Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-08-29 / 35. szám

1909. szeptember 19. » Zalamegye Zalayármegyei Hirlap« 5 Talabér Károly egyesületi tagok és Sárközy Viktor g. e. titkár. Elnök az-ülést megnyitván a jegyzőkönyv hitelesítésére id. Stádel János és iíj. Nyáry Kálmán tagokat kéri fel. Elnök felszólítására titkár a tárgysorozatot a következőkben ismerteti: I. Az állatdijazások a földművelésügyi ministerhez tett felterjesztés alapján Kiskomárom, Zalalövő, Letenye, Pacsa és Szentgrótra voltak tervezve, melyeknek összköltsége, illetve a dijak 3440 koronát tettek ki. A földművelésügyi minister az állatdijazások céljaira 2500 koronát engedélyezett. Ezek szerint a megtartandó állatdijazások céljaira még 940 korona összegre lenne szükség. A költségvetés szerint 600 korona van állatdíjazás céljaira felvéve, mely a szarvasmarhadíjazás és a muraközi lódijazás céljaira lenne fordítandó. Tekintettel arra, hogy ezen összegek a tervezet szerinti állatdijazásra nem elégségesek, titkár indítványozza, hogy mondja ki a közgyűlés, miszerint a gazdakörök saját pénztárukból 150—150 koronával járuljanak hozzá az állatdijazás költségeinek fedezéséhez. Minthogy az állatdijazásokra felvett 600 korona összeg ugy a szarvasmarha díjazásokra, mint a muraközi lódijazás céljaira felhasználható, titkár kéri annak megállapítását, hogy ezen összeg felerészben használtassék-e fel az egyes díjazásokra, avagy egész összegében egyik díjazásra legyen fordítandó. A Nagykanizsai Gazdakör végül azt a kérelmet intézi a közgyűléshez, hogy a tervezett díjazás ne Kiskomáromban, hanem célszerűségi szempontokból Nagykanizsán tartassék meg. Közgyűlés az előadói javaslatot elfogadja s elhatározza, hogy a Kiskomáromba tervezett állatdijazás Nagykanizsán tartassák meg s hogy a díjazásokra felvett összeget a muraközi lódijazásra használja fel s a Mezőgazdasági Bizottsággal egyetértőleg az ott állatdijazásokra felvett összeget a szarvasmarha díjazásoknál fogja felhasználni. Az állatdijazások határidejét a következőkép állapítja meg : Nagykanizsán szeptember hó 7-én, Zalalövőn szeptember hó 10-én, Letenyén szeptember hó 13-án, Pacsán szeptember hó 15-én és Zalaszentgróton szeptember hó 17-én. II. A lótenyészbizottmány elnöke a földművelésügyi ministernél kieszközölte, hogy a Muraközben tartandó lódijazás 2000 korona államsegély adományozása által ez évben is megtartható legyen. Az 1909. évben megállapított tervezet szerini lenne ez évben is a hidegvérű lódijazás Muraközben megtartva, mely szerint a 2000 korona államdijon kivül 600 korona egyesületi dij lesz még kiadva. A díjazással felmerült rendezési költségek fedezéséről gondoskodva van, miért is titkár kéri a közgyűlést, hogy a tervezetet változatlanul elfogadni s Koller István lótenyészbizottmányi elnöknek a mezőgazdasági bizottsági ülésben tett ama indítványát, mely szerint nemcsak kót járásra, de az egész megye területére kívánja a hidegvérű lovak díjazását kiterjesztetni, szintén méltányolni szíveskedjék. Titkár egyúttal előterjeszti, hogy a mezőgazdasági bizottság ama kérelemmel fordult az egyesülethez, miszerint az állatdijazásra felvett 600 korona összeget részére előlegezze, mivel a költségvetés szerinti összegek az állatdijazás idejéig még folyósíthatók nem lesznek. Ezen öszszeget azután a folyósított költségvetési összegből a már mult évben kölcsön vett összeggel együtt vissza fogja téríteni. Közgyűlés az előadói indítványt elfogadja s elhatározza, hogy a mezőgazdasági bizottságnak a kért összeget rendelkezésére bocsátja. III. A f. évi tavaszi közgyűlés határozatilag kimondotta, hogy a novai járásban felállítandó népies mintagazdaság helyének s a mintagazda személyének megválasztásával a Novai Gazdakört bízza meg, illetve annak elnökségét kéri fél. A Novai Gazdakör f. évi junius hó 19-ón tartott ülésében Vizsy Boldizsár novai lakost, illetve ennek gazdaságát találta alkalmasnak mintagazdaság létesítésére. Titkár felkéri a közgyűlést, hogy a novai gazdakör előterjesztését elfogadni s a mintagazdaság létesítéséra szükséges intézkedések megtételét elrendelni kegyeskedjék. Közgyűlés az előadói javaslatot elfogadja s elrendeli, hogy Vizsy Boldizsár kérelme illetékes helyre felterjesztessék. IV. A Törvényhatósági Közgyűlés átiratban kereste meg az egyesületet, hogy a földmüvelésügyi minister által anyagilag segélyezendő munkásházak létesítésére vonatkozólag tegyen előterjesztést. A földmüvelésügyi minister amennyiben 100 munkásházat volna hajlandó építtetni a Törvényhatóság, 200.000 korona kölcsön után évente 2°/

0-ot, de leghosszabb időre 50 évet számítva, hajlandó megtéríteni, mig a többi összeg a bérlők által fizetett lakbérből, vagyis a tulajdonosok által fizetendő amortisatióból volna törlesztendő. Minthogy az ügy elnökileg elintézhető nem volt, az ügyet a közgyűlés határozata alá kellett bocsátani. Időközben nyert értesítés szerint az Alispáni Hivatal a munkásházak épitósének szükségességéről a főszolgabírói hivatalok utján teendő jelentések alapján meggyőződést fog szerezni, mely jelentéseket betekintés végett készséggel rendelkezésre bocsájtja az egyesületnek. Ezen jelentések alapján a tényleges szükséglet megállapítható lesz, melynek alapján kéri a javaslatot annak idején előterjeszteni. Közgyűlés az előadói javaslatot elfogadja s j elhatározza, hogy az Alispáni Hivatal által j rendelkezésre bocsátandó adatok alapján fogja 5 előterjesztését, illetve javaslatát megtenni. I V' Zalaegerszeg város az egyesületi úgynevezett i külső kert megvétele tárgyában megkereste az egyesületet. Tekintellel arra, hogy ezen terület bérben •kezeltetik ; tekintettel arra, hogy a város beltelkén fekvő B egész terjedelmében kerítéssel körülvett telek karbantartása tetemes költséget igényel, titkár indítványozza: mondja ki a közgyűlés, hogy ezen kertet illő árban a városnak eladja s a telek megbecslésére egy bizottságot küld ki, melynek javaslata alapján fogja előterjesztését a városnak megtenni. I Közgyűlés az előadói javaslatot elfogadja s a bizottságba Árvay Lajost, Koller Istvánt, Szily Dezsőt s az egyesületi titkárt kiküldi, egyúttal elrendeli, hogy a becsléshez a város kiküldöttei is meghivassanak s alkalmas szakértő is kéressék fel a becsléshez. A becslés határidejéül pedig a legközelebbi közgyűlés napját jelöli meg. VI. Az egyesület hivatalos lapjának kiadása tárgyában dr. Csák Károlylyal kötött szerződós ez évi december hó 31-én lejár. Több oldalról ama kívánságnak adtak a tagok kifejezést, hogy az egyesület önálló lapot adjon ki. Tekintettel azonban arra, hogy az önálló lap kiadása körül felmerülő munkálatok több időt igényelnek s igy annak költségei megállapíthatók nem voltak, titkár indítványozza, hogy a t. közgyűlés a dr. Csákkal kötött szerződóst egy évre hosszabbítsa meg s bizza meg a titkárt egy önálló lap költségvetésének az elkészítésével. Közgyűlés az előadói javaslatot elfogadja, az eddig érvényben volt szerződést 1910. évi december hó 31-'g meghosszabbítja s egyúttal elrendeli, hogy titkár egy önálló lap költségvetését készítse el. VII. Alispáni Hivatal megküldi özv. Bezerédj Lajosné kérvényét véleményezés végett, melyben Znaminka József nem okleveles gazdatisztnek az alaki képesítés alól való felmentését kérelmezi. Közgyűlés a kérvényhez csatolt bizonyítványok mérlegelése után az alaki képesítés alól való felmentést javaslatba hozza. VIII. Alispáni Hivatal megküldi Kiszel Zsigmond kérvényét véleményezés végett, melyben az alaki képesítés alól való felmentését kérelmezi. Tekintettel Kiszel Zsigmond hosszabb szolgálati idejért s tekintettel arra, hogy nemcsak jó minősitéssel bir, hanem a szakirodalom terén is fejtett ki Kiszel Zzigmond tevékenységet, az alaki képesítés alól való felmentést szintén javaslatba hozza. IX. Alispáni Hivatal megküldi Szentantalfa község vásárszaporitó kérelmét véleményezés végett. Szentantalfa községnek 3 vásárja van, melyhez még egyet, minden év augusztus első hetében engedélyezni kérelmez. Indokul felhozza, hogy forgalmasabb városoktól távol esvén, a gazdák életszükségleteiket nehezen szerezhetik be, továbbá, hogy a vásár jövedelmével a közterhek könnyithetők lesznek. Tekintettel arra, hogy Szentantalfa község első indoka meg nem állhat ma, midőn a balatonparti vasúttal 4 km. távolságban a legmodernebb közlekedési eszközre tettek szert; tekintettel arra, hogy Szentantalfa község vásári helypénzdijszabályzata még a mult század elején, az akkori kor igényeinek megfelelőleg lett megállapítva s igy a mai viszonyoknak meg nem felelő alaosony díjtételeket tartalmaz: titkár javasolja, hogy a vásárszaporitó kórelem megtagadása mellett utasittassék Szentantalfa község, hogy vásári kelypénzdijszabályzatát a mai igényeknek megfelelőleg alakítsa át, mi által a kivánt nagyobb jövedelemhez fog jutni. Közgyűlés az előadói indítványt egyhangúlag elfogadja. X. Titkár jelenti, hogy az egyesület házában nincs kut, ami a házfelügyelő lakásának és a hivatalos helyiségnek vízzel való ellátását problematikussá teszi, annyival is inkább, mivel a szomszédok a nyári vizszegény idényben a kutak használatát megtagadják. Indítványozza: engedje meg a közgyűlés, hogy az egyesületi ház udvarán circa 2—300 korona költséggel egy kut létesíttethessék. Közgyűlés az indítványt elfogadja s a végrehajtással az elnökséget bizza meg. XI. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete átiratban keresi meg az egyesületet, hogy az uj Görög kereskedelmi szerződés megkötésénél ama álláspont érdekében írjon fel a kormányhoz, hogy a mazsolaszőlő vámja le ne szállíttassák, az az eddigi színvonalon meghagyassák mindazon ideig, amig Ausztriában is az édes borok készítésére vonatkozólag ugyanolyan törvényes intézkedések életbe nem léptetnek, mint amilyenek nálunk érvényben vannak. Közgyűlés elhatározza, hogy ez ügyben feliratot intéz a földművelésügyi kormányhoz. XII. Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület ugyanezen tárgyban keresi meg az egyesületet. Tudomásul szolgál. XIII. Pozsonyvármegyei Gazdasági Egyesület a f. évi augusztus hó 22-én Pozsonyban tartandó sörárpa vásárra hívja meg az egyesületet s kéri, hogy hathatós támogatással odahatni szíveskedjék, hogy a kiállításon minél többen megjelenjenek. Tekintettel arra, hogy Pozsony érdekkörünkön kivül fekszik, a sörárpavásár érdekében az egyesület actiót nem indit, a meghivást köszönettel tudomásul veszi. XIV. Posch Károly kérvénye »Gyakorlati utmutató gazdasági növényeink betegségének és ellenségeinek felismerésére s az ellenük való védekezésre* cimü művének nagyobb példányszámban való megrendelése tárgyában. Közgyűlés anyagi eszköz hiányában a kórelmet teljesíthetőnek nem találja. XV. De Pottere Bruno megkeresi az egyesületet, hogy »Magyar sociális agrárpolitika* cimü művét rendelje meg s hasson oda, hogy az egyesület tagjai minél nagyobb példányszámban rendeljék meg. Közgyűlés a kivánalomnak anyagi eszközök hiányában nem tehet eleget.