Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-08-29 / 35. szám

409 »Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap® 1909 szeptember 5. szőlőjének évente 100 métermázsa istállótrágyát adni? Ilyen aligha van az országban és ez az oka, hogy a homoki szőllők termésátlaga nem növekedőben, hanem apadóban van, mert olyan gazda is kevés van, aki műtrágya alakjában adja meg ezt a tápláló anyagmennyiséget, amelyet istállótrágya alakjában nem bir megadni. Feltéve, hogy a homoki gazda csak minden negyedik évben birja szőllejét műtrágyázni, akkor a köz­beeső páros években, tehát szintén minden ne­gyedik évben 200 kg. szuperfoszfátot, 100 kg. 40°/ 0-os kálit kell ősszel kiszórnia, tavasszal pe­dig 50—60 kg. chilisalétromot. Ilyen kezelés mellett nem lesz oka panasz­kodni termésátlagai csökkenése miatt, hanem ellenkenkezőleg örömmel fogja tapasztalni ter­mésátlagainak fokozódását. A bortörvény népies ismertetése. Darányi földmivelésügyi minister ismét egy hasznos kis könyveoskével szaporította a földmiveiésügyi ministerium népszerű kiadványainak számát. Az 19U8. évi XLVII. tc v vagyis az uj bortörvény immár ez óv január 1 napjával életbelépett, mégis a legjobban érdekelt magyar szőlőbirto­kosok legnagyobbrósze máig is alig vesz róla másként tudomást, mint hogy tudomásul veszi, hogy valamiféle uj bortörvényt alkotott a tör­vényhozás, de hogy ahhoz miként és hogyan alkalmazkodjék, aziránt majd csak akkor kezd érdeklődni, ha már az eljáró hatóságokkal kezd meggyülni a baja. Persze ez a körülmény majd uj anyagot fog szolgáltatni arra, hogy a maradi gondolkodású szőlőbirtokos a kormányt szid­hassa, pedig országos szempontból az ilyen gaz­dának egyáltalán nem lesz igaza, mert az uj bortörvényt a legbecsületesebb gondolkodású és az ország bortermelése érdekeit szivükön hor­dozó szőlőtermelők hozzájárulásával alkotta meg a törvényhozás Darányi javaslatai alapján, aki most gondoskodott arról is, hogy a törvény és a vonatkozó végrehajtási rendelet a legvilágo-. sabban megirt módon s igazán mindenki által hozzáférhető módon és alakban jusson az érde­keltek és érdeklődők kezeihez. Magára vessen hát az a bortermelő, aki ezután is a „törvény nem ismerésével" próbál védekezni, mert a föld­mivelésügyi ministerium által kiadott „Az uj bortörvény kis kátéja" cimü, mintegy 184 lapra terjedő művecske átolvasása egyszerűen megsem­misíti az ez irányú védekezést akkor is, ha valaki azt egyáltalán elfogadni is megkísérelné 1 Ez a tartalmas kis törvénymagyarázat könnyen megérthető stílusban ismerteti a bortörvénynek s a bortörvény végrehajtására vonatkozó rende­leteknek mindazon rendelkezéseit, amelyek a szőlősgazdákat, valamint a bor adásvételével foglalkozókat érdeklik. A kérdés és feleletekben megirt könyv betűrendes tárgymutatóval van ellátva, melynek alapján bárki könnyen meg­találhatja a választ arra, amit tudni kiván. Ára 20 fillér. Lelkészek, községi jegyzők, tanítók, valamint kis szőllősgazdák azonban ingyen kap­hatják meg, ha eziránt a m. kir. földmivelés­ügyi ministerium könyvtárához — akár leve­lezőlapon is — fordulnak. Tenyészbaronifi vásár. A Nyugatmagyaror­szági Földmivelők Gazdasági Egyesülete a kö­vetkező értesítést küldte a Z. G. E.-nek. Fel­bátorítva egyrészt a mult évben Sopronban ren­dezett tenyészbaromfi-kiállitás szép sikerétől, másrészt azért, hogy baromfitenyésztésünket a jövőben oly nivóra emelhessük, mely hivatva van a rationáiis baromfitenyésztést előbbrevinni, : Ny ugot magyarországi Földmivelők Gazdasági Egyesülete a jövőben évente ismétlőieg tenyóaz­baromfi-vásárt rendez. Ezen tenyészbaromfi vásárok különösen hivatva vannak a baromfi­tenyésztők érdeklődését a nemesbaromfitenyész­tésre felhívni és a nemesbaromfi értékesítését lehetővé tenni. Fenti indokoktól vezérelve és a baromfite­nyésztők érdeklődésének felhívására folyó évi október hó 22—25-éu Sopronban egy zárt helyi­ségben tenyészbaromfi-vásárt fogunk rendezni és bátrak vagyunk a t. tenyésztők ós kiállító­kat felkérni, hogy baromfiállományukat vásá­runkra felküldjék. Lehetőséghez képest azon ies/ünk, hogy ugy a be!-, mint külföldi tenyész­tőket idevonzzuk és reméljük, hogy a baromfi­tenyésztés emelését céizó törekvéseinket nem­csak a kormány, hanem a kiállítók és látogatók teljes mértékben támogatják. Bejelentés és felvétel. A vásáron részt venni szándékozók bejelentései szabályszerűen be­jelentési lapon legkésőbb 1909. évi szeptem­ber hó 20-ig, a Nyugatmagyarországi Földmi­velők Gazdasági Egyesülete cimóre Szombat­helyre küldendők be. A bejelentési iv minden rovata pontosan ki­töltendő. Állatok felhozatala. A bejelentett állatok leg­később október hó 21-én estig állítandók a vá­sár területére. Térdíjak: 1 udvaronként, egy­egy csoport baromfi elhelyezésére 15 • m 1 te­rület szolgál ós ezen területért, amelyben mint­egy 50 db tyúk vagy kacsa, illetőleg mintegy 25 db lud vagy pulyka fér el, a vásár tarta­mára 30 K fizetendő, melybe a takarmányozás és gondozás is beleórtetik. 2. Ketrecenkint, melybe legfeljebb 3 db tyúk vagy kac3a, illetőleg 3 db lud vagy pulyka helyezhető el, 3—5 K fizetendő, melybe a takar­mányozás ós gondozás szintén bele van értve. Ketrecenként, melyben egy nyul fér el, 3 K, anyanyul és fiai részére 4 K fizetendő. A térdijak. Térdij a bejelentésekkel egyide­jűleg a Nyugatmagyarországi Földmivelők Gaz­dasági Egyesülete címére Szombathelyre kül­dendők be. A befizetett tórdijak csak az esetben térít­tetnek vissza, ha a tulajdonos az állatok meg­betegedését hatósági állatorvosi bizonyítvánnyal igazolja. Tűzkár elleni biztosítás. A térdíj befizetésé­vel az állatok tűzkár ellen is biztosíttatnak ós pedig : egy ketrecben elhelyezett baromfiak 20 K, az udvarban kiállított baromfiak darabon­kint 5 korona erjóig. Felszállítás. Minden állatszállítmány Nyugat­magyarországi Földmivelők Gazdasági Egyesü­lete Sopron, címen adandó fel. Eladás, vétel. A vásárra felhozott állatok és tárgyak csakis a vásári iroda közbenjöttével adhatók el, mely az adás- és vétellel járó teen­dőket lebonyolítja. Az eladó az eladási ár 10°/ 0-át tartozik ezért az irodánál leizetni. Veszedelmes kivándorlási terület. Ujabb idő­ben a kivándorlás ismét erősbödvén, a magyar kivándorlók egy része az északamerikai egye­sült államok kötelékébe tartozó Északkarolina felé veszi útját. A kivándorlást hivatalból ellen­őrző belügyministerium ennek következtében értesüléseket szerzett arról, hogy minő sors vár az Északkarolinába vándorló magyar véreinkre. Igy lőn ismert dologgá, hogy Uniónak ennek az államában az ügynökök egész raja foglalko­zik a modern emberkereskedéssel, aminek hasz­nát látja az ügynök, a hajóvállalat és kárát érzi az, kit a csalogatás odacsábit. Északkarolinában teljesen bizonytalanok a munkásviszonyok, nyo­mor és testet, lelket ölő munka vár a kiván­dorlókra, kik kifogyván hazulról hozott pénzük­ből, a legalacsonyabb munkabér mellett köte­lesek a nagytőke rabigájában görnyedezni. A karolinai kivándorlásra való csábításban első helyet foglal el a Demel Ágoston-féle cég, amely Magyarországba különböző álutakon be­csempészett leveleivel paradicsomi boldogságot igér a kivándorlóknak, akik csakhamar érzik, hogy mily keserves működés jutott nekik osztály­részül. Hivatalos rovat. Közhírré teszem, hogy az 1909. évi hadmen­tességi dij kivetési lajstrom az 1883. évi 44 t.-c. vonatkozó rendelkezései értelmében előre lett kihirdetés után a városi adóhivatalnál 8 napon át, vagyis folyó évi augusztus hó 30-tól szep­tember 6-ig bezárólag közszemlére kitétetett, a hol is a hivatalos órák alatt bárki által meg­tekinthető. Zalaegerszeg, 1909 augusztus 25-én. Dr Korbai Károly polgármester. H i r e k. Pártgyülés. A zalavárni egyei független­ségi- és 48-as párt szeptember hó 6-án Zalaegerszegen gyűlést tart, amelyre az elnökség a következő meghívót bocsátotta ki: »A zalavármegyei függetlenségi- és 48-as párt 1909. évi szeptember hó 6-án dél­1 előtt 11 órakor Zalaegerszegen, az »Arany Bárány« szállóbaH pártgyülést tart.« Tár­gyak: 1. Az önálló magyar bank ügyében tartandó népgyűlések helyeinek meghatá­rozása. 2. Szervezkedés. 3. Esetleges in­dítványok. Az ügy fontosságára, a poli­tikai helyzet súlyos voltára tekintettel, tisztelettel kérjük az igen tisztelt párttag urakat, hogy a pártgyülésen lehetőleg tel­jes számmal megjelenni szíveskedjenek. Hazafias tisztelettel Bosnyák Géza, elnök, ifjú Czukelter Lajos, jegyző. Bérmálás a vármegyében. A veszprémi me­gyés püspök megbízásából Kránitz Kálmán fel­szentelt püspök szeptember 19 és 20-án Nagy­kanizsán, 21-ón Murakereszturon s 27-én Keszt­helyen fog bérmálni. A vasárnap l/ a 12 órai mise f. évi szeptem­ber hó 5-ótői kezdve megtartatik. Jegyzők gyűlése. A zalavármegyei községi- és körjegyzők egylete szeptember hó 11-én délelőtt tartja óvi közgyűlését Zalaegerszegen a várme­gyeház nagytermében. A tárgysorozat a követ­kező főbb pontokból áll: Elnökség évi jelentése. A rendes tagok névsorának megállapítása. Az 1908. évi egyleti számadás felülvizsgálása. Az 1910. évi költségvetés megállapítása. A magyar­országi közs. és körjegyzők országos központi egyletének módosított alapszabálytervezete, kap­csolatban a pestvármegyei jegyzőegylet javas­latával. Baranyavármegyei jegyzőegylet indít­ványa az ország jegyzőinek szervezkedése iránt. Temesvármegyei jegyzőegylet indítványa jegyzői kongresszus összehívása iránt. Békésvármegye jegyzőegylet megküldi az általa inditványozott »Községi Országos Takarékpénztár r. t.« alap­szabály tervezetét. Nyugdijszabályrendelet 31. §-ának kiegészítése iránti javaslat. Győrvárme­gyei jegyzőegylet megkeresése a segédjegyzői állások sürgős és általános rendszeresítése tár­gyában hozott határozatához való hozzájárulás iránt. »Zalac Hírlapkiadó és Nyomda R.-t. meg­keresése a »Zalaf politikai napilapnak az egylet hivatalos lapjává leendő kijelölése iránt. A Za­laegerszeg—novai járásköri egylet indítványa: a) a közvetlen adófizetők ut- és pótadójára néz­ve; b) a haddij kötelesek nyilvántartása ós a hadmentességi dij kivetése tárgyában; c) a mun­kásigazolványok kiállítása tárgyában. Esetleges indítványok. Egyleti tagok felvétele, hátralékos behajthatlan tagdijak törlése. Az országos köz­ponti közgyűlésre kiküldött megválasztása. A jövő évi közgyűlés helyének kijelölése. Elhalá­lozás folytán megüresedett elnöki tisztség betöl­tése. Bobay Géza nyugalomba vonulása folytán megüresedett választmányi- és számvizsgáló bi­zottsági tagság betöltése. A nyugdíj választmány­ban megüresedett tagság betöltése. A választá­sok következtében esetleg megüresedő tiszti ál­lások betöltése. Tanítói gyűlés Keszthelyen. A vármegyei ál­talános tanítótestület augusztus hó 26-án tar­totta közgyűlését Keszthelyen, a városháza dísz­termében. Reggel 8 órakor »Veni Sancte« volt a r. kath. plébánia templomban, ahol Eckhardt Antal karnagy művészi éneke nyújtott nagy gyönyörűséget. A közgyűlést a hymnusz eléneklése után — pont 9 órakor nyitotta meg Szalay Sándor el­nök. Jelen volt Dr Ruzsicska Kálmán királyi tanácsos tanfelügyelő, Nagy István városbíró, több képviselőtestületi tag, Dr Csanády Gusztáv ny. gazd. akadémiai igazgató, közs. iskolaszéki elnök, több vendég és a vármegyei tanítóság nagy sokasága. Szalay Sándor elnök az egész közgyűlést meg­indító szép és tartalmas megnyitójában az igaz­ság és az iskola kölcsönhatásáról mondott lelkes intelmeket a tanítóságnak. Üdvözölte a királyi tanfelügyelőt, a városbirót és iskolaszéki elnököt. Az összegyűlt tanítóságot gróf Batthyány Pál főispán levélben üdvözölte. Közgyűlés a főispán levelét lelkes éljenzés.sal fogadta. A jegyzőkönyvek felolvasása és az elnök több előterjesztése után Boda Béla rigácsi tanitó be­mutatta az általa szerkesztett számoló gépet. Dr Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügyelő az uj számológép előnyeire rámutatva, örömének adott kifejezést a találmány felett ; felkérte a tanítósá­got az uj gép támogatására és indítványára a közgyűlés Boda Bélának köszönetét fejezte ki.

Next

/
Thumbnails
Contents