Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)

1910-05-08 / 19. szám

>ZaIa.íuegye, Zalavármegyei Hirlap< 1910 május'8. sömör, végül szopós borjak- és malacokon egyes gazdaságokban helyi járványok alakjában az újszülöttek vérhasa fordult elő. Védöojtások lépfene, seroegő üszök ós sertés­orbáno ellen történtek összesen 37 gazdaságban. Ami az állatvásárok forgalmát illeti, január­ban — egy-két erősebb vásár kivételével — ugy a felhajtás, mint a kereslet is általában elég gyönge volt; februárban élénkült a forgalom és a kereslet lépést tartott a kínálattal; márciusban felerészben közepes, felerészben igen nagy fel­hajtás mellett sem tudott élénkebb lenni az adás­vételi forgalom, mert a magas állatárak miatt az elég szép számmal megjelent vevők tartóakodó álláspontot foglaltak el. A lefolyt időszakban 3 husvizsgáiati tanfolyam tartatott Nagykanizsán, a harmadik azonban csak április elején fejeződött be. A két elsőn (VIII. és IX-ik tanfolyam) 19-en nyerték el a husvizs­gálói képesítést. Február és március folyamán az illetékes járási m. kir. állatorvosok a vármegye nagyobb részé­ben megejtették a tavaszi állategészségügyi vizs­gálatokat, amelyeknek mikénti végrehajtását a törvényhatósági m. kir. állatorvos több helyen ellenőrizte. Az eredmény a vizsgálatok befejezte után lesz bejelenthető. Ami a közgazdasági viszonyokat illeti: az el­múlt év utolsó hónapjainak aránylag enyhe idő­járása még sem változott meg annyira s a hőmér­séklet még sem hűlhetett le oly mértékben, hogy a gazdaságok fedezhették volna jégszükségletü­ket, aminek következtében ugy a gazdák, mint a tejszövetkezetek egy része a jéghiány pótlása oéljából hóval töltötte meg a jégvermeket, ame­lyek némileg a jéghiány pótlásáru fognak ugyan szolgálni, azonban a jéghiány mégis komoly gon­dok elé állítja a gazdaközönséget. Januárban a gazdák főként a trágyahordássnl voltak elfoglalva. Február második felében eny­hébb időjárás állott be ugy, hogy e hónap utolsó harmadában már a vetéoi munkálatok is meg­kezdhetők voltak. Ezen munkálatok mároiusbau zavartalanul folytathatók és kellő időben befe­jezhetők voltak. A vetések állása az év elején kedvező volt. Február hóban az enyhébb időjárás behatása alatt az őszi vetések gyorsabb fejlődésnek indul­tak, de a mároiusi hidegebb, éjszakai fagyokkal váltakozó időjárás némileg visszavetette azokat. A tavaszi vetemények a hűvösebb márciusi idő­járásban lassú fejlődésnek indultak, azonban kikelésük eléggé egyenletes, ugy, hogy az első fejlődés ellen kifogás nem emelhető. A szőlőmunkálatok már februárban ós március elején megkezdődtek. Téli fagykárok nem fordul­tak elő s igy a szőlők a legjobb állapotban jöt­tek bele az uj termelési évbe. A gyümölcsfák a f. évben a szokottnál koráb­ban kezdték meg fejlődésüket. A mároiusi szeles, hideg időjárás a korán virágzott baraok és man­dula fákban kárt tett. Az állatállomány takarmányozása az év első negyedében minden nagyobb fennakadás nélkül volt eszközölhető. Takarmányban nem mutatko­zott nagyobb mérvű hiány s nhol előfordult is, pótlása nem ütki'zött nagyobb nehézségekbe. Egyedül az alom, illetve szalmahiány okoz gon­dokat a gazdáknak. Nem is annyira az év első, mint bekövetkező két negyedében lesz H szalma­hiány hatása érezhető. Az állatárak, különösen a sertés ára az év első negyedében fokozatosan emelkedtek. A gabonaárak az elmúlt negyedévben nagyobb hullámzásnak voltak alávetve. Januárban az árak még eléggé tartották magukat, azonban februárban lényegesebb árcsökkenés állott be, mig márciusban időszakosan árjavulás észlel­hető A borárakban lényegesebb változás nem állott be. Ha az árak szilárdabbak is, mint az elmúlt őszön, mégis a forgalom korlátozott, amennyiben a kereslet a készlethez mérten még ma is csekély. Közgazdasági állapotainkra lényegesebb befo­lyást gyakoroló esemény az év első negyedében nem fordult elő. A törvényhatósági utak állapota az elmúlt évnegyedben a kedvező időjárás folytán általá­ban véve kielégítő volt. Az 1910. évi fedanyag felosztása a járási uti bizottságok és a közigaz­gatási bizottság által letárgyaltatván, a felosztási terv a ezállitás eszközlése cáijából a vállalkozók­nak kiadatott. A tervezet szerint a f. évben a törvényhatósági közutakra 271000 K 56 f, a vasúti hozzájáró utakra pedig 3001 K 80 f értékű kavios (kő) fog fordíttatni, mely utóbbi­ból a vármegyei alapra 1000 K 60 f esik, a további kétharmadrósz pedig a vasutak és az érde­keltek által lesz fizetendő. Február hóban a Dráva magas visállása a légrád—bukoveezi ut 0—1 km. szakaszát meg­rongálta. Ugyanosak árviz rongálta meg a lenti— regedei tvh. közút 6—8 ós 11 —13 km. szaka­szait és a osesztreg—belatinozi tvh. közút 2—4 és 25—27. km. szakaszait. A Csáktornya—stri­dóvári tvh. kötut 0 — 15 km. szakaszán több helyen, a stridóvár—polstraui tvh. közúton a 3 —4 km. között és a miksavár—stridóvári ut 10—11 km. szakassán kisebb osuszamlások for­dultak elő, amelyek azonban a forgalmat nem gátolták. A helyreállítási munkálatok megtör­téntek. Említésre méltó építkezés volt az elmúlt évne­gyedben aa alibánfa—szentmihályi uton levő 3. és 4. számú zalahidak alapos javítása. Tüzek. A vármegye területén az 1910. évi január hó 1-étől március hó 31-éig előfordult tűzesetek száma 21 volt, amelyeknél az összes elhamvasztott érték a beterjesztett kimutatások szerint 65179 koronát képviselt. Biztositás foly­tán megtérült ebből 29950 korona érték s igy * szenvedett kár 35229 koronára rug. A tüzet, a teljesített vizsgálatok szerint 2 i-setben gyermekek játéka, 3 esetben gyújtoga­tás, 9 esetben gondatlanság okozta ; a tüz kelet­kezésének oka 8 esetben kideríihetlen maradt. Hogy a legtöbb tüzeset gondatlanságból <»red és hogy ennek az az egyik oka, ami a nagy tüzeknek majdnem kizárólagos oka, hogy t. i. a takarmány- és szalmakészlet a községekben t házak között összezsúfolva van, kétségbevoulnt­lati tapasztalati tényeken alapul. E tekintő! ben régi tüzrendészeti szabályrendeletünk azon intéz­kedése irányadó, amely szerint a takarmány-, a termesztmények- és tüzelőfa-készleteknek a köz­ségben való összehalmozása meggátolandó. Hogy ezen intézkedés végrehajtása sok községben a helyi viszonyok miatt nehéiséggel jár, köitudo­másu. De uem kioeinyelhető nehézség a régi állapothoz való ragaszkodás, a szokás ereje, az újítástól való idegenkedés, a kényelem és közöny is, amelyek a hatósági intézkedést megbénítják. Azonban végre is mindezek dacára eleget kell tennünk a tűzbiztonsági követelményeknek s ez uton az általános közgazdasági érdekeknek s erre nézve ag látszik a legcélravezetőbb módnak, — — hegy minden községben, minden egyes házhelyre nézve, a helyi viszonyokban uj épít­kezés stb. következtében beálló változásig külön­külön szabatosan megjelöltessenek — önként érthetőleg a helyi viszonyok szigorú mérlegelésé­vel — azon helyek, amelyekre az említett kész­letek elrakhatók s ott, ahol a helyi viszonyok a tűzbiztonsági követelmények kielégítését többé­kevésbó nem engedik meg, a tűzbiztonság más megfelelő módoa s eszközökkel fokoztassék. A személy- és vagyonbiztonság súlyosabb be­számítás alá eső bűncselekményekkel nem lett megzavarva; a kisebb bűnesetek tettesei pedig legnagyobb részben a osendőrség által kinyo­mozva és az illetékes hatóságnak feljelentve lettek. A m. kir. osendőrség által az elmúlt időszak­ban ember élete elleni bűntettért 11, súlyos testi sértésért 8, hatóság elleni erőszak bűntettéért 3. lopásért 41, szemérem elleni bűntettért 1, csalásért 3 és gyujtogatásért 2 egyén lett letar­tóztatva ; különböző természetű kihágásokért pedig 56 tettes lett az illetékes hatóságoknak följelentve. Szemle. Egy héttel ismét közelebb vagyunk a válasz­táshoz, de usryanaz a bizonytalanság lebeg a fejünk felett, mint hét nappal előbb. Oiyan a válisztási mozgalom, mint a kaleidoskop. Miu­den percben változik a képe s minden pillanat­ban más hangulatot dob felszínre az élet. Az általános benyomás.az, hogy a muuka­párt sebogysem lesz képes többségre vergődni. Még ha a néppárt beolvad, akkor sem. Sot ha Kossuthékkal paktál, akkor sem tudja egyene­sen tartani a kormányrudat, mert Justh Gyula pártja mindenesetre lesz olyan tekintélyes, hogy srtlyát éreztetni fogja. Hogy mi iesz azutáo, smikor az uj parlament sem lesz munkaképes? Uj választás, esetleg uj darabontok? Vagv talán békesség í* * nemzeti irányzat győzelme következik? Becsesei előre sohasem lehet tisztába jönni. Majd akkor medi­táljunk e kérdések felett, amikor elérkesik az ideje. Egyelőre pedig válasszunk képviselőket a lelkiismeretünk ós hazafias meggyőződésünk szerint. A választó polgárok lelkiismeretét és meg­győződését persze válasitások évadján százféle eszközzel igyekeznek megdolgozni azok, akik érzik, hogy a közhangulat és a nép jobb érzése nem nekik kedvez. És fájdalom, ai eszköiök­ben nem nagyon válogatnak, sőt olyan esskö­zöket is felhasználnak, amelyeket megsaentség­telenít a politikába való belevonás. De erről a témáról már annyit irtak és be­széltek ; nálunk pedig már annyira ismerik, hogy a hánytorgatása is felesleges. Hiába való minden beszéd, as Isten nevével és az egyház hatalmával való korteskedés folyik tovább. A laikus társadalomnak az a szilárd és megingat­hatlan meggyőiődése, hogy vallási szempontok nem valók a politikai élet szinterére, nem hasz­nál semmit. Mert aki ezt hirdetni meri, asonnal rosz katholikussá és istentagadóvá válik. Az nem osak politikai ellenfél, hanem elkárhozott és saját egyházából kiiíöiösített lélek. Rögtön példával is szolgálunk. Égy hithű katholikus ember, aki azonban nem tartozik a néppárthoz, beszédet mondott a néphez. Bele­harangoztak » beszédébe. Níin esak katholikus, hanem mindeu becsületes, jó érzáaü ember fél ­beszakítja ilyenkor a besiédét, mert mindenki érzi, hogy — jaj a megbotránkoztatón^k. És tni történt? Néppárti oldalról kifogásolták az es •­tet. Mert hát a másik oldalon esak képmutatás, o-<alás a vallásosság » a népet rögtön fel ke l világosítani, hogy ne higyjen annak, aki imád­kozik, aki a kereszt előtt kalapot ('inal, aki templom!'.i jár, mert nem néppárti. Hova jutunk ezzel a terrorisztikus felfogással ? Vulógiiuül'g oda, hogy jobb érzésű ember, aki az elvek haroáhox és nem a szenvedélyek, a vak elfogultság és gyűlölet hangjaihoz van szokva, félrevonul s átengedi az egész teret a demagógiának. Vajon hasznos lesz-e ai az országnak éa a nemzetnek, ha majd a felizgatott fanatizmus és az elvakult tömegek törnek egymásra? Szárm.tz­hstik-e abból áldás, ha egyik oldalon a nemzet­közi istentagadás, a másik oldalon a minden ellenkező nézet iránti türelmetlenség törnek egymásra és uem áll köztük a mérséklet, amely meg tudja védelmezni az oltárt, de nem akarja politikai központtá tenni a templomot. * • * Zilavármegye a néppárt virágos kertje. Itt vetették el elősször a magot, staely azonban n<-m tudott ar. "géiz orsaágbau erőteljes fává fejlődni. Mert ninos politikai tartalma és nincs kézzelfogható oéija. Csak frázisai vannak. Nem létező rémeket lát s az ok elleu hadakozik saját vérei elleu. Ami politikai célja van : ss részbeu szürke semmi, részben reakoió. A« egyik párt küzd a nemzet évszázados vá­gyainak megvalósításáért, a másik * békességet s munkát hangoztatja. Az egyik harcot és küz­delmet hirdet, a másik a helyzetben való tunya megnyugvást és a lehetőség határain belül való megalkuvást, behódolást. A kép legalább tiszta. A néppárt azonban lefelé ellenzék, felfelé a legszélsőbb határig loyális. Bíos kedvenoe, mert a szélsőségig konzervativ. Igazi arisztokrata párt, nem pedig it;azi néppárt. A uép azonbau még mindig hisz. Da ne higyje senki, hogy van Z tlavármegvében 200­nái több olyan néppárti, aki azt a mixtum oom­positumot, amit a néppárt programmjáu! hirdet, szívvel iéiekkel vallja is. Személyi kultuszon, a jelöltek egyéniségén nyugszik a hatalom egy ré­sze ; más része pedig a lelkipásztorok befolyásán. Mihelyt a nép arra a tudatra jut, hogy a politikai élvek ét célok szolgálata mellett jól megfér a tisztességes emberek iránti tisztelet és hogy a papját mindeuki tisztelheti és megbe­csülheti auélkűl is, hogy néppárti legyeu : azou­nal vége lesz a diosőségnek. A kerületekből. Nagykanizsáról büszkén újsá­golják, hogy gróf Zichy Aladárnak 2600 biztos választója van. Ami azonban célzatos nagyítás, mert a kerületben erősen Bosnyák Géza felé hajlott a hangulat. Nem olyan könnyű azt a 2600 választót ÖSSZÍ? toborozni, mint a vérmes reményű kortesek hiszik. Letenyéről is azt írják,

Next

/
Thumbnails
Contents