Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)
1910-05-08 / 19. szám
>ZaIa.íuegye, Zalavármegyei Hirlap< 1910 május'8. sömör, végül szopós borjak- és malacokon egyes gazdaságokban helyi járványok alakjában az újszülöttek vérhasa fordult elő. Védöojtások lépfene, seroegő üszök ós sertésorbáno ellen történtek összesen 37 gazdaságban. Ami az állatvásárok forgalmát illeti, januárban — egy-két erősebb vásár kivételével — ugy a felhajtás, mint a kereslet is általában elég gyönge volt; februárban élénkült a forgalom és a kereslet lépést tartott a kínálattal; márciusban felerészben közepes, felerészben igen nagy felhajtás mellett sem tudott élénkebb lenni az adásvételi forgalom, mert a magas állatárak miatt az elég szép számmal megjelent vevők tartóakodó álláspontot foglaltak el. A lefolyt időszakban 3 husvizsgáiati tanfolyam tartatott Nagykanizsán, a harmadik azonban csak április elején fejeződött be. A két elsőn (VIII. és IX-ik tanfolyam) 19-en nyerték el a husvizsgálói képesítést. Február és március folyamán az illetékes járási m. kir. állatorvosok a vármegye nagyobb részében megejtették a tavaszi állategészségügyi vizsgálatokat, amelyeknek mikénti végrehajtását a törvényhatósági m. kir. állatorvos több helyen ellenőrizte. Az eredmény a vizsgálatok befejezte után lesz bejelenthető. Ami a közgazdasági viszonyokat illeti: az elmúlt év utolsó hónapjainak aránylag enyhe időjárása még sem változott meg annyira s a hőmérséklet még sem hűlhetett le oly mértékben, hogy a gazdaságok fedezhették volna jégszükségletüket, aminek következtében ugy a gazdák, mint a tejszövetkezetek egy része a jéghiány pótlása oéljából hóval töltötte meg a jégvermeket, amelyek némileg a jéghiány pótlásáru fognak ugyan szolgálni, azonban a jéghiány mégis komoly gondok elé állítja a gazdaközönséget. Januárban a gazdák főként a trágyahordássnl voltak elfoglalva. Február második felében enyhébb időjárás állott be ugy, hogy e hónap utolsó harmadában már a vetéoi munkálatok is megkezdhetők voltak. Ezen munkálatok mároiusbau zavartalanul folytathatók és kellő időben befejezhetők voltak. A vetések állása az év elején kedvező volt. Február hóban az enyhébb időjárás behatása alatt az őszi vetések gyorsabb fejlődésnek indultak, de a mároiusi hidegebb, éjszakai fagyokkal váltakozó időjárás némileg visszavetette azokat. A tavaszi vetemények a hűvösebb márciusi időjárásban lassú fejlődésnek indultak, azonban kikelésük eléggé egyenletes, ugy, hogy az első fejlődés ellen kifogás nem emelhető. A szőlőmunkálatok már februárban ós március elején megkezdődtek. Téli fagykárok nem fordultak elő s igy a szőlők a legjobb állapotban jöttek bele az uj termelési évbe. A gyümölcsfák a f. évben a szokottnál korábban kezdték meg fejlődésüket. A mároiusi szeles, hideg időjárás a korán virágzott baraok és mandula fákban kárt tett. Az állatállomány takarmányozása az év első negyedében minden nagyobb fennakadás nélkül volt eszközölhető. Takarmányban nem mutatkozott nagyobb mérvű hiány s nhol előfordult is, pótlása nem ütki'zött nagyobb nehézségekbe. Egyedül az alom, illetve szalmahiány okoz gondokat a gazdáknak. Nem is annyira az év első, mint bekövetkező két negyedében lesz H szalmahiány hatása érezhető. Az állatárak, különösen a sertés ára az év első negyedében fokozatosan emelkedtek. A gabonaárak az elmúlt negyedévben nagyobb hullámzásnak voltak alávetve. Januárban az árak még eléggé tartották magukat, azonban februárban lényegesebb árcsökkenés állott be, mig márciusban időszakosan árjavulás észlelhető A borárakban lényegesebb változás nem állott be. Ha az árak szilárdabbak is, mint az elmúlt őszön, mégis a forgalom korlátozott, amennyiben a kereslet a készlethez mérten még ma is csekély. Közgazdasági állapotainkra lényegesebb befolyást gyakoroló esemény az év első negyedében nem fordult elő. A törvényhatósági utak állapota az elmúlt évnegyedben a kedvező időjárás folytán általában véve kielégítő volt. Az 1910. évi fedanyag felosztása a járási uti bizottságok és a közigazgatási bizottság által letárgyaltatván, a felosztási terv a ezállitás eszközlése cáijából a vállalkozóknak kiadatott. A tervezet szerint a f. évben a törvényhatósági közutakra 271000 K 56 f, a vasúti hozzájáró utakra pedig 3001 K 80 f értékű kavios (kő) fog fordíttatni, mely utóbbiból a vármegyei alapra 1000 K 60 f esik, a további kétharmadrósz pedig a vasutak és az érdekeltek által lesz fizetendő. Február hóban a Dráva magas visállása a légrád—bukoveezi ut 0—1 km. szakaszát megrongálta. Ugyanosak árviz rongálta meg a lenti— regedei tvh. közút 6—8 ós 11 —13 km. szakaszait és a osesztreg—belatinozi tvh. közút 2—4 és 25—27. km. szakaszait. A Csáktornya—stridóvári tvh. kötut 0 — 15 km. szakaszán több helyen, a stridóvár—polstraui tvh. közúton a 3 —4 km. között és a miksavár—stridóvári ut 10—11 km. szakassán kisebb osuszamlások fordultak elő, amelyek azonban a forgalmat nem gátolták. A helyreállítási munkálatok megtörténtek. Említésre méltó építkezés volt az elmúlt évnegyedben aa alibánfa—szentmihályi uton levő 3. és 4. számú zalahidak alapos javítása. Tüzek. A vármegye területén az 1910. évi január hó 1-étől március hó 31-éig előfordult tűzesetek száma 21 volt, amelyeknél az összes elhamvasztott érték a beterjesztett kimutatások szerint 65179 koronát képviselt. Biztositás folytán megtérült ebből 29950 korona érték s igy * szenvedett kár 35229 koronára rug. A tüzet, a teljesített vizsgálatok szerint 2 i-setben gyermekek játéka, 3 esetben gyújtogatás, 9 esetben gondatlanság okozta ; a tüz keletkezésének oka 8 esetben kideríihetlen maradt. Hogy a legtöbb tüzeset gondatlanságból <»red és hogy ennek az az egyik oka, ami a nagy tüzeknek majdnem kizárólagos oka, hogy t. i. a takarmány- és szalmakészlet a községekben t házak között összezsúfolva van, kétségbevoulntlati tapasztalati tényeken alapul. E tekintő! ben régi tüzrendészeti szabályrendeletünk azon intézkedése irányadó, amely szerint a takarmány-, a termesztmények- és tüzelőfa-készleteknek a községben való összehalmozása meggátolandó. Hogy ezen intézkedés végrehajtása sok községben a helyi viszonyok miatt nehéiséggel jár, köitudomásu. De uem kioeinyelhető nehézség a régi állapothoz való ragaszkodás, a szokás ereje, az újítástól való idegenkedés, a kényelem és közöny is, amelyek a hatósági intézkedést megbénítják. Azonban végre is mindezek dacára eleget kell tennünk a tűzbiztonsági követelményeknek s ez uton az általános közgazdasági érdekeknek s erre nézve ag látszik a legcélravezetőbb módnak, — — hegy minden községben, minden egyes házhelyre nézve, a helyi viszonyokban uj építkezés stb. következtében beálló változásig különkülön szabatosan megjelöltessenek — önként érthetőleg a helyi viszonyok szigorú mérlegelésével — azon helyek, amelyekre az említett készletek elrakhatók s ott, ahol a helyi viszonyok a tűzbiztonsági követelmények kielégítését többékevésbó nem engedik meg, a tűzbiztonság más megfelelő módoa s eszközökkel fokoztassék. A személy- és vagyonbiztonság súlyosabb beszámítás alá eső bűncselekményekkel nem lett megzavarva; a kisebb bűnesetek tettesei pedig legnagyobb részben a osendőrség által kinyomozva és az illetékes hatóságnak feljelentve lettek. A m. kir. osendőrség által az elmúlt időszakban ember élete elleni bűntettért 11, súlyos testi sértésért 8, hatóság elleni erőszak bűntettéért 3. lopásért 41, szemérem elleni bűntettért 1, csalásért 3 és gyujtogatásért 2 egyén lett letartóztatva ; különböző természetű kihágásokért pedig 56 tettes lett az illetékes hatóságoknak följelentve. Szemle. Egy héttel ismét közelebb vagyunk a választáshoz, de usryanaz a bizonytalanság lebeg a fejünk felett, mint hét nappal előbb. Oiyan a válisztási mozgalom, mint a kaleidoskop. Miuden percben változik a képe s minden pillanatban más hangulatot dob felszínre az élet. Az általános benyomás.az, hogy a muukapárt sebogysem lesz képes többségre vergődni. Még ha a néppárt beolvad, akkor sem. Sot ha Kossuthékkal paktál, akkor sem tudja egyenesen tartani a kormányrudat, mert Justh Gyula pártja mindenesetre lesz olyan tekintélyes, hogy srtlyát éreztetni fogja. Hogy mi iesz azutáo, smikor az uj parlament sem lesz munkaképes? Uj választás, esetleg uj darabontok? Vagv talán békesség í* * nemzeti irányzat győzelme következik? Becsesei előre sohasem lehet tisztába jönni. Majd akkor meditáljunk e kérdések felett, amikor elérkesik az ideje. Egyelőre pedig válasszunk képviselőket a lelkiismeretünk ós hazafias meggyőződésünk szerint. A választó polgárok lelkiismeretét és meggyőződését persze válasitások évadján százféle eszközzel igyekeznek megdolgozni azok, akik érzik, hogy a közhangulat és a nép jobb érzése nem nekik kedvez. És fájdalom, ai eszköiökben nem nagyon válogatnak, sőt olyan essközöket is felhasználnak, amelyeket megsaentségtelenít a politikába való belevonás. De erről a témáról már annyit irtak és beszéltek ; nálunk pedig már annyira ismerik, hogy a hánytorgatása is felesleges. Hiába való minden beszéd, as Isten nevével és az egyház hatalmával való korteskedés folyik tovább. A laikus társadalomnak az a szilárd és megingathatlan meggyőiődése, hogy vallási szempontok nem valók a politikai élet szinterére, nem használ semmit. Mert aki ezt hirdetni meri, asonnal rosz katholikussá és istentagadóvá válik. Az nem osak politikai ellenfél, hanem elkárhozott és saját egyházából kiiíöiösített lélek. Rögtön példával is szolgálunk. Égy hithű katholikus ember, aki azonban nem tartozik a néppárthoz, beszédet mondott a néphez. Beleharangoztak » beszédébe. Níin esak katholikus, hanem mindeu becsületes, jó érzáaü ember fél beszakítja ilyenkor a besiédét, mert mindenki érzi, hogy — jaj a megbotránkoztatón^k. És tni történt? Néppárti oldalról kifogásolták az es •tet. Mert hát a másik oldalon esak képmutatás, o-<alás a vallásosság » a népet rögtön fel ke l világosítani, hogy ne higyjen annak, aki imádkozik, aki a kereszt előtt kalapot ('inal, aki templom!'.i jár, mert nem néppárti. Hova jutunk ezzel a terrorisztikus felfogással ? Vulógiiuül'g oda, hogy jobb érzésű ember, aki az elvek haroáhox és nem a szenvedélyek, a vak elfogultság és gyűlölet hangjaihoz van szokva, félrevonul s átengedi az egész teret a demagógiának. Vajon hasznos lesz-e ai az országnak éa a nemzetnek, ha majd a felizgatott fanatizmus és az elvakult tömegek törnek egymásra? Szárm.tzhstik-e abból áldás, ha egyik oldalon a nemzetközi istentagadás, a másik oldalon a minden ellenkező nézet iránti türelmetlenség törnek egymásra és uem áll köztük a mérséklet, amely meg tudja védelmezni az oltárt, de nem akarja politikai központtá tenni a templomot. * • * Zilavármegye a néppárt virágos kertje. Itt vetették el elősször a magot, staely azonban n<-m tudott ar. "géiz orsaágbau erőteljes fává fejlődni. Mert ninos politikai tartalma és nincs kézzelfogható oéija. Csak frázisai vannak. Nem létező rémeket lát s az ok elleu hadakozik saját vérei elleu. Ami politikai célja van : ss részbeu szürke semmi, részben reakoió. A« egyik párt küzd a nemzet évszázados vágyainak megvalósításáért, a másik * békességet s munkát hangoztatja. Az egyik harcot és küzdelmet hirdet, a másik a helyzetben való tunya megnyugvást és a lehetőség határain belül való megalkuvást, behódolást. A kép legalább tiszta. A néppárt azonban lefelé ellenzék, felfelé a legszélsőbb határig loyális. Bíos kedvenoe, mert a szélsőségig konzervativ. Igazi arisztokrata párt, nem pedig it;azi néppárt. A uép azonbau még mindig hisz. Da ne higyje senki, hogy van Z tlavármegvében 200nái több olyan néppárti, aki azt a mixtum oompositumot, amit a néppárt programmjáu! hirdet, szívvel iéiekkel vallja is. Személyi kultuszon, a jelöltek egyéniségén nyugszik a hatalom egy része ; más része pedig a lelkipásztorok befolyásán. Mihelyt a nép arra a tudatra jut, hogy a politikai élvek ét célok szolgálata mellett jól megfér a tisztességes emberek iránti tisztelet és hogy a papját mindeuki tisztelheti és megbecsülheti auélkűl is, hogy néppárti legyeu : azounal vége lesz a diosőségnek. A kerületekből. Nagykanizsáról büszkén újságolják, hogy gróf Zichy Aladárnak 2600 biztos választója van. Ami azonban célzatos nagyítás, mert a kerületben erősen Bosnyák Géza felé hajlott a hangulat. Nem olyan könnyű azt a 2600 választót ÖSSZÍ? toborozni, mint a vérmes reményű kortesek hiszik. Letenyéről is azt írják,