Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-08-15 / 33. szám

1909 augusztus 15. > Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap« margitszigeti sportpályán s a mely teljesen ingyen fog alkalmat szolgáltatni főleg a vidékről felrándulóknak arra, hogy egy olyan nemzetközi sporteseményben legyen részük, a miuő a legnagyobb ritkaságok közé tartozik. A verseny, mely a következő 11 számból fog állani nemcsak szenzációja lesz az 1909. évnek, hanem társadalmi szempontból is kiemelkedő eseményt fog képezni. 1. 100 yardos síkfutás, 2. '/* angol mérföld síkfutás, 3. 0

0 m. staféta-futás, 4. diszkoszvetés, 5. rudugrás, 6. tél angol mérföldes síkfutás (bajnokok kizárva), 7. 220 yardos handíoap, 8. sulydobás handicap, 9. magasugrás haadicap 10. egy angol mérföld síkfutás handicap, 11. foottball mérkőzés. A verseny díjazása egyenesen páratlan. Minden versenyszámban nagyértékü tiszteletdíj jut a győzteseknek, sőt a klasszikus számokban 6 tiszteletdíj van kiírva a második helyezetteknek is. Minden versenyben a harmadik helyezett ezüst, a negyedik pedig bronzérmet fog nyerni. A verseny érdekességét emelni fogja az egyesületek részére kiirt nagyértékü tiszteletdíj, melyet a legtöbb pontot elért egyesület nyer meg. Az értékes díjak kizárólag ezüst dísztárgyak és hatalmas serlegek, melyek a szállítónál; Nemes H. budapesti ékszerész Erzsébet körút 23. szám alatti kirakatában máris közszemlére vannak téve, s a dijakhoz a következők járultak hozzá adománnyal: Széli Kálmán, Pallavicini Ede őrgróf titkos tanácsosok, Rákosi Jenő a főrendiház tagja, Lánczy Leó főrendiházi tag, Tolnay Lajos, Barta Arnold udvari tanácsos, Budapest székes-főváros, a Pesti Hazai E'ső Takarékpénztár, a Magyar Leszámitoló és Pénzváltóbank, az Osztálvsorsjáték igazgatósága, a Hazai Bank, Schuk József vezérigazgató stb. Az összes dijakat Lauber Dezső, a Magyar Athlétikai Klub fáradhatatlan titkára és Lázár József igazgató állították össze. A versenyre vonatkozó tudnivalók ügyében állandóan a Magyar Athletika: Kub titkári hivatala (Budapest, Margitsziget) ad felvilágosítást. A népünnepély a Margitsziget egyik festői részén, művészi dekorációkból plasztikusan felállított házak között a magyar faluban fog le folyni. A faluban lesznek pitvaros galambházak, futókás virágos kerttel, oszlopos-lépcsős folyosóval, az udvarokban csűrrel, gerendás padlással. Háttérben magyar stilü keritések mögött lesz a templom. A perspektivikus sövény előtt fog áll ni a községháza és a posta. Odább, verendás házak előtt falusi ldczák csalogatják a járókelőket. Itt fognak gyülekezni d. u. 3 órakor azon gyermekek, akik a szépségversenyben részt vesznek. A szépségverseny eredménye d. u. 1L 5 órakor lesz kihirdetve. A három legszebb leány és fiu értékes ajándékban részesül, A női szépségverseny szavazás utján folyik a községházában és minden '/a órában kidobolja a kisbíró, kire mennyi szavazatot adott a bizottság. A falu piacán 10 méteres mély gémeskút lesz felállítva, ebben 5000 drb emléktárgy, melyből mindenki szerencséjét kihalászhatja az ott lévő horgonyos pálcával. A falutól nem messze lesz a női és férfi céllövő-verseny három díjjal jutalmazva. Itt az ünnep reggelén gyakorolhatja magát bárki a céilövésben. A délutáni célversenyen a nagypublikum is résztvehet. A céllövészet! verseny vezetését Somló Sárika, a színművészeti akadémia igazgatójának leánya, a ki maga számos első dijat nyert, fogja vezetni. Mint uj dolog, egy nappali tűzijáték fogja a közönséget gyönyörködtetni, mely méreteiben egészen rendkívüli lesz s mely alkalmul fog szolgálni annak igazolására, hogy világos nappal is lehet egy nagyszabású tűzijátékot rendezni. Ugy a délutáni, mint az esti tűzijáték rendezésére Hyra és Huber bécsi pyrotechnikusok laboratóriuma vállalkozott, mely a fővárosban történő ezen bemutatkozása alkalmával nagy áldozatkészséggel egészen elsőrangú két tűzijátékot fog rendezni. A vonatkozó mindennemű felvilágosítással a Dunántuli Közművelődési Egyesület főtitkári irodája szolgál (Budapest, VII. Dohány utca 39. sz.), a hol 82—82. telefonszám alatt bárki felvilágosítást nyerhet. Iskolai értesítés. A zalaegerszegi m. kir. állami elemi mindennapi fiu- és leányiskolában az 1909—1910, tanévi beiratások folyó évi szeptember hó 1—7-ig, vasárnap kivételével d. e. 9 — 12-ig, d. u, 2—5-ig eszközöltetnek. A „Szentlélek Isten" segítségül hívására a r. kath. tanulók szeptember hó 8-án reggel 8 órakor tartandó szent misén a plébánia templomban, a protestánsok az ágost. evangélikusok templomában, az izraeliták saját imaházukban tartandó isteni tiszteleten megjelennek. A rendes tanítás ugyanezen hó 10-én veszi kezdetét. Felvételi és egyéb beiratási díjat az állami elemi iskola tanító testületének két-két tagja az elemi iskolák épületeiben, a fiu- és leányiskolában nyugtázással veszik át. Ugyanezen helyeken történik a beiratás is az iskolák igazgatóinál és egy másik teremben az osztálytanítóknál, osztálytanítónőknél. Minden tanuló tartozik felvételi díj cimen 50 fillért, évi értesítőért 50 fillért, összesen 1 koronát fizetni. Kivételt képeznek az állami gyermekmenhelyek kötelékébe tartozó és elhagyottá nyilvánított tanköteles gyermekek, akiket a nagyméltóságú m. kir. vallás és közoktatásügyi minister ur 1907. évi október hó 13-án kelt 15.330 sz. a. kelt rendeletével annak beigazolása alapján, hogy tényleg az állami gyermekmenhely kötelékébe tartoznak, állami és államilag segélyezett községi iskolában a felvételi vagy beiratási díj fizetése alól felmentett. Az izraelita vallású tanulók az elsorolt díjakon felül a beiratások idején tartozuak még a hitoktatásért járó díjakat egész évre előre, és pedig a helybeliek 2 koronát, a vidékiek 4 koronát fizetni. A vallástanításért fizetendő díj elengedését a hitközség elöljáróságánál augusztus hó közepéig lehet kérelmezni. Az évi „Értesítő Könyvecske" árát, 12 fillért csakis az a tanuló tartozik osztálytanítójánál lefizetni, ki mint újonc iratkozik be, vagy más iskolából lép át és ilyennek hiányában vétetik fel. Aki a kapott „Értesítő Könyvecské"jét a jövő tanév kezdetén osztály tanítójának bármi okból átadni nem tudja, a másod példányért 1 koronát tartozik fizetni. A beiratási időben cl. e. 11 órakor tartatnak a felvételi, javító és magánvizsgálatok. Hogy a tanuló születési ideje, (év, hó, nap) helye, anyanyelve, vallása, a szülő vagy gyám neve, foglalkozása, lakhelye, (utca és házszám) pontosan bejegyeztethessék, kéretnek a szülők vagy gyámok, hogy gyermekeiket, gyímoltjaikat a beiratásra elkísérjék. A tanulónak, ha nem helybeli születésű, életkorát születési bizonyítvánnyal (keresztlevéllel) kell igazolni. Az elemi mindennapi iskolába járás kötelezettsége kiterjed mindazon gyermekekre, kik 1897. évi szeptember hó 1-től egész 1903. évi augusztus hó 3l-ig születtek, vagyis kik életkoruk 6 évét betöltötték és 12 évnél nem idősebbek. Az a tanuló, aki a tanév második felében tölti be 12-ik életévét, köteles a tanév végéig a mindennapi iskolába járni. A ragályos bajban szenvedő vagy undorító Uetegségben levő avagy hülye tankötelesek sz iskolába föl nem vehetők. A felmentést orvosi bizonyítvánnyal kell igazolni. Az a szülő vagy gyám, kinek gyermeke vagy gyámoltja a beiratások alkalmával visszautasíttatott, panaszával az iskolai gondnoksághoz fordulhat. Különösen figyelmeztetnek azok a szülők vagy gyámok, kiknek gyermekei vagy gyámoltjai (fiuk vagy leányok) az elemi iskola 4-ik osztályát befejezték és még 12 évesek nincsenek, ha csak középiskolába vagy polgári leányiskolába nem lépnek, hogy a törvényszabta össszes tantárgyakból a szükséges oktatásban részesülhessenek és a népiskola számára előirt ismereteket teljesen elsajátíthassák, ily tanköteleseket az elemi mindennapi iskola 5-ik, vagy ha ezt elvégezték, a 6-ik osztályába beírassák. Vidéki tanulók hiteles iskolai bizonyítvány alapján vétetnek fel a következő osztályokba. Ily bizonyítvány hiányában vizsgálat alá vétetnek. Az iskolai gondnokságnak 1902. évi február hó 2-án tartott ülésén hozott határozatánál fogva a vidéki tanulók a beiratásokra kitűzött hét nap alatt a felvételre előjegyeztethetik magukat, végleges felvételük azonban a rendes beiratkozások után ós csak abban az esetben történhetik meg, ha ezt a népoktatási törvény által megengedett létszám vagy a tanterem területe megengedi. Az oly tanuló, ki egy vagy két tantárgyból elégtelen osztályzatot nyert, csak abban az esetben mehet a következő osztályba, ha az előző és leendő osztálytanítója előtt javító vizsgálatot tesz. A védhimlő oltásról szóló törvény értelmében a népiskolába lépő minden tanköteles gyermek köteles felvétele alkalmával a jó sikerrel végzett oltást vagy e kötelezettség terhe alól való feli mentést bizonyítvánnyal vagy más módon vagy I azt igazolni, hogy a legutóbbi 5 év alatt ter\ mészetes himlőt állott ki. : A 11 éven felüliek ujraoltásukat szintén bizonyítvánnyal tartoznak igazolni. Azok a szülők vagy gyámok, akik szeptember hó 15-ig gyermekeiket vagy gyámoltjaikat be nem íratják és reedesen iskolába nem küldik, az 1868. évi XXXVIII. közoktatási ós az 1876. évi XXVIII. „Népiskolai hatóságokéról szóló országos törvény alapján fognak büntettetni. Zalaegerszeg, 1909. évi augusztus hó 15-én. Az iskolák igazgatói. A zalaegerszegi iparos-tanonc iskolában az 1909 —1910. tanévi beiratások f. évi szeptember hó 5-én és 12-én délután 2—4 óráig tartatnak az állami elemi központi iskola egyik földszinten levő tantermében. Felkéretnek az iparos mesterek, hogy tanoncaikat kivétel nélkül, a kitűzött napokon haladéktalanul beirattassák, mert azok a munkaadók, akik tanköteleseiket legkésőbb szeptember hó 15-ig az iparostanonc iskolában való felvételre önként be nem íratják, iskola mulasztással terhelteknek fognak tekintetni. A rendes tanitás a 11-ik és Ill-ik osztályokban szeptember hó 13-án, az előkészítő és I. osztályokban szeptember hó 14-én este 5 órakor veszi kezdetét. Az igazgatóság. A gazdasági ismétlő fiu és leányiskolába. A m. kir. vallás és közoktatásügyi Miniszter ur 1909. évi április 30-án 53.000. sz. a. kelt rendeletében az állami elemi népiskolák számára kiadott utasítás IV. fejezetének 55. §-ában elrendelte, hogy mindazok a tankötelesek (fiuk és leányok kik az elemi iskolát befejezték, vagy 12-ik életévüket betöltötték, kötelesek 16 éves korukig az ismétlő iskolába járni, ha osak be nem igazolják, hogy: a) iparos vagy kereskedő tanoncziskolába, b) felső vagy polgári népiskolába, c) felsőbb leányiskolába, d) közép iskolába, e) szakiskolába járnak. A gazdasági ismétlő iskolai beiratás szinte a mindennapi tankötelesek beiratása alkalmával, azaz szeptember 1—7-ig d. e. 9—12-ig és d. u. 2—5 óráig fog az állami elemi iskola épületeiben eszközöltetni. Az ismétlő tanulók iskolázását az emiitett rendelet egész pontossággal kivánja végrehajtatni, ép azért azokat a szülőket, gyámokat, vagy gazdákat, kik 13—16 éves korú tanköteleseiket be nem Íratják és rendesen nem iskoláztatják, az illetékes hatóság a mindennapi iskolában alkalmazott törvények szerint fogja büntetni. Zalaegerszeg, 1909. augusztus 14. Az iskolák igazgatói. Ikarostol—Bleriotig. »És mondta Daidalos: ne menj te Helios birodalmának tájaira, mert a viaszkkal egymáshoz illesztett szárnyak megolvadnak az ő meleg fényében. Ezt mondta Daidalos és Ikaros mégis fölvette viaszkkal egymáshoz illesztett szárnyait és repült . . . Megolvadának a nap hevében és a szép ifjú, a krétai Ikaros lehullott a haragos morajlásu tengerbe. Ott a sziget, a tenger azóta ikariai.« így olvastuk a mitológiában s mindjárt hallhattuk egy-egy szegény bölcs tanárunknak vajmi ritkán elmaradó szellemes megjegyzését, hogy ma nincsenek Ikarosok, mert nem jutnak oly magasra, mint a görög hitrege hőse, s mert nem a tengerbe, hanem a földre zuhannak, egyébként pedig ne beszéljünk se Ikarosról, se a repülésről, mert az utóbbi bolondság, soha nem teljesülő utópia, az a szerencsétlen Ikaros pedig egyszerű mitosz, nem egyéb. Igen, ez a mitologia volt és az, ami Krisztus után ezerkilencszáz és kilenc évvel julius huszonötödikének hajnalán végbement, az az igazság. A mitoszt beleverték a fejünkbe a pedagóia örök dicsőségére és fejletlen eszünkkel nem tudtunk benne kételkedni 1 — vagy legalább is nem voltunk tisztában való