Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)

1910-05-08 / 19. szám

1910. május 8. >Zalfimegye Zal&váimegyei Hirlap« tás napjáig Hahót mint egy ember áll a függetlenségi zászló alá. Fusztamagyarodon diadalkaput állított a nép, amely eléje ment hosszú kocsisorral a jelöltnek. A község küldöttséggel üdvözölte gróf Batthyány Pált; szónok Czigány Bertalan volt. A megnyitó beszédet Szabó József ielkész mondotta, aki bemutatta a népnek a kerület jelöltjét Ezután grót Batthyány Pál ismertette programmját és a függetlenségi 48-as párt elveit; majd dr Dttbay István és Kovács Károly ' eszéltek. A gyűlésen lelkes hangulat uralkodott s a községben gróf Batthyány Pál zászlói vannak kitűzve. Tiszta függetlenségi nép lakja a falut, amelynek jóréezben protestáns népe között a néppárti eszmék nem tudnak hódítani. Batthyány Pál gróf áldozó csütörtökön tartotta programmbeszédét Bucsuszentlászlón. Már kora reggel öt közeli község apraja-nagyja gyűlt össze Szentlászlón és az öröm izgalmával várták a népszerű jelöltet. A közönség élén álltak diszben a tűzoltó testületek, a zenekarok és a plébánossal a kornyék intellgenciája. Batthyány Pál gróf kíséretével 10 órakor robogott be négyesén a községbe, hol fényes fogadtatásban volt része. Bár az eső folyton permetezett, a mintegy három ezer főnyi közönség lankadatlan lelkesedéssel hallgatta meg a nagyhatású programmbeszédet és jelét adta annak, hogy a jelöltben nem csupán a pártbeli embert beosülik meg, hanem a volt főispánt is, kinek jótékony figyelme gyakran kiterjedt erre a vidékre. Mikor Pölöske község tél VÍK idején leégett, teljesen elpusztult, Batthyány gróf ruhát, kenyeret, pénzt osztott ki a nyomorba döntött nép között és HZ elpusztultak gyermekeit, özvegyeit könnyes szemmel vigasztalta a koporsók mellett Batthyány gróf neaiea lelkének e megnyilatkozásait ez a jó nép soha nem fogja elfeledni és boldog, hogy háláját most kifejezheti. A programmbeszád elhingíása után a nép kalaplevéve a himnuszt énekelte. Közigazgatás. Árvay Lajos alispán a február - áprilisi időszakról a következő jelentést terjesztette a vármegyei törvényhatósági bizottság májusi közgyűlése elé: A pénzügyminiszter ur a járási számvevői intézmény fokozatos fejlesztése céljából a zalaegerszegi és alsólendvai járásokban 1 — 1 segélydijas pénzügyi számgyakornoki állást rendszeresített és minthogy azóta a zalaegerszegi járásba egy fb. szolgabiró osztatott be, az alsólendvai járásba pedig egy közigazgatási gyakornoki állás szerveztetett s az a határosat, mellyel az alsólendvai járási hivatal helyiségeinek kibővítése céljából a he'yiségbér fölemeltetett, még n-3m nyert jóváhagyást, az alispán feliratot intézett a pénzügyminiszter úrhoz az iránt,, hogy a számgyakornokok számára helyiségről és felszerelésről gondoskodjék. A zalaegerszegi csendőrségi szárny parancsnokságot megkereste az alispán az iránt, hogy a vadászatról szóló törvénybe s a lőfegyver és lőszerek forgalma tárgyában alkotott megyei szabályrendeletbe ütköző kihágások elkövetőinek erélyes nyomozása, följelentése, a bűnjelek elkobzása és az egyes vadászterületek őrzésével megbizott személyzet támogatására a vármegye területén működő csendőrőrsöket saját hatáskörében a szükséges utasítással ellássa. Közegészségügy. Egyes helyeken a ragályos betegségben elhaltak koporsóit beszögezetlenül hagyják s a hozzátartozók, rokonok stb. az elhunytat csókolgatják s ezzel ugy magukat, mint a velük érintkezőket közvetlen ragályozásnak teszik ki; egyes helyeken pedig a halotti torok és virasztások olyannyira elfajulnak, hogy tobzódás jellegével birnak ós nemosak a vallásos érzület, a kegyelet ós a közerkölosiség, hanem a közegészségügy rovására is esnek : a várm. tiszti főorvos meghallgatása után a közegészség fentartására és a ragályozás veszélyének megelőzése és elhárítása végett a fentálló törvényes rendelkezések keretében főként az elkülönítés ós fertőtlenítés iránt intézkedések tétettek. A belügyminiszter ur kétségen kivül a jégszükséglet kielégítése céljából adatokat kívánt be arról, hogy a községek mily mértékben voltak képesek jégszükségletüket beszerezni vagy biztosítani. A beszerzett adatok szerint az elmúlt télen, az enyhe időjárás miatt 284 k >zségben egyáltalán nem voltak a jégvermek megtöltve és osupán 161 községben sikerült a jégvermeket jéggel megtölteni. Az alsólendvai, letenyeí, novai, perlaki és zalaegerszegi járásokban a legnagyobb jéghiány van. Zalaegerszeg r. t. város a jégszükséglet biztositása céljából egy városi jéggyár felállítását tervezi s így remélhető, hogy a közelebb fekvő községek is beszerezhetik innen jégszükaégleteiket. Nagykanizsa város pedig jégszükséglete fedezésére nézve Franz Lajos és fia nagykanizsai oéggel szerződést kötött. — Minthogy a jéghiány országos jellegénél közegészségügyi s közgazdasági fontosságánál fogva szükségkép kormányintézkedésnek van helye, a jég beszerzésének forrása, módozatai, föltételei, segélyezése stb. iránt az alispán feliratot intézett a belügyminiszterhez. A kiütéses typhus Budapesten ugy, mint az 1908. évben, ismét veszélyes járvánnyá fajult s amint előrelátható volt, ismét a fővárosi hatóság óvintézkedései diicára is megtörtént, hogy A temetés e^yre közeledik, most már világosan hallható a pap erős, ájtatos szava : — Lux perpetua iuceat ei 1 Mindnyájan abba hagyják az ivást, az ablakokhoz mennek és nézik — kit temetnek? Fehérruhás, kisirt szemű lányok hoznak virágokkal borított koporsót, melyen menyasszonyi koszorú van. Öreg, roskadt szülők — kiknek sírása fel-fel hangzik — zokogó testvérek és jó barátok kisérik. Leghátul a többiektől pár lépésre elmaradva ballag egy hosszú legény, az eihunyt vőlegénye. Feje lebeg, megkövesüli szemei értelmetlenül nézik a földet, dereka meggörbült, lábait ososzogva huxza maga után és kezei, mint két darab fa, élettelenül himbálódznak. — Pedig hatalmas legény lehel, mert még igy összetörve is jóval magasabb a többieknél. A szomorú menet lassan halad tovább, befordul : temető kapun, aztán elvész az esthomályban. Gtfbor apó vendégei egyenkint hagyják oda az ablakot éa üinek i raét aszóihoz. Mindegyiknek egy a gondolata most. Pillanatra megfeledkeznek saját ayomoruságukról, kissé megkönynyebbült a telkük. Felhangzik a szó egyik-másik ajkáról : -— Szegény legény. — Szegény legény. Gábor apó meggyújtja a korcsma mécsét, a mely — valószínűleg számításból — a hely hangulatához képest nagyokat pislog, gyenge, sárga fényt terj'-szt maga körül és még sápadtabbá, ijesztőbbé teszi az amúgy is halvány arcokat. A poharak ismét megtelnek borral s a jelenlevők aroára megint ráül a kétségbeesett, fagyos, elszánt nyugalom. * * * A temetőszéli kis csárda ajtaján hosszú legény dől be. A kalap hiányzik fejéről, haja kuszált, aroa krétafehér. Pár lépést támolyog előre, lerogy egy székbe, miközben feje, mintha nem is tartozna testéhez, lezuhan az asztalra. A bennülök megismerik : az a szerencsétlen ez, aki tegnap temette el menyasszonyát. Gábor apó már ismeri az ilyen vendégeket. Nem kérdez semmit, szó nélkül nagy pohár bort tesz az idegen elé, ha az kiürül, egy másikat, harmadikat . . . tizediket. Az idegen pedig önti magába a bort, mintha azt az égő, pokoli kínt akarná vele eloltani, mely odabenn a keblét emészti, marja. A kis korcsma vendégei szánalommal nézik. Hallgatnak. Nemsokára megszólal közülök valaki : — Megszaporodtunk hát megint egygyel: Bús, szomorú hang válaszol reá: — Vájjon meddig fog ez tartani? Gábor apó pedig elégedetlen dörzsölgeti kezeit, mosolyog magában s szól magához. — Okos, okos gondolat volt . . . Kónyay Elemér. az ilyen veszélyes fertőző kórban megbetegedettekkel érintkezett egyének az ellenőrzés és óvóintézkedés kellemetlenségeit kikerülni óhajtva, vidékre utaztak, nem gondolván meg azt, hogy ily módon ezen nagyon is fertőző és ragályos bántalmat mindenhova magukkal huroolják. Ennélfogva és mivel különösen a budapesti Szent János és Rókus-kórházakban kiütéses typhusban megbetegedettekkel ugyanazon kórteremben tartózkodott 2 egyén Zalamegyébe (Sümegre és Tapolcára) érkezett és egy szintén kiütéses typhusban gyógykezelt fogolylyal ugyauazon helyiségben elzárt egyén kötött útlevéllel Zalaegerszegre utasíttatott: az I. fokú közegészségügy' hatóságok, valamint a városok és községek figyelme az említett tényre felhivatott és az 1908. évi budapesti és szombathelyi hasonló nagy mérvű járványok alkalmából kiadott rendeletek a behuroolás veszélyének elhárítása oóljából megujittattak, aminek következtében a járványosbetegség nem is hurcoltatott be vármegyénkbe. Ami általában véve a közegészségügyi állapotot illeti: a felnőttek egészségi állapota a lefolyt időszakban állandóan nagyon kielégítő volt. Fertőző megbetegedés nagyon kevés volt. Leginkább a légzőszervek heveny hurutos és lobos bántalmai — főkép influenza — észleltettek; továbbá csekély számú csúzos megbetegedés. A gyermekek közegészségi állapota nem volt annyira kedvező, mert a fertőző betegségek közül a ronosoló toroklob és vörheny — bár szórványosan — a mult időszakival szemben némi emelkedést mutat. Ezenkívül a légzőszervek hurutos megbetegedései fordultak elő gyakrabban. A fertőző bántalmak közül: roncsoló toroklob 106, hasihsgymáz 45, vörheny 94, kanyaró 25, hökhurut 18, vérhas 1, fültőmirigylob 1 esetben fordult elő. A szemcsés köthártyalob (trachoma), mely a perlaki, csáktornyai, alsólendvai és nagykanizsai járásokban táj kórosan fordul elő, a többi járásban és a rend. tanáosu városokban pedig szórványosan mutatkozik, 2589 esetben jelentkezett; ezek közül gyógyult 338, végleg eltávozott vagy meghalt 88, gyógykezelés alatt maradt 2163. Rendőri boncolás teljesíttetett 6 esetben. Külső huliassemle volt 34; súlyos testi sértés bejelentetett 36 ; öngyilkosságot 12 egyén követett el; véletlen szerencsétlenség általi halálnak 12 egyén esett áldozatul; szerencsétlen szülés 4 esetébea volt orvosi beavatkozásra szükség. Elmekórnak 9 esete képezte hivatalos beavatkozás tárgyát, amelyek közül 7 a zalaegerszegi közkórház eimeosztályába szállittatott, 2 pedig házi ápolásban megfigyelés alatt áll. Hét éven aluli gyermekek gyógyíttatása 84 esetben lett elmulasztva; a mulasztók ellen a törvényszerű eljárás megindittatott. Az egészségügyi személyzetben a következő változás történt : Dr. Epstein Zoltán a belügyminiszter ur által Murakereszturra kirendelt trachoma orvos, katonai kötelezettségének teljesítése végett a f. évi április hó 1-ével onnét távozott s helyette a m. kir. belügyminiszter 44171/VII—c. 910. sz. rendeletével ugyanoda Rudas József szigorló orvost küldte ki. Van a vármegye területén : lelenc 19, dajka' ságba adott gyermek 319, elmebeteg és hülye 786, siketnéma, vak és nyomorék 851, keresetképtelen árva 2087 s a közsegélyre szorultak száma 2359. A járási tiszti orvosoii 127 községben teljesítették a községi közegészségügyi vizsgálatot. A vármegye tiszti főorvosa a m. kir. Belügyminiszter ur 152445/VII—d. 909. számú rendelete folytán — mint vizsgáló bizottsági elnök — résztvett a kaposvári bábatanfolyam záróvizsgáján, amely alkalommal 6 zalavármegyei bábajelölt szerezte meg a szülésznői gyakorlatra képesítő bizonyítványt; megvizsgálta a zalaegerszegi közkórház és a vele kaposolatos elmeosztály orvosi ellátását és ügykezelését ellenőrizte. Ai állategészségügyet illetőleg a haszonállatok egészségi viszonyai kedvezők voltak; ragadós betegségekkel feztőzött községek száma tizzel kevesebb volt, mint a megelőző év hasonló idős szakában. A hivatalból jelentendő fertőző betegségek közül a lépfene, ivarszervi hólyagos kiütés, rühkór, sertésorbánc és sertésvész esetei fordultak elő. Azon betegségek közül, amelyek nem képezik hatósági intézkedés tárgyát, lovakon az influenza, mirigykór ós egy gazdaságban ragadós hólyagos szájgyuladás ; szarvasmarhákon a seroegő üszök, fertőző hüvely hurut, járványos el vetélés, tarló-