Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)

1910-03-27 / 13. szám

A népiskolák tűzbiztonsága. A vallás- és köz­oktatásügyi ministerium valamennyi tanfelügye­lőhöz, a közelmúltban körrendeletet intézett az állami elemi népiskolák tűzbiztonsága és a növendékeknek szükség esetében való menekülése ügyében. A rendelet első részében részletes tüzrendészeti szabályokat tartalmaz az iskolaépületek tűzbiztonságának megóvására, második részében beható utasításokat ad a ta­nítótestületnek a gyermekek kioktatására és a szükséges gyakorlatok rendezésére. A rendelet szerint a tanév elején as első három héten belül a tanuló • ifjúság a tanító által kioktatandó az intézeti épület gyors elhagyásának módozataira. Az egyes-osstályoknak kiképeiése után kombi­nált gyakorlatok tartandók a többi osztályokkal. Minden iskolában negyedévenként próbariasztá­sok tartandók. A rendelet szerint a tanuló ifjú­ság figyelmeztetendő arra, hogy ilyen próba­riasztások lesznek, de ugy, hogy azok időpont­járól ne legyen tudomása. Egy évben legalább egyszer füst mellett tartandó meg a próba, hogy a gyermekek komoly esetben a füsttől meg ne ijedjenek és fel ne izguljanak. A rendelet rész­letesen megállapítja a riasztás és kivonulás módozatait, a tanító viselkedését és kimondja, hogy a tanító kivonuláskor az ajtó mellett áll fel, mig a tanulók mellette elvonulnak és helyét csak az utolsó gyermek távozása után hagy­hatja el. A V6ÍÓ8ek állása. A vármegye majdnem min­den részéből azt es értesítést kapjuk, hogy a vetések szépek s jól fejlődnek, sok helyen túl­ságosan buják. A mult héten uralkodott szeles időjárás a talajt erősen kiszárította s nem ártana egy kiadós eső. A tavaszi munkálatok akadály­talanul végezhetők. A katonai kórházak jelentései szerint >a természetes Ferencz József-keserűviz gyorsan és biztosan hat és nosszab b hasz­nálat után sem idéz elő rosz utóhatásokat. A betegek szívesen veszik be, mert ize nem kellemetlen«. A »Ferencz József*­keserüvizet ezen kiváló tulajdonságai teszik mindazoknál nélkülözhetetlenné, kik gyak­ran vannak hashajtóra utalva. Lopások. Gyurán Imre pákai lakos belopó­zott Benkő Károly lakásába s a szekrényből 40 koronát ellopott. — Hirsohler Adolf muraszom­bati rőföskereskedő sátra előtt sokáig alkudo­zott Küronya Iván vasmegyei ember. A keres­kedő szemmel tartotta a gyanús alakot g ami­kor egy vég vásznat el akart emelni, azonnal nyakon csipte. Küronya hűvösre kerüli. Angol-kór tönkre fogja tenni az Ön gyermekének egészsé­gét, ha nem tesz ellene gyorsan valamit. Scott csukamájolaj Emuisiója megszünteti az angolkórt, megerősíti a csonto­kat és egészséges hússal boritja azokat. Azonfelül, és ez az, a mit tapasztalt szülők teljes értéke szerint megtudnak f jf bepsü'ni, — semmi -nehézséggel ÍJ nem jár a kis szenvedőt rábírni ' arra, hogy a Scott-féle Emuisiót bevegye, mert kellemes, tejfeles ize van. A gyermek megemészti JL.Z Emuláló vásár-, még ha a tejtől undorodi k is. mmód«.r°YédI A SCOTT-féle EMULSIÓ a leo­j 8i yÍW a C­1 kiválóbb. lembe venni. Egy eredeti üveg ára 2 K 50 fillér. Kapható minden gyógytárban. Első Leánykiházasitó Egylet m. sz. Gyermek­és életbiztosító intézet. Folyó évi március hó 20-án tartotta ez az intézet 47-ik rendes köz­gyűlését a számosan megjelent tagok é'énk rész­vétele mellett. Dr Wíttmann Mór alelnök meg­állapítván a közgyűlés határozatképességét, meg nyitja a közgyűlést. Jelenti, hogy az agg elnök gyengélkedése miatt a közgyűlésen, melyet 41 év óta vezetett, részt nem vehet és átadja a közgyűlésnek az elnök üdvözletét. — A köz­gyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére kiküldettek: Gross Simon és Hazai- üugó urak. Az előter­jesztett mérlegből és jelentésből kitűnik, hogy az elmúlt üzletév is kedvező volt, amennyiben 2,080.100 korona összegű biztosítással többet kötöttek, mint az előző évben és hogy a bizto­sított tőkeösszeg a kifizetett esedékesség levo­nása és az állomány szigorú rostálása után 59,878.073 korona 14 fillérre emelkedett. A dij­Éa mellékilletékek bevétele 3 529.288 korona 65 fillérre, a kamatjövedelem, értékek^jpapirok és bankbetétek után 581,626-81 K-ról 622.787 korona 81 fillérre és a három intézeti ház bér­övedelme 110,963-65 K-ról 111.109 korona 04 511 érre emelkedett. Különböző biztosítási össze­gek óimén a feleknek az elmúlt évben 1,140.219 korona 92 fillért fizettek ki. A dijtartalék 14,892.514-43 K-ról 16,032.734 korona 35 fill; i jutalék felemelési tartalék 471.11413 K-ról 302.716 korona 21 fillérre, a külön tartalék 227.246-08 K-ról 258 848 korona 16 fillérre emelkedett, a biztosítási alap változatlanul meg­maradt 200.000 korona összegben. A 9,703.288 toronára rugó értékpapír állománynál 43 268 korona árfolyam-nyereség mutatkozott, mely összegből egy uj árfolyamkülönbözeti tartalék alakíttatott; dijátvitelekért, kincstári illetékért, L910. évre előrefizetett házbérekért és függő károkért pedig 246.646 korona 87 fillér tarta­lékba helyeztetett, a szerzési jutalékokra for­Jitott. 377.115 korona 92 fi;lér teljesen a folyó izámla terhére helyeztetett kiadásba, az épüle­tek és szerelvények számláiról pedig 18 357 torona 93 fillér Íratott le. Az 1909- üzletév iezelési feleslege 63.204 korona 16 fillér, mely isszeg két egyenlő részben a felemelési és külön martalékhoz csatoltatik. A hivatalnoki nyugdíj­alap javára, mely 305.652-44 K-ról 339.646 corona 49 fillérre emelkedett, a közgyűlés a íivatalnoki kar buzgó működésének elismeré­ieül 6000 koronát szavazott meg. A mérleg /agyonszámlája 17,667.870 korona 08 fillérnyi jsszeget mutat ki, mely óvadékképes értékpapí­rokban, bankbetétekben és 3 nagy bérpalotában eli fedezetét. A jelentést és mérleget egyhan­gúan megelégedéssel tudomásul vették és a fel­nentvényt megadták. Miután Szirtes Ignác gimnáziumi tanár ur indítványára a távollevő ilnöknek, az igazgatóságnak és a felügyelőbi­iottaágnak, valamint Kohn Arnold vezérigazga­ónak és az egész tisztviselői karnak jogyző­lönyvi köszönetet és elismerést szavaztak, az ilnöklő dr Wittmann Mór alelnök a közgyűlést >*rekeszti. Öh JVÍagdalai jYíária! Ülök rideg legényszobámban, Egyik derengő hajnalon, — S az istenember szenvedésit Tálán századszor olvasom. Igen ... A farizeusok közt Hogy megpihent a föld fia, 1— Te omlottal elé a porba, Óh Magdalai Mária! Nárduskenettél, dús hajaddal Törülted fáradt lábait; A kishitűek közt te voltál, Ki az ő szent hitébe hitt, — Piros két ajkad te tapasztád Fórtól lepett bokáira. Es te szeretted, te imádtad; óh Magdalai Mária! Bűnös vagy, — azt mondták felőled, Pedig jó voltál, — tiszta, szent! Követted öt zokogva, sirva, Mikor a Golgothára ment. S mikor latrok közé fesziive, Áldást szórt poroszlóira, Kitartottál mellette végig, Oh Magdalai Mária! • Bűnös vagy, — azt mondták felöled A hitvány álszenteskedök,. — Pedig te voltál az, ki hiven A háláiig követted őt. Te nem tagadtad meg, hogy egykor Vezéred volt a föld fia: Hittél szavában rendületlen, Óh Magdalai Mária! * * * A farizeusok világa Kigúnyol, megvet, eltaszít, Amely egy más világba vinne, Mögöttem romban áll a híd. Kérő szavamra gúny a válasz, Ujjal mutatnák mind reám . . . Csupán te bízol egyre bennem, Óh Magdalai Máriám! Fáradt vayyok. Sébhedt a szívem. Nehéz keresztet hordozók. Az utam éjszakába vész él, A lelkemen ború zokog. Nem tűnődöm, mint rég, de régen Víg szivvel egy-egy árián .­A lelkem megkppott, fakó lett, óh Magdalai Máriám! És csak te vagy, ki hisz szavamnak, Ki nem tagad meg és szeret. Simítod bársonyos hajaddal Poros, kifáradt lelkemet. A Golgothára csak te kiférsz, Te érted esdeklő imám: Kitartasz vélem mindhalálig, Óh Magdalai Máriám! Csak higyj ! Szeress! Es jöjj utánam! Ne bánd, ha sértőn sujt a gúny! Lesz egyszer hajnál, majd, ha ott fenn A nap jöttén a hóid kihuny. S ha majd a fény mind szerteárad Az álmok hányatott fián: Jobbom mellett fogsz majd ragyogni, Én Magdalai Máriám I l^aszab Géza. Ez is válópör. Irta: Eötvös Károly. Régi megyei történetet mesélek. Az én jó bakonyi vármegyémből. Édes jő vármegyém, de sok bölcsesség kormányozta egykor benned a világot! Éppen ezt bizonyítom benned a furcsa válópörrel is. Volt egy vicefiskusunk, Zádor Pali volt a neve. Régi jő családból, törzsökös nemesi vér­ből volt származása. Büszke is volt rá. Másra nem is volt büszke, csak erre. A birtok rég elúszott már. Jobbágyainak már hirük- hamvuk se volt. Erdeit is más járta, bakonyéri malma is másnak kelepelt, másnak nyikorgott, nem ő neki. Csak az ősi kis kúria volt még meg, de nem hét szál szilvafával, hanem hetvenhét szál szilvafiíval s megszámlálhatatlan dió, körte, alma, cseresznye, mogyoró- és somfával. Derék nagy gyümölcsös. Ebből élt maga is, tyúkja is, tehene iy, malaca is. Ezentúl csak Lutyabőreit őrizte példás gobdossággal. A nemesség nem ért ugyan már semmit, de a származás nemessége mégis nagy kincs. Kivált annak, akinek ugy siucs egyebe. Azonban ügyvédi oklevele mégis volt. Ennek segítségével kapott feleséget is. Dei ék, jó, piros­pozsgás, jókedvű menyecskét. Irigyelte tőle, magasztalta érte, ócsárolta őt magát mellette mindenki. Miként jutott a házassághoz: nem tudom. Mi a Bakony déli és keleti oldalúd laktunk, ő a Bikony északi és a nyufati oldalán. A Bakony nagy erdő, innenső oldala nem sokat tudatul­sóról. Én már cdak akkor barátkoztam meg vele, amikor fiatal f>rj és újdonsült apa volt. Olyan fiúCöküja született, mÍLt a vasék. Büszke lehetett rá apa, anya, bábaaszony.

Next

/
Thumbnails
Contents