Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-12-19 / 51. szám

1909 december 19. » Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 3 törvényhatósági bizottság még a mult évben aki-ént módosította, hogy a teljes nyugdíj képesság eléréséhez 6ziiksóge-s szolgálati időt 35 évre leszállította ; az özvegyek ellátásának minimumát 800 koronában s maximumát 3000 koronában megállapította és az árvák ellátási járulékait felemelte. A belügyminiszter a 35 éves szolgálati időre vonatkozó rendelkezéstől a jóváhagyást megvonta, tehát az alapszabályokba újra 40 Óv vétetett fel. A többi módosítások érintetlenül maradtak. Darnay Kálmán kérvénye folytáu a közgyűlés elhatározta, hogy a régi községi peosótr.yomókat a sümegi muzeumnak adomáuyozza. Behatóan foglalkozott a közgyüiós a törvényhatósági úthálózat ügyével a kimondta, hogy * hálózatból egy útszakaszt sem hagy ki, a műtárgyak állandó jellegűvé leendő átépítése iránt pedig az intézkedéseket folyamatba teszi. Érre a célra természetesen milliókra rugó összeg .züksóges. A szükségletet egyelőre a KeszthelyBak-regedei ut államosításával felszabadult összegből fedezi, de a felveendő kölcsön törlesztésére államsegélyt kér. A tervbe vett építkezésekre szükséges összeg törlesztése évi 100,000 K államsegélylyel volna biztositható. Horváth Mihály történetíró ós Perczel Mór tábornok szobrára a közgyűlés 100 —100 K adományt szavazott meg. A tárgysorozatba felvett kisebb jelentőségű községi és folyó ügyek elintézése foglalta le a második nnpot. Gróf Batthyány Pál bucsuzó levele. Gróf Batthyány Pál főispáni állásából való távozása alkalmával a vármegye közönségéhez a következő levelot intézte: Zalavármegye tekintetes Közönségének Zalaegerszegen. Köztudomásu, hogy EZ országos függetlenségi és 48-as párt, mely a nemzet bizalmából és akaratából mint többség került ki az 1906. évi képviselőválasztásokból, f. évi covember havában kettészakadt. A párt volt vezére és a párt kisebbségét alkotó hivei azon indokolással, hogy egy egyszerű kalendáriumi dátumért alkotmány válságot felidézni könnyelműség volna, kiváltak a pártból. E kiválás következtében az eddigi függetlenségi többség kisebbséggé lett és helyette a kivált ír bor közreműködésével az eddigi, 67-es alapon á!!ó, kisebbségi pártokból alakult egy uj többség, mely az önáiló bank felállítása kérdésében azonos felfogást vall a kivált függetlenségi kissebbséggel. Mivel ón az egységes és a képviselőház többségét képezett függetlenségi párt bizalmából lettem a vármegye főispánja és mivel a bankkérdés valódi lényegét elpalástoló és tisztán a felületen mozgó, noha első látszatra tetszetős fenti igazolás a bankkérdésben általam vallott felfogással és meggyőződéssel homlokegyenest ellenkezik : állásomat a jelenlegi válság alatt immár másodízben — a belügyministeriuni vezetésével ideiglenesen megbizott lemondott belügyminister rendelkezésére bocsátottam, megismételve felmentésem kieszközlése iránti kórelmemet. Súlyos következetlenség ós a »struo politika* jogos vádja nélkül nem is cselekedhettem volna másként. Mert ha az önálló nemzeti bank felállításának kalendáriumi dátuma miatt »bünös könnyelműsége az alkotmány válság felidézése, a bűnös könnyelműség vádja helytelenül adresszáltatik a törvényesen létrejött és törvényes alapon álló nemzeti akarat címére. Ha a bankkérdés kalendáriumi dátuma miatt alkotmányválsággal kellene a nemzetnek számolnia, ennek felidézéséért nem a nemzetet és annak törvényes alapon álló többségét, hanem tisztán és kizárólag azon a nemzeten kivül álló ellenséges befolyásokat érheti a bűnös és lelkiismeretlen könnyelműség vádja, melyek a nemzetnek a bank felállítására vonatkozó törvénybiztosítottá jogának kijátszása és olkonfiskálása érdekében érvényesítik gonosz és törvénytelen befolyásukat az alkotmány másik tényezőjénél. Súlyos felelősséget vesznek azért magukra azok a magyar kormányférfiak, kik a kérdés iiyen hamis beállításával nem a nemzettel szemben álló idegen tényezők befolyásának elsöprésére használják fel törvényes befolyásukat mint a király tanácsosai, hanem ahelyett kishitüen és félénk gyöngeséggel a maguk tekintélyével fedezik a nemzet előtt a nemzet jogainak kijátszására dolgozó idegen befolyásokat. Mint minden más uemzet, a magyar is önmagáért van, nem pedig egy tőle idegen más államért! Az legkevesebb, amit elvárhat, hogy törekvései és céljai az ő saját létszükségletei és boldogulása szempontjából ítéltessenek meg az alkotmányos tényezők által, nem ped'g Ausztria szemüvegén keresztül. Az önálló bank és az önálló gazdasági berendeíkedós ma már életkérdés ránk nézve. Felállításuk tehát csakis ebből a szempontból bírálandó el, nem pedig Ausztria vagyoni ós hatalmi viszonyaira való visszahatásuk szempontjából. Hisz ha o-tak a kalendáriumi dátumon fordulna meg az önálló bank felállításának kérdése, nem pedig a kartellbankot is visszautasító Ausztria ellenzésén, akkor a mai súlyos és mesterségesen kiuyujtott válság soha ki nem tört és pártszakadásra soha sem vezetett volna. A felállítás azonban nem a kalendáriumi dáÍ

lumon fordul meg, hanem ebben is, mint minden egyéb külső vonatkozással is biró beíkérdésünkben, egy idegen államnak ellentétes érdekei az irányadók első sorban és ezen idegen érdekek miatt fenyegeti a nemzetet alkotmányválság, — ha nem királysértés a vele való fenyegetés! — nem pedig a kalendáriumi dátum miatt. Ez az alkotmány válság különben eddig is mindig fenyegetett a múltban, valahányszor a szentesitett törvényekben lefektetett olyan jogait merte követelni a nemzet, melyek nem Ausztria, hanem ránézve jelentettek anyagi vagy erkölcsi értéket, erőgyűjtést ós gyarapodást. Az alkotmányosság ilyetén kezelését ós magyarázatát azonban már 1905-ben megelégelte a nemzet és azért adott többséget a 48-as eszme híveinek. Aki tehát nem akarja végleg aláásni a nemzetnek a törvények általánosan kötelező erejébe, az alkotmánybiztosítékok és adott férfi szószentségbe vetett hitét, az nem mondhat le kishitüen és semmiféle tetszetős szinezetü jelszó palástjába burkolózva a nemzetnek törvényen alapuló jogairól és a jogok megvalósitása helyett nem hangoztathatja azok megvalósításának lehetetlenségét. Mert a kishitűség ós lemondás utja, mint 400 év története bizonyítja, nem az előretörés és nemzeti izmosodás és nem is az elisOterés és megértés utja, hanem csak a folytonos vérvesztós ós anyagi és erkölosi elcsen evéözedésé. Ilyen uton a én senkit sem követek. Azért mondtam le ós igy törtónt, hogy a vármegye főispáni állásáról benyújtott lemondásom elfogadtatott és hogy állásomtól f. hó 13-án kelt királyi kézirattal felmentettem. Midőn ezt a vármegye tekintetes közönségének egészségi állapotomra való tekintettel tudomására hozom, teszem ezt a legmelegebb hála és köszönet kifejezésével azért a szives támogatásért és nagy jóindulatért, melyben negyedféléves hivatali működésem egész ideje alatt mindenkor részesíteni kegyesek voltak. Az Úristen bőséges áldását kérem Zalavármegye közönségére, midőn a közgyűlési terem elnöki emelvényéről távozva, a közharcosok sorai közé lépek, hogy ha más minőségben is, de egyforma szeretettel és kötelességtudással kivegyem részemet a közös munkából. Zalaegerszeg, 1909. november 28-án. Gróf Batthyány Pál. A közigazgatási bizottság ülése. j Zalavármegye közigazgatási bizottsága 14-én j tartotta meg december havi rendes ülését, Árvay • Lajos alispán elnöklete alatt, í Az alispán jelentette a bizottságnak, hogy november hó folyamán a vármegye területén Aki először és egyszer látta, arra nem gyakorolt nagyobb hatást ; de a ki őt jobban megfigyelte, közelebbről megismerte, a nők eszményképének tartotta. Nyugodt, szelid, tiszta kék szemei jóságot, szeretetet ós gyöngédséget fejeztek ki. Ajkai körül örökös rnoéoly játszadozott ; az élet és élni akarás sugárzott le egész lényéről. Szivének jósága, egyeneslelküsége, szerénysége közismert volt. Nem is osoda, hogy szülei bálványozták, hogy ismerősei becsülték, hogy a férfiak lelkesedtek s hogy Bandt rajongott érte. A férfiakat nem feltétlenül a nő külseje hódítja meg, sőt az okos férfiakat sokkal inkább a nő belső értéke, szivének ós leikének titkos világa. A nő legfőbb ékessége nem a szépség, hanem a jóság ; nem a fennhéjázás, hanem a szerénység ; nem a büszkeség, hanem a mindenkit lebilincselő közvetlenség. ^Boldog az a nő, kit a sors ily tulajdonságokkal ruházott fel és még boldogabb az a férfi, kinek a sors ily nőt jelöl ki élete párjául. A régi, diákkori boldog idők tértek ismét vissza. Magda ts Bandi újra együtt lehettek, újból egymásért és egymásnak élhettek. A közös érzelmek egyre közelebb hozták a kót fiatal lelket. Sokszor elmélyedtek egymás nézésébe, de a mikor érzéseikről akartak volna beszámolni, elakadt a lélekzetük. Azt, amit oly régóta és ami t oly nagyon szerettek volna egymás fülébe súgni, képtelenek voltak szavakban kifejezni. Bandi sok álmatlan éjjelen elhatározta, hogy erős lesz, hogy férfi lesz, hogy kitárja szivét és lelkét, száz alkalmat is kijelölt erre a célra. Magda is sokat hánykolódott hófehér szűzi ágyán s gyönyörűnek festette azt a pillanatot, amikor Bandi bevallja szerelmét, magához szoritja és forrón összecsókolja. De valahányszor ezt megakarták tenni, elgyöngültek, hallgattak, vagy közömbös dolgokról kezdtek beszélgetni. Végre azonban egy zord, téli éjjelen, egy forró báli éj után, amikor Bandi Magdára a kabátot felsegítette, hirtelen előrehajolt s a meglepett Magda ajkára igy hosszú csókot nyomott. Magdát ez a nem várt támadás zavarba hozta, Bandira egy megvető pillantást vetett s a faképnél hagyta. Nem ilyennek képzelte ő az első szerelmi csókot, az első szerelmi vallomást, hanem poótikusnak, forrónak, lázasnak. És ez órától kezdve csudálatos változás állott be viszonyukban. A bizalmas pajtáskodásnak vége lett. Kerülték egymást, hidegek, kimértek lettek egymással szemben. Mintha minden szavukkai és tettükkel önmagukat és egymást büntetni akarták volna, azért a tettért, amelytől ugy féltek ós amelyet ugy óhajtottak. Furosa portéka is az a csók. Sokszor az a baj, ha adják, máskor meg az, ha nem kapják. I Néha a hideg csókért neheztelnek, máskor meg a forróért nagy a felháborodás. Máskép izlik a szép leány csókja és máskép az öreg nénié. Egyikért a lelke üdvösségét oda adná az ember, a másiktól még a háta is borsódzik. Vannak magán és közcsókok. Pártatlanok ós sokat jelentők. Kemények és lágyak. Rövidek ós hosszúak. Csendesek és cuppanósak. Laposak és hegyesek. Koraiak és megkésettek és a jó ég tudná még mind elsorolni. Az első csókkal meg ugy vagyunk, mint a gyermek a léposőjárással. Ha az elsőre sikerült felmásznia, kilátása van, hogy a többiekre is fel tud kapaszkodni s hogy eléri célját, az első emeletet. Ha pedig mindjárt az elsőről leesik, vagy elmegy végkép a kedve a léposőmássástól, vagy az egész műveletet újból kezdi. Nem lehet a férfiaktól sem rossz néven venni, ha fel akarnak jutni az el»ő fokra. Ott minden eldől. Hogy ki mehet továob és hogy ki kezdheti egészen élőiről. * * • Magda és Bandi között a szakadás csak kivülről, az idegenek szemében látszott komolynak. Az ő lelkük legmélyén, titokban különös érzések osatározt.ak. Magda állandóan fejfájásról, idegességről panaszkodott; pedig szivét,