Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)

1910-04-10 / 15. szám

1910 március 27. > Zalamegye, Zalavármegyei Hirlapc 7 A gabonaárak az ország általános gyengébb termésének behatása alatt az aratás s az azt követő időszakban magas színvonalra jutottak s egyideig tartották is magukat. A Romániából és Oroszországból behozott nagyobb mennyiségű buza az árakat később némikép leszorította, a . mely árd«valváló körülményt segített a jobb í teruiési kilátás, illetve az őszi gabonanemüek kedvező állása előidézni. A megyében működő tejazövetkezetek terményeik értékesítése tekintetében az év első részében kedvezőtlen helyzetben voltak. A nyár folyamán részint a rossz gyümölcs termés, részint az export államok termelésének némi csökkenése, részint a fokozatosan emelkedő belfogyasztás behatása alatt tetemesen emelkedtek az árak. A nyári hónapokban, s az ősz első felében a vajárak eddig még el nem ért magas sziuvonalon állottak s ezen színvonalon az év végéig meg is maradtak. Daoáta ©zen magas áraknak nem ajánlhatjuk eléggé a szövetkezeteknek termelésük más bázisra való fektetését. A mostani termelés mellett nem állítanak elő szövetkezeteink exportképes árut, miért is termolvényeiket alacsonyabb árban kénytelenek értékesíteni. Exportképes raktározható vaj előállítása esetén minimálisan 30 fillérrel jobban lennének képesek termeivényeiket értékesíteni, másrészt az exportképes vajat előállító vajtermelő központ — kiküszöbölvén a közvetítő kezek legalább 60 °/

0-jét — az értékesítés terén még nagyobb eredményeket érhet el. Tekintettel ama körülményre, hogy a következő nyáron ép oly derűt állhat be a vajpiaoon, mint a milyen az 1908. évben már beállott, kidolgoztattunk egy a megyében felállítandó vajtermelő központ tervezetét s az előkészítő munkálatokat annyira elvégeztük, hogy válság esetén azonnal actióba lépni s a szövetkezeteket a vajtermelő központ felállítása által, nagyobb károsodásoktól megvédeni képesek leszünk. Az elmúlt évben Budapesten tartott nemzetközi tejgazdasági kiállításon és kongresszuson az egyesület kebelében működő Zalavármegyei Tejszözetkezetek Szövetsége részt vett s a kiállításért díszoklevéllel (Diplom d'Honneur) lett kitüntetve. Az ugyanez alkalommal megtartott nemzetközi vaj és sajtversenyen a szövetség 24 szövetkezet termeivényével vett részt s ezek után a következő kitüntetéseket nyerte el: Kiállítási nagy díszoklevél (Diplom de Grand Prix) Türjei Tejszövetkezet. Oklevél az arany éremről és bronz érem. (Diplome de Medaiiíe d'or et Medeille de Bronzé eflfektive.) Söjtöri Tejszövetkezet. Oklevél az ezüst éremről. (Diplome de Medaiiíe d'argent.) Pusztamagyaródi Tejszövetkezet. (Nagy István.) Kissziget éb Vidéke Tejszövetkezet, Pakodi Tejszövetkezet, Pölöskei Tejszövetkezet, Ujnépi Eiek Ernő. Oklevél a bronz éremről. (Diplom de Medaiiíe de Bronzé.) Nagykutasi tejszövetkezet, Csáfordi tejszövetkezet, Bördöce és iklódi Tejszövetkezet, Nemesrádi Tejszövetkezet. A versenyen kivül a sajt versenyben is egy megyei termelő részt vett s Oklevél az arany éremről és bronz érem (Dip lomé de Medaiiíe d'or et Medaiiíe de Bronzé efíektive) özv. Hóléczy Jánosné Arács lett kitűntetve. Az egyesületi élet ez évben sem tüntet fel lényegesebb újítást. A megkezdett irányban haladva, a rendelkezésre álló erőkhöz és anyagi eszközökhöz mérten oldotta meg egyesületünk a rá háruló teendőket. Mégis tekintetbe véve azt az általános érdeklődést, mely az egyesületi élet, az egyesület tevékenysége iránt mutatkozik, határozott haladást, az egyesület működési körének kiterjedését kell konstatálni. Az ígycsület által fentartott áruraktár az elmúlt évben is, azt mondhatjuk, minden anyagi haszon nélkül oldotta meg azon feladatát, hogy a gazdaközönséget megbízható, olcsó árukkal és anyagokkal ellássa. A gazdaközönségnek e téreni részbeni tájékozatlansága, másrészt a sokoldalulag tapasztalt indolentia s részben az anyagi eszközök hiánya okozták azt, h'ogy az egyesület ez irányú tevékenysége nem ölthetett olyan arányokat, mint a milyen mérvben a gazdaközönség jól felfogott érdekében elérnie kellett volna. Ezírányu tevékenységünket tovább folytatva, feltartóztathatlanul haladva kitűzött célunk felé, nem kételkedünk abban, hogy a várt eredményt elérnünk sikerül. A beszerzés szervezése olyan anyagi eszközöket fog a gazdaközönség részére biztosítani s részben az egyesület ráfordított költségeire fedezetül szolgálni, hogy mindon nagyobb befektetés nélkül ugy az egyik mint a másik félnek részint az anyagi, részint az erkölosi hasznot fokozott mórtékben meg fogja hozni. Állítású nk igazolására felhozzuk, hogy a műtrágyák egységes beszerzésének szervezése által máris abban a helyzetben vagyunk, hogy a szükségletet olcsón s főleg megbízható minőségben és forrásokból tudjuk fedezni. S ha a gazdaközönség ezen actiónk iránt a kellő érdeklődést fogja tanúsítani, módunkban lesz az árak alakulására szabályozótag befolyni s az anyag minőségére nézve telj ;s garantiális biztosítékot nyújtani. Az állattenyésztési érdekek előmozdítása céljából a földmivelésügyi kormány anyagi támogatása mellett, a gazdakörök közreműködésével az elmúlt évben egyesületünk 6 állatdíjazást, mégpedig Csáktornyán muraközi lódíjazást, Zalalövőn, Lotenyén, Nagykanizsán, Zalaszentgróton és Pacsán szarvasmarha díjazásokat rendezett. Az állatdíjazá9okon a földmivelésügyi kormány, az egyesület és a gazdakörök által 'adományozott összegekkel együtt 6040 korona díj osztatott ki. A muraközi lódíjazáson 2600 korona, a szarvasmarha díjazásokon 3440 korona lett díjak fejében kiosztva. Az állatdíjazásoknak az állattenyésztésre való lényeges kihatása az elmúlt évi díjazásokon észlelhető volt. Az állatállomány határozott fejlődése észlelhető s látszik az érdekeltek azon törekvése, hogy a díjazásokra minél szebb és jobb anyagot állíthassanak elő. Az állatdíjazásokon kivül tartott a Nagykanizsai Gazdakör az elmúlt évben egy bikavásárt Nagykanizsán, melyre mintegy 50 darab bika hajtatott fel, mely felhajtott mennyiségnek mintegy 40 °/o"

a a helyszínén el is adatott. A gazdasági felügyelőségek voltak ezen vásár legjobb vevői. Az eladás aránylag kis mérvének igazolására fel kell hoznunk, hogy a bikavásárra felhajtott bikák nagy része kistenyésztőktől származott, a mely anyag nem felel meg ugy a követelményeknek, mint a milyen mértékben a törvényes intézkedések azt előírják. A nagyobb tenyésztők állatai mind oladattak, dacára annak, bogy 700—900 koronás árak is fizetlettek, mig a kistenyésztők bizonytalan származású s fajtajellegben szűkölködő s részben nem helyes külemmel bíró állatai sem a magánosok által, sem a köztenyészetek részére nem vásároltattak meg. Tekintettel a megyében évente mutatkozó nngy szükségletre, a tenyészapaállatok nevelése jövedelmező foglalkozás gyanánt nevezhötő, azonban csakis a jobb tenyészetek részére. Kisebb tenyésztők az állatállományuk utáni jövedelmet sokkal helyesebben gyarapíthatják az üszők és tehenek felnevelésével, melyekért aránylag nagyobb összeget s biztosabban vehetnek be. A mezőgazdasági szakképzős, a gazdaság teréni ujabb vívmányok, a belterjesabb gazdálkodási módok, a helyes gazdálkodási módok megismertetése, a lakosság téli foglalkoztatása és munkára tanítása oéljából ugy az 1909 év első mint utolsó felében tartattak népies előadások és háziipari tanfolyamok. A háziipari tanfolyamok Tűrje, Garabonc, Pacsa és Baksa községekben mint kezdő tanfolyamok, Zalacsány és Csabrendek községekben mint folytatólagos tanfolyamok tartattak meg. A tanfolyamok iránt a kisgazda közönség élénk érdeklődést mutatott s azokon szép eredmények érettek el. Zalacsány és Cáabrendek községekben- a folytatólagos tanfolyamokon már piacképes áru állíttatott elő, hasonlóképen Garaboncon is a kezdő tanfolyam oly szép eredményeket tüntetett fel, hogy a tovább képzés alapfeltételei a legnagyobb mértékben megvannak. A tél folyamán a gazdasági előadások számos hallgató jelenlétében tartattak meg. A Muraviden már két éve működésben lévő háziipari telep az óv őszén részvénytársasággá alakult át. A befektetett nagyobb tőke, a részvénytársasági nagyobb üzleti szellem következtetni enged arra, hogy ezen telep mint a háziipari telepek ós 'tétesitendő háziipari szövetkezetek termeivényeinek felvevője az ily módon előállítandó cikkek értékesítését meg fogja könynyiteni. Az 1909. év őszén egyesületünk a Novai Gazdakör kezdeményezésére s az ottani vezetőség közreműködésével tanulmányi kirándulást rendezett Bábolna és Kisbérre. A tanulmányi kiránduláson 63 göoaeji kisgazda s a vezetőik vettek részt. A kiránduláson látottak és tapasztaltak alapján a kisgazdák gazdaságukban már nem egy ujitást vittek végbe, főkép pedig állatállományuk fejlesztése céljából nevezett ménesintózetektől tenyészanyagot is szereztek be. Szociális téren az elmúlt év nagyobb eseményeket nem tüntetett fel. Az aratási munkálatok, általában a mezőgazdasági munkák minden megzavarás nélkül folytak le. A munkás viszonyok kedvezőek voltak, ugy hogy a kellő számú munkás — habár elég magas bér mellett — mindig kellő számban rendelkezésre állott. A kivándorlás az elmúlt évben habár nem öltött nagy arányokat, mégis az óv utolsó részében észlelhető volt. Tekintettel azonban azon körülményre, hogy a munkáskéz azt mondhatni kellő számban áll rendelkezésre; tekintettel arra, hogy a kivándorlottak egy része ismét hazájába visszatér s az itthon maradottakat sokszor tekintélyes összeggel támogatja:' A kivándorlás mostani folyamata — habár határozottan veszteséget jelent az országra nézve — mégsem tekinthető ránk nézve csapásnak. A gazdatársadalmi mozgalmak iránt egyesületünk az elmúlt évben is élénk érdeklődést mutatott. Kiküldöttei által állandóan képviseltette magát az O. M. G. E. és a G. E. O. Sz.-nek gyűlésein. Az egyesület kebelében, mint független szerv működő Zalavármegyei Tejszövetkezetek Szövetsége ez évben is hathatósan támogatta az egyes tejszövetkezeteket. A szerződések megkötésénél, a szükségletek beszerzésénél hathatós segédkezet nyújtott s nem egyszer óvta meg a tisztességtelen verseny furfangjától a kevésbbé tapasztalt szövetkezeteket. A szövetkezetek érdekeinek hathatós pártfogása, a termelés terén szükséges változások életbeléptetése, esetleg ujabb szövetkezetok szervezése s a meglevőknek más alapokon való átszervezése fogja a jövőben is hivatását képezni a Szövetségnek. Eltekintve a szövetkezet segélyezése és támogatása körül kifejtett tevékenységétől, a Szövetség saját anyagi erejének gyarapításáról sem feledkezett meg ugy, hogy a földmivelésügyi kormány és a tagoktól befizetett tagdijakból befizetett összegekből vagyonát 6500 koronára 5 év alatt 880 koronáról felemelte. Az elmúlt évben 9 esetben adott véleményes jelentést a földmivelésügyi kormány, 23 esetben a törvényhatóságnak e óéiból áttett megkereséseire ; 16 esetben intézett felíratott a földmivelésügyi kormányhoz, 4 esetben a kereskedelemügyi minisztériumhoz, 3 esetben az alispáni hivatalhoz; 6 esetben intézett átiratot és megkeresést a földmivelésügyi kormányhoz, 9 esetben az alispáni hivatalhoz, 1 esetben a törvényhatósághoz és 13 esetben az O. M. G. E.-hez. Az elmúlt évben, az eddigi szokásnak megfelelőleg, a keszthelyi gazdasági akadémia egy III. éves hallgatójának kiadatott az egyesület millennáris ösztöndija. Beérkezett és elintéztetett 1008 egyesületi, 506 drb tejszövetkezeti ügyarab. Öaszesen 2505 ügydarab. Elküldött postai levelek és csomagok száma: egyesületi 928 drb, tejszövetkezeti 577 drb, összesen 1505 drb postai küldemény. Az 1909. évben tartatott 3 rendes, 3 igazgatóválasztmányi és 3 mazőgazdasági bizottsági ülés. Az egyeaület 1909. évi vezetősége : Diszelnök: Pusztaszentgyörgyi ós tetétleni Darányi Ignáo dr. Elnök: Hertelendy Ferenc főrendiházi tag. I. alelnök : Koller István földbirtokos. II. alelnök: Bosnyák Géza földbirtokos. Titkár: Sárközy Viktor.