Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-08-15 / 33. szám

4 » Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 1909 augusztus 15. Nagyréose és Galambok községekben, valamint Nagykanizsa városban betöréses lopásokat követtek el, mig végre az üldözésükre kivezényelt csendőrség elől a veszprémmegyei Vörösberény felé menekültek. Az üldözést a veszprémi csendőrszárny folytatja s már a tettesek kiléte és személyleirása is megállapíttatott. A cigányok garázdálkodásának megakadályozása iránt a közigazgatási bizottság félévi feliratában a kormányhoz felterjesztést tett s az alispán saját hatáskörében intézkedett, hogy a rendőri hatóságok a kóbor cigányok megrendszabályozása tárgyában a megelőző és megtorló intézkedéseket foganatba vegyék. Julius hónapban 4 tűzeset fordult elő, az okozott kár értéke kitesz összesen 79.003 koronát, ebből biztosítás folytán megtérült 6805 R, marad fedezetlen 73018 K. A tüz keletkezésének oka 1 esetben gondatlanság, 2 esetben gyermekek játéka volt, 5 esetben pedig kideríthetlen maradt. Orvosrendőri bullaszemle 11 esetben teljesíttetett, a halál oka 6 esetben baleset, 5 esetben pedig öngyilkosság volt. Amerikába szóló útlevél 10 egyén részére lett kiállítva. A kivándorlás nagymértékű csökkenést mutat. (Közegészségügy.) A főorvos jelentette, hogy julius hónap első félében a7. időjárás szokatlanul hűvös és esős, második felében azonban meleg és száraz volt. A felnőttek közegészségi állapota igen jónak volt mondható; csekély számú emésztési zavar és gyomorhurut fordult elő, enyhe lefolyással. A gyermekek egészségi állapota, a nyári melegek beálltával gyakrabban fellépő súlyosabb jellegű gyomor és bélhurutot leszámítva, elég kedvező volt, amennyiben szórványosan a kanyaró és hökhurut s kevés difteritis eset fordult elő, kedvező lefolyással. Fertőző bántalmak közül előfordult: ronosoló toroklob 20, hasihagymáz 15, kanyaró 119, hökhurut 21, gyermekágyi láz 1 esetben. Kendőri bonoolás 1, külső hullaszemle 11, súlyos sértés 5 fordult elő. Öngyilkosságot 5 egyén követett el és pedig Szeglet János 75 éves zalaváii lakos, Felker Jenő 25 éves tapolczai lakos, Györké Jób 50 éves zalaegerszegi lakos és Kiss József 60 éves szegvári lakos felakasztották magukat, Scheiber József 60 éves sümegi lakos pedig foszforral megmérgezte magát. Véletlen szerencsétlenség folytán öten haltak meg. Büki József 38 éves börzöncei lakos fáról esett le; Horváth János 10 éves csapi fiút játék közben agyonlőtték; Szegedi József 21 éves salomvári lakost a villám sújtotta agyon; Tomsics Ferenc 26 éves középbesztercei és Flacz Antal 1 éves szentmargithegyi lakosok vízbe fulladtak. Elmekórnak 2 esete képezte hivatalos beavatkozás tárgyát. Ezek közül egy a kaposvári elmegyógyintézetbe szállíttatott, egy pedig házi ápolás alatt hagyatott. Hét éven aluli gyermekek gyógykezeltetését 32 esetben mulasztották el; emiatt az elsőfokú hatóságok 19 felmentő és 7 elmarasztaló Ítéletet hoztak. A járási tiszti orvosok julius hó folyamán 14 község megvizsgálásáról terjesztették be a vizsgálati jegyzőkönyveket s a trachomások gyógykezelését a dobronaki és csáktornyai közegészségügyi körben ellenőrizték. A vármegye tiszti főorvosa a mult hó folyamán megvizsgálta az alsólendvai és a légrádi nyilvános gyógyszertárakat s közegészségügyi tekintetben Alsólendván a járásorvosi, Légrádou a jegyzői hivatalt vizsgálta meg. (Állategészségügy.) A törvényhatósági kir. állatorvos jelentette, hogy juliusban a haszonállatok egészségi állapota, a megelőző hónaphoz képest, kedvezőbbre fordult, amennyiben a sertésorbáno fellépése kisebb térre szorítkozott ugy, 1 hogy a fertőzött községek száma 121-ről 110-re apadt. Lépfenével a hó elején 14 község volt fertőzve, a hó folyamán megállapíttatott 11 községben, megszűnt 15-ben, fertőzve maradt 10 község. — Ivarszervi hólyagos kiütéssel fertőzve volt 4 község, megállapíttatott 2 községben, megszűnt 3-ban, fertőzve maradt 3 község. Rűhkórral fertőzve volt 11 község, megszűnt 3-ban, fertőzve maradt 8. — Sertésorbánccal fertőzve volt 70 község, megállapíttatott 35 községben, megszűnt 47-ben, fertőzve maradt 58 község. — Sertésvésszel fertőzve volt 22 község, megállapíttatott 12 községben, megszűnt 5-ben, fertőzve maradt 31 község. Mindössze tehát fertőzve volt a hó elején 121 község, a hó folyamán 62 községben állapíttattak meg fertőző betegségek, vészmentessé nyilváníttatott 73 község, fertőzve maradt a hó végén 110 község. Azon betegségek közül, amelyek nem képezik hatósági intézkedés tárgyát, előfordult csikókon egy gazdaságban a fertőző szaruhártyalob, szarvasmarhákon a sercegő üszök, fertőző hüvelyhurut, vérhas, vérfestékvizelés, egy gazdaságban pedig a bárányok között elég tömeges elhullás napszúrás következtében. Védőojtások 4 községben kisgazdák állatain, továbbá 18 közép és nagygazdaságban lépfene, sercegő üszök és sertésorbánc ellen eszközöltettek. Az állatvásárok a meglehetősen nagy felhajtás mellett lanyha forgalommal zajlottak le; főleg külföldi vevőkben volt hiány. A Nagykanizsán megtartott harmadik husvizsgálói tanfolyam vizsgálatán tiz jelentkező nyert képesítést. (Közgazdaság) Az aratás ez évben a szokottnál későbben kezdődött, mely körülmény előidézésére lényeges befolyást gyakorolt nemcsak a gabonák fejlődésének visszamaradása, hanem az állandóan hűvös esős időjárás, mely a hónap első felében uralkodott. A mig egyrészt az aratási munkálatok ily módon akadályoztattak, másrészt a lejlődésében még mindig visszamaradt gabonanemüekre az esős időjárás jótékonyan hatott, amennyiben az érés egyenletes lefolyását segítette elő. Julis hó második felében állandóbb, meleg és szárazabb időjárás következett be, ugy hogy az aratási és cséplési munkálatok teljes erővel folytathatók voltak. A hó végére az aratási munkálatok annyira bevégeztettek, hogy csak némely helyen volt zab lábán található. A terméshozam általánosságban kielégítő, a termést jó közepesnek lehet minősíteni. A változó időjárás a kapás növények fejlődésére is jó befolyással volt, egyedül a takarmánynemüek azok, amelyek ez évben is gyenge termést szolgáltatnak. A szőlők fejlődése szintén kedvező volt, azonban a beállott esős időjárás a szőlő gombabetegségeinek fejlődését is elősegítette, ugy hogy ahol a kellő módon nem védekeztek ellene, a peronospora és részben a lisztharmat, mely e hóban szintén fellépett, tetemes károkat okoztak. A szőlők termése ez évben is elég jó eredménnyel biztat. Az állatállomány takarmányozása e hóban e'éggé jól volt eszközölhető, azonban a készletek, melyek a téli takarmányozásra kell, hogy szolgáljanak, csak kis mértékben voltak gyűjthetők. Az állategészségügyi viszonyok, eltekintve a sertéseknél állandóan uralkodó betegségektől, a mult hóban eléggé kedvezőek voltak. A sertésorbánc terjedése azonban az eddiginél sokkal nagyobb arányokat ölt, ugy hogy ezen megfékezhető betegség leküzdésére célszerűnek vélném kényszerítő hatósági intézkedések megtételét. A gabonaárakban julius hó némi változást hozott be. A frissen aratott és osépelt gabonának a nagyobbmérvü piacrahozatala az árakat lenyomta, amit segítettek még a nagy malmok mesterségeseu előidézni az által is, hogy külföldi, főleg romániai búzát nagyobb mennyiségben vásároltak. Tekintettel azonban az ország s viszonylagosan az egész világ gyengébb gabonatermésére, az áraknak az előbbi szinvonalat el kell érniök s valószínűleg még tul is haladják. Az aratási munkálatok minden zavartól menten folytak le. Más közgazdasági állapotunkra lényegesebb befolyást gyakoroló tényező az elmúlt hóban nem fordult elő. Képviselőtestület gyűlése Zalaegerszegen. Zalaegerszeg város képviselőtestülete mult csütörtökön, 1909. évi augusztus hó 12-én Dr Korbai Károly polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melyen a következő ügyek kerültek tárgyalás alá és nyertek elintézést. A helybeli vasúti állomás előtt lévő tér kibővítéséhez a vasúti üzletvezetőség részéről a »Baross-ligctc sétányból kért terület átengedése tárgyában a tanács részéről tett előterjesztés nem volt tárgyalható, mert a képviselőtestületi tagok nem jelentek meg olyan számban, mely lehetővé tette volna az ügy érdemében való beható tanácskozást és határozathozatalt. Ennélfogva a közgyűlés utalással az 1886. évi XXII. t.-o. 120 j;-ának rendelkezésére, ujabbi közgyűlés határidejéül 19C9 szept. 23-ik napjának délutáni 4 óráját tűzte ki. Az újonnan épitendő közvágóhíd részére terület megszerzése a a tervek és költségvetés elkészítése iránt a tanács részéről tett előterjesztés során megállapította a közgyűlés, hogy a mostan meglévő közvágóhíd sem a husvizsgálat tárgyában kiadott 54390 számú ministeri utasításnak, sem közegészségi s egyéb tekintetekből j nem felel meg a sor kívánalmainak, — alkalmatlan helyen épült, nincsen kellőképpen berendezve, — egy uj, modern vágóhíd építése elkerülhetetlenül szükséges, megbízza tehát Fülöp Józsel városi főjegyzőt, hogy több olyan városban, a melyben most építettek vágóhidat, a helyszinén tanulmányozza a vágóhidak berendezését s tapasztalatai alapján tegyen a képviselőtestületnek részletes és kimerítő javaslatot. Ennek alapján meginditja majd a képv. testület az uj vágóhíd építése tárgyában szükségessé váló tárgyalásokat. Ebedli József és társainak azon kérvényét, hogy a Sip utca melleit a kanális keleti oldalán, ezzel párhuzamosan uicanyitás- és házhelyek felosztása engedélyeztessék — • elutasította; mert a fennálló szabály szerint utcát 100 méter hoszszuságon és 12 méter szélességen alul nyitani nem sza'bad, ilyen méretekre a kérelmez' tt utcát kijelölni nem lehetne, másképp pedig zsák-utca lenne belőle. Az utca nyitását sem közlekedési, sem egészségrendőri tekintetek nem kivánják. De a szomszédos birtoktulajdonosok nem is hajlandók házhelyekhez ingatlanaikból átengedni, azért a kérelem elutasitandó volt. A Jákum Ferenc-féle alapítvány rendezése keretében a közgyűlés kimondotta, hogy az alapítvány alaptőkéje gyanánt 30.000 koronát állapit meg s a magas kormányhoz teendő felterjesztésében ezen összegnek az elfogadását és még a 70-es évekből eredő hiánynak megtérítése, valamint a további számadás tételének kötelezettsége alól mentse föl a város közönségét annál inkább, mert a ministerileg megállapított hiány iskolai célokra — tanítók fiíetésére — használtatott föl, tehát alapító intentióájnak megfelelő célra fordíttatott. Helyeslőleg vette tudomásul a közgyűlés a vallás- és közoktatásügyi m8gvar királyi ministernek 1909. évi január 1-éu 4652 szám alatt BITUMINA tetőfedőanyag tiszta bitumenből készített valódi aszfalt tetőlemez tartós, tűzbiztos, szagtalan, kátrányozást v;igy egyéb mázolást nem igénylő J3ITUA1INÁVAL fedett t eiő bemeszelve szép fehér marud és kitűnő védelmet is nyújt a nap melege ellen. BITUMINA RÉGI ZSINDELYTETŐK ÁTFEDÉSÉRE IS KIVÁLÓAN ALKALMAS. Csakis védjegygyei ellátott tekercseket fogadjunk el. Gyári főraktár Zalaegerszeg és vidéke részére: BREINER BENŐ fkkereskedésében ZALAEGERSZEGEN.