Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)

1910-05-15 / 20. szám

« *Zalansegye, Zalavármegyei Hirlapc 1910 május 15. támadt. A munkapártnak osak rejtett kávéházi sarkokbaD és bizalmas, kaszinói odúkban van lelkes közönsége. Ezért mondtam én, Hogy Fass Nándor beugrott. Való igaz, hogy a programmbesiédre összehoztak egy csomó embert, volt is műlelkesedés. De hogy az mennyire volt őszinte és mennyiben nyújthat reményt a sikerre: azt a fenti levél irója nagyon jól tudhatja. Egyébként: Vederemo. Csak tessék visszagondolni dr Varga Gábor szabadelvű jelölt esetére, aki Gróf Wilezekkel szemben megbukott Alsélendván. Akkor is mennyire biztos volt a diadal! És elfogyott a pénz is, a szavasat mégsem lett elég. Ám játszák végig az alsólendvai munkapártiak kisded játékaikat. Keserű kiábrándulás lesz a vége. A zalaszentgróti választókerületben még a verebek is azt csipegték, hogy Eitner Zsigmondnak meg kell buknia. Persze! Eitner Zsigmond nem kedves a kormány előtt, mert kemény derekú ember, aki se nem hajlik, se nem törik. Jőve ezért dr Robiosek, aki nagyon okos és jeles ember külömben, — és megkezdte a hadjáratot nagy apparátussal. A mult héten pedig Eitner Zsigmond egy kissé beleszólt az ügybe s ime a községek egymás után fogadtak hűséget régi képviselőjüknek. • * • Csáktornyára újra, ezuttsl harmadszor bevonul Landauer Béla néppárti programmal. Amint irják, kilátásai szerfelett gyengék. — Filipios Lajos, a kerület volt függetlenségi képviselője nem akarja vállalni a jelöltséget, ami mögött valószínűleg az az ok rejtőzik, hogy a zágrábi érsek ellenzi Filipies fellépését. Ha azonban Filipics nem mehetne is bele a küzdelembe, a függetlenségi és 48-as párt nem engedi át a kerületet és dr Tamás János perlaki ügyvédet lépteti fel, akinek kiváló egyénisége és nagy népszerűsége a győzelmet biztosítja. — Dr Hajós Fereno Csáktornyái ügyvéd a munkapárt jelöltje. Színház. (He.) A szinházatf éltetője, eltartója a föld Kerekségen mindenütt, a hóbortos, vidám és bájosan tökéletlen operett. A színházak népét Budapesten épp ugy, mint Egerszegen két ügyes keringővel lázba lehet hozni és az operett muzsika ütemére táncolni kezd. Ma egyetlen művész sem annyira ura a tömeg kedélyének, mint as operatt muzsikus. Éppen azért a legnépszerűbb és legjövedelmezőbb művészi alkotás ma egy jó operett. Fényesen bizonyítja ezt a mult héten zsúfolt házak előtt lezajlott három színházi est, mikor Luxemburg grófja vonult be diadalmasan az egerszegi színpadra. Avval ugyan már számot vetettünk, hogy a színpad elégtelensége és a hely szük volta miatt a fantázia élénk szárnyaira bízzuk a darab kiállítását és a díszletek pazarságát, a hogy azt na^y színpadokon bemutatják, de mégis szeretnénk látni az ennek elérését igazoló bármi kis igyekezetet, nem pedig nap mint nap mindig azokat az unalmas egyforma színtelen díszleteket! Annál inkább kitettek magukért a szereplők. Ambícióval, igyekezettel és buzgósíggal oldották meg valamennyien feladatukat. Angéla szerepében Paxy Margit ízléses öltözékben szépen, biztosan, tisztán énekelt, jól játszott, — ezt az estét egyik jelentős sikerei közé számithatja. Juliette szerepében Bihary Bözsike hódította meg magának a közönséget. Elragadó kedvességgel produkálta azt a pajkos gaminjókedvet, mely ennek a szerepnek alap erőssége. Méltó partnere volt Ivánfy Jenő, kinek a meleg és finom érzésekre lágyan engedő hangja pompásan érvényesült. Bár a festő alakját nem tudta eléggé bohém színben feltüntetni, de az a zajos, őszinte és meleg tapsvihar, mely kettőjük táncszámai, különösen a hires Gimbelem-gombolom után előtört, pregnáns kifejezője a közönség tetszés nyilatkozatának. Bazilovios herceget Báthory pompás kedélylyel, menten minden túlzástól, de a hogy őt már régen előnyösen ismerjük, eredeti felfogással alakitotta. Legteljesebb sikere a oim^ személyesitőjének, Gyárfás Ödönnek volt. Különösen a Paxival előadott kettőse után, a mikor is kellemes baritonja, a zenei szépségeknek a zenekar által való tökéletes interpretálásával egyformán érvényesült. Megemlítve, hogy Tomborné, meg a többiek is jók voltak, örömmel konstatálhatjuk, hogy Luxemburg grófja a közönséget megint hozzá szoktatta a síinházhoz. Akkora publikumot és annyira túlzsúfolt házat, mint a Luxemburg grófja eiső előadásán volt, Egerszegen az utóbbi 5 év alatt csak a gyászos emlékű darabont világ aktualis »8mólen Tónijánál< láttunk. A tájfun. A tartalmas, komoly, gondolkodásra késztető darabok legkiválóbbjainak alakítása Lengyel Menyhért drámája. A kulturális lépést tartó közönség számára valóságos színházi osemego egy jó Tájfun előadás. Mégis Egerszegen, bár az előadás kifogástalan, csak nagyon gyér számú közönség n<zte végig. Intelligens közönség előtt egy olyan darabnak a tartalmát ismertetni, melyet Berlinben állandó érdeklődés mellett már 75-ször adtak elő, — fölösleges lévén, rátérhetünk mindjárt az előadókra. Egy szép művészi jövő előtt álló fiatal színész, Alapi Nándor adta elő dr Tekeramo nshéz de hálás szerepét. Valósággal beleélte magát és gyönyörű folyamatossággal hozta ki a szerep pazihologiai tartalmát. A hol kellett, szívvel játszott és finom detail munkáján kivül a monumentális érzések átélését is produkálta. Nem merült ki egyénisége s/orepének, mint zsáner figurának pompás beállításában, de ogyszerü eszközökkel intenzív lelki élményeket tudott megvilágítani. És igy belépett a színművészet első vonalába. Jelentős sikere volt Marossy Gézának is. Szintén fiatal, ki nem forrott erő, de a német író szerepét tökéletesen produkálta. A részletekben finom és mérsékelt, a viharosabb jelenetekben erőteljes, csaknem féktelen. A darab két női szerepét Verő Janka és Kiss Czeczil kreálták és mondhatjuk, hogy a Verő Janka már ismert tartalmas és művészi felfogása mellett Kis Czeczil vele lépést tartott. A többiek: Kovács Lajos, Báthory Béla, Vértes Mihály stb. már ismerhetők, kik tehetségükkel osak hozzá járultak a sikerhez. — Meg kell említenünk, hogy Alapin kivül, kinek maszkirozása tényleg egy japánt állított elénk, — a többi szereplők erre ügyet sem vetettek. Pedig a külső hatás, na meg a közönség kedvéért is ezt elvártuk volna. Tilos a csók! Pásztor József ós Vincze Zsigmond, a Király színház karnagyának műve. Sajnos a librettója, bár a mese a régi jó operettek nyomán halad, folyton rátér a sikamlósságok útjára. S dacára, hogy a mese lehetetlen szellemeekedéwsel ós elég banális muzsikával lesz elénk tálalva, mégis jól mulattunk. Paxy Margit elemében volt. A királyné szerepét meleg érzéssel játszotta, gyönyörűen énekelte és mikor koloraturájának csillogtatására alkalma volt, nyilt színen kapott tapsokat. Helyes kis dada volt Bihary Erzsike, ki ugy ének, mint táncszámait eleven kedvvel, vérbeli szubrett készséggel adta elő. Szép, fess és hódító király volt Ladányi Mariska, kár hogy a szemet gyönyörködtető színpadi alakját egy kissé nem tette elevenebbé. Jók voltak még Feketéné és Ivánfi, mig a három miniszter — Báthory, Vértes és Alapi — üaerepüket jobban kiaknázhatták és kikarikirozhatták volna. A kuruesló. Feszült érdeklődéssel ós kíváncsisággal mentünk Földes Imrének „A oaászár katonái" és „A hivatalnok urak" szerzőjének legújabb és mondhatjuk legsikerültebb drámai alkotását megnézni. Egy théma, melyet az élet állandóan kinál, osak meg kell látni és színpadra vinni. A színpadra helyesen felvitt élet szokta pedig adni a legjobb drámákat. Földesnek ez a színműve haladást jelent eddigi alkotásaihoz. Több benne a mélység, jobb a bonyolítás és elevenebb a dialóg. Gyengéje azonban, hogy még mindig vannak benne vezéroikkszerü elmélkedések és a jellemek, vagy abszolút jók, vagy abszolút rosszak s a hol a két tulajdonságot egyesíti a szerző, mint Csáthyné jellemében, ki elébb szerelmét várná a nyakába Tordainak, aztán szöknék vele Amerikába, végül pedig önzetlenül elősegíti szökését Ilmával: ez az egyesítés meglehetős képtelen formában történik. Mindazonáltal a darabban sok igazság van és ezeket Földes mind hatásosan fejezi ki. Az apróbb jellemvonások az életet ismerő emberre vallanak és akárhányszor egy két szólal pompás kortüneteket tud megfesteni. A szereplők mindenben rajta voltak, hogy ai előadás ne maradjon a darab mögött. A címszerepben Déry Béláról osak a legnagyobb elismerés hangján lehet megemlékezni. Ezt a tévedéseiben nemes jellemet jobban átérteni és mélyebb érzéssel megjátszani nem lehet. Keserű kifakadások alatt is éreztetni tudta, hogy jelleme u csapások alatt meghajlik, de meg nem törik. Az I. felvonásban a tudásában biró, tetterős férfit, a Il-ikban a rideg fölényt, majd a kétségbeesést ós Ill-ban a csapásokon diadalmaskodó erélyt pompásan tudta megérzékiteni. Hanghordozása, arcjátéka, mozdulatai mindenkor kifejezők, igazak. Az egész s/.erep legszebb sikereinek egyike, művészi beesü, abaolut értékű alakítás. — Mindenben méltó partnere volt Fekete Irén. Bár Ilma (és nem mint a szinlapon volt Irma) szerepe meglehetősen passiv, ennek dacára Fekete Irén folyton az érdeklődés központjában tudta szerepét tartani. Különösen nehéz feladata volt e tekintetben a III. felvonásban, a hol folyton a színpadon van, de cselekménye, sőt mondókája is alig van. A nő ebben a felvonásban az őrangyal szerepét veszi át, kevés szóval, de annál mélységesebb bensőséggel. És ezt Fekete Irén megkapó közvetlenséggel tudta szinre vinni. Elismeréssel kell megemlékeznünk Kováoh Lajos doktoráról, a méltóságos diplomás strébereket kitűnően rajzolt típusáról. Verő Janka Csáthynéjáról, melyben a művésznő lehetőleg igyekezett a kirívó ellentmondásokat elszámítani, Marossy Géza éles megfigyelésre valló és éppen ezért sok realisztikus vonásból összeállított riporteréről, valamint Kiss Czeczilről a ki a vidéki hivatalnoki előkelő família gőgjét és felületességét ábrázolta ügyesen. Jó volt, bár nem kifogástalan Báthory Béla, mert a szanatórium tulajdonost több komolysággal játszhatta volna meg. Nem a külsőségekben és a hanghordozásban van a szerep komikuma, hanem a jellemben, s minél komolyabb külső alatt rejlik, annál tökéletesebben hat ez a jellem komikum. De azt el kel! ismerni, hogy olyan előadást mint ez, meg a milyen a „kis cukros" volt, nagyobb színpadokon levő drámai enzemble sem képes produkálni. A masamód Gondolt pedig Heltai Jenő merészet és nagyot. Ha tetszett az Uj Időkben megjelelt »Nyári regec cimü regénye a közönségnek ás hí. tetszenek azok az apró többékevéibbé szellemen osevegései és dialógjai, melyek a lapok hasábjain megjelenuek az újságolvasóknak, miért ne tetszene, ha e kettőt összevonja a színházi publikumnak? A gondolatot tett követte és megszületett : A masamód, mely — a pesti publikumnak tetszett. Hál' Istennek, a vidéki publikum Ízlése még nem annyira tuifinomult, vagy, hogy őszintén megmondjuk, BITUMINA tetőfedőanyag tiszta bitumenből készített valódi aszfalt tetőieuiez tartós, tűzbiztos, szagtalan, kátrányozást v:.gy egyéb mázoiást nem igénylő BITUMINÁVAL fed ett tető bemeszelve szép fehér marad és kitűnő védelmet is nvujt a nap meieu-e ellen. BITUMINA RÉGI ZSINDELYTETÖK ÁTFEDÉSÉRE iS KIVÁLÓAN ALKALMAS. Csakis védjegy gyei ellátott tekercseket fogadjunk el. Gyári főraktár Zalaegerszeg és vidéke részére: BREINER BENŐ fakereskedésében ZALAEGERSZEGEN.