Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-08-15 / 33. szám

1909 augusztus 15. »Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* is kárát fogja látni, s egyben végtelenül szomorú 8 bizonytalan jövőnek teszi ki ezeket a jobb sorsra érdemes tanítónőket. És ebben a sajnálatos jelenségben az a legkótségbeejtőbb, bogy az illetékes faktorok látván ezt a nyomorúságot, ahelyett, hogy bezárnák egyidőre a tanítóképzőket s más irányba terelnék a kenyérkeresetre szoruló nők pályaválasztását, uj tanitónőképzők felállításán, fejlesztésén törik a fejüket. Valóban itt volna az ideje, hogy egyszer már a praktikus élet követelményeiről is tudomást vegyünk. Még esak azt jegyzem meg, hogy a fenti kikötést mpgteheti a pályázatoknál az iskolaszék, de azt nem akadályozhatja meg, hogy a nőtlen fiatal tanitó csakhamar nős tanító ne legyen. Akkor pedig ott sincsenek az iskolaszékek, ahol a mádi zsidó. * * * (Ismét a vasútról.) Már azután ha megunod is, tisztelt olvasó, hogy szerény lapunknak minden számában találsz valamit, sokszor rőfös cikkeket a vasútról, bizony nem tehetünk róla. Beszélni kell erről a témáról örökké, hogy végre történjék is valami. Nemcsak Zalaegerszeg városnak, hanem a vármegyének is elsőrendű érdeke, hogy a székvárosa ne maradjon ördögsziget, amelyet a forgalem csak kerülget. Zalaegerszeg város képviselőtestülete csütörtökön rendi ivüli közgyűlést tartott, amelynek tárgysorozatába fel volt véve a Zalaegerszeg— zalalövői vasút ügye is. A pénzügyi bizottság 50.000 K megajánlását hozta javaslatba, s amint a hangulatot ismerjük, a képviselőtestület ezt az összeget kész is megszavazni, sőt sokan — ha a vonal másként ki nem épülhetne — nagyobb áldozatokra is készek ; de vannak, akik ennek a vonalrísznek a kiépítését mereven ellenzik. Abban mindenki egyetért, hogy Zilaegerszegnek előnyös vasúti összeköttetésekre szüksége van, csak abban térnek el a nézetek, hogy a nyugat felé milyen irányban keressük a fővonalakhoz való csatlakozást. Ugy tudjuk, hogy a képviselőtestület egy része a Zalaegerszeg—zalalövői vonal támogatását azért ellenzi, mert Zilaegerszeget közvetlenül és egyenesen szeretné Körmenddel összekötni s ezzel a vonallal egyidejűleg a Keszthelyzalaegerszegi össszeköttetést is óhajtaná létesíteni, még pedig ugy, hogy az egész vonal első vagy másodrendű pályaként s ne mint vicinális vasút épüljön ki. A terv szép, a szándék üdvös. Csak az a kérdés, hogy kivihető-e ós mikor? Mi a magunk részéről nem bizunk abban, hogy a Zalaegerszeg—körmendi közvetlen összeköttetés belátható időn belül megvalósulhasson. A terep nehéz, a vidék néptelen, az érdekeltség szűk körű. É8 aggodalmat kelt az a gondolat, hogy ha a megvalósítható tervet egy jövendőbeli szép reményért félredobjuk, nem járunk-e ugy, mint a Délivasuttal, amelynek elterelésével épen azt az időt nem tudtuk kihasználni, amely alatt Magfarország közgazdasági élete hatalmas lendületet vett s amig körülöttünk hullámzott, fejlődött, alkotott az élet, addig mi elmaradtunk a bagaria csizmás világban, amelynek másutt már az emléke sem él. Ma már a Délivasutat hiába kanyarítanák Zalaegerszeg felé, az elveszített időt nem pótolhatjuk. Vajon nem lesz-e késő a vicinálisok kiépítése is, ha újra egy évtizedig kell várnunk ? A Zalaegerszeg—körmendi közvetlen összeköttetés nagy előnyeit sem látjuk. Hogy a Stájerország felőli személyforgalom Zalaegerszegen—Keszthelyen keresztül keresse az utat Budapest és a Balaton felé, erről már elkéstünk. Nagyon rövid idő kérdése, hogy a Czelldömölk—Ukk—Tapolcza közti vonalat elsőrangúvá építsék át. Ennek a vonalnak a MÁV. aligha akarna egy konkurrens vonalat épiteni Zalaegerszegen keresztül. Nekünk tehát legelső sorban a teherforgalom megkönnyitésóre s Zalaegerszeg piacának a közelebbi vidék bevonásával való élénkítésére kell gondolnuuk. Erre pedig alkalmasabb a zalalövői összeköttetés létesítése. A Keszthely—zalaegerszegi vasút kiépítésénél már, nézetünk szeiint, más szempontoknak kell érvényesülniük. Erről azonban máskor. A város képviselőtestülete ez ügyben érdemlegesen nem határozott. Szeptemberben következik a döntés. Addig még van idő a megfontolásra és szervezkedésre. És feltétlenül szükséges, hogy a képviselőtestület minden tagja lelkiismeretesen meghányja vesse a kérdést, nehogy valami elhamarkodott határozattal, vagy hangulatok és utópiák kedvóért újra eldobjuk magunktól a haladás eszközeit. * + * (A buza) Az idei gazdasági év silány eredményét valahogy ellensúlyozza a magas gabonaár, amely részben visszatériti a gazdák veszteségét. Mintha az Úristen a magyar gazdának egy nagy bankót küldött volna, hogy azt váltsa fel aprópénzre, amellyel rengeteg terheit fizetheti. Csakhogy ezt a nagy bankót megirigyelte a spekuláció. A földművelő Magyarország eminens érdeke, hogy a gabona ára a termelési költségeknek s a folytonosan emelkedő terheknek megfelelő nivón maradjon. Igaz, hogy a fogyasztó közönség kénytelen drágábban venni a kenyeret, de a drágaság haszna legalább a nemzetfentartó elem kezei közé kerül s a földművelés jövedelmének gyarapodása visszahárul az egész nemzetre. Abból azonban, amit a spekuláció harácsol össze, a nemzetnek, különösen a produktív munkának és termelésnek édes kevés a haszna. Ezért a nyersterméuyek drágulása sohasem jelent ránk nézve 'akkora veszedelmet, mint a rnikor a spekulánsok manőverei a fogyasztókat ugyan valamivel olcsóbb kenyérhez juttatják, de lehetetlenné teszik a termelőre nézve a kedvezőbb konjunktúrák kihasználását. Az a manőver, amelyet manap a román és orosz buza behozatalával a magyar buza árának lenyomása céljából a spekulánsok folytatnak, feltótlenül káros, önző és hazafiatlan. A gabonabehozatallal ugy járhatunk, mint az olasz borral. Első sorban tönkre megy a magyar buza jó hirneve, másodszor pedig a behozott olesóbb külföldi buza elfogy, mig a magtárakban összezsúfolva marad a mi földünk terméke. Aminthogy annak idején a magyar fogyasztó itta az olasz lőrét, a mi termelőink pedig nem voltak képesek eladni a nektárt megfelelő árért. Vajon nem lehetne ennek a garázdálkodásnak gátat venni? Hiszen elvégre csak van jogunk megvédeni a saját földünket a lelkiismeretlen spekuláoió ellen. * * • (Nagy eset.) Ki látott már minisztert hálóingben ? Nos, aki még nem látott, az örökké sajnálhatja, hogy nem utazott e hó 11-én Wienből Budapestre, az esti gyorsvonattal. Mert ezen a vonaton utazott gróf Zichy Aladár kegyelmes ur is, aki egész kényelmesen elhelyezkedett a hálókocsiban, amikor egyszerre csak nagy lárma és kiabálás közben megállt a vonat. Szemközt jött egy tehervonat, amelyen a mozdonyvezető aludt s majdnem összeütközés történt. Az utasok kétségbeesetten kiugráltak a pályatestre. Köztük volt gróf Zichy Aladár is — hálóingben. Milyen furcsa, hogy az egész hirben a gróf ur hálóingét tartották legfontosabbnak. Sőt talán a hálóing nélkül az egész históriát meg sem írták volna. Mi zalaiak pedig egész határozottan rosz néven vesszüV, hogy azt a hálóinget részletesebben le nem irták, mert kíváncsiak vagyunk rá, hogy milyen a miniszterünk éjjeli toalettje. • * * (CircumspeJdor.) Zalavármegyében annak dacára, hogy néppárti megyének hirdetik, a néppárt hivatalos lapjának, az » Alkotmány c-nak kevés olvasója van. Pedig sokszor érdekes dolgok vannak benne rólunk megirva. Jó magunk is csak a »Zala« közvetítésével tudtuk meg, hogy egy bizonyos »Circumspektor< álnevezetü ur kirohant a közigazgatási bizottság ellen azért, mert Kisfaludy tüskeazentgyörgyi körjegyzőt nem mozdította el állásától, hanem csak 1000 kor. pénzbirságra itélte. Circumspektor úrban a vármegyének egy spektákulumokra utazó jelesót sejtik. És azt hisszük, jól sejtik. Hiszen tudva vagyon, hogy ki indított hajszát a körjegyző ellen. A cikk azonban badarságot beszél s emellett szerfelett rosszmájú az irója, akinek nem volna tanácsos a kilétét elárulnia, mert furcsa sors érhetné a közgyűlés színe előtt. A közigazgatási bizottságot azzal gyanúsítja, hogy politikai okokból igazságtalan ítéletet hozott, mert a körjegyzőt, akit egyébként a letűnt politikai rendszer fanatikusának és vad darabontnak fest, el kellett volna csapni. Nohát ez igazán vad beszéd! Zalavármegye közigazgatási bizottsága darabontokat védelmez az igazság rovására ! Cirkumspektor ur nézzen jobban maga körül s szívlelje meg azt, hogy kik ülnek a közigazgatási bizottságban. A közigazgatási bizottságig és annak tagjaiig az ő ostoba gyanúsítása fel nem ér és hiába kiabál esőt jelentő hangon ; azt azonban elérheti, hogy leleplezik s akkor még baj is lehet. Akinek valami panasza van, álljon ki a porondra, ha férfi. Miért bujkál álnév mögött? Vágyván rá oka ? A közigazgatási bizottság ülése. Zalavármegye közigazgatási bizottsága e hó 10-én gróf Batthyány Pál főispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a szakelőadók jelentéseinek tudomásul vétele mellett folyó ügyeket intézett el. Az alispán jelentette, hogy julius hó folyamán a osendőrség 235 bűnesetben teljesített nyomozó szolgálatot, ezekből kideríttetett 208 bűncselekmény, a tettesek közül feljelentetett a bíróságoknál 230, letartóztatásba helyeztetett 44 egyén. A kiderített büntetendő cselekmények közüljopás 62 esettel, gyújtogatás pedig 10 esettel szerepel. — A kir. járásbíróságok hatáskörébe tartozó kihágás 18 esetben fordult elő, feljelentetett ezekért 30 egyén; mig a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt és 376 esetben kinyomozott kihágásért 743 egyén jelentetett fel, köztük 67 egyén elővezettetett. A közrend különösebb megzavarása történt julius 18, 19, 20 és 21-ike közti éjszakákon, amikor kocsikon közlekedő, felfegyverzett kóbor cigányok Csonkahegyhát, Alsórajk, Kilimán, HA NINCS SZALMA, NINCS TRAGYA. Ez a veszély fenyegeti a gazdaságot azjdén, amely pedig nagyon megsinyli az állati trágya hiányát, mert annak különös fizikai hatását a műtrágyák sohasem pótolják. A szárított hizósertéstrágyával kitűnő eredménnyel, jutányosán és biztosan pótolhatja mindenki a hiányzó istállótrágyát, ha ismertetést és ajánlatot kér a BUDAPEST-KŐBÁNYA! TRÁGYASZÁRIT6GYÁR Bosányi, Schietrumpf és Tsa cégtől, Budapest, IX., Üliői ut 21. az.