Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-12-19 / 51. szám

1909 december 19. » Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 3 törvényhatósági bizottság még a mult évben aki-ént módosította, hogy a teljes nyugdíj képes­ság eléréséhez 6ziiksóge-s szolgálati időt 35 évre leszállította ; az özvegyek ellátásának minimumát 800 koronában s maximumát 3000 koronában megállapította és az árvák ellátási járulékait felemelte. A belügyminiszter a 35 éves szolgálati időre vonatkozó rendelkezéstől a jóváhagyást megvonta, tehát az alapszabályokba újra 40 Óv vétetett fel. A többi módosítások érintetlenül maradtak. Darnay Kálmán kérvénye folytáu a közgyű­lés elhatározta, hogy a régi községi peosót­r.yomókat a sümegi muzeumnak adomáuyozza. Behatóan foglalkozott a közgyüiós a törvény­hatósági úthálózat ügyével a kimondta, hogy * hálózatból egy útszakaszt sem hagy ki, a mű­tárgyak állandó jellegűvé leendő átépítése iránt pedig az intézkedéseket folyamatba teszi. Érre a célra természetesen milliókra rugó összeg .züksóges. A szükségletet egyelőre a Keszthely­Bak-regedei ut államosításával felszabadult összegből fedezi, de a felveendő kölcsön tör­lesztésére államsegélyt kér. A tervbe vett épít­kezésekre szükséges összeg törlesztése évi 100,000 K államsegélylyel volna biztositható. Horváth Mihály történetíró ós Perczel Mór tábornok szobrára a közgyűlés 100 —100 K adományt szavazott meg. A tárgysorozatba felvett kisebb jelentőségű községi és folyó ügyek elintézése foglalta le a második nnpot. Gróf Batthyány Pál bucsuzó levele. Gróf Batthyány Pál főispáni állásából való távozása alkalmával a vármegye közönségéhez a következő levelot intézte: Zalavármegye tekintetes Közönségének Zalaegerszegen. Köztudomásu, hogy EZ országos függetlenségi és 48-as párt, mely a nemzet bizalmából és aka­ratából mint többség került ki az 1906. évi képviselőválasztásokból, f. évi covember havá­ban kettészakadt. A párt volt vezére és a párt kisebbségét al­kotó hivei azon indokolással, hogy egy egyszerű kalendáriumi dátumért alkotmány válságot fel­idézni könnyelműség volna, kiváltak a pártból. E kiválás következtében az eddigi független­ségi többség kisebbséggé lett és helyette a kivált ír bor közreműködésével az eddigi, 67-es alapon á!!ó, kisebbségi pártokból alakult egy uj több­ség, mely az önáiló bank felállítása kérdésében azonos felfogást vall a kivált függetlenségi kis­sebbséggel. Mivel ón az egységes és a képviselőház több­ségét képezett függetlenségi párt bizalmából let­tem a vármegye főispánja és mivel a bankkér­dés valódi lényegét elpalástoló és tisztán a felü­leten mozgó, noha első látszatra tetszetős fenti igazolás a bankkérdésben általam vallott felfo­gással és meggyőződéssel homlokegyenest ellen­kezik : állásomat a jelenlegi válság alatt immár másodízben — a belügyministeriuni vezetésével ideiglenesen megbizott lemondott belügyminister rendelkezésére bocsátottam, megismételve felmen­tésem kieszközlése iránti kórelmemet. Súlyos következetlenség ós a »struo politika* jogos vádja nélkül nem is cselekedhettem volna másként. Mert ha az önálló nemzeti bank felállításá­nak kalendáriumi dátuma miatt »bünös könnyel­műsége az alkotmány válság felidézése, a bűnös könnyelműség vádja helytelenül adresszáltatik a törvényesen létrejött és törvényes alapon álló nemzeti akarat címére. Ha a bankkérdés kalendáriumi dátuma miatt alkotmányválsággal kellene a nemzetnek számol­nia, ennek felidézéséért nem a nemzetet és an­nak törvényes alapon álló többségét, hanem tisztán és kizárólag azon a nemzeten kivül álló ellenséges befolyásokat érheti a bűnös és lelki­ismeretlen könnyelműség vádja, melyek a nem­zetnek a bank felállítására vonatkozó törvény­biztosítottá jogának kijátszása és olkonfiskálása érdekében érvényesítik gonosz és törvénytelen befolyásukat az alkotmány másik tényezőjénél. Súlyos felelősséget vesznek azért magukra azok a magyar kormányférfiak, kik a kérdés iiyen hamis beállításával nem a nemzettel szem­ben álló idegen tényezők befolyásának elsöpré­sére használják fel törvényes befolyásukat mint a király tanácsosai, hanem ahelyett kishitüen és félénk gyöngeséggel a maguk tekintélyével fedezik a nemzet előtt a nemzet jogainak kiját­szására dolgozó idegen befolyásokat. Mint minden más uemzet, a magyar is önma­gáért van, nem pedig egy tőle idegen más állam­ért! Az legkevesebb, amit elvárhat, hogy törek­vései és céljai az ő saját létszükségletei és bol­dogulása szempontjából ítéltessenek meg az al­kotmányos tényezők által, nem ped'g Ausztria szemüvegén keresztül. Az önálló bank és az önálló gazdasági beren­deíkedós ma már életkérdés ránk nézve. Fel­állításuk tehát csakis ebből a szempontból bírá­landó el, nem pedig Ausztria vagyoni ós hatalmi viszonyaira való visszahatásuk szempontjából. Hisz ha o-tak a kalendáriumi dátumon for­dulna meg az önálló bank felállításának kér­dése, nem pedig a kartellbankot is visszautasító Ausztria ellenzésén, akkor a mai súlyos és mes­terségesen kiuyujtott válság soha ki nem tört és pártszakadásra soha sem vezetett volna. A felállítás azonban nem a kalendáriumi dá­Í lumon fordul meg, hanem ebben is, mint minden egyéb külső vonatkozással is biró beíkérdésünk­ben, egy idegen államnak ellentétes érdekei az irányadók első sorban és ezen idegen érdekek miatt fenyegeti a nemzetet alkotmányválság, — ha nem királysértés a vele való fenyegetés! — nem pedig a kalendáriumi dátum miatt. Ez az alkotmány válság különben eddig is mindig fenyegetett a múltban, valahányszor a szentesitett törvényekben lefektetett olyan jo­gait merte követelni a nemzet, melyek nem Ausztria, hanem ránézve jelentettek anyagi vagy erkölcsi értéket, erőgyűjtést ós gyarapodást. Az alkotmányosság ilyetén kezelését ós ma­gyarázatát azonban már 1905-ben megelégelte a nemzet és azért adott többséget a 48-as eszme híveinek. Aki tehát nem akarja végleg aláásni a nem­zetnek a törvények általánosan kötelező erejébe, az alkotmánybiztosítékok és adott férfi szó­szentségbe vetett hitét, az nem mondhat le kis­hitüen és semmiféle tetszetős szinezetü jelszó palástjába burkolózva a nemzetnek törvényen alapuló jogairól és a jogok megvalósitása helyett nem hangoztathatja azok megvalósításának lehe­tetlenségét. Mert a kishitűség ós lemondás utja, mint 400 év története bizonyítja, nem az előretörés és nemzeti izmosodás és nem is az elisOterés és megértés utja, hanem csak a folytonos vérvesz­tós ós anyagi és erkölosi elcsen evéözedésé. Ilyen uton a én senkit sem követek. Azért mondtam le ós igy törtónt, hogy a vár­megye főispáni állásáról benyújtott lemondásom elfogadtatott és hogy állásomtól f. hó 13-án kelt királyi kézirattal felmentettem. Midőn ezt a vármegye tekintetes közönségé­nek egészségi állapotomra való tekintettel tudo­mására hozom, teszem ezt a legmelegebb hála és köszönet kifejezésével azért a szives támoga­tásért és nagy jóindulatért, melyben negyedfél­éves hivatali működésem egész ideje alatt min­denkor részesíteni kegyesek voltak. Az Úristen bőséges áldását kérem Zalavár­megye közönségére, midőn a közgyűlési terem elnöki emelvényéről távozva, a közharcosok sorai közé lépek, hogy ha más minőségben is, de egyforma szeretettel és kötelességtudással ki­vegyem részemet a közös munkából. Zalaegerszeg, 1909. november 28-án. Gróf Batthyány Pál. A közigazgatási bizottság ülése. j Zalavármegye közigazgatási bizottsága 14-én j tartotta meg december havi rendes ülését, Árvay • Lajos alispán elnöklete alatt, í Az alispán jelentette a bizottságnak, hogy november hó folyamán a vármegye területén Aki először és egyszer látta, arra nem gyako­rolt nagyobb hatást ; de a ki őt jobban meg­figyelte, közelebbről megismerte, a nők esz­ményképének tartotta. Nyugodt, szelid, tiszta kék szemei jóságot, szeretetet ós gyöngédséget fejeztek ki. Ajkai körül örökös rnoéoly játszado­zott ; az élet és élni akarás sugárzott le egész lényéről. Szivének jósága, egyeneslelküsége, sze­rénysége közismert volt. Nem is osoda, hogy szülei bálványozták, hogy ismerősei becsülték, hogy a férfiak lelkesedtek s hogy Bandt rajongott érte. A férfiakat nem feltétlenül a nő külseje hó­dítja meg, sőt az okos férfiakat sokkal inkább a nő belső értéke, szivének ós leikének titkos világa. A nő legfőbb ékessége nem a szépség, hanem a jóság ; nem a fennhéjázás, hanem a szerénység ; nem a büszkeség, hanem a minden­kit lebilincselő közvetlenség. ^Boldog az a nő, kit a sors ily tulajdonságokkal ruházott fel és még boldogabb az a férfi, kinek a sors ily nőt jelöl ki élete párjául. A régi, diákkori boldog idők tértek ismét vissza. Magda ts Bandi újra együtt lehettek, újból egymásért és egymásnak élhettek. A kö­zös érzelmek egyre közelebb hozták a kót fiatal lelket. Sokszor elmélyedtek egymás nézé­sébe, de a mikor érzéseikről akartak volna be­számolni, elakadt a lélekzetük. Azt, amit oly régóta és ami t oly nagyon szerettek volna egymás fülébe súgni, képtelenek voltak szavakban kifejezni. Bandi sok álmatlan éjjelen elhatározta, hogy erős lesz, hogy férfi lesz, hogy kitárja szivét és lelkét, száz alkal­mat is kijelölt erre a célra. Magda is sokat hánykolódott hófehér szűzi ágyán s gyönyörű­nek festette azt a pillanatot, amikor Bandi be­vallja szerelmét, magához szoritja és forrón összecsókolja. De valahányszor ezt megakarták tenni, elgyöngültek, hallgattak, vagy közömbös dolgokról kezdtek beszélgetni. Végre azonban egy zord, téli éjjelen, egy forró báli éj után, amikor Bandi Magdára a kabátot felsegítette, hirtelen előrehajolt s a meglepett Magda ajkára igy hosszú csókot nyomott. Magdát ez a nem várt támadás zavarba hozta, Bandira egy megvető pillantást vetett s a faképnél hagyta. Nem ilyennek képzelte ő az első szerelmi csókot, az első szerelmi vallo­mást, hanem poótikusnak, forrónak, lázasnak. És ez órától kezdve csudálatos változás ál­lott be viszonyukban. A bizalmas pajtáskodás­nak vége lett. Kerülték egymást, hidegek, ki­mértek lettek egymással szemben. Mintha min­den szavukkai és tettükkel önmagukat és egy­mást büntetni akarták volna, azért a tettért, amelytől ugy féltek ós amelyet ugy óhajtottak. Furosa portéka is az a csók. Sokszor az a baj, ha adják, máskor meg az, ha nem kapják. I Néha a hideg csókért neheztelnek, máskor meg a forróért nagy a felháborodás. Máskép izlik a szép leány csókja és máskép az öreg nénié. Egyikért a lelke üdvösségét oda adná az em­ber, a másiktól még a háta is borsódzik. Van­nak magán és közcsókok. Pártatlanok ós sokat jelentők. Kemények és lágyak. Rövidek ós hosszúak. Csendesek és cuppanósak. Laposak és hegyesek. Koraiak és megkésettek és a jó ég tudná még mind elsorolni. Az első csókkal meg ugy vagyunk, mint a gyermek a léposő­járással. Ha az elsőre sikerült felmásznia, ki­látása van, hogy a többiekre is fel tud kapasz­kodni s hogy eléri célját, az első emeletet. Ha pedig mindjárt az elsőről leesik, vagy elmegy végkép a kedve a léposőmássástól, vagy az egész műveletet újból kezdi. Nem lehet a férfiaktól sem rossz néven venni, ha fel akarnak jutni az el»ő fokra. Ott minden eldől. Hogy ki mehet továob és hogy ki kezd­heti egészen élőiről. * * • Magda és Bandi között a szakadás csak ki­vülről, az idegenek szemében látszott komoly­nak. Az ő lelkük legmélyén, titokban különös érzések osatározt.ak. Magda állandóan fejfájás­ról, idegességről panaszkodott; pedig szivét,

Next

/
Thumbnails
Contents