Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)

1910-04-10 / 15. szám

6 »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 1910 március"27. lényeges változás állott be, indítványozza, hogy az újból nyomassák ki. Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja. Kmft. Sárközy Viktor Hertelendy Ferenc g. e. titkár. g. e. elnök. Jegyzőkönyv, felvétetett 1910 évi mdrciús hó 30-án a Zalavármegyei Központi Mezőgazdasági Bizottság rendes ülésében. Jelen voltak Hortelendy Ferenc főrendiházi tag, m. b. elnök elnöklete alatt: Árvay Lajos, Bosnyák Géza, Dezső liéla, Eitner Sándor, Elek Ernő, Farkas József, Flandorffer Ignác, Hayden Sándor, Koller Istv<n, Malatinszky Fereno, Mesterházy Jenő, br. Putheányi Géza, Szűcs Dezső, ifj. Tarányi Fereno dr. bizottsági tagok és Sárközy Viktor m. b. előadó. Id. Stádel János elmaradását táviratilag kimenti. Elnök az ülést megnyitván, felszólítja az előadót a tárgysorozat ismertetésére. I. Az 1910 évben megtartandó állatdíjazásokra vonatkozólag, a gazdasági felügyelőség megkeresésére, oly értelmű felterjesztés tétetett a földművelésügyi kormányhoz, hogy Zalaapáti, Galambok, Zalaistvánd, Alsólendva, Légrád és Nyirád községekben tartandó állatdijazások költségeihez, amelyek összesen 4350 koronát tesznek ki, járuljon hozzá. Minthogy a muraközi lódíjazás a f. évben nem vesz költségeket igénybe, előadó kéri a a bizottságot, hogy az előterjesztést tudomásul véve, az állatdijazások tervezet szerinti megtartását elhatározni s a költségvetésileg felvett összeget (600 K) az állatdijazások oéljaira megszavazni szíveskedjék. Többek hozzászólása után bizottsági gyűlés akként határoz, hogy az állatdíjazások idejének, valamint azok végleges helyének meghatározása felett a legközelebbi közgyűlésén fog dönteni. Az előkészítő munkálatok megtételével az előadót megbízza, egyúttal elrendeli, hogy a gazdikörök a tervezetről már most értesíttessenek. II. Előadó jelenti, hogy a mezőgazdasági bizottság vagyonát képező alapban 8903.09 korona értékpapírban és 87.40 koront készpénzben vao. Ezen alapot terheli a gazdasági egyesület által előlegezett 1450 korona s a mult évi előadói tiszteletdíj, vagyis öss/.esen 2050 korona. Az 1910 évi költségvetés 14850 K kiadást tüntet fel, mig a bevétel csupán a fennmaradó tőke kamataira szorítkozik. A kiadási összegből 7000 K átmeneti tétel, még a tényleges kiadás fedezésére 7850 K szükséges. Minthogy a bizottsági alapban levő összeg a tényleges kiadások fedezésére nem elégséges s mivel ezen összeg teljes felhasználása eeetén a bizottság a további működéshez szükséges anyagi eszközöket Délkülözné, előadó indítványozza, hogy a tényleges kiadási összeg fedezésére kérjen a földművelésügyi kormánytól 7850 K államsegélyt. Arvay Lajos indítványára bizottsági ülés jegyzőkönyvbe vétetni kívánja, hogy az előadói tiszteletdíj óimén felvett összegből 600 K illeti meg az előadót, mig 900 K az irodai munkák ellátására fordítandó. Bosnyák Gézának az 1909 évi november hó 27-én tárgyalt s a bizottság által elfogadott költségvetéshez való ama felszólalása utáu, hogy a tervbe vett lóhercséplő gépre az érdekelt gazdakörnek szüksége nincs, bizottsági ülés akként határoz, hogy : A földművelésügyi kormánytól a költségvetésileg megállapított kiadások fedezéséra 7850 K államsegélyt Kér 8 a rendelkezésére állandó öszszegből, amennyiben a pacsai gazdakör területén lévő érdekeltségnek a vásárlandó gépekre szüksége nincsen, az összegből más gépeket fog beszeiezni s máshol elhelyezni. III. Alispáni hivatal megküldi a földművelésügyi ministerium selyemtenyésztési meghatalmazottjának Zulavármegye törvényhatósági közutainak be fásítására vonatkozó átiratát véleményezés végett. A törvényhatósági közutak befásítására vonatkozó tervezet a járási utibizottságok határozatai alapján felépítve s az illletékes szakközegek által véleményezve, a követelményeknek teljes mérvben megfelel s minthogy a tervezet az éghajlati és talajviszonyok figyelembe vételével, a helyi viszonyoknak megfelelőleg állíttatott össze, előadó indítványozza, hogy a zalaegerszegi m. kir. államépitészeti hivatal által összeállított tervezetben foglalt előterjesztést a t. bizottság tegye magáévá. Bizottság az előadói javaslatot egyhangúlag elfogadja. IV. Alispáni hivatal az 1909 évi október hó 19-én 17849/1909. ni. sz. alatt megküldött tűzrendészed szabályrendelet kapcsán Baranyavármegye tűzrendészed szabályrendeletét megküldi. Minthogy a bizottság mult évi november hó 27-én tartott ülésben akként határozott, hogy a tervezetre vonatkozólag akkor adjon csak az e célból kiküldött bizottság véleményt, ha a Tűzoltó Szövetség által kiadandó szabályrendelet tervezet kezei között lesz, előadó a bizottsági ülést megkeresi aziránt, hogy ez ügyben ujabb határozatot hozni s a kiküldött bizottságot utasítani kegyeskedjék, hogy véleményét a Tűzoltó Szövetség által kiadandó szabályrendelet tervezet bevárása nélkül, a rendelkezésre álló adatok alapján mielőbb nyilvánítsa s azt elbírálás végett a legközelebbi m. b. ülés elé terjessze be. Bizottság akként határoz, hogy az elnök utján a kiküldötteket összehivatja s azok a most már rendelkezésre álló adatok alapján adják meg véleményüket. Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja. Kmft. Sárközy Viktor Hertelendy Ferenc m. b. előadó. m. b. elnök. Elnöki jelentés. Tisztelt Közgyűlés ! A Zalavármegyei Gazdasági Egyesület traditióihoz hiven az 1909. évben is a vármegye mezőgazdasági érdekeit tehetségétől telhetőleg előmozdította és oéljául tűzte ki, hogy tagjainak s a megyei gazdaközönségnek a gazdasági életben ugy anyagi, mint szellemi téren, támogatást nyújtson és főképen a kisgazdáknak segítségére legyen. Az egyesület ezen évbeli működéséről a következő részletes jelentést terjesztjük a t. közgyűlés elé: Az 1909-ik év a takarmányhiány jegyében indult. Ama káros hatás, mely az 1908. év rossz takarmánytermése kö/elkeztében a mezőgazgaságra nehezedett, még ez év első felére is lényeges kihatással volt. Az év első három havában az időjárás, váltakozva faggyal és csapadékkal a mezőgazdasági munkálatok megkezdésére alkalmas nem volt, uKy> hogy osak mároius hó végén lehetett a tavaszi vetést előkészítő munkálatokat megkezdeni s részben a vetéshez is hozzáfogni. Április hóban az időjárás a tavaszi vetések elvégzésére nagy mértékben kedvező volt ugy, hogy azok gyors egymásutánban, kiváló jó munka mellett befejezhetők voltak. Az őszi gabona telelése nem volt a legmegfelelőbb, ugy hogy azok gyengén, ritka állapotban jöttek bele a tavaszba. Dacára a május hó 8 —10 napjain uralkodott fagyoknak, a hó második felében beállott erősebb felmelegedés hatása alatt a mezőgazdisági termények — melyek a fagytól nem szenvedtek, csak fejlődésükben estek vissza — fokozatos és gyorsabb fejlődésnek indultak ugy, hogy az időjárás eddigi mostohaságát fejlődésükben pótolni képesek lettek. 1 Junius hóban a kellő csapadék mennyiség hiányában a takarmányDemüek kellőkép fejlődui nem voltak képesek úgyannyira, hogy az elsőkaszálásu természetes és mesterséges tak rmányok általánosságban csuk gyenge termést szolgáltattak. Az első takarmánytermés rossz sikerülte a gazdákban ismét a takarmáoyhiány iránti félelmet ébresztette fel, a mely azonbsn, hála a később bekövetkezett kedvezőbb, csapadékokban gazdagabb időjárásnak, nem vált valóra. A késői kitavaszodás, a juniusi hűvösebb időjárás a gabonanemüeket fejlődésükben erősen visszavetették ugyanryira, hogy június hó végén az aratás megkezdhető még nem volt. A továbbra is hűvös jellegűnek maradt időjárásban azonban a gabonanemüek szépen ki tudtak fejlődni ugy, hogy az érés kellő módon julius első harmadában bekövetkezett. A gabonanemüek termése általánosságban közepesnek mondható. Aránylag a legjobb termést a rozsok szolgáltatták, mig a búzák közepes termés eredmény mellett kiváló minőséget adtak. A tavaszi gabonanemüek valamivel jobb termést szolgáltattak, azonban ezek átlaga sem emelkedett felül a közepesen. Julius hóban az időjárás a cséplési munkálatok elvégzésére alkalmas volt ugy, hogy ezen munkák minden fennakadás nélkül gyorsan és jól voltak elvégezhetők. Az augusztus hóban beállott, csapadékokban eléggé gazdag, kedvezőbb időjárás behatása alatt a takarmánynemüek, főleg a mesterséges takarmányok s ezek között különösen a csalamádék jó fejlődésnek indultak s ezáltal az eddigi takarmány hiány pótlására segítséget nyújtottak. Szeptember hó folyamán at őszi vetések a talaj kedvező fizikai állapota mellett kitűnően voltak végezhetők. A vetések szeptember, október hónapokban kellő időben bevégeztettek s még ugyanezen hónapokban kellő időben ki is keltek. A korán elvetett ősziekben az év utolsó negyedében rovar és részben rozsda károk voltak észlelhetők. A rovarok által okozott károk egyes helyeken nagyobb mérveket is öltöttek ugyanynyira, hogy egyes helyeken a vetések kiszántása, több helyütt pedig azok felülvetése vált szükségessé. A fritlégy, a osikoshátu buzalégy s a cecidonia által okozott károk a télfolyamán ugyan nem fejlődtek tovább, azonban félő, hogy tavasszal nagyobb kártételeket fognak okozni. Az őszi hónapokban le- és betakarított kapás, gyök és gumós növények általánosságban közepes, a tengeri jó termést szolgáltatott. Egyrészt az utóbbi termeivények sikerülte, másrészt a hosszú, kedvező időjárás, mely az állatok huzamos ideig való legeltetését lehetővé tette, enyhített ezen év szűkebb takarmánytermése folytán előállható bajokon. A teleltetést a gazdák fentiek következtében elég jó reményekkel kezdhették meg. Egyedül a szalmahiány okozott némi gondokat. Habár az alomanyag jobban pótolható más idegen anyagok által, mégis határozott károsodás állt be a gyengébb szalmatermés köveikeztébeti, mivel annyi trágya mint arra bziikség lenne, termelhető nem lesz. Az alomanyagok már most, több éves rossz termése következtében, részben a kisgazdák között miudinkább terjedő gazdasági intellígentia, az egyesületünk által tartani szokott gazdisági népies előadások behatása következtében, a kisgazdak is mind nagyobb és nagyobb mérvben vették igénybe a trágyapótlásra a műtrágyákat, ugy, hogy az elmúlt év őszén már tetemes menynyíséget szolgáltatott ki műtrágyákból az egyesület a kisgazdák részére. A szőlő fejlődése az elmu't évben eléggé normális volt. Az ősz folyamán léptek fel ugyan egyes helyeken szőlőbetegségek, főkép a fürtperonospora, amelyet az egyes szőlősgazdák nem ismertek fel kellőképen és kellő időben, általánosságban azonban minden nagyobb csapástól a szőlők mentesek voltak. A bortermés, habár nem érte el a mult évit, egyes helyeken mégis szép menuyisegét adott Altalánosságban azouban, mivel egyes helyeken a termés gyengébb volt, az össztermés csak közepesnek minősíthető. Az elmúlt év nagyobb bortermésének hatása ez évben is észlelhető volt. Ducira annak, hogy az átlag termés nem emelkedett felül a rendes szükségleten, a kereslet a must, illetve a bor iránt gyenge volt. Az előző évi bortermésből még visszamaradott készletek a folyó évi must árakat is befolyásolták. Az árak valamivel javultak ugyan az előző évihez képest, mégis alacsony színvonalon maradtak ez évben. A téli időszak némi javu'ást mutatott ugyan az árak tekintetében, viszont a kereslet nem emelkedett. Az állatárak az év első felében, a kedvezőtlennek látszó takarmánytermési viszonyok behatása alatt alacsony színvonalon maradi.tk, később azonban az ősz és a tél folyamán ismét felemelkedtek azon színvonalra, amelyen az előző ávi takarmány ínséget megelőzőleg állottak.