néppártiak pedig lőosöket, és zászlórudakat kaptak kézre. Igy állott szemközt a két elkeseredett tábor. Szerenedére Tánozos Lajos földbirtokos megtudta fékezni a falubelieket és gróf Zichy Aladár is lecsendesítette hiveife. A háborúnak egy két ütéssel s néhány záptojással vége lett. A legérdekesebb az esetben az, hogy a rádiakra szeretnék kenni az ódiumot s Tánczos L.ijosí, aki tudvalevőleg erős függetlenségi férfiú, azzal gyanúsítják, hogy ő rendezte a tüntetést. Az egész teljesen rosszhiszemű rágalom. Rádon egy lélek sem tudott arról, hogy Zichy gróf arra fog utazni s éppen Tánczos Lajos volt az, aki a nagyobb bajnak elejét vette. A pünkösd alatt még Szentpéterurra, Dióskálra, Orosztonyba, Pacsára, Gelsértí, Alsórajkru látogatott el a néppárti diadalmenet. Pálőy László főszolgabíró előre figyelmeztette gróf Z chy Aladárt, hogy Pacsára ne menjen, mart ott nem várják szívesen. A főszolgabíró figyelmeztetését azonban nem fogadták meg. A paosai plébánia lak udvarán megesett a programmbeszéd, nagyon gyér érdeklődés mellett. Ezutáu pedig gróf Ziohy Aladár és kisérote kénytelen volt a feketesága zászlókkal feldíszített s rongyokból álló diadalkapu alatt kivonulni a faluból. Bosnyák Géza utazása és fogadtatása máiegészen máskép néz ki. Ez igazi diadal ut. Nem járnsk előtte kortesek, tele bugyellárissnl; nem fenyegeti, fanatizálja a népet senki a politikai küzdő térre bem való eszközökkel ; nem kiséri fogadott szekértábor, hanem igazi lelkesedés, szeretet, megbeosülés fogadja. Amit mond, azl áhítattal hallgatják és minden szava az igazság erejével hat. Azt a virágot, amelyet azőuijárn hintenek, a nép szivéből szakítja s annak nincs mérge, nincs bódító lehellete. Egyetlen hang sem zavarta meg Bosnyák Gíza körútját. Magytirszerd;ihelyen, Magyarszentmiklóson, Langvizen, Fűzvölgyön, Pölöskefőn, Zalaszentbalázson, mindenütt fellobogózott házak s feltörő lelkesedés üdvözölte. Gróf Ziohy Aladár nemcsak saját kerületében fejt ki heves akciót, hanem a többi vármegyebeii néppárli jelölteket is igyekszik támogatni. Arról, hogy a támogatást a nép nem veszi be, a kegyelmes ur igazán nem tehet,. Most az egyszer ellene fordul a hangulat és hiábavaló minden igyekezet; a nép politikai hangulata és érzéke átalakulóban vau és ez az á'.alakulás nem kedvez gróf Zichy Aladár elveinek. Nyáry Béla az alsólendvai mandátumot nagyon szeretné megtartani. Igaz, hogy helyzetét gróf Festetits Pál visszalépése nagyon megkönnyítette, de most Fuss Nándorral kell felvennie a harcot, akinek szintén kevés ugyan az elvbarátja, de sok a személye összeköttetése. Nyáry tehát szintén igénybe vette pártvezérének támogatását. A mull héten Lentiben jártak, de bizouy alig jelent meg a hirdetett népgyűlésen 40—50 ember. Egv kis tüntetést is r udeztek a f.ilub :liek, de komoly incidens nem történt. S íj tőrön i« inegj.tieuluk gróf Zichy Aladár és kísérői Nagy számban volt képviselve a söjtöri gyűlésen a zalaegerszegi kerület r. kath. papsága. Söjtör község iegnagyobb része azonban gróf Batthyány Pál híve, tehát gróf Ziohy Aladár mérsékelt és nagyúri modorban tartott beszéde, úgyszintén a többi szónokok haragtól és elfogultságtól hemzsegő szavalatai hatás nélkül maradtak. Söjtör község polgárságának inkább a szebbik fele volt képviselve. A férfiak inkább abban a véleményben vannak, hogy: „nem lehet a kerületet egészen a néppártra telekőtetni." Most az egyszer tehát Batthyány Pál grófra szavaznak. (A ket»thelyi tüntetés.) Rakovszky István, Rakovszky Béla és Huszár Károly pünkösd második napján Keszthelyre népgyűlést hirdettek. A Szentháromság-téren emelvényt á'lítottak s meghivták a programmbeszédre a várost és vidékét. Sokan jöttek, de nem azok, akiket vártak. A nép nem engedte szóhoz jutni sem Rakovszky Bélát, se m Rikovszky Istvánt. Abcugoltak és fütyültek, közbe kiabáltak. A szónokok azután kénytelenek voltak az emelvényt elhagyni s állítólag Rtkovszky István imigyen aposztrofálta a tüntetőket: „Gyáva osörhe." A keszthelyi választó kerület népe erre az épületes kijelentésre remélhetőleg válaszolni fog a választás napján. Nedeozky jelöltségét az egész kerület lelkesedéssel fogadta s programmbészédét nagy ünnepségek között tartotta meg. Az alsólendvai kerület függetlenségi jelöltje, gróf Festetics Pál visszalépett. Hogy az elért sikerek után mi bírta rá a visszalépésre, erről sokféle verzió kering. Az okot gróf Festetios Jonő körül keresik. Az ifjú grófnak néhány millió oka lehet arra, hogy dúsgazdag nagybátyjának kedvében járjon s mindegyik ok megér legalább i egy koronát. Ilyen kritikus időben egy-egy mandátum sorsa iránt a legmagasabb körökben is érdeklődnek s ki tudja, nem felsőbb utasítás intézte-e el az alsólendvai mandátum ügyét? B'uss Nándor munkapárti és Nyáry Béla néppárti jelölt maradtak a porondon. Fuss kilátásai javultak, ámbár tuég most is képteleuségnek tartják, hogy az alsólendvai kerület munkapárti képviselőt küldjön a parlamentbe. A letenyei választó-kerületből érkező hirek egymással nagyon ellentmondók. Dr Zalán Gyula ; bive.i biztosra veszik a sikert, de Dobrovios | Milán uépszerüsége ellensúlyozza Zalánék befuj lyását. Gróf Zichv Aladár mult héten Letenyén járt, hogy támogassa Síabó Albertet, a kerület néppárti jelöltjét. A néppárt vezérének kíséretében volt Dr Huszár Károly szerkesztő is. Hetven , felfogadott kocsiból állott a menet, amelyet j Letenyén feltűnő hűvösen fogadtak. A hallgatóság szünet nélkül Dobrovics Milánt éltette s különösen Huszár Károly beszéde alatt volt erős a zajongás, mert a szónok folytonosan Dobroviosot támadta. Va banque! (B. É ) Notn szeretem az idegen kifejezéseket ; s amikor cikkemnek francia címet adok, bocsáj natot kérek ugyan ezért az olvasótól, de hasz; nálnom mégis kell, mivel alig létezik kifejezés, | mely a magyar ember jellemének és vérmérsékletének jeiölésére alkalmasabb volna ennél. A magyar a barminokétrétü biblia mellett, éppen ugy, mint az élet egyéb alkalmainál szeret nagy téteket kockáztatni s nemcsak a népszerű huszonegyes játéknál, hanem a gyakorlatban is nem egyszer követi a »tartom a bankot U elvét. Pedig a mi gazdasági helyzetünk korántsem oly rózsás, hogy észszerű volna csekély anyagi eszközeinket mindeu alkalommal latba vetni. Nagyon sok véreink éppenséggel siralmas helyzetben sínylődnek s az ész azt követelné, hogy minden téren a leglelkiismeretesebb takarékosbagót tanusitsák, eképpeu akiadások korlátozá-