Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)

1910-05-22 / 21. szám

i 91'j május 22. sával ellensúlyozandó a bevételek csökkenése. E helyett azonban mit tesznek? Férfihez nem illő csüggedt seggel leszámolnak a létező viszonyokkai, teljeseo lemondva arról a reményről, hogy tisztességes munka, a legpontosabb rend es szigorúan kimért gazdálkodás révén zöld ágra fognak vergődhetni, osak a véletlen szerencsére bizzák soreuk jövőjét, mohó vággyal lesve, hogy Fortuma asszony szeszélye kedvezzen nekik. Ki gondol arra, hogy az ilyen felfogás mellett még azt a csekély pénzecskéjét is elveszíti, a mije van, hogy a csalfa szerencse osak százezer közül egynek nyújtja kegyét és hogyha az ilyen felfogásnak hódoló nem nagyvéletlenü! az a bizonyos egy a százezer közül, akkor anyagilag, sőt erkölcsileg ie tönkre juttiat ? Futkosnak az emberek a lóversenyekre, virrasztanak a »csöndesc mellett, megfeledkezvén családjukról, kötelességükről és kötelezettségeikről ; raknának a kis lutriba is, ha még léteznék, e helyett azonbau vesznek sorsjegyeket, hátha mégis csak beüt a vak szerencse. S ha még olyan sorsjegyeket vennének, melyeknek belső értékük van, vagyis olyanokat, amelyeknél csak a kamatok, sőt esetleg a kamatoknak ogy részösszege kerül kisorsolásra, maga a tőke pedig nem kockáztatik s a sorsjegy értéke — eltekintve a csekélyebb ingadozásu tőzsdei árhullámzástól — érintetlenül megmarad. Ezek a belső értékkel biró sorsjegyek azonban természetszerűleg nem nyújthatnak olyan nyereségi kilátást, mint azok, melyek a sorsolás után, ha ki nem húzattak, teljesen értéktelenekké válnak. Azért inkább ezeket veszi a szegényebb sorsú, abban a hiu reményben, hogy egyszerre gazdag ember lesz belőle. Pedig ha meggondolná a dolgot, dehogy is venne ilyen sorsjegyet. Csak gondolni kell a bankadó szerepére, aki rendesen nyer, mig a téteket rakosgatók rendesen veszítenek. Mégis u bankadó kookázata aránytalanul nagyobb, mint a sorsjegyeket kibocsátóké. Mert a bankadó rendkívüli szerencsétlen esetekben mégis csak veszíthet, ellenben a sorsjegy-kibocsátónál ez az eset sohasem állha*. be, feltéve természetesen, hogy öss/es sorsjegyeit eladja. A sorsjegy kibocsátó nyeresége busás és biztos, ellenben a közönség épo'y biztossággul elveszíti a pénzét. Ebből a nyereségből gazdagszik meg a sorsjegykiboosátó számtalan közvetítőivel együtt, sőt mi több : játssza gyakran anemeslelkü emberbarát szerepét is, mint cselekedett az a nemrégiben elhunyt angol uzsorás, aki százszámra tönkretette a jómódú családokat e azután —hogy megcsalja a lelkiismeret itólőazékét — néhány ezer fonttal, miket szegények közt kiosztott, meg akarta vásárolni a menybeli üdvösséget. De ugyan ki fogná rá erre az uzsorásra, hogy működése áldásos volt ? A sorsjegy kibocsátó is nyújt néhánynak egy pár ezer korona nyereményt, sőt még ezenkívül egyenesen jótékony és kulturális oélokra is áldoz valamit, de emellett szépen ki is fosztogatja a népet., természetesen aránytalanul többet zsebelvén, mint a mennyit bármi címen kiadna. Első sorban a vidék esik a sorsjegy-játék áldozatául. A jó vidéken még mindig akad talaj az ilyen spekulációkra, amelyek épen ezért kudarcot nem vallanak soha. A spekulánsok mindig a vidékre számítanak és nem tévednek. Ügyes reklám, egy pár tényleg beálló szerencsés eset nem tévesztik el hatágukat és szerfölött elősegitik ti könnyenhivő vidékiek megsarcolását. A kultura haladása, fájdalom, nem fékezi az emberek játékszenvedélyét. C«ak éppen az eszközök változnak. Mig az ó- és középkorban a kocka-játék járta, ma számtalan ÓB sokszor kiválóan raffiinirozott módon hódolnak az emberek a játék szenvedélyének. Hát ez tovább nem maradhat igy 1 A szerencsejáték, bárminő alakban jelentkezik is, olyan ördög, melyet okvetlenül ki kell küszöbölni, •> /Jfeinruegye, Za!avámo^jei Hirhi] » hogy jóllétet teremtsünk és a polgárok adófizető képességét emelhessük. Mi még bizony nagyon jelentékeny azoknak számú, kiket adóhátralékuk miatt napról-ni prit árverés fenyeget 8 a helyett, hogy eleget tennének e nyomasztó kötelezettségüknek, inkább néhány hót vagy hónap múlva értéktelenekké váló sorsjegyekbe fektetik keservesen megkeresett nem is filléreiket, hanem mindjárt koronáikat is. Ha találkoznak nemes emberbarátok, kik határt kivánuak szabni az iszákosságnak, megindítván az alkohol ellenes mozgalmat, kell hogy találkozzanak térfiak, kik felveszik a haroot a játék ördöge ellen is, mert ez még az alkoholnál is borzasztóbb pusztításokat visz végbe, nemcsak vagyonban, de az erkölcsökben is. Mindenkinek, akinek a jó iránt érzéke van, kötelessaége, hogy felvilágositólag hasson a népre és figyelmeztesse, hogy a jóllétre vezető egyedül biztos ut: a tisztességes munka és az észszerű gazdálkodás. Lelkészek, tanitók, jegyzők, orvosok és mindazok, kik a nép nevelésén fáradoznak, erélyesen karolják fel az eszmét: tanítsák a uépet takarékosságra és maguk is jó példával járván elül, minden felesleges kookázattól, melynél a nyereségre való kilátás úgyis osaknem semmi, tartózkodjanak és tartsanak vissza másokat is Különösen a vidéknek kell ezt az elvet követni, mert ha a vidók megvonja a sorsjegyepekulánsoktól a támogatást, ugy ezek osakhamar becsukhatják a boltot. 5 Szinhá j olyan nagy parádés szerepe sem volt, hogy ki• forrott művészetében alkalmunk lett vo'n». gyö| nyörködni. A többiek aztán kivétel nélkül megállották helyüket és beváltották állandóan azou beléjük vetett bizalmat, melyet tehetségeikre a közönség előlegezett. Bihary Bözsike, Fekete Irén, Kiss Czeczil, Tömbömé, Ladányi Mariska, Feketóné jók voltak, valamint~mindig művészi alakításra való törekvést árultak el Déri Bála, Báthori Béla, Kovách Lajos, Gyárfás Ödön — utólag el kell ismernünk róla, hogy az Obsitosban és a Szentgalleni kalandban meleg és őszinte sikert aratott — azonkívül Ivánfy Jenő, stb. Az őszi szezonra gyökeresen meg fog változni a társulat képe. Nagy kérdés, vájjon előnyösen-e. Báthori Bálát, Kovách Lajost ós Ivánfi Jenőt kivéve, a többi jól és előnyösen ismert tagját a társulatnak nem fogjuk már viszont, látni. E? is olyan, a mit csak regisztrálni lehet, de megváltoztatni már nem. Mindegy. Kisérje a távozókat uj állomás helyükön is az a meleg rokonszenv, állandó érdeklődés éa megbecsülés, melyben itt Égerszögen részük volt és gondoljanak azon igaz szeretettel vissza mindig városunkra, a melylyel mi is adózni fogunk emléküknek a sok kellemes és élvezetes estéért. Színház. (He.) Ma este a színtársulat válogatott erői egy cabaret előadást rendeznek ós evvel Szálkái befejezte az egerszegi tavaszi szezont. Ámbár még maradhatott és legalább május hónapot itt tölthette volna, de ha már igy határozott, nem tehetünk mást, minthogy a befejezett tényt konstatáljuk és eljárásából levonjuk a konzekvenciákat. Azt megállapíthatjuk, hogy a szezon, ha ezreke; nem is jövedelmezett, de az anyagi eredményt tekintve elég szépen bevált. Mint a hogy bevált volna az őszi szozon is, ha nem fest maga elé előre rémképeket. Az tény, hogy 1—2 előadás üresen kongó házak előtt folyt le, de egy veterán színigazgatónak annyi üzleti belátásának és főleg közönség ismeretének kell már lennie, hogy ha nem kell egy publikumnak a Sasfiók, adjon be egyszer-kétszer, ha háromszor is valami osajhókos operettet és kész a cassasiker. Elvégre azt nem követelheti, hogy a közönség szokjon az ő Ízléséhez ós kedveljen meg olyan darabokat, — teszem azt a Pesti gyerek cimü rémdrámát — a mely ai ő tetszését megnyerte. Azonban igazságtalanok lennénk, ha ennek dacára nem ismernénk el, hogy uem iparkodott a rövid szezon daoára is a legjobb újdonságok* kai megismertetni. Hiszen 1—2 napot kivéve, állandóan premierekben volt részünk. Igaz, hogy e eimen el kellett tűrnünk holmi Liliomokat, Pesti gyerekeket sőt Szentgalleni kalandokat is, pedig tudom, a publikum szívesebben látta volna helyette a Tatárjárás, Varázskeriugő sőt még a Vig özvegy reprizót is. No de ezen tul vagyunk és reméljük, hogy az őszi szezonban ezek az ellentétek is elsimulnak és ugy a publikumra, mint a direktorra nézve harmoniku« szezonban lesz részünk. A szereplő színészekről most már nem igen van több megjegyezni valónk. Tehetségeiket, képességeiket megismertük az eddigi előadások alatt, az elmúlt hét pedig nem volt színházi eseményekben gazdag, legalább is nem a darabok szerencsés kiválasztásában, mert alig adott valakinek alkalmat arra, hogy művészi felfogást tudott voina produkálni. Végtelenül kár, hogy Verő Jankának az elmúlt szezon alatt egyetlen Esküdtszék. A zalaegerszegi törvényszéknél a mult héten tartották meg a f. évi második esküdtszóki ülésszakot, amelyen két bűnügy került tárgyalás alá. Ezek közül is az egyiket már a mult évben letárgyalta az esküdtbíróság, de a Curia valami alaki hiány miatt megsemmisítette az eljárást és uj tárgyalást rendelt el. Kedden Németh József pakodi lakos állott a bíróság előtt. Az ügyész szándékos emberöléssel vádolta Némethet, aki megtörve, bűnbánóan beszélte el élete nagy tragédiáját. A vádlott 28 éves, józan életű, szorgalmas vasúti és bányamunkás. Mult óv novemberben megházasodott. Feleségül vette Norday Linát s beköltözött a fiatal asszony nagyanyjának, özv. • Horváth Györgynó pakodi lakosnak házába. , A fiatal pár boldogan élte a mézesheteket, amelyeknek azonban hamar vége szakadt. Németh József már decemberben elment Tatabányára dolgozni, mert ott jól megfizetik a munkát. A felesége egyedül maradt a nagyanyjával. A férj keresményéből küldözgetett haza az asszonynak 10-10 koronákat, a menyeoske azonban keveselte a pénzt és szemrehányó leveleket irt az urának, majd azzal fenyegetőzött, hogy elválik. Németh Józsof tehát hazajött, azzal a szándékkal, hogy itthon néz munka után. Alig szállt le a vonalról, a falubeli ismerősök rosz hirrel fogadták. Azt újságolták neki, hogy az éjjeli őrök éjfél után 2 órakor láttak egy Tóth János nevü legényt a feleségétől távozni. Tóth János már legénykorában taposta a sarat, Norday Lina körül, de fiatal volt még és szegény, hát feleségül nem vehette. Németh Józsefnek tehát nagy szeget ütött fejébe a dolog a amint hazaért, szemrehányást tett az asszonynak. A menyecske azonban megnyugtatta az urát. Azt mondta, bogy haszontalan pletykaság az egész. Németh visszatért a családjához s kijárt a vasútra dolgozni. A falubeli nyelvek azonban nem pihentek. | Az éjjeli őrök, akik látták Tóth Jánost Némethné házába este 9 órakor bemenni és éjfél után távozni, erre is arra is elbeszélték az esetet. Németh József előtt az is feltűnt, hogy felesége elhidegült iránta; az asszony öreganyja kurtán bánt vele, hol főztek neki, hol nem, alig szóltak hozzá, még egy asztalnál sem ettek s Németh türt alak volt otthonában. Ezután napirenden volt a perpatvar. Az öreg BITUMINÁ tetőfedőanyajg JSK3 tiszta bitumenből készített valódi aszfalt tetőlemez tartós, tűzbiztos, szagtalan, kátrányozást vi.gy egyéb mázolást nem igénylő BITUMINÁVAL fedett tető bemeszelve szép fehér marad és kitüuő védelmet is nyújt a nap melege ellen. BITUMIMA RÉGI ZSINDELYTETŐK ÁTFEDÉSÉRE IS KIVÁLÓAN ALKALMAS. Csakis védjegygyei ellátott tekercseket fogadjunk el. Gyári főraktár Zalaegerszeg és vidéke részére: BREINER BENŐ fakereskedésében ZALAEGERSZEGEN.