Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)

1910-04-10 / 15. szám

1910 március 27. • Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 5 tenné ki a feleket a a megítélt követelések behajtását kétségessé teszi a külföldi gyárakkal való összeköttetés, miután az 1895 évi XLVI. toikk rendelkezései a külföldi állampolgárokra nézve nem irányadók ; titkár indítványozza, hogy a tervezet elejtessék s legfeljebb a jövő év folyamán vétessék tekintetbe, amidőn az egyesületnek módjában lesz nagyobb, eiroa 100 waggon műtrágyáiba a megrendelést összegyűjteni, amidőn is ily nagy mennyiséggel érdemes lesz külföldi, kartelen kivüli gyárakkal érintkezésbe lépni. Közgyűlés az előterjesztést változatlanul elfogadja. XIII. A Fehérmegyoi Gazdasági Egyesület átiratban keresi meg az egyesületet, hogy az Otnge.nek a Műtrágyák Értékesítő Szövetkezettel kötött szerződésének felbontását s a műtrágyákbani szabad versenyt szorgalmazza. Ezen ügy időközben a Köztelekben is tárgyaltatott, ahol a vélemények az Omge eljárásának helyessége felett teljesen kialakultak. Az Omge gyűlésén leszűrt tapasztalatok alapján, minthogy a szerződés megszüntetése azt a befolyást is, amit a gazdaközönség az ómge utján a kartelekre gyakorol, szintén megszüntetné s igy a kartellnek az árak megszabásában teljes szabad kezet adna; tekintettel arra, miszerint a külföldi szabad verseny csak az ország nyugoti részeiben érvényesülhet s annak hatása csakis ugy érezhető, ha az Omge kiküldöttei a szabad verseny befolyását a Műtrágyát Értékesítő Szövetkezetnél érvényre juttatják : Indítványozza, írjon fel az egyesület az Omge.hez s kérje fel, hogy eddigi ellenőrző tisztét a MÉSz. -nél még fokozottabb mérvben teljesítse s tekintettel a külföldi ezabad versenyre, hasson oda, hogy annak ármérsékelő hatása ne osak a Dunántul, az ország nyugoti részeiben, de az egész országban — a távolsági viszonylatokra va'ó tekintettel —- érvényre jusson. Közgyűlés az előterjesztést egyhangúlag e'.fogíadja. XIV. Heimler Manó tudatja, hogy Varasdon cukorgyár létesül. Felkéri az egyesületet, hogy a létesítendő cukorgyár részére recompensatió ellenében kössön szerződéseket. Az egyesület a megkeresést tudomásul véve, annak végrehajtását akadályokba ütközőnek találja. XV. Aradvármegyei Gazdasági Egyesület átiratban keresi meg az egyesületet, hogy írjon fel a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségéhez s keresse meg, hogy az egyesületi székházak állandó adómentességét — a mostani ideiglenes adómentességgel szemben — a pénzügyi kormánynál eszközölje ki. Közgyűlés az átirat tudomásul vétele mellett elrendeli, hogy hason szellemben felirat intéztessék a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségéhez. XVI. Nógrádvármegyei Gazdasági Egyesület az olcsó marhasó árának egységes megállapítása tárgyában a föidmivelésügyi és kereskedelemügyi minisztériumokhoz intézendő felterjesztés megtételére szólítja fel az egyesületet. Minthogy a sótermelés úgyis állami monpólium, célszerű lenne, ha annak ára hatóságilag megállapittatnék az egyes vidékekre nézve, azonban az ár egységességét titkár nem véli célszerűnek, minthogy egyes vidékeken a só ára indokolatlanul ezáltal felemeltetnék s a bányákhoz közelebb fekvő gazdaságok sérelmet szenvednének. A méltányos vasúti fuvar ellen egy gazdának sem lenne kifogása, azonban kívánatos, hogy az államvasutak a marhasót a legnagyobb kedvezmény mellett szállítsák. Indítványozza, hogy a marhasó árának megszabása végett írjon fel az egyesület a pénzügyminisztériumhoz, nehogy az, állami egyedáruság létére alku tárgyát képoző, mintegy piaci oikk legyen. Közgyűlés az előterjesztést elfogadva, elhatározza, hogy a marhasó vidékenkénti egységes árának megszabása végett a pánzügyminiszteriumhoz felír. XVII. Pest-Pilis Solt-Kiskun vármegyei Gazdasági Egyesület átiratban keresi meg az egyesületet, hogy a galambtenyésztők neveit s az azok által szállítható galambok számát vele közölje. Ugyanis a galamblövő versenyekhez sok galamb szükségeltetik s ezek nagy száma a külföldről lesz behozva, holott a szükséglet itthon is fedezhető volna. A galambok darabjáért az egyesület fizet 70—90 fillért. Közgyűlés a megkeresésnek a lapban való közzétételét elrendeli. XVIII. A Magyar Gazdaszövetség körlevélben keresi meg az egyesületet, hogy a » Barázda* eimü újság megindithatásn céljából 10 korona alapítványi összeget fizessen le s a lap legalább 40 példányára (41 '60 korona árban) fizessen elő. Közgyűlés anyagi erő hiányában a megkeresésnek eleget nem tehet. XIX. Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége az igazgató-választmányba a lejárt mandátumu kiküldöttek helyett az ujabban kiküldendő tagok megnevezését kéri. Közgyűlés az eddigi delegáltakat, Koller István, Bogyay Máté és Sárközy Viktor siemélyében nevezi meg, mint akiket az igazgató-választmáuyba megbizottakul ismételten kiküldi. XX. A magyar, német és osztrák méhészek 55. vándorgyűlésének irodája kéri, hogy a vándorgyűléssel kapcsolatos*.kiállítás (méhészeti) dijainak szaporításához az egyesület adományával járuljon hozzá. Közgyűlés a kiállítási dijak céljaira 20 koronát adományoz. Egyúttal utasítja a pénztárt, hogy elnöki utalványozás nélkül, a közgyűlési határozat alapján a megszavazott összeget fizesse ki. XXI. Földművelésügyi miniszter tudatja, kogy a katonai élelmezési raktárak korpa-készletéből nem engedhet át az egyesületnek. Tudomásul szolgál. XXII. Füldmfívelé8Űgyi miniszter tudatja, hogy a katonai pótlovak avatásánál a szürke szinüek ezentúl nem küszöböltetnek ki, hanem a megvásárolhatók száma °/

0-okban lett megállapítva. Titkár jelenti, hogy az egyesület ez értelmű felterjesztése óta tudomása szerint assentáltattak már szürke színű pótlovak, hogy azonban milyen a százalék arány, amelyben a szürke szinü lovak assentáltatnak, sem a leiratban nem foglaltatik, sem neki arról tudomása ninos. Közgyűlés a leiratot tudomásul veszi. XXIII. Földművelésügyi miniszter tudatja, hogy a göcseji kisgazdák tanulmányi kirándulásáról készített és hozzá felterjesztett számadást helyesnek találta. Tudomásul szolgál. XXIV. Földművelésügyi miniszter tudatja, hogy a méhészeti szaktanítói kerületek beosztását megváltoztatta s hogy Zalauiegyét a pápai kerületbe osztotta be, ahova Pataki Bélát vándor szaktanárnak kinevezte. Közgyűlés a leiratnak a lapban való közzétételét elrendeli. XXV. Földművelésügyi miniszter tudatja, hogy gazdasági szakoktatási központi bizottságot szervezett. Közgyűlés a bizottság szabályzatának a lapban való közzétételét elhatároza. XXVI. Közgyűlés jelenti, hogy a nagykanizsai, sümegi, pacsai éa novai gazdakörök 1907. évi számadásaikat és 1910. évi költségvetéseiket beterjesztették. A Sümegi Gazdakör a biztosítási jutalékban való részesedést kívánja a kör tagjaira is kiterjesztetní. A számadások tudomásul vétetnek, mig a biztosítási jutalékra vonatkozó kivánság az Első Magyar Általános Biztosító Társasággal való szerződés megújítása alkalmával fog tárgyaltatni. XXVII. Rácz Lajos debreczeni gazdasági egyesületi titkár tudatja, hogy Veréb István egy célszerű permetezőt talált fel, amelyet hajlandó a feltaláló személyesen az egyesület tagjainak bemutatni. Közgyűlés a közlést tudomásul véve, feltalálót utasítja, hogy találmányát a tapolczai vincellériskolánál mutassa be. XXVIII. Szőke Kálmán gazdaköri elnök tudatja, hogy Mu rakeresztur—Kollátszeg községben gazdakör alakult. Tudomásul szolgál. XXIX. Lachmann József miskolozi gazdasági szaktanár »A legelők ápolása, javítása ós berendezése* cimü müvének nagyobb példányszámban való megrendelésére szólítja fel az egyesületet. Anyagi fedezet híányábcn közgyűlés a megkeresésnek nem tehet eleget. XXX. Gruner Károly egyesületi tag kéri, hogy a Pötréte község részére bikavásárlás oéljából kilátásba helyezett 10°/

0 vételár megtéritést egyesület fizesse meg. Titkár jelenti, hogy az 1907. évben egy bika beszerzésére 10°/

0 kedvezmény a községnek oly módon helyeztetett kilátásba, hogy az esedékesség idején, félóvenkint, az egyesület a vételárhoz 10—10°/

0-kal hozzájárul. Annak idején a község egy bikára kért kedvezményt, tényleg azonban kettőt vásárolt s igy nem egy bika után a 60 korona kedvezményt, hanem 2 bika után 120 koronát kér a község. Koller István felszólalása után, méltányolva azt, hogy a község leégése folytán a lakosság nagy kárt szenvedett, közgyűlés elhatározza, hogy Pötréte községnek két beszerzett bika után a 10—10% kedvezményt, vagyis a 120 koronát megadja. Egyúttal utasittatik a pénztár, hogy elnöki utalványozás nélkül, a közgyűlési határozat alapján fenti összeget fizesse ki. XXXI. Tagsági ügyek : Titkár jelenti, hogy Talabér László egyesületi tag elhunyt, Szezemezky Gyula az egyesületi tagok sorából való kilépését bejelenti. Uj tagul jelentkezett Gyömörey Sándor. Bottka Lajos és Bottka Andor, Bottka János és Bottka Mihály után az alapító tagsági jognak rájuk való átruházását kérelmezik. Zsiga Mihály tagdíjért lett perelve a a felmerült költségeket nem akarta megtéríteni, arra halasztást kért. Egy paosai gazdaköri határozatra való hivatkozással a költségek megfizetése alól való felmentését kéri. Közgyűlés Szezemszkv Gyula kilépését nem veszi tudomásul, miután tagsági kötelezettséga csak 1912-ben jár le. Bottka Lajos és Bottka Andor kérelmét osak annyiban teljesítheti, amennyiben osak Bottka János után ruházható át az alapító tagsági jog még pedig arra, akit az elhunyt végrendeletileg erre kijelölt, ennek hiányában arra, akit az örökösök mint a tagságra jogosultat megneveznek. Zsiga Mihály ügyében akként dönt a közgyűlés, hogy a kérelemnek indokainál fogva helyt ad. Utasítja azonban a pénztárt, hogy a peresített tagdíjakra nézve állandó összeköttetést tartson fenn az egyesületi ügyésszel s azok befolyásáról őt esetenként haladéktalanul értesítse. XXXII. Titkár bemutatja a földművelésügyi miniszternek a m. kir. postatakarékpénztár hozzá intézett átiratát, amelyben arra kéri, hogy utasíttassanak az egyesületek, miszerint a téli előadások keretébe a postatakarékpénztár intézmény ismertetését is vegyék fel. Tudomásul szolgál. XXXIII. J. A. John Részvénytársaság ajánlja, hogy gyártmányait kedvezmény mellett árusítsa az egyesület. Közgyűlés az ajánlatnak a lapban való közzétételét elrendeli. XXXIV. Titkár jelenti, hogy az Első Magyar Általános Biztosító Társaság az egyesületi tagnévsor megküldését kérte. Minthogy a tagnévsor 5 évvel ezelőtt adatott ki utoljára s azóta több