Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-08-22 / 34. szám

6 »Zalamegye, Zalayárm egyei Hírlap* 1909 augusztus 22. őseitől öröklött hagyományokat s a nemzetek öntudatra ébredése tördelte, szaggatta a nagy birodalmat. Nagy veszteségek, nagy vereségek érték. Meglátogatta a Végzet súlyos keze, amely soha nem gyógyuló sebeket ütött a szivén. Es a király nagy akaraterejével, edzett lelkével szembe nézettt minden küzdelemnek, minden csapásnak, erélye nem roppant össze, teste, lelke ép maradt s erős kezét még az aggkor gyengesége sem tudta elernyeszteni. Az osztrákok sokszor hivatkoznak az uralkodó agg korára, amely kíméletet, az izgalmaktól való tartózkodást igényel. Amikor a magyarok követeléseinek érvényesüléséről van szó, olyankor gyenge és öreg a király, akit az illojális magyarok folytonosan zaklatnak. Ezzel az érveléssel azután belevonják az uralkodó személyét is a politikai élet zűrzavarába s a király születés napján, amikor osak az alattvalói hódolatnak kellene megnyilvánulnia, politikai vonatkozású reflexióktól hangos az egész birodalom. Mi magyarok legjobban eltudjuk választani a politikát az uralkodó személye iránti hódolattól. Megünnepeltük az évfordulót méltóságteljesen. Hálát adtunk a Gondviselésnek azért, hogy hosszú életet adott a királynak s arra kértük a magyarok Istenét, hogy fordítsa felénk a király szivét, értse meg a magyar király nemzetének vágyait, óhajait és szivének dobbanását, hogy együtt munkálkodhassunk a haza boldogitásán. Zalaegerszegen a hivatalos körök ünnepet ültek a király születésének évfordulóján. A róm. kath. templomban Te Deum volt, amelyen megjelentek a vármegyei és városi hatóságok, a bíróságok és állami hivatalok személyzete; kivonult teljes diszben, lóháton az egész honvédhuszár osztály, amely — gróf Batthyány Béla százados osztályparancsnok vezetése alatt — a vármegyeház téren helyezkedett el. Mise alatt egy díszszázad diszlövóseket adott. Az izr. templomban szép seámu közönség jelenlétében tartatott meg a hálaadó istentisztelet, amelyen zsoltárok énekeltettek s Engelsmann főrabbi imát mondott a felséges úrért, kivánva, hogy a test épségében s a szellem üdeségében soká tartsa meg az ég népének üdvére és boldogitására. Azután a kar a Szózatot énekelte el. Eljegyzés. Mogán Samu eljegyezte Goldner János helybeli kereskedő kedves leányát, Ilonkát. Felhívás Zalavármegye tűzoltó testületeihez. A magyar országos tűzoltó szövetség elnöksége folyó évi szeptember hó 18-án Zalaegerszegen fogja megtartani elnökségi ülését. Célja ezen kiszállásnak a zalavármegyei tüzrendészeti állapotokat fejleszteni és a kontaktust a vármegye hatósága és szövetsége között létesíteni és megszilárdítani. Amidőn erről ugy az önkéntes, valamint a kötelezett, nemkülönben a hivatásos zalavármegyei tűzoltó testületeket értesítem, egyben tisztelettel felkérem, miszerint a cél érdekében minden egyes testület a jelzett napon magát kiküldöttek által képviseltesse ós ott a kiküldöttek esetleg egyes testületek több taggal kivonulva egyenruhában jelenjenek meg. Nagykanizsán, 1909. évi augusztus hó 18-án. Bajtársi üdvözlettel Knortzer György zalavármegyei tűzoltó szöv. elnöke. Gyászhír. Csöndes József tapolcai tekintélyes ügyvéd 70 éves korában meghalt Tapolcán, augusztus hó 17-ón. Neje született Belezuay Gabriella urnő, fiai József és László, menyei és unokái gyászolják. Zsilinszky László földművelési miniszteri számellenőr, özv. Zsilinszky Sándorné fia, meghalt Zalaegerszegen. A tehetséges, derék ifjú ember gyógyulást keresni jött haza, családja körébe, ahoi örök álomra hunyta le szemeit. Kinevezés. A király Hangay Géza erdőtanácsost, aki hosszú időn át vezetője volt a zalaegerszegi erdőhivatalnak, főerdőtanácsossá nevezte ki. Kitüntetett mintagazda. Zsiga Mihály népies mintagazcíaság tulajdonosa az elvállalt kötelezettségeket oly lelkiismeretesen teljesítette, hogy a földművelési miniszter a felszerelési tárgyakat tulajdonába bocsátotta s mintaszerű gazdálkodásáért elismerő oklevéllel tüntette ki. Az elismerő oklevelet a pacsai járás főszolgabirája Szent István napján adta át Zsiga Mihálynak a felsőraj ki körjegyzői irodában. A vármegyei Gazdasági Egyesület az ünnepélyen való képviseletével ifj. Thassy Imre és Szentmihályi Dezső földbirtokosokat bizta meg. Jubileum. Nagyváradi Horváth Dénes, a nagykanizsai 20. honvéd gyalogezred ezredese e hó 18-án ünnepelte meg szolgálatának 25 éves jubileumát. A király a jubiláló ezredest a szolgálati kereszttel tüntette ki, a nagykanizsai helyőrség tisztikara pedig a keresztet megcsináltatta aranyból s azt ünnepély keretében nyújtották át. Kisgazdák tanulmányútja. A földművelési miniszter a novai járás kisgazdáinak tanulmányi kirándulására 400 K segélyt adott s ugyanennyit szavazott meg a Zalavármegyei Gazdasági Egyesület is, azon feltétel alatt, hogy a kirándulásban legalább 40 kisgazda vegyen részt. Katonák fegyvergyakorlata. Folyó hó 30-án városunkba érkezik a m. kir. 82. honvéd gyalog dandár törzse; a 20. honvéd gyalog ezred 3-ik zászlóalja, ezredtörzse ós egy géppuska osztály, a 8. honvéd huszárezred 5. százada s a 39. tábori tüzérezred 3 ütege, összesen 84 tiszt, 1980 főből álló legénység 333 darab lóval. Augusztus 31-én harcászati gyakorlatokat végezve tovább vonulnak. A város és vidékének közönségét figyelmezteti a hatóság, hogy a katonaság által a földre, vagy a fákra lerakandó ideiglenes vékony táviró s távbeszélő huzalokat kimólje. Ezen huzaloknak a megrongálása a büntető törvénybe ütköző cselekményt képez. Ha mégis véletlenségből valaki a lerakott vezetékeket megrongálná, köteles ezt az illető a legközelebbi csapat parancsnokának azonnal bejelenteni, mely esetben az illető büntetéstől nem tarthat. A Lessner-féle borhamisítási ügy vége. A magyar borok hirnevét erősen megtámadta a szemérmetlen borhamisítás, amely széltében hoszszában vigan folyt. Mórhetetlen károkat okozott a bortermelőknek ez a rut csalás. Kivitelünk megcsappant s a külföldön minden magyar bort silány hamisítványnak néztek. Mindezzel azonban nem sokat törődtek azok, akiknek százezreket hozott az üzlet. Végre azonban elkezdték a hamisítók üldözését. Leleplezték a pécsi Engeléket, megcsíptek egy csomó kisebb hamisítót s a borhamisítási ügyekben hozott határozatok szintén megerősítették a magyar borok iránt táplált előítéletet. Dacára a szigorú büntetéseknek, a hamisítás mégsem szűnt meg teljesen. Nyílt titok volt, hogy a nagy borpincékben, ahol rengeteg bort halmoztak össze a milliókkal dolgozó cégek, a kezelés, házasítás, derítés, érlelés cime alatt gyártják a műbőrt, vagy legalább is meg nem engedett eszközökkel* dolgoznak a bor szaporításán, a forgalombahozatal megkönnyítésén. Széltében hosszában beszélték, hogy a Balaton mellett több bort készítenek, mint amennyit a tőke terem. A filloxérás világban ki is fizette magát a gyártás, amelyről később, amikor már a felnyitott szőlők ontották a bort, nem akartak lemondani. Tapolczárói kerülő borok iránt nagy volt a bizalmatlanság. Magam láttam osztrák borügynök kezében nyomtatott füzetkót, amelyben a tapolczai borról azt állítják, hogy mind hamisított s vizből készül a piüoékben. Elképzelhető, hogy az ilyen híresztelés mennyit ártott a balatonvidéki bortermelésnek s a tisztes boikereskedelem hírnevének. Ideje volt tehát, hogy a borhamisítókat leleplezzék és megbüntessék. Akárki legyen is az, aki hamísit. Még ha Lessnerek is, akik milliós, vállalattal birnak. A Lessner Samu és fia cég ellen már régebben megindult az eljárás tiltott manipulációk miatt. A köztudatban már régen ólt a gyanú, hogy Lessner pincéiben bő szüreteket tartanak és sok viz vált ott borrá, a bor pedig százezrekké. A hivatalos eljárás egyszerűen csak igazolta a gyanút. Persze nem csoda, hogy a Lessner cég alacsony boráraival minden versenytársat legyűrt s olcsó boraival, kedvező fizetési feltételeivel biztosítani tudta magának az állandó vevőkört. A Lessner cég elleni vizsgálat nagy apparátussal, de nagy titokzatossággal is folyt. A részletekből nem szivárgott ki semmi. Annyi kerü't nyilvánosságra, hogy az alsólendvai járás főszolgabirája bízatott meg az eljárás lefolytatásával, amelynek befejeztével L< ssner Samu és Lessner Lajos borkereskedők mesterséges bor készítése és forgalomba hozatala miatt 10—10 napi elzárásra és 600—600 K pénzbüntetésre ítéltettek s egy 650 literes hordóban levő cukoroldatot találtak, amely megsemmisíttetett. Zalavármegye alispánja az Ítéletet megszigorította s a vádlottakat 40—40 napi elzárásra, 800—800 K pénzbüntetésre Ítélte s kötelezte őket 19729 K 80 f borértéknek, 310 K 63 f eljárási költségnek, 146 K vegyvizsgálati költségnek megfizetésére. Az ügy végső fokon a belügyminister döntése alá került. Hosszú ideig tartott, amig megjárta az összes fórumokat s Lessnerék bizonyosan mindent elkövettek, hogy megszabaduljanak a súlyos büntetéstől. A fizetéstől talán nem is féltek annyira, az elzárástól azonban a fiatal Lessner Lajos annyira tartott, hogy célszerűnek tartotta külföldre utazni s nem hisszük, hogy onnét az elévülési határidőn belül visszatérjen. A belügyminiszternek megesett ugyan a szive az élemedett korú Lessner Sámuelen s őt az elzárás alól 200 K pénzbüntetés fejében felmentette, Lessner Lajossal szemben azonban az elsőfokú ítéletet emelte érvényre, vagyis neki a pénzbüntetés mellett 10 napi elzárást kellene elszenvednie. Az ítéletet nem lehet tulszigorunak tekinteni, ha azt a nagy közgazdasági kárt vesszük tekintetbe, amit a borhamisítás a magyar bortermésnek okozott. tltávoznaka horvát apácák. Muraközből írják, hogy a miksavári iskolából az ott alkalmazott horvát apáoák eltávoznak s helyüket világi tanerők töltik be. Badacsony tiltakozik. Egy fővárosi lap irja: A szép és regényes Badacsonyban valóságos lázadás készül a bazaltbáDya részvénytársaság csákányai ellen, mert kíméletlenül pusztítják a gyönyörű hegyvidék romantikáját. Mozgalom is van már, — mint az előkészitőbizottság fölhívása mondja — állást kell foglalni azzal a rombolással szemben, amelyet a badacsonyi bazaltbánya részvénytársaság ugy a badacsonyi mint a tördemici oldalakon a hegy megbontásával a szőlők és Badacsony mint fürdőhely értéke és föllendülése ellen elkövet. A gyűlés kimondta, hogy megdöbbenve látja ezt a romboló munkát ós sürgős orvoslást követel a felettes hatóságoktól. Az akcióhoz az egész vidék közönsége csatlakozni fog. Állatdíjazások. A folyó évben a Zalavármegyei Gazdasági Egyesület Nagykanizsán, Zalalövőn, Letenyén, Paosán és Szentgróton rendez flllatdíjazásokat, amelyeken 3440 K díjat osztanak ki. A földművelési miniszter ebből 2500 koronát adományoz, a többit a Z, G. E. s a gazdakörök viselik. — A muraközi lódíjazás kibővül, amennyiben a díjazás a vármegye egész területén tenyésztett hidegvérű lovakra kiterjesztetik. A lódíjazásra a kormány 2000 koronát s a gazdasági egyesület 600 koronát adnak. A balatonvidéki vasút vállalkozói nem fizetnek. Balatonudvari község határában 63 gazda birtokából sajátítottak ki kisebb nagyobb területeket a vasúthoz. A kisajátítási összeg felét a vállalkozók kifizették, a másik felével azonban adósak maradtak. A 63 gazda tehát egyenként és külön beperelte a vállalkozókat. A cigány ügy rendezése még mindig késik, pedig a vármegyék türelmetlenül sürgetik a megoldást. Most a »Zala vármegyei Gazdasági Egyesülete is felirt a kormányhoz, hogy rendszabályozza meg ezt a kóbor rablógyilkos hadat, amelytől sem élet sem vagyon nincs biztonságban. Rabló mészáros legény. Scbramm Ignác tapolcai mészárosnál volt alkalmazva Szilva Gyula segéd. A fiatal legény felhasználva gazdája távollétét, feltörte ennek a szekrényét s magához vett 1020 K készpénzt, egy revolvert és egy aranyórát. Szilva a zsákmánnyal gyalogosan Lesencetomaj felé vette az útját. A csendőrségnek hamarosan tudomására jutott a dolog s üldözőbe vették a legényt. S/.ilva megpróbált futással menekülni, a pénzt is elszórta, de végre mégis elfogták s átadták a bíróságnak. Elégett gyermek. Levacsics János 11 éves fiu és Ilonka nevű 7 éves nővére, Levacsics Antal szelencei béies gyermekei a mezőn disznókat legeltettek. Ugyanott legeltetett Vurusios István pásztorfiu is, aki tüzet rakott, hogy az esőtől átnedvesedett ruháit megszárogassa. A gyermekek a tűz köré telepedtek s miközben elbeszélgettek, egy disznó a kukoricába tévedt. A két fiu felugrott s a disznó után futott, a kis leány pedig a tűz mellett maradt. A gyermek oly közel ment a tűzhöz, hogy a láng ruhájába