Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)

1910-05-15 / 20. szám

1910 május 15. » Zalamegye, Zalavármegyei Hiriap« 7 degeDerált, hogy egy ilyen se vígjáték, se élet­kép műfajt egyszerre behódolva vegyen be. Ez a felfogás uralkodott a közönségen és ez a be­nyomás nyomta rá bélyegét az előadó színészekre. Látszott az igyekezet és törekvés, hogy a szép számmal megjelent közönséget a darab légkö­rébe bele vigyék ós ha volt némi sikere a darab­nak, az pusztán az előadóknak köszönhető. A címszerepben Fekete Irén szaporította sikerült alakításai sorozatát, élethű módon ÓB ahol kel­lett természetes arc és szemjátókkal tevén elfo­gadhatóvá azt a nagyon nehezen elképzelhető szeszélyes primadonnát. Déry Béla annyira kifor­rott jó színész, hogy bármilyen lehetetlen szerep­ben, vagy bármennyire is legyen indisponálva, szerepét ha elsőrangúvá tenni nem is, de elej­teni nem tudja. Teljesen kifogástalanok voltak Kovách Lajos a gróf, Báthory Béla a szindi­rektor és Marossy Géza az ujságiró szerepében. Igaz igyekezettel élte bele magát a rivális pri­madonna szerepébe Ladányi Mariska és szerepe egyes részleteit valódi pointirozással játszotta meg. Helyes felfogással adta Kiss Czeczil, Krallsz Klári és Tomborné az anya szerepét. Kisebb szerepeikben jók voltak Feketéné, Ivánfi és Alapi. * Feltétlen elismeréssel kell adóznunk a műve­zetés azon nemes intencióinak, hogy a reporto­árt állandóan jobb nevű szerzőktől való, válo­gatott, élvezetes és még mindig az újság inge­rével ható premierekkel látja el. Vessünk csak egy pillantást az e heti műsorra és vegyük elő a fővárosi lapok színházi műsorát, egy és ugyan­azon darabokkal találkozunk. Ezelőtt 2 hónappal került először színre a Vígszínházban »Az ob­sitos< és ma már mi is láthatjuk. Reméljük, hogy Bakonyi Károly és Kálmán Imre a »Tatár­járás« szerzői eme második darabjukkal is osak hasonló zajos hatást fognak elérni, de erről még nem írhatunk, bár azok, kik látták e társulat­tól a darabot, nagyobb slágert jósolnak, mint Luxemburg grófjának. — Az operett aiap gon­dolata költői szép. A nemzetes asszony (Tom­borné) és leánya (Kiss Czeozil) várják a csatából hazatérő fiút, Gyurkát. 17 éve elment már a fiu és végre jön a hír, hogy jönnek a huszárok. Minden osaládnál öröm van, mert megjött akit vártak. Csak a nemzetes asszonynál nem. Oda is beállít egy obsitos, Dömötör András (Gyár­fás ódön) Gyurkának ő volt a kenyeres pajtása, hasonlít is hozzá termetre, arora, hangra. Azzal a hirrel jött, hogy fiuk meghalt a csatában. Amint azonban át akarná adni az üzenetet, az anya is, a lánya, Málcsika is szivükre ölelik, azt hívén, hogy a fiuk jött haza ós Andrásnak nincs lelke megmondani a valót. Ott marad hát mint Málcsika bátyja. A helyzet azonban mind kinosabb lesz. Beleszeret Málosikába és kényte­len mint bátyja szerepelni. Sőt Málosikának kérője is van, Buzogány Márton (Kováoh Lajos) szomszéd fia, Jóska (Marossy Géza,) Márton bácsi meg is kéri Málcsikát fia számára, még pedig a „bátyjától," mert most már ő a esalád feje. Ekkor András nem állja! tovább: az egybegyűltek előtt kimondja, hogy ő Málcsikát nem adja oda, pro primo, mert nem huga és secundo, mert ő is szereti. Természetes, hogy a leány is szereti a fiút ós később a nemzetes asszony is megtud mindent. De mikor már Málcsi bevallja édes­anyjának, hogy Andrást szereti, a fiu már eltá­vozott. Málcsi kéri anyját, hivassa vissza And­rást ; a nemzetes asszony megvigasztalja: — Ha szeret, úgyis visszajön. Csakugyan jön is azzal, hogy : — Nem felejtettem itt a pipámat ? És a pipa keresésből boldog házasság lesz. — Ebben a bolond milieuban mint epizód szerep­lők fognak Bihary Bözsike, Báthory Bóla ós Ivánfi Jenő mókáikkal, kupléikkal és táncaikkal zajos tapsok közt még zajosabb hatásokat elérni. * Ugy látszik, a szezon vége felé közeledik. Megkezdődik a jutalomjátókok sorozata. Remél­jük, hogy kedveLceit a közönség jutalomjátékuk estéjén zsúfolt házakkal fogja megörvendeztetni. A heti műsor kült'nben a következő: Hétfő: Sári biró. (Újdonság.) Kedd: A kis hörcsög. (Báthory Béla jutalom­játéka.) Szerda: A pesti gyerek. (Újdonság.) Csütörtök : Szentgalleni kaland. (Gyárfás Ödön jutalomjátéka.) Péntek: Diplomás kieasszony. (Ivánfi Jenő jutalomjátéka.) Szombat: Színészvér. (Bihary Bözsike jutalom­játéka.) I Vasárnap: A Smokk család. 1 Hivatalos rovat. A sétatereken alkalmazott figyelmeztető táb­lák dacára ugy a gyermekek, mint — sajnos — felnőttek is a Deák-téren, a Baross-ligetben a pázsitot letiporják, a fák, bokrok ágait, leveleit, virágait letördelik, letépik, a padokat s az utak melletti fákat is rongálják A tettesek rendesen azért menekülnek meg a példás megtorlás elől, mert az ellenőrző rend­őrt idejekorán észrevéve elmenekülnek. Minthogy a város nem rendelkezik annyi rendőrközeggel, hogy ezen sajnálatos állapotok miatt a sétaterek állandó, megszakítás nélküli rendőri feiügyelet alatt lennének tarthatók, kény­telen vagyok ezúton Zalaegerszeg város jóérzésű közönsége szíves támogatását kérni azon irány­bau, hogy a sétaterek és utcák nem rongálást, hanem kímélést,Jápolást igénylő növényzetét pusz­títókat maga a közönség is utasítsa erélyesen rendre s a legközelebbi rendőrközegnek adja át. Egyúttal arra is kérem a tisztelt közönséget, hogy gyermekeket felügyelet nélkül a Deák-téri sétányra s a Buross-ligetbe, épen a pázsit letip­rása s a növényzet megrongálása elkerülése végett, kellő felügyelet nélkül ne küldjenek, a gyermekekre felügyelőt pedig a gyermek szem­meltartására szigorúan utasítsák, mert most már a sétaterek s az utak fáinak megrongálása oly mérveket öltött, hogy kénytelen voltam a rend­őrközegeknek meghagyni, hogy a felügyelet nél­küli gyermekeket a sétaterekről utasítsák ki, azok szüleit vagy a felügyeletre más alapon is kötelezetteit nyomozzák ki s hozzám az 1879. XL. to. 64. §-a alapján való megbüntetés vé­gett jelentsék fel. Kelt Zalaegerszegen, 1910. ápril 30. Ságy Lajos 8k., rendőrkapitány. H irek. Ősz a tavaszban. Az időjárás rendes .folyásában az évszakok lehelet könnyen váltják fel egymás" s megl-öze­litően olyan finom átmenetük van egymásba, mint a sejtelemérzeteknek a kialakult gondola­tokba való finom átolvadása. Mostouában azon­ban furcsán bizarr idő jár ránk s közel ké< hét óta meg nem akar állani az eső. Állandóan piszkos, szürke, vastag felhőlepedő takarja el a májusi napot s csak természetes, hogy ez az »ősz a tavaszban* lehangoló, kedvet sorvasztó hatással van a sensibilis érzületű emberekre. Az ember finom konstrukciójú idególete amúgy is a legérzékenyebb, mondhatnám a legtökéletesebb műszere az időjárásnak s eltekintve a kedóly­érzetek elváltozásaitól, ez a mostani időjárás megannyi járványszerü testi kellemetlenségeknek okozója. Minden második ember köhög, álmat­lan és étvágytalan s ez még a boldogabb álla­pot amellett, hogy sokakat ágyba döntött, a sok esetben veszélyes kórrá fejlődött hölós. Ennek a mostani időszerűtlen időjárásnak kétségtele­nül a Halley-üstökös felénkrohanása az oka s olyan arculata van, mint. Franz Stuck vagy Böcklin egy-egy misztiku-s, szimbolista képének, amiken a változott tavaszi időt egy sürü, nagy cseppekben könnyező, csapzott hajú, elmosódott vonású, feldúlt arcú, gémberedett fantomim mu­tatja. Hiába az orvostudomány minden óvintéz­kedése, a földi ember hangulatélete, minden vágya, éber-álma s egész testi élete a természet hóbortos változásainak sok durva, kegyetlen játékkedvével van elválaszthatatlan kapcsolat­ban s innen van, hogy mindig aszerint variálód­nak bennünk a vidám vagy szomorú érzetek, amilyen napsugaras vagy beborult reggelre ébredünk. Künn most is esik az eső s téved a szives olvasó, ha azt hiszi, hogy ezeket az idő­höz címzett sorokat is nem a náthás bosszúság, hanem valami más nemesebb érzület váltotta ki belőlünk. Református Istentisztelet. Május bó 22-én dél­i előtt 10 órakor a helybeli evangelikus templom­ban urvaosorával és konfirmatióval egybekötött református istentiszteletet tartanak. Az egyházi énekeket a helybeli daloskör adja elő. Zalavármegyei Közművelődési Egyesület. Mái­lapunk mult számában részletesen közöltük a. Zalavármegyei Közművelődési Egyesület május 17-én délelőtt 11 órakor a vármegyeház nagy­termében megtartandó igazgató-választmányi ülé­sének és ezt nyomban követendő közgyűlésének tárgysorozatát. Ujabban sem mulaszthatjuk el azonban felhívni az egyesület választmányi ós minden egyéb tagjainak figyelmét megyei kultu­rális törekvéseinkben igen fontos célokat szolgáló egyesületünkre s a jelzett időben és helyen való megjelenésre. Küldöttség a kormánynál. A nagykanizsai állami tisztviselők mozgalmat indítottak aziránt, hogy Nagykanizsa a VI. lakbérosztályba Boroz­tassák. A tisztviselők küldöttséget menesztettek gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök­höz és Lukács László pénzügyminiszterhez. A deputáoió tagjai Kenedy Imre dr. tszéki biró vezetésével Oszterhuber László tábla biró, Vócsey Zsigmond polgármester, Szommer Náthán és Kaffka József postafőnökök, Viosz Ferenc fő­szolgabíró, Ötvös Emil adótárnok és Waligurszüy Antal polgári isk. h. igazgató. Mikor lesznek a választások? Az országgyű­lés összehívására vonatkozó királyi leirat és belügyminiszteri rendelet megérkeztek a várme­gyéhez. A rendkivüli közgyűlést, a kir. leirat felolvasása végett, 19-ikére, a központi választ­mányt pedig 20-ikára hivja össze az alispán. A központi választmány megállapítja a választások napját s kiküldi a választási elnököket. A vá­lasztások valószínűleg vagy junius 1-én, vagy 2-án lesznek. Exlex és az adók. A kir. pénzügyigazgató­nak a közigazgatási bizottság elé terjesztett május havi jelentáse számokkal illusztrálja áz exlex befolyását az államkincstárra A befizetés az egész vármegyében nagyon megcsökkent. Minden bevételi ágazatban kevesebb a befizetés mint a mult év hasonló időszakában volt; csak a fogyasztási ós italadó s a dohányjövedék mu­tatnak némi emelkedést. Egyenes adókban 1910. január—április hónapokban összesen 398.090 K 78 f, mig tavaly ugyanezen idő alatt 727.536 K 24 f folyt be. A bevétel tehát 329.445 K 46 f csökket. A hátralék 3,066.6538 K 29 f, vagyis a mult évi hátralók óé folyó évi kivetés 80%-a. Hadmeotességi díjban 15.919 K 63 f, bélyeg és jogilletákben 143.486 K 94 f, illeték­egyenértékben 7601 K 45 f, italmérési illeték­ben 1167 K 32 f, sójövedókben 2322 K 86 fil­lérrel esett a bevétel, mig a fogyasztási ós ital­adó bevétele 130.869 K 43 fillérrel, a dohány­jövedék pedig 75.393 K 85 fillérrel emelkedett. Leírtai! áprilisban 13.136 K 91 f egyenes adót és 450 K hadmentessé^i díjat. Az iparfejlesztés érdekében. A modern élet technika-tudományának okos felhasználása a gya­korlati ipari munkák ütemeiben egyre nagyobb tért hódít nálunk Magyarországon is. Különö­sen a fejlett ipari életet ólő városokban ma már mindnagyobb mérvbon veszik igénybe a folyton dráguló kézi erő helyett a villámteohaikának gyorsan, pontosan és fáradhatatlanul működő gőzhaj táeos gépeit, az úgynevezett dynamogépe­ket. Ezek az elektromos művek kitűnő szolgá­latokat teljesítenek- különösen a kézimunkaerő­ben szegény vidéken s nagy lendülettel viszik előre egy-egy országrász kisiparának fejlődését. Erről a fontos iparfejlesztési kérdésről fog má­jus 29-én délelőtt felolvasást tariani dr. Soltész Adolf, az Országos Iparegyesület érdemes titkára a zalaegerszegi ipartestület nagy termében. Az országszerte ismert szaktudós a modern ipari élet három generális kórdósét fogja behatóan is­mertetni : az elektromos műveknek kisipari oé­lokra való felhasználását, a közös műhely rend­szert s az ipari azövetkazetek eredményes műkö­désének hasznát. A zalaegerszegi iparosság kö­rében a a város iparügyi tanácsában máris meg­állapodás jött létre, hogy a városi üzemhen lévő villamtelep mechanikus erőivel egy közös műhelyt •állítanak üzembe a legközelebb, a hol egyelőre fa- ós bőripari munkákat fognak készíteni. Mi csak örömmel üdvözölhetjük a városunk ipari óletónek ezt az előre lendülésót.

Next

/
Thumbnails
Contents