Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)

1910-03-20 / 12. szám

1910 mároius 20 * Zalamegye, Zalavtfxmegyei Hírlap* Emberfeletti erővel és lelkesedéssel szállottunk sikra jogaink, alkotmányunk védelmére, de a túlerővel szemben gyengék voltunk, elbuktunk. Elkövetkezett 9 korszak, amidőn: „Sokra sir, sokra vak börtön borul Kik élünk, járunk bdían, szótlanul, Van aki felkél és sírván, megyen Új hont keresni, tűi a tengeren." Szomorú és elhagyott lett az ország, mint a gyászoló bus özvegy, legjobbjaink elestek a hon védelmében, vagy bitófán lakoltak lionazereluaűkért, sokan megnyomoritva rejtekekben tölték nyomorúságos életűket, mások rabbilinesbe verve szárnyaszegetten, reruénytveszletten néztek A jövőbe, vagy aggódva a haza 6orsán elborult eliaével korán sírba ssálluk. A béesi hatalom pedig sietve tette rá szenynyes kesét mindenre, aaai a magyarnak szent volt: alkotmányra, törvényekre, intézményekre, nyelvre, vallásra és emberre egyaránt. De miként máskor, úgy moat sem feledkezett meg a magvarok Istene aa ő népérő!. Az uralkodót ért osapások, a vá^y, hogy országai a nrugoti egyre hsladó országok mögött el ne uasradjanak, valamint a hnzn bölcsének tsnáosa; megérlelték benne az elhatározást, hogy kibékül aa országgal és kibékült. Az engesztelő áldoiati füst még fel som szállt az égre, amikor a nemaet feledve a* mult izomoru emlékeit, teljes erejével hozzálátott az épités Dsgysaerű munkájához. S itne 40 esztendő alatt mily csodálatos változás. Az ország fő- és székvárosa egyike a vilájj legszebb, legnagyobb, legforgalmasabb városainak, az országot 20.000 Km. hosszú VÍSUÜ hálózat szeli át, Dunán-Tiszán élénk forgalom. Fiume forgalma meg husszoroiódott, mindenfelé népes ipari és keresk. városok létesültek, n gazdasági élet minden ágában fejlődtünk, irodalmunk, tudományunk, művészetünk előtt a nyugat is kalapot emel; a polgári szabadságnak, a jólétnek és műveltségnek nem álmodott fokán emelkedtünk és mégis, — ha felébrednének a márciusi ifjak, bár csodálkozva, de fájdalomtelt szivvel néznének körül és mondanák: nem ilyennek képzeltük mi hazánk jövendőjét. A mi lelkünkben egy független, nagy, gazdag hazának a képe lebegett, mely sorsát teljesen önállóan, minden idegen beavatkozás nélkül tisztán saját javára intézi. Egy országot, mely aavartalanul kifejtheti összes erőit a haza anyagi és szellemi felvirágoztatására. Egy országot, mely semmiben sem marad a művelt, gazdig országok mögött. Es a márciusi ifjaknak igazuk vaD. Egy ország, mely még törvényeket is esak idegen akarat beleegyezésével hozhat, soha független, soha teijeseu boldog nem lehet. É-j ezt elérni tisztán tőlünk fbgg, esak akarnunk kell. Egyesítsük össze erőinket az ország gazdasági felvirágoztatására, neveljük fiainkat praktikus életpályákra, beosüljiik meg a munkás kezet és tiszteljük az ipart és kereskedést, a közszellemet hassa át gyakorlati gondolkodás, anyagi és szellemi terményeinkkel törjünk magunknak utat, nyugat és kelet felé, egyszóval dolgozzunk lelktstdéesel és kitartással és én hiszem teljes hittel és lélekkel, hogy a művelt és gazdag Magyarország határain felállíthatjuk majd a vámsorompókat, megcsinálhatjuk a nemzeti bankot, felszabadíthatjuk magunkölt Ausztria pénzügyi gyámkodás* alól és ez a gazdasági felszabadulás maga után fogja vonni a politikait is és ekkor, de csakis ekkor következhetik el a leszámolás nagyszerű órája. Es amíg ez a boldog korszak elérkezik, emlékezzünk uieg t. ünneplő közönség évről-évre szabadságunk kivívásának évfordulójáról, március 15-éről. Emlékezzünk meg arról » napról, melynek létünket, boldogulásunkat köszönhetjük. Emlékoazünk meg ama napoknak önzetlen férfi a írói, akik munkát, pénzt, életet áldoztak a haza javára és megmentésére. Emlékeznünk vissza azokra az eszmékre, melyeket akkor hirdettek és kivívtak és kövessük azokat. S szálljon lelkünk visaza e napon a dicső mu't szemléletébe, naert a mult dicsősége, eseményei, embereinek nagysága, tettei aoélozzák meg az ifjú lelkét a további küzdelemre, a mult emlékei ifjitják meg a roskadozó aggot, a mult szemlélete önt belénk hitet, rajongást és reményt, önérzetet és büszkeséget, a múlton épül fal mindig .t nemzetek jövendője. Hivatalos rovat Közhírré teszem, hogy Zslaegerszeg r. t. városban fellépett járványos sertásvesa miatt az 1898. évi 9300. az. rendelet értelmében a következő intézkedéseket fogiuiatosittattum : 1. A heti sortésvásárok tartását betiltottam. 2. Széna, szalma és szálastakarmánynak a fertőzött udvarokból s trágyának a város és hitárából való kivitelét (még mésszel való leöntése mellett is) megtiltottam. A városon át sertéseknek lábon való hajtása tilos. 4. Sertésekre marbslovelek kiadását betiltottam és a sertésekről szóló marhaleveleknek beszedését elrendeltem. 5. Sertéseknek közlegelőre való hajtását betiltottam. 6. A beteg, fertőzés gyanús s-rtéheknek az egészségesektől való elkülönítését elrendeltem, miért is felhívom a város lakosságát, hugy s rtéseiknek megbetegedéséről és elhullásáról a rendőrkapitánynál jelentést tenni annál is inkább köteUsségükuík tartsák, mert az ezt elmulasztók az 1888. éri VII. to. és az 1900. évi XVII. tc. értelmében ÍÍU0 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel fognak sújtatni. Zalaegerszegen, 1910. mároius 14-én. Dr. Korbai Károly, polgármester. Zalavármegyei Gazdasági Egyesület közleményei. Az arankakérdés. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület földmivelési és növény termesstósi szakosztályában dr. Degen Árpád egyetemi m. tanár, a budtpesti mag vizsgáló állomás vezetője nagyérdekfi előadást tartott a gazdakönséget oly közelről érintő arankíkérdésről. Eiső sorban ismertette az előadó az országunkban különösen a hereféléken károsan fellépő arankafajokat, kimutatta, hogy a mezőrendőri s az 1895. évi XLVI. t. o. inte'zkedéseinek egyoldalú, caakis s magk«reskedelm*t sújtó végrehaj lása nálunk a heremagkareskedelem terén milyen ferde helyzetet teremtett, midőn a törvény csakis arankameutes vetőmagot enged forgalomba hozni, holott a gazdjközöuség évrőlévre nagyobb mennyiségben hoz piacra olyan lóher magot, melyet a benne lé/ő nagyaranka miatt nem lehet aranksmentesíteni. Ennek a következménye az lett, hogy jelenleg 40—50 koronányi árkülönbözet mutatkozik a tisztítható és nem tisztítható heremag között. Mivel nálunk ujabban behurcolt nagyaranka magját semmiféle géppel a magból kitisztítani nem lehet, előadó sürgős követelménynek mondja, hogy a gazdaközönség ég a hatóság a legerélyesebben lásson hozzá, hogy az arankát ott, ahol fellépett a földön, kiirtsa, pmi legolcsóbban és legcélszerűbben az arankával megfertőzött folt lesarlózásával, s ezt követő fel kapálásával s a megtámadott növénynek jó mélyen a föld alá való temetésével történhetik. Az irtási költségek oly osekélyek, hogy a tiszta mag után elérhető magasabb árban bőségesen megtérülnek a sziute érthetetlen, hogy a gazdaközönség miért hanyagolta el ezt eddig is. A magyar lóheremag ellen indított külföldi hajszára podig az előadó azt válaszolja, hogy knpni nálunk még elég kifogástalan tisztaságú és kiváló jó minőségű lóherm^got, csikhogy ennek az ára mftgas, a külföldön pedig csakis az olcsó magot keresik, mely természetesen nem lehet olyan tiszta. A Megvizsgáló állomáson számosolyan tudományos kísérletet végeztek, melyek 3nn*k eldöntésére szolgálnak, vajon a vetőmagban kilónként hány sz^m aranka lehet, anélkül, hogy a vetésben kár támadjon. E kísérletek az első évben azt az eredményt adták, hogy kilogrammonként 1 — 2 szem n»gy aranka még nem okoz kárt. De kimutatták a kisérletek még aat is, hogy a heremagvaknak valamivel mélyebbet való elvetésében valószínűleg egy igen hatalmas fegyvert kapunk az aranka okozta károk ellen. A budapesti állomás pontos kísérletei bebizonyították még azt is, hogy a jelenlegi állami ólomzárolás mellett a gazdaközönség oly tiszta vetőmagot kaphat,, mely átlag körülbelül hatszor kevesebb nagy aranka magot tartalmaz annál a mennyiségnél, a melynél a külföldön végzett kisérletek szerint az aranka folt fellép. Az arankának a földön való irtásával és kizárólag csakis tisztított vetőmag forgalomba h >zatalával sikerült Franciaországban az arankát, a mely ott nagyon el volt terjedve, az utóbbi években csaknem teljesen leküzdeni. Ehhez Magyarországon som kell egyéb, osak a gazdaközönség jóakarata s egy intelligensebb, független mezőrendőri kar s a heremagkereskedalemnek hatósági engedélyhez való kötése. A magyar bor ellenségei. Nem rég alakult meg az Országos Mértékletességi Szövetség, a melynek létrejöttében nagy érdeme van a Magyar Szőlősgazdák Országo3 E^vesűletének is. A Szövetség pe-ues oéljait maga a címe e'.éggé m igmigyaráiíza. Nem akar mást, mint a mérsékletet terjsszteui u szeszesital fogyasztásában, különösen padig abban az irányban, hogy a fogyasztó közönséget teljesen elszoktassa a pálinka ivástól és hozzászoktassa a mérsékelt boriváshoz. Sajátságos jelenség, hogy a szövetség megalakítására irányuló mozgalom első percében már is annyi ellensége támadt, de legkülönösebb dolog mégis, hogy a szövetség legádázabb ellenségének az Antialkoholista Egyesülőt mutatkozik, az az egyesület, amely maga is a mértékletlen szeszes ital fogyasztás ellen küad. Folyik a sajtóban a háború; az antialkolositák szervezető uem retten vissza a gyanúsítástól sem s egymásután röpíti mérgezett nyilait ugy a szövetség életrehivói, mint pedig a Magyar Szőlősgazdák Egyesülete ellen. Tudjuk jól, hogy az elfogulatlanul gondolkozók előtt e támadásoknak vajmi kevés értéke van, de azért mégis érdemes, ha foglalkozunk vele. Kezdjük a dolgot azzal, hogy a Szőlősgazdák Országos Egyesülete egy igen tekintélyes gazdasági érdekeltségnek már eddig is jelentékeny eredményeket felmutatni tudó szervezete, amelynek törekvéseit kárhoztatni sohasem jutott eszébe senkinek sem, aki ismeri a magyar borBITUMINA tetőfedőanyag ehen. tisr.ta bitumenből készített valódi aszfalt tetők-mez tartós, tűzbiztos, szagtabn, kátrányozást vngy egyéb mázolást nem igénylő BITUMINÁVAL fedett tető bemeszelve s/ép fehér marul és kitűnő védelmet, is nyújt a nap melege BiTU^iNÁ RÉGI ZSsNDELYTETŐK ÁTFEDÉSÉRE ÍS KÍVALÖAN ALKALMAS. Csakis védjegy gyei ellátott tekercseket fogadjunk eh Gyári főraktár Zalaegerszeg és vidéke részére : BREINER BENŐ íakereskedésében ZALAEGERSZEGEN.