Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-11-07 / 45. szám

1909. november 7 • Zalamegye Zalayármegyei Hirlap« sárlása, o) kizárólag üszőborjak felnevelésére szolgáló zárt legelőterületek (kifutók) létesítése, d) közös tulajdont képező, vagy legalább 15 évig tartó közös használatra bérelt havasi legelőkön szükséges istállók, itatók, kerítések, utak és hasonlók építése. 12. §. Azt, hogy az előbbi §-ban felsorolt esetekben felvett törlcsztéses kölcsönök után ki, mely időtartamig, mily mértékben részesül a kamatteher, illetve tőketörlesztés (annuitás) viseléséhez való hozzájárulás állami kedvezményében, a földmivelésügyi miniszter esetről-esetre a legelő-ügyekben eljáró szakbizottság (15. §.) meghallgatása után állapiíja meg. A kamatfizetéshez, illetve tőketörlesztéshez (annuitás) való hozzájárulást azonban ötven évnél hosszabb időre, valamint a kamatteher, illetve tőketörlesztési részletek (annuitás) felénél nagyobb mértékben nem engedélyezheti. Ezen kedvezmények engedélyezésénél a községek feltétlenül előnyben részeeitendők s a közbirtokosságok és gazdatársadalmi testületek segélyezése iránti kérelme rendszerint csak akkor vehető tárgyalás alá, ha azon községek (városok) folyamodványai, amelyeknek pótadója az 50 százalékot meghaladja, már elintézést nyertek. Sem a községnek, sem közbirtokosságnak, sem gazdatársadalmi testületnek nem engedélyezhető a segély, ha az az ingatlan, melyet a község (város, közbirtokosság, testület) megvásárolni akar, oly tulajdonos birtokában van, aki azt két év óta még nem birja. Az engedélyezést követő egy éven belül igénybe nem vett kedvezményeket a földmivelésügyi miniszter visszavonhatja. 13. §. A 11. §-ban körülirt állami kedvezmény, illetve segély engedélyezésére irányuló kérelmet a község (város) képviselőtestülete (i örvényhatósági joggal felruházott város bizottsága), a közbirtokosságnak, gazd^társadalmi testületnek, egyesületnek vagy szövetkezetnek a hatályban levő jogszabályok s az alapszabályaik értelmében megtartott közgyűlése terjesztheti elő. A kérvény az állami kedvezmény, illetve segély iránt közvetlenül a földmivelésügyi miniszterhez adandó be. 14. §. A 13. §. szerint beadott kérvénynek a következő adatokat kell tartalmaznia : 1. hány lakosa van a községnek, illetve hány tagja van a közbirtokosságnak, gazd.itársadalmi testületnek, egyesületnek, vagy szövetkezetnek, 2. milyen kiterjedésű a községi határ (a művelési ágak szerint részletezve); illetve a kérelmező község (város) lakosai, a közbirtokosság, gazdatársadalmi testület, egyesület, vagy szövetkezet tagjai között hány kis-, közép-, nagybirtokos van ? 3. gazdatársadalmi testületeknél, egyesületeknél és szövetkezeteknél annak bizonyítását, hogy összesen hány tag van s hogy az 1908 : XLIII. tc. 2. §-a d) pontjában foglalt rendelkezésnek megfelelően tagjaik túlnyomóan kisgazdák-e? 4. mennyi a község, illetve a közbirtokosság, gazdatársadalmi testület, egyesület, szövetkezet tulajdonában levő, vagy bérben birt közlegelő területe és milyen minőségű a legelő, 5. nyomásos gazdálkodás van-e a községben, vagy szabad; mily területek vannak legeltetés alá vonva a 4. pontban jelzett legelőn kivül (ugar, erdőlegelő, li3vas stb.) 6. mennyi a község (város) állatállománya (tavaszi állatösszeirás adatai szerint), illetve mennyi a közbirtokosság, gazdatársadalmi testület, egyesület, szövetkezet tagjainak állatállománya, 7. hol és mily nagy területet, milyen árban, vagy költséggel kiván a község, illetve a közbirtokosság, szövetkezet stb. közös legelőül megvásárolni (kibérelni, felszerelni, javítani stb.) A terület pontos kiterjedése kataszteri holdakban, az ára pedig koronákban jelölendő meg, 8. a szóban levő ingatlan mikor, milyen jogcímen került az eladó birtokába s milyen áron ? A kérelmező községek (városok) tartoznak a kérelmezés tárgyát képező legelő telekkönyvi (betét) teljes kivonatát és kataszteri birtokivét, továbbá a telekkönyvi vázrajzot; a közbirtokosságok, gazdatársadalmi testületek, egyesületek és szövetkezetek pedig ezen felül tartoznnak még alapszabályaikat ós tagjaiknak az elsőfokú közigazgatási hatóság által hitelesített névjegyzékét is a kérelemhez osatolui. 15. §. A földmivelésügyi minister ha a kérést tárgyalhatóuak tartja, azt az ezen célra megalakított „legelő ügyekben eljáró szakbizottság" elé utalja. E szakbizottság az 1908. évi VII. és XXXIX. tcikk értelmében szervezett állandó gazdasági szakbizottság tagjaiból alakíttatik a következőképen : Elnök és elnökhelyettes a birtokrendezési ügyekben eljáró állandó gazdasági szakbizottság elnöke és elnökhelyettese. Tagjait az állandó gazdasági szakbizottság elnöke nevezi ki a nevezett hizottsag tagjai sorából akképen, hogy azok között két gazdasági szakismerettel bíró tag, két erdészeti szakismerettel biró tag, egy kultúrmérnök, két földmivelésügyi közigazgatási tisztviselő, két a birtokrendezési jogszabályokban jártas olyan tag, akik az ítélő bírákra előirt képzettséggel birnak — legyen. A kijelölt tagok megbízatása akkor ér véget, amikor megszűnnek a birtokrendezési ügyekben eljáró bizottság tagjai lenni. A legelő-ügyekben eljáró szakbizottság üléseire a szakbizottság rendes tagjain kivül egyes szakközegek külön is meghivhatók, akik az üléseken a bizottság rendes tagjaival egyenlő jogokat gyakorolnak. Ezenkivül a szakbizottság üléseire a kölosönt nyújtó pénzintézet is meghívható s az üléseken megbízottja utján vesz részt. A legelő-ügyekbjn eljáró szakbizottság működésére az állandó gazdasági szakbizottság ügyrendje irányadó. 16. §. * A legelőügyekben eljáró szakbizottság (15. §.) esetleg a szükséges kiegészítések és pótlások után a kérelem megvizsgálására, a helyszínére tárgyaló bizottságot küidbet ki — amelynek tagjai, amennyiben a földmivelésügyi miniszter a jelzett szakbizottság meghallgatása után az egyes esetek minőségéhez képest másként nem intézkedik — a következők: 1. a földmivelésügyi miniszter által kijelölt megfelelő szakképzettségű előadó, mint rendszerinti vezető tag, 2. a kultúrmérnöki hivatal kiküldöttje, 3. a m. kir. gazdasági felügyelő, vagy helyettese, 4. a m. kir. erdőfelügyelő, vagy helyettese, 5. a járási főszolgabíró (rendezett tanácsú vagy törvényhatósági joggal felruházott város polgármestere), 6. a vármegyei gazdasági egyesület elnöke vagy megbízottja, 7. az illetékes gazdasági érdekképviselet kiküldöttje. 17. §. A földmivelésügyi miniszter a 16. §. értelmében kiküldött bizottság által bemutatott véleményt és az összes adatokat a legelő-ügyekben eljáró szakbizottság (15. § ) elé terjeszti. 18. §. A legelő-ügyekben eljáró szakbizottság, ha az elébe terjesztett adatokat — az esetleg foganatosított kiegészítések, pótlások után — véleménye nyilvánítására elegendőnek tartja — véleményt nyilvánít és javaslatot terjeszt a földmivelésügyi miniszter elé. A földmiveléíügyi miniszter a legelő-ügyekben eljáró szakbizottság véleménye és javaslata alapján határozatot hoz az előleges engedélyezés tárgyában s határozatában megállapítja a törlesztóses kölcsön kamatát és törlesztési részleteinek (annuitás) átvállalt összegét, a segély engedélyezésének és utalványozásának és az állami segélyezés megszűnésének (L. 20. §. harmadik bekezdését) teltételeit és módját. 19. §. A földmivelésügyi miniszter az előző szaka- j szókban szabályozott módon azt is kimondhatja, hogy a legelők berendezése, javítása, örök áron való megvétele, vagy bérbevétele alkalmával az ily célra szolgáló kölcsönök felvétele körül szükséges felméréseket, vázlatokat, építkezési és üzemterveket, szerződések és egyéb okmányok terveit az államkincstár költségén díjtalanul elkészítteti". 20. §. A segélyt a földmivelésügyi minister osak akkor utalványozza, ha az előzetes engedélyező határozat feltételeinek a folyamodó megfelelt. A kölosön tényleges folyósításáig az előzetes engedélyezés visszavonható. Ha az állami segéllyel megszerzett ingatlan a tilalom dacára tényleg felosztatnék, egészben vagy részben elidegenittetnők, bérbeadatnók vagy bármely módon rendeltetésétől eltérő módon használtatnék, továbbá, ha az ingatlan árverés alá kerül, az árverés jogerőre emelkedése napjától kezd ve a földmivelésügyi ministernen a kamat ős törlesztési részletek (annuitás) fizetése iránt vállalt kötelezettsége megszűnik. 21. §. Ali. §-ban meghatározott állami segéllyel szerzett ingatlan a vételárnak vagy az ingatlan megszerzésére fordított kölcsönnek avagy e kölcsön átváltoztatása (konverziója) céljára esetleg felvett uj kölcsönnek teljes törlesztésóig más, mint az ingatlan megvételéből vagy a most említett kölcsönökből származó követelések érvényesítése végett végrehajtás alá nem vonható. Ily ingatlan a földmiveléeügyi minister engedélye nélkül fel nem osztható, meg nem terhelhető, el nem idegeníthető és bérbe nem adható. Ezen korlátozásoknak (tilalmaknak) telekkönyvi feljegyzését és törlését, mely korlátozások (tilalmak) az 1908. évi XLIII. tcikk 9. §-a rendelkezésein alapulnak, a telekkönyvi hatóság a m. kir. gazdasági felügyelőség megkeresése alapján rendeli el. A m. kir. gazdasági felügyelőség a jelen rendelet 11. § a (az 1908. XLIII. tcikk 1. §-a 8. b) pontja) szerint állami sególlyel szerzett ós telekkönyvszerüen megjelölt ingatlanra nézve ennek a rendeletben megnevezett vevője ellen az idézett 1cikk 9. §-án (jelen szakasz 1. két bekezdése) alapuló korlátozások (tilalmak) telekkönyvi foljegyzésót avagy a telekkönyvi feljegyzzsek törlését olyképen eszközli, hogy a földmivelésügyi minister rendeletének kiadmányát és annak egyszerű másolatát, valamint saját megkeresését szabályszerű hivatalos alakban a telekkönyvi hatósághoz beadja. A telekkönyvi feljegyzés és a feljegyzés törlése körül követendő eljárást az igazságügyminister külön rendelete szabályozza. A felek az 1908. évi XLIII. to. 1. §. 8. b) pontjában meghatározott segéllyel szerzett ingatlan tulajdon jogának a vevő javára leeendő bekebelezése végett a telekkönyvi hatósághoz intézett szabályszerű kérvényüket a m. kir. gazdasági felügyelőséghez mutathatják be oly célból, hogy az utóbbi a kérvényt az 1908. évi XLIII. tcikk 9. §-án alapuló korlátozások (tilalmak) telekkönyvi feljegyzésére irányuló megkeresésével együtt továbbítsa a telekkönyvi hatósághoz. III. FEJEZET. Szállítási díjkedvezmények. 22. §. Az 1908. XLIII. tcikk 8. §-a alapján engedélyezhető szállítási díjkedvezmények csakis oly tárgyakra nézve adhatók meg, melyek a hazai termelés révén állíttattak elő. A törvény szempontjából építési anyagnak illetve berendezési és felszerelési tárgynak általában s a fenforgó esetben különösen az épitéshez illetve berendezés és felszereléshez szükséges kőanyag, vályog, kavics, homok, tégla, mész, cement, gipsz, vas és hídszerkezetek, ópületfa, deszka, léo, üveg, fedőanyag, vízvezetéki ós vízellátási csövek, továbbá alagcső és egyéb csövek, valamint a legelőkre szükséges facsemeték és fűmagvak tekintendők. Mennyiben minősíthetők netán egyéb, itt fel nem sorolt tárgyak olyanoknak, melyekre az önköltségi kedvezmény engedélyezhető, arra nézve esetről-esetre a kedvezmény engedélyezése alkalmával a mérvadó körülmények figyelembevétele mellett a kereskedelemügyi minister dönt. 23. §. Aki az 1908. XLIII. tcikk 8. §-ában emiitett szállítási díjkedvezményt igénybe venni kívánja, annak a kedvezmény engedólyezéseért