Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-11-07 / 45. szám

I » Zalam egye, Zalavármegyei Hírlap* 1909 november 7. legalább is négy héttel a szállítás megkezdése előtt a földmivelésügyi minister utján, aki a kedvezményre való igényjogosultság tekintetében határoz, a kereskedelemügyi ministerhez külön kell folyamodni. Az erre vonatkozó folyamodványban megjelölendő, hogy mely épitési anyágok, illetve berendezési és felszerelési tárgyak, mely állomásokról, illetve állomásokra különkülön mily hozzávetőleges mennyiségben és kinek a eime alatt f>gnak szállíttatni. A 22. §-ban felsorolt teheráruként szállítandó építési anyagokra, illetve berendezési ós felszerelési tárgyakra a m. kir. államvasutak és az állami kamatbiztositást élvező vasutak vonalain legalább ötven kilométer távolságra történő szállítás esetén — a fuvardíjnak a dijszabás határozmányaihoz képest a tényleges súly, de legalább a használt ko«si raksúlyáért, illetve koesi s fuvarlevelenkint legalább 10000 kilogrammért való fizetése mellett — amennyiben azok darabáru osztályokba vagy az A. osztályba tartoznak: kilométerenkint ós 100 kilogrammonkint 8 fillér kezelési illeték és a törvényes szállitási adó alapján esedékes viteldijak, amenynyiben pedig a kérdéses cikkek a többi rakományi osztály valamelyikébe tartoznak, kilométerenkint és 100 kilogrammonkint 0 20 fillér egységtétel, 100 kilogrammonkint 4 fillér kezelési illeték és a törvényes szállitási adón alapuló önköltségi díjtételek számíttatnak. Legcsekélyebb illeték gyanánt 100 kilogrammonkint 8 fillér, illetve koosinkint 8 K fizetendő. A szállítmányok be- és kirakásáról a kedvezményt igénybe vevő fél suját költségén tartozik gondoskodni. Egyebekben a szóban levő küldemények tekintetében az illető vasút helyi árudijszabásában foglalt határozmányok mérvadók, mihez képest az esettag felmerülő mellékilletékek (mint pdl. hídvám, átrakodási, átszállítási, mérlegelési és pótilletékek stb.) ezen szállítmányok után is dijszabásszerüen fizetendők. A viteldíj-kedvezmények érvényeseégi tartama ama rendelet keltétől, mellyel az a jelen §. első bekezdése szerint benyújtandó folyamodvány alapján engedélyeztetett, de legkésőbb az ezen folyamodványnak a földmivelésügyi miniuterhez történt benyújtását követő négy hét lejártától az illető gazdasági építkezés, berendezés és felszerelés befejező napjáig teijed. Budapesten, 1909. évi október hó 6-án. Darányi 8. k. 1908. évi XL1II. törvénycikk az állattenyésztés fejlesztéséről. i. §• A*-ország szarvasmarha-, sertés- és juh-állományának számszerű gyarapítására és minőségbeli javítására a következő állami kedvezmények, illetve segélyek szolgálnak: 1. a köztenyésztésre vagyis közös használatra szolgáló apaállatok beszerzésének költségmentes állami közvetítése; 2. vételárak egy évi kamatmentes előlegezése és annak különös méltánylást érdemlő esetekben legfeljebb husz százalékkal való leszállítása; 3. a köztenyésztés oéljaira állami közvetítéssel elhelyezett apaállatoknak beszorzésük napjától számítandó egy év tartamára elhullás vagy kényszervágás esetére az állam költségén való biztosítása; 4. egyéb tenyé6zanyagnak költségmentes állami közvetítéssel eszközölt bevásárlására fordított és legtovább öt óv alatt ugyanannyi egyeulő évi részletben törlesztendő kölownök esedékes kamatteher összegének feléig terjedhető állami segély; 5. tenyészállatok díjazása; 6. közös kasználatra szolgáló apaállatok gondozóinak jutalmazása; 7. Budapest székesfőváros területén vagy annak környékén tenyész- és haszonállat,vásárok, kiállítások, dijazáBok és árverezések tartására alkalmasan berendezett, állandó jellegő telepnek létesítése; 8. oly törlesztéses kölcsönök kamatteíhónek könnyítése, melyek igénybevételével céloztatik: a) közös tulajdont képező és közösen használt legelők létesítése vagy karba helyezése, javítása és felszerelése (fűmagvetés, irtás, tisztítás, egyengetés, árkolás, alagcsövezés, lecsapolás, delelők, védőhelyek, kutak, kerítések, félszerek, istállók felállitasa); b) ily legelőknek vagy ilyenek létesítésére használandó földbirtoknak örök áron való vásárlása ; e) kizárólag üszőborjak felnevelésére szolgáló zárt legelőterületek (kifutók) létesítése; d) közös tulajdont képező vagy legalább tizenöt évig tartó közös használatra bérelt havasi legelőkön szükséges istállók, itatók, kerítések, utak és hasonlók építése. 2- §• Az 1. §-ban felsorolt állami kedvezményekben, illetve segélyekben részesülhetnek, nevezetesen : a) az 1., 2., 3. és 4. pont alattiakban ama községek és közbirtokosságok, melyek közös használatra szolgáló apaállatok beszerzésére a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. törvénycikk 25. §-ának rendelkezésével köteleztetnek, valamint jóváhagyott alapszabályaik értelmében ily apaállatok beszerzésére és tartására jogosított gazd.társadalmi testületek, egyesületek és szövetkezetek; b) az 5. pont alattiban a fentieken kivül mindama magyarországi tenyésztők, kik az állami díjazás feltételeiben közelebbről meghatározott minőségű tenyészanyaggal a kitűzött dijakra szabályszerűen pályáznak; c) a 6. pont alatti jutalmazásban azon cselédek (pásztorok), akiknek godozására bízott apaállatok kiváló karban tartva hosszabb ideig használtatnak; d) a 8. pont alattiakban községek (városok), közbirtokosságok ós oly gazdatársadalmi testületek, egyesületek és szövetkezetek, melyeknek tagjai túlnyomó részben kisgazdák. 3- §• A jelen törvény 1. §-ában megállapított kedvezmények és segélyek engedélyezése fölött a földmivelésügyi minister határos. Ennélfogva felhatalmaztatik a földmivelésügyi minister: a) hogy a szarvasmarhatenyésztés országos emelésére szolgáló, az 1895. évi XLVII. tör vényoikk szerint egy millió koronával létesített b az 1904. évi XIV. törvénycikk III. fejezet 13. §. 4. szakaszának i) pontja értelmében három és félmillió koronával gyarapított alapot részben az 1. §. 7. pontjában emiitett vásártelep létesítésére fordíthassa; b) hogy a jelen törvény 1. §-ának 4. és 8 pontjában foglalt esetekben igénybe vett törlesztéses kölosönök kamatterhéhez való hozzájárulás fedezetére és tenyészállatok állami díjazására az állami költségvetésbe évente összesen hatszázötvenezer koronát beállíthasson, és c) a legelők berendezése, felszerelése, ilyenek létesítése, javítása, örök áron való megvétele vagy bérbevétele és az ily oélra szolgáló kölosönök felvétele körül szükséges felméréseket, vázlatokat, építkezési és üzemterveket, szerződések és egyéb okmányok terveit az államkincstár költségén díjtalanul elkészíttethesse. 4- §• A szarvasmarhatenyésztés országos emelésére szolgáló alap eientul >országos állattenyésztési alap«-nak neveztetik. A földmivelésügyi minister felhatalmaztatik, hogy ezen alapot és kamatjövedalmét a 3. §. a) pontjában foglaltakon kivül az 1. §-ban felsorolt oélokra is fordíthassa, illetve felhasználhassa. A földmivelésügyi miuiater gondoskodik arról, hogy ezen alapnak tőkeálladéka csorbítatlan maradjon és az alapról, valamint annak ée az alap kamatjövedelmének mikénti felhasználásáról a törvényhozásnak évente jelentést tesz. 5. §. Azt, hogy a jelen törvény 1. § ának 4. és 8. pontjában foglalt esetekben felvett törlesztéses kölcsönök után ki, meddig és mily mértékben részesül a kamatteher viseléséhez való hozzájárulás állami kedvezményében, a 4. pont korlátozó rendelkezésének figyelembe vételével, esetről-esetre a földmivelésügyi minister állupitja meg. A kamatfizetéshez való hozzájárulást azonban ötven évnél hosszabb időre, valamint a kamatteher felénél nagyobb mértékben nem engedélyezheti. Ezen kedvezmények engedélyezésénél községek előnyben részesít endők. Az engedélyezést követő egy éven belül igénybe nem vett ily kedvezményeket a földmivelésügyi minister visszavonhatja. 6. §. Tenyészállatok állami díjazásának szervezése, feltételei ós megejtése iránt a földmivelésügyi minister rendeletileg intézkedik. 7. §. A köztenyésztésre szolgáló apaállatoknak az államkincstár által előlegezett vételáráról kiállított kötelezők, tenyészállatok után elnyert állami díjakról és az apaállatok gondozóinak kiosztott jutalmakról szóló nyugták bélyegmentesek. 8. §. Felhatalmaztatik a kereskedelemügyi minister, hogy a jelen törvény 1. §-ában jelzett építkezésekhez, illetve berendezésekhez szükséges anyagot és felszerelési tárgyakat teljes koosirakományokban legalább ötven kilométernyi és annál nagyobb távolságra a magyar királyi államvasutakon és állami garanoiát élvező vasutakon az önköltaég megtérítése mellett szállíthassa, illetve szállíttathassa. 9. §. A jelen törvény 1. §-a 8-ik b) pontjában megbatározott állami segéllyel szerzett ingatlan a vételárnak, vagy az ingatlan megszerzésére fordított kölosönnek, avagy e kölcsön átváltoztatása (oonversiója) oéijára esetleg felvett uj kölcsönnek teljes törlesztéséig más, mint az ingatlan megvételéből, vagy a most emiitett kölcsönökből származó követelések érvényesítése végett végrehajtás alá nem vonható. Ily ingatlan a földmivelésügyi minister külön engedélye nélkül fel nem osztható, meg nem terhelhető, el nem idegeníthető és bérbe nem adható. Eien tilalmak a telekjegyzőkönyvi betét birtoklapján feljegyzendők. Az első bekezdés rendelkezése nem akadályozza oly jogok érvényesítését, amelyek az illető ingatlanon a tilalom hatálya előtt szereztettek és telekkönyvileg bejegyeztettek. A korlátozások hatálya a telekkönyvi feljegyzéssel kezdődik. Ezen telekkönyvi feljegyzések és azok törlése tárgyában követendő eljárást az igazságügyi minister rendeletileg szabályozza. 10. §. »A szarvésmarhatenyésztés országos emelésére szolgáló alapc-ról szóló 1865-ik évi XLVII. törvénycikk hatályát veszti. 11. §. A földmivelésügyi minister e törvény végrehajtásával kapcsolatos teendőket közvetlenül alája rendelt kir. gazdasági felügyelőségekkel végezteti. 12. §. E törvény végrehajtásával a földmivelésügyi, a pénzügyi, a kereskedelemügyi és az igazságügyi minister bizatik meg. A középosztály megmentése. A magyar középbirtokos osztály egyre sulyosodó helyzete immár a legszélesebb köröket is élénken foglalkoztatja. Az ügy felszínre hozatalának lelkes haroga, Majláth József gróf a nyár folyamán Palioson megtartott országos gazd tgyülésen megrázó képet rajzolt a gazdák elé, különösen a magyar középbirtokos gazdatársadalom helyzetéről. Foglalkozott a pusztulás és hanyatlás okaival és ismertette azokat az intézkedéseket, amelyek e téren a legutóbbi évtized alatt történtek. Majláth József gróf előadásában megrajzolta ennek a nehéz problémának a képét s rámutatott arra, hogy tulajdonképen egyetlenegy társadalmi szervezet, a Magyar Gazdastövetség ismerte fel első izben a középosztá'yt pusztító bajokat s többszörösen is foglalkozván e kérdéssel, ennek a gftEdatárst'dúlmi intézménynek köszönhető, hogy e kérdéssel a legilletékesebb helyen is foglalkoznak. A középosztály hílyzeténak javítása ér-