Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)

1910-03-27 / 13. szám

1910 március 27. > Zalamegye, Zalavármegyei Hirlapc 7 ilyenkor egy horvátokból álló társaság? Szidja a magyarokat és botrányt provokál. Most sem történt máskép. Olyan csinos utoai skandalum volt, hogy az urakat a főszolgabirósághoz kellett vinni. Kellő igazolás után elbocsátották őket s megmutatták nekik, hogy merre vezet az ut Varasdra. Felvétel a siketnémák intézetébe. A siketnómák kaposvári intézete I. osztályába az 1910—11. tanévben tizenöt siketnéma növendék vétetik fel. Pályázhatnak Somogy, Zala, Baranya és Tolna vármegyékben tartózkodó 7—10 éves siketnéma gyermekek. A kérvények legkésőbb folyó évi május hó 20-áig a kaposvári siketnéma-intézet igazgatóságához küldendők be. A szegény sorsnak ingyeneseD vétetnek fel. Egyéb felvilágosítással ugy a községi és körjegyzőségek, mint az intézet igazgatósága szolgál. A magyar szent korona ünnepe romában. Az a nagy arányú készülődés, melyet az Országos Katholikus Szövetség elnöksége (IV. Ferenciektere 7.) a* április 11—22-ére Rómában tartandó szent korona ünnepség rendezésében tanusit, már eddig is szép eredményeket biztosított az ünnepség tényének emelesére. Résztvesz az ünnepségen Ő Felsége a király személyének képviseletében Széchen Miklós gróf vatikáni nagykövetünk, a magyar királyi kormány képviseletében Bezerédj Viktor államtitkár; a püspöki kart képviselik Széchényi Miklós gróf, Radnai Farkas, Bálás Lajos, Zichy Gyula gróf, Boromissa Tibor és Fieoher-Colbrie Ágost megyés püspökök. Rísztvesznek az ünnepségen: több főrend és orsz. képviselő, nagyobb országos intézményeik képviselői. Képviseltetik magukat a káptalanok egy vagy több tagjuk által, a szerzetes rendek rendfőnökeik által, magasabb állami és közigazgatási hatóságok, kulturális és vallásos egyesületek, azonkívül nagy számmal vesznek részt egyes résztvevők i& az ország minden részéből. A Vatikánnal történt hivatalos megállapodás szerint az ünnepségen résztvevők április 17-én fognak tisztelegni X Pius pápánál s ez alkalommal történik a magyar szent korona és koronázási jelvények hű és nagyértékü másolatának ünnepélyes ajándékul adása a pápának Sz>'cheny Béla gróf, a magyar szent korona őre jelenlétében. A rendezőség különös gondot fordít arra, hogy az ünnepség lényének emelése mellett a résztvevőknek az ut kellemes és szórakoztató tanú mányul szolgáljon, ép ezért Vette fel programmjába Velence, Firenze és Nápoly érinté.sét és a részvételi dijakat szokatlan O'CFÓ árban (I. oszt. 270 kor., II. oszt., 220 kor., III. oszt. 150 korona) szabta meg. Sohasem volt nagyobb szükség tanúbizonyságot tenni a magyar nemzet és a magyar királyság önállósága mellett az egész világ előtt, mint jelen alkalommal s ez egyúttal a legfontosabb ok arra, hogy mind az or.-zágos intézményeink, mint pedig a magyar közönség részéről minél többen jelentkezzenek részvételre. A rendezőség ezúttal is kéri az érdeklődőket, s különösen az intézményeket, hogy az ünnepségek sorrendjének megfelelőbb összeállítása érdekében jelentkezésüket minél előbb tegyék meg az Országos Katholikus Szövetségnél (Budapest, IV. Ferenoick-tere 7.), ahol minden érdeklődésre készségesen szolgálnak felvilágosítással. Csenteric Béla mint nÓC8ábítÓ. Zalaegerszegen még élénk emlékezetben van a sikkasztó rendőrkapitány, az erős kezű Caenteric Béla, aki ugy lépett fel, mint a született erély s ugy lépett el, mint megrögzött sikkasztó. Ügyesen szökött. Mire keresték, már Amerika szabad földjén járt, ott felcsapott gyógyszerésznek, felvette a doktori cimet és szépen gyarapodott ugy vagyonban, mint tekintélybeu. Már többször hallottunk róla. Egy amerikai magyar újság azt irta néhány év előtt, hogy valamiféle egyesület felvirágoztatásának „erkölesi" sikere Csenteric Béláé. Majd pedig műkedvelői előadást rendeaett s egyébként is vezérszerepet töltött be az amerikai magyarság körében. De történhetett más is Csenterio patikája körül. Valamiféle gyógyszerhamisítás miatt hivatalosan kezdtek érdeklődni a jeles férfiú kiléte iránt. Most pedig ujabb hír röpült át az Óceánon. A jeles rendőrkapitány, illetve gyógyszerész, aki immár nem is egészen fiatal ember, egy hazánk fiának feleségét elcsábította ós megszöktette. Csentericnek ugyanis elég jól megy a dolga, tehát módjában áll iiyen fényűzést is megengedni. A férj azonban nem hajlandó a dolgot hallgatólag tűrni. Miután Amerikában nem kap igazságot, itthoD akarja megszerezni a Csenteric ellen kiadott köröző levelet, hogy a osábítót Amerikából kiutasíttathassa. Ahogy mi Csentericet ismerjük, kivágja az magát ebből a bajból is. öngyilkos jelöltek. Baj érte Gábor Katót, szörnyű nagy baj. Alig volt még 16 éves és már a gólya kelepelgetett körülötte. Elpananaszolta szörnyű nagy baját szerelmesének, aki maga is osupasz arcú ifjono. Nagyon megijedt a két bűnös lélek. Féltek Gábor uram szörnyű haragjától. Elhatározták tehát, hogy öngyilkosok lesznek. A fiu méreg után nézett s egy jóbarát szerzett is neki valami gyilkos szert. A két szerelmes kiment a hegyre, elbúcsúztak a világtól s megitták a folyadékot. És várták a hatást. Ami nem is maradt el, mert a jóbarát, aki valami édes szirupot adott nekik, figyelmeztette az apát, aki megjelent a hegyen egy hajlós bőrbottal. A Kató azután eltűnt. Valahol a gólyát várja. A lucernás uj veszedelme. Francia és Olaszországból ujabban luezerna magot szállítanak Ausztria-Magyarországba s több kereskedő ezen külföldi termékkel akarja gzdáinkat ellátni. Gazdasági intézetek kísérletet tettek különféle származású luezerna magokkal s arra a meggyőződésre jutottak, hogy a magyar luezerna legjobb, mert az idő viszontagságainak legjobban ellent tud állani, egészen tél álló és igen dus növényzetet ad, mig az egykor oly hires provencei lucerna mag, miután a hírhedt turkesztáni mag után nyeretett, nemcsak hogy sem a fagyot, sem a szárazságot ki nem birja, hanem azonkívül rendesen megtámadja a lisxthormat és ez annyira elgyengiti a növényeket, hogy fejlődésében nagyon is viszamaradt s legfeljebb csak egyharmad rész annyi hozamot nyújt, mint a hazai lucerna. Különben gazdáink figyelmét ezeu különféle káros következményekre Mauthner Ödön magkereekedőnk ugyan több rendbeli cikkeiben, mint árjegyzékében állandóan ébren tartja. Két jó madár. Varga Gábor gyertyáuosi 80 éves aggastyán Petesházán járt s-egy ismerős asszonnyal beszélgetett. A társaságukba szegődtek Gerencsér József és Vékás Vendel petesházai lakosok is. Az öreg Varga kikottyantotta, hogy tele van a zsebe pénzzel. Persze nem kell hinni, hogy ezres bankók voltak nála. Mindössze 22 koronája volt szegénynek, amelyet egy zacskóban rejtegetett. Gerencsér és Vékás több pénzt gyanítottak az öregnél s elhatározták, hogy azt meg is szerzik. Vékás Vendel ajánlkozott, hogy hazakíséri, amit Varga köszönettel fogadott. Nem sokáig ballagtak azonban együtt. Vékás belekapott az öreg ember zse!»ébe, kirántotta a zaoskót és elszaladt. Azután megosztozott Geroncsér Józseffel. A osendőrség a tolvajokat elfogta s a pénzt Varga Gábor visszakapja. Vásári zsebmetsző Kontra Lajos nem szereti a nehéz munkát. Inkább más emberek zsebeit üresíti ki, mert ez neki, a hivatásos zsebmetszőnek nem sok fáradtságot okoz. Legutóbb Szentgróton szerepelt és Srágli Károly pakodi gazda zsebéből vette ki a bugyelárist. Tetten érték s kicsi hija, hogy meg nem linchelték. Analfabéták záróvizsgája. A zalaegerszegi analfabéták Fazekas Lajos áll. elemi iskolai tanító által vezetett tanfolyamának husz hallgatója március 20-n'n d. u. 4 órakor mutatta be előmenetelét dr Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos tanfelügyelőnek, ki lelkes szavakkal buzdította a tanfolyam hallgatóit, hogy uj ismereteiket a maguk életcéljainak szemmeltartásával, de ugyanakkor a haza és embertársaik javára kamatoztassák. Egyben legmelegebb elismerését fejezte ki Fazekas Lajosnak a tanfolyam vezetése s az elért szellemi siker körül tanúsított odaadó buzgalmáért 8 hazafias lelkesedéseért. A tanfolyam hallgatói, kik között már az ötvenes évek felé haladók is voltak, a Hymnus eléneklése után köszönetüket fejezték ki a reájuk fordított fáradságért s kérték a kir. tanfelügyelőt, fogadná be őket jövő télen is, hogy magukat tovább képezhessék. A bezárt szerelmesek. Nagykanizsáról írják j a következő jóízű történetet: Mulatságos eset ' történt a helybeli üzletek egyikében. A késő esti órákban ugyanis betévedt a bohózatba illő történet színhelyére egy jóképű leány és vásárolni akart valamit. Az üzletben nem volt más, mint a fiatal főnök, aki éppen azon törte fejét, hogy merre is lehetne egy-két szerelmes parcit eltölteni. Beszédbe elegyedett a vevővel, aki szivesen hallgatta a fiatal embert, sőt mi több, az ellen se volt kifogása, hogy az udvarlóvá átvedlett kereskedő kézzelfoghatólag bebizonyítsa azt a szerelmet, amit a nőcske látása ébresztett benne. És hangzottak szenvedelmes yzólások. Majd — mint a modern költők állítják — jöttek a csókok és valóságos Ady Éndre-szerü csókcsáida lett a kis boltból. Mindez nyitott ajtó mellett folyt le ugy, hogy az utoa népe jól láthatta. Éppen akkor haladt el a bolt előtt a szerelmes főnök egy barátja, aki ügyes tréfa megcselekedésére határozta el magát. Mialatt barátja a szerelem oltárán áldozott, addig ő szépen becsukta a boltot, lehúzta a redőnyöket, sőt le is lakatolta azt annak rendje és módja szerint. Mikor a szerelem, mint buborék eloszlott, szeretett volna az üzletben rekedt Don Jüan szabadulni, azonban nem lehetett. Az éjjelt mégsem szerette volna a boltban tölteni. Dörömbölni kezdett az ajtón, rázta, ütötte a rolót s a zajra a közelben álló rendőr is figyelmes lett. A dolog vége az, hogy több rendőr segélyével végre sikerült a kelepcéből kiszabadítani a fiutal embert és a kiosi nőt. Borzasztó halál. Farkas József gősfai gazda a mezőre készült. Amint befogott, mellette settenkedett Vince Gergely nevü 3 éves unokája, majd felkérezkedett a szekérre. Az apróság a szekérben ült és lelóggatta a lábát, amelyet a kerék elkapott. A szerencsétlen kis fiút a kerék ugy felcsavarta, hogy teste teljesen összezúzott. Az Első Magyar Általános Biztositó-Társaság március 12-én tartotta évi rendes közgyűlését Csekonics Endre gróf v. b. t. t. elnöklésével. Az igazgatóság részéről az ügyeket a társaság vezérigazgatója, Ormódy Vilmos főrendiházi tag adta elő. Az igazgatóság felolvasott jelentéséből, valamint az előterjesztett záró éa mérlegszámlából kitűnik, hogy a lefolyt 1909-iki ötvenkettedik üzletév eredménye volt a társaság működése óta a legnagyobb 8 összesítésében a legkedvezőbb. Az évi 5.113.728 K 98 fillér tiszta nyereségből az igazgatóság osztalékul 1,500.000 korona összeget javasolt, tehát minden egyes egész részvényre 500 koronát, mig a nyereség többi része az alapszabályezerü levonások után a társaság dúsgazdag tartalékainak és alapjainak további erősítésére szolgál. Az üzleti eredményhez méltó volt ezúttal is a társaságnak a közcélok iránt tanúsított hagyományos áldozatkészsége. A közgyűlés az összes számadásokat s az igazgatósági illetőleg az egész kormánytestület valamennyi javaslatát egyhangúan elfogadta, s az 1909-iki üzletévre a felmentést minden irányban megadta. Az egész részvényenként 500 korona osztalék kifizetését a társaság főpénztára már a legközelebbi hivatalos napon, hétfőn, március 14-én megkezdte. A kormányzótostület tagjaiul egyhangúan megválasztatnak a következők: Elnök Csekonics Endre gróf, alelnök Zichy János gróf. Választmányi tagok : Baich Milán báró, Bánfly György gróf, Batthyány István gróf, Bródy Samu dr (uj), Darier Henrik, Erdődy Rudolf gróf, Gerliczy Ferenc báró, Goldberger Bertold, Harkányi János báró, Karátsonyi Jenő gróf, Libits Adolf, Nádasdy Tamás gróf, Schoeller Pál lovag, Szegedy György, Szitányi Géza, Üohtritz Zsigmond báró és Wenckheim Frigyes gróf. Az igazgatóság tagjai lettek: Harkányi Frigyes báró, László Zsigmond, Ormódy Vilmos, Szende Károly, Zichy Nándor gróf, a felügyelő bizottság tagjai: Berzeviczy Albert, BurchardBélaváry Konrád, Hajós József, Németh Titusz és Radvánszky Géza báró. Végül Szabó Imre részvényes köszönetet mondott első sorban ormódi Ormódy Vilmos főrend, vezérigazgatónak, az igazgatóságnak, az egész kormányzótestületnek 8 a kitűnő tisztikarnak az elért fényes eredményért és kéri azt jegyzőkönyvbe foglalni. Csekonics gróf elnök köszönetet mond a kormányzótestület nevében a bizalomnyilvánitáeért s ezzel a közgyűlés véget ért. A közgyűlés után tartott igazgatósági ülésen az igazgatóság a következőleg alakult meg. Igazgatósági elnök Harkányi Frigyes báró lett, vezérigazgató Ormódy Vilmos főrend, helyettes vezérigazgató pedig Szende Károly.