Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-08-29 / 35. szám

6 •Zaíamegye, Zalavármegyei Hirlap« 1909 augusztus 29. XVI. Az Országos Erdészeti Egyesület megkeresi az egyesületet, hogy 200 koronás alapítói tag­díját 300 koronára emelje fel acélból, hogy hivatalos közlönyét, az »Erdészeti lapokat* ennek ellenében díjtalanul megküldhesse. Tudomásul szolgál. XVII. A m. kir. posta és távírda műszaki felügye­lőség tudatja, hogy az 1909. év folyamán ócska távirdahuzal nem kapható. Tudomásul szolgál. XVIII. A zalaegerszegi kir. törvényszék tudatja, hogy a 3719 sz. tjkv-ben felvett 2699/6. hrsz. alatti, az egyesület tulajdonát képezett ingatlanra a tulajdonjogot Morandini Tamás és neje Veber Mária javára bekebelezte. Tudomásul szolgái. XIX. Gróf Batthyány Pál tudatja, hogy Kovács András Pula pusztai erdőőr megjutalmazása tár- j gyában ez évben már intézkedés nem tehető, azonban a jövő évi jutalraazaodók közé előjegy­zésbe felvétetett. Tudomásul szolgál. XX. Pozsonyvármegyei Gazdasági Egyesület átirat­ban keresi meg az egyesületet, hogy a gazda­sági tudósításokat a gyűlésekben az egyesületi titkár által szerkesztesse meg s az igy meg­szerkesztett tudósítást ugy a földművelésügyi ministeriumnak, mint az O. M. G. E. hírszol­gálati irodájának küldje meg. Titkár indítványozza, hogy tekintettel arra miszerint a földművelésügyi ministeriumnak a külföldön is elismert kiváló gazdasági tudósítói intézmény áll rendelkezésére; tekintettel arra, hogy a tudósítások csak akkor volnának helyesen megszerkeszthetők, ha minden hónap bizonyos napján tartatnának gyűlések s igy a tudósítás állandó és következetes lehetne ; tekintettel arra, hogy az igy a ministeriumba küldendő tudósítás mintegy bizalmatlansági nyilat­kozat lenne a kiválóan működő gazdasági tudó­sítói intézményünkkel szemben : a közgyűlés vegye a megkeresést egyszerűen tudomásul. Tudomásul szolgál. XXI. Földművelésügyi minister leiratban keresi meg az egyesületet, hogy azon természeti emlékeket, melyek valamely esemény vagy monda, vagy más egyéb esetleg történelmi vonatkozásuk miatt nevezetességre tettek szert, jelölje m?g s jeleniaa be hozzá, hogy azokat összeirathassa s fenntar­tásukról gondoskodhassék. Tudomásul szolgál. XXII. Földművelésügyi minister tudatja, hogy br. Podmaniczky Gyulát a Román királyságba, Buka­rest székhellyel gazdasági szaktudósitóvá ki­nevezte. XXIII. Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület átirati megkeresése, melyben arra szólítja fel az egye­sületet, hngy az uj telepítési és birtokfeldarabo­lási törvényjavaslat VII. szakasza sérelmes rendelkezéseinek megváltoztatása tárgyában fel­iratot intézzen a földművelésügyi kormányhoz. Közgyűlés hason szellőmben való feliratnak a földművelésügyi ministerhez való intézését el­határozza. XXIV. Földművelésügyi minister tudatja, hogy az ! sgyesület által állomsegély iránt benyújtott kérelmet a következőleg intézte el: Az administrativ költségekhez való hozzájáru­lást megtagadja, mivel az egyesület 1909 évi költségvetése felesleget mutat ki. Az állatdíjazások céljaira 2500 koronát utal. A Nován és Tárnokban tartandó szőlőoltási tanfolyamokra vonatkozólag akként intézkedett, hogy az állami szakközegek, amennyiben lehet­séges, még az 1909 év folyamán, ha pedig ez nehézségekbe ütköznék, az 1909/1910 évek telén a tanfolyamokat tartsák meg. A novai kisgazdák tanulmányutjára 400 K államsogélyt engedélyezett oly feltétellel, hogy az egyesület kimutathatólag erre a célra agyan­annyit fog költeni. Közgyűlés a leiratot tudomásul veszi s Stádel János id. hozzászólása után elhatározza, hogy a Dovai gazdák tanulmányutjára 400 korona segélyt ad oly feltétellel, ha azon legalább 40 jelent­kező résztvesz. XXV. A Soproni Kereskedelmi és Iparkamara tudatja, hogy az Argentinjai köztársaság az 1910 év junius havában Buenos-Aires-ben nagy mező­gazdazági kiállítást rendez. A kiállítás szabály­zatát oly kéréssel küldi meg, hogy annak ismer­tetése mellett az egyesület tagjait a kiállításban való részvételre serkentse. Közgyűlés az átiratot tudomásul veszi s elren­i deli, hogy a kiállítás megtartása a lapban közöl­tessék oly megjegyzéssel, hogy részletes kiállí­tási tervezet az egyesület titkári hivatalában bármikor betekinthető. XXVI. Szenteh Dezső Csáktornyái gazdasági szak­tanár kezdeményezésére az 1907 évben Mura­vidon egy háziipari telep létesült, amely egy­magán vállalkozó tulajdona. A magánvállalkozóval többször folytattak tár­gyalásokat a telepnek szövetkezeti teleppé való átalakítása tárgyában, azonban eredménytelenül. A tárgyalás sikertelenségének oka oz volt, hogy a tulajdonos saját üzleti érdekeit féltette a szövetkezet megalakulása esetére. A telep tulajdonos ujabban átlátva a háziipari szövetkezet szervezésének ránézve is előnyös vol­tát, azon kéréssel fordult az egyesülethez, hogy a telepnek háziipari szövetkezetté való átszer­vezése ügyében az intézkedést tegye meg. Tekintettel az ügy nagy fontosságára, titkár javasolja, hogy a háziipari szövetkezet szervezé­sét mondja ki a közgyűlés s a szervezési mun­kálatok megindításával bízza meg a titkárt, oly feltétellel, hogy Keller Gyula háziipari ministeri megbízottat, Szenteh D.:zső csáktornyai gazda­sági szaktanárt, Cséplő Ernőt, a balatoni szövet­ség titkárát a szervezésben való részvételre kérje fel. Egyúttal felkéri a közgyűlést, hogy a szer­vezési munkálatok befejeztével a szövetkezeti üzletrészek jegyzésében szintén vegyen részt. Közgyűlés az előadói javaslatot elfogadja s megbízza a titkárt a háziipari szövetkezet szer­vezési munkálataival. XXVII. A tagsági ügyekre vonatkozólag jelenti a tit­kár, hogy uj tagokul jelentkeztek : LMy László, Proech József, Nagy Aladár, Nóvák Kálmán, Pankasz Líszló, Böröc István, Szilaer József. Kilépését bejelentette Háry Kálmán, Marton Lajos pedig elhunyt. Közgyűlés a bejelentést tudomásul veszi s a tagváltozásnak keresztülvitelét elrendeli. XXVIII. Koller Ixtván alelnök a következő indítványo­kat terjeszti elő : 1. A cigányügy a mai napig megoldást nem nyert, dacára annak, hogy különböző társadalmi tényezők annak sürgős megoldását az illetékes ministeriumnál kérelmezték. A cultura fokozatos terjedése mellett ezen ván­dor hordának megélhetési viszonyai mindjobban megnehezednek s természetes következmény, hogy létfenntartásuk érdekében, amennyiben más esz­köz erre nem kínálkozik, nem riadnak vissza a mind tömegesebb rablásoktól, sc't a gyilkossá­goktól sem, amit a naponként előfordu'ó ese­mények igazolnak. A gazda az, aki a cigányok kártételeitől a legelső sorban szenved. Felkéri a közgyttlést, hogy ezen tarthatatlan állapot sürgős megoldása végett feliratilag keresse meg az illetékes ministeriumot, annyival is inkább, mivel a közbiztonsági állapotok annyira veszé­lyeztetve vannak a cigányok által, hogy a gaz­dának, főleg a kisgazdáknak jövedelme a cigányok lopásai és rablásai következtében illu­zóriussá van téve. Elek Ernő indítványozza, hogy mivel a gar­dák szenvedoek legtöbbet a cigányok kártételei által s a belügyminiszter ezen kérdést eddig még nem oldotta meg, irjon fel a gazdasági egyesü­let a földművelésügyi ministerhez is, hogy hasson oda, hogy a belügyministerium utján a cigány kérdés mielőbb megoldást nyerjen. Közgyűlés az indítványt Elek Ernő módosi­i tásával eifogadja annak hozzáadásával, hogy társegyesületek is kerestessenek meg, hogy min­[ den egyes alkalommal feliratilag sürgessék ille­| tékes helyen ezen kérdés magoldását,. 2. Már többször fordultak a gazdatársadalmi testületek a földművelésügyi kormányhoz, hogy az ojtóanyag termelő intézeteket vegye állami kezelésbe, illetve azok szigorú állami ellenőrzé­sét hajtsa végre. ; Ma 2 ojtóanyag termelő intézet van, melyek í által termelt ojtóanyagok megbízhatatlanok, í Adott esetben az ojtóanyagok termelő inté­zetek az ojfó anyag sikertelenségének vagy hatástalanságának magyarázatát abban adják, hogy az ojtáa nem végeztetett szabályszerűen. Ezen védekezés nem fogadható el, mivel az állatorvosok által végezett ojtások szabálvsze­rüleg lesznek végrehajtva s igy az olytás siker­telensége osakis a rossz anyagnak tudható be. Indítványozza, hogy irjon fel az egyesület ismételten a földművelésügyi ministerhez s kérel­mezze állami ojtóanyag termelő intézetek léte­sítését vagy legalább is azok igen szigorú állami ellenőrzését. Közgyűlés az indítványt elfogadja s elrendeli, hogy az ojtóanyag termelő intézeteknek állami kezelésbe vétele, illetve hathatós állami ellen­őrzés alá vétele tárgyában felirat intéztessék a földművelésügyi ministerhez. XXIX Földművelésügyi minister leiratban tudatja hogy Zsiga Mihály népies rnintagazdaság tulaj­donosának a vállait kötelezettségek teljesítése után az adományozott felszereléseket tulajdonába boosátotta s a mintaszerű gazdálkodásért elis­merő oklevéllel kitüntette. A pacsai főszolgabíró egyidejűleg értesíti az egyesületet, hogy a földművelésügyi minister által adományozott elismerő oklevél űnnepies átadása f. hó 20-án d. e. 7,12 órakor Felső­rajkon a körjegyzői irodában fog végbemenni. m f rv\9 f* g V<« 7* Liirit^ %JáLóJL EJUI Ez a veszély fenyegeti a gazdaságot az idén, amely pedig nagyon megsínyli az állati trágya hiányát, mert annak különösen fizikai hatását a műtrágyáit sohasem póioijáK, A J> ft * JL » & H rilAO-^fcif i€?S &rdfij Svai kitűnő eredménynyel, jutányosán és biztosan pótolhatja mindenki a hiányzó istállótrágyát, ha ismertetést és aján atot kér a ö BüDftPESí-KOSANYAI TKHQYFíSZARITÓQYÁR Basányi, Sctotrum;! és Társa elitül buiiapssí, IX., Üitöi-út 21. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents