Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-12-19 / 51. szám

4 » Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 1909 december" 12. működő csendőrség 250 bűnesetben teljesített nyomozó szolgálatot; ezekből kiderittetett 236 bűncselekmény, a tettesek közül feljelentetett a büntető bíróságnál 330 egyén, letartóztatásba helyeztetett 34 egyén. A kiderített büntetendő cselekmények közül lopás 76 esettel, gyújtogatás 17 esettel szerepel. A kir. járásbíróságok hatáskörébe utalt kihágás 23 esetben fordult elő; ezekért feljelentetett 22 egyén; mig a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágás 185 esetben fordult elő s ezekért 310 egyén jelentetett fel. Tüzesetet hetet jelentettek. Az okozott kár 37548 koronára rug, amelyből biztosítás folytán megtérült 16000 K; maradt fedezetlen kár 21548 K. A tüz keletkezésének oka 2 esetben gyermekjáték volt, 3 esetben pedig kiderítetlen maradt. Orvosrendőri hullaszemle 6 esetben teljesíttetett; a halál oka 3 esetben baleset, 1 esetben öngyilkosság, 1 esetben bűncselekmény, 1 esetben megfagyás volt. Amerikába szóló útlevél 15 egyén részére lett kiállítva. A kivándorlás állandóan osökkenést mutat. Közegészségügy. November hónap első felében az időjárás száraz meleg volt, második felében pedig nedves ós hideg jellegű, kevés havazással. Az időjárás a közegészségi viszonyokra hátrányos befolyást nem gyakorolt. A felnőttek közegészségi állapota általában jónak volt mondható, leszámítva azt, hogy egyes községekben szórványosan ós enyhe iefolyásu typhus esetek fordultak elő. A gyermekek egészségi állapota szintén kedvező volt. Az emésztő szervek hurutos megbetegedései s a légző szervek hurutos bántalmai észleltettek leginkább. Fertőző bántalmak közül előfordult: roncsoló toroklob 32, hasi hagymáz 91, vörheny 18, kanyaró 3, hökhurut 7, vérhas 13 esetben. Rendőri bonoolat teljesíttetett 1 esetben; külső hullaszemle volt 12; súlyos sértés bejelentetett 6. Öngyilkosságot 3 egyén követett el. Vas Gyula 54 éves balatonkövesdi, Pingiozer Pál 77 éves nagykanizsai koldus és Koosis János 65 éves gelsescigeti lakos felakasztották magukat. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak négy egyén esett áldozatul. Vas György 42 évej balatonkövesdi lakost a leszakadó part agyonütötte; Sipos Károly 7 éves novai gyermeket bátyja véletlenül agyonlőtte; Ruff János 65 éves magyarszentmiklósi lakos égési sebekben halt el; Kunios György nagykanizsai lakost a kocsi gázolta agyon. Szerencsétlen szülés négy esetében volt orvosi beavatkozásra szükség. Egy anya és egy gyermek elhaltak. lelkét marcangolták kinzó érzések, elfojtott vágyak. Azt a férfit most még jobban szerette, mint valaha, de büszkesége tiltotta, hogy mutassa. Bandi egyre fogyott, sápadtabb lett ; barátainak gyomorbajról panaszkodott, holott az álmatlan éjszakák viselték meg, a sok gondolkodás és képzelődés fogyasztotta, sorvasztotta. De a megbántott férfiönérzet azt parancsolta, hogy ezekről Magda ne tudjon. Magda igy gondolta magában : óh milyen csacsi ez a Bandi, nincs bátorsága, hogy hozzám újból közeledjék, pedig én szívből megbocsátanák neki. Bandi pedig emigyen : te édes angyal, ha mégegyszer megfoghatnám parányi kezecskédet, ha még egyszer érezhetném forró leheletedet, ha még egyszer, osak egyetlen egyszer megtudnál bocsátani. Amikor azonban összekerültek, mint két halálos ellenség, vértfagyasztó tekintettel néztek egymásra, egyetlen barátságos szót nem váltottak; mintha soha barátok, soha szerelmesek nem lettek volna. A barátok és barátnők káröröm lel híresztelték, hogy Bandi szakított Magdával, hogy Magda elhidegült Banditól ; ők ketten azonban ugy érezték, hogy soha jobban, szenvedélyesebben még két sziv nem szerette egymást. Elek Márton. Elmekórnak két esete képezte hivatalos beavatkozás tárgyát s a betegek elmegyógyintézetbe szállíttattak. Hét évesnél fiatalabb gyermekek gyógyíttatását 22 esetben mulasztották el; emiatt az elsőfokú hatóságok 4 felmentő ós 11 elmarasztaló ítéletet hoztak. A traohomás betegek gyógykezeltetése ellenőriztetett Stridóváron, Muraszentmártonban, Murasiklóson s a miniszteri trachomaügyi felügyelő által a osáktornyai járásban. A vármegye tiszti főorvosa november hónap folyamán megvizsgálta az alsódomborui, perlaki és zalaszentgróti nyilvános s a pákai fiókgyógyszertárakat ; továbbá felülvizsgálta a perlaki járásban a traohomás betegek orvosi gyógykezelését. Népoktatás. A kir. tanfelügyelő jelentette, hogy november hó folyamán a miniszter elrendelte, hogy az 1910 évi állami költségvetés terhére állami elemi népiskolai építkezések óimén rendelkezésre bocsátandó beruházási hitel terhére a ráckanizsai iskola építése foganatosíttassák,' illetve az építkezés már kora tavasszal megindittassék, E célból műszaki okmányokkal kapcsolatos s elsősorban a telek beszerzésére vonatkozó adatok felterjesztettek. A muravidi állami iskolával kaposolatos építkezések ügyében az államápitészeti hivatal megkerestetett. Figyelemmel azon körülményre, hogy a zalaegerszegi osácsi utcai iskola tantermei az oktatásügy és közegészségügy legelemibb követelményeinek sem felelnek meg; de a szülők részéről is aggodalom és vonakodás tapasztalható gyermekeiknek ezen iskolába való járatása ellen : kir. tanfelügyelő megkereste a városi hatóságot ezen tantermeknek beszüntetése iránt, mert az igen súlyos egészségügyi kifogások kapósán is az azokban való iskolázásnak a következő tanévben való folytatása ellen kényteleu lesz hatósági beavatkozást igénybe venni s az iskolázást azokban minden esetre lehetetlenné tenni. Kir. tanfelügyelő ismételten kijelentette, hogy amenynyiben az iskolák megfelelő elhelyezése céljából szükséges építkezésekhez az évi járulmányoknak több évre való visszaengedése iránt támogatnia kellene a városi hatóság kérését, azt a legnagyobb kászséggel fogja teljesíteni. November hó folyamán kir. tanfelügyelő átadta Sáringer Károly magyarszerdahelyi nyug. tanítónak a miniszter elismerő okmányát. Tapolczán a városi hatósággal, a tapoloíai járási gazdakör elnökségével, az összes tapoloai tanintézetek helyi hatóságaival és igazgatóival egy önálló szaktanitós gazdasági ismétlő iskolának és bolgár konyhakertészetnek felállítása tárgyában értekezlet tartatott s az értekezlet eredményéről a közoktatási ós földművelési kormányhoz jelentés tétetett. Annak alkJmából, h >gy az 1907. évi XXVII. to. értelmében államsegélyt kérő egyes községi és felekezeti iskolafentartók fedezet hiányában osak 1911 évi január 1-től élvezhetik a segélyt, holott a fejlesztéssel, illetve szervezendő állásokkal kaposolatos építkezésekre a törvény teljes szigorával kényszeríttettek : kir. tanfelügyelő a közigazgatási bizottság raodelkezéséhez képest jelentést tett a miniszterhez, hogy a tényleg legrendkivülibb esetekben az államsegély elvi beleegyezésénél a lehetőséghez képpst kivételt tegyen s igy az érdekelt iskolafentartók az újból szervezett állásokat mielőbb betölthessék. Csabrendek község érdekeltsége az áll. elemi iskola uj épületének elhelyezésére szerzett lelket az államkincstár nevére átíratván, az összes iratok a miniszterhez felterjesztettek oly célból, hogy vfgy a régi műszaki okmányok, vagy a min szter által szerkesztendő uj terv és költségvetés alapján indíttasssék meg az épitkezés. Ugyancsak felterjesztettek a miniszterhez azon műszaki okmányok is, amelyeket Csabrendek község érdekeltsége az általa megszerzett telken felépítendő kisdedovoda uj épületéről készíttetett. Közgazdaság. A vetési munkálatok október hóban kedvező időjárás mellett jól voltak végez hetők. A vetések elég gyorsan fejlődésnek indultak, ugy hogy október elején sok korai kikelt ! vetést lehetett találn

:. A kedvező időjárás mellett azonban, főkép a | korai vetéseknél a rovarok s >k kárt okoztak. • A cserebogár, a drótféreg áloája, valamint a ! esikoshátu buzaiégy helyenkint lényeges károkat idéztek elő ugy, hogy egyes helyeken a vetések felülvetése, illetve pótlása vált szükségessé. Helyenkint a rozsda is fellépett, azonban ennek kártétele nem számottevő. A hosszú, aránylag száraz, kedvező őszi időjárásban az egerek Í3 elszaporodtak s szintén károsítják a vetéseket. Október—november hó folyamán a vetési munkálatok bevégzése után a gazdaságok az őszi szántások végzésével voltak elfoglalva, amelyet jóformán be is végezhettek. A november második felében beállott hirtelen erős fagy ugyan akadályozta egyidőre a mezei munkálatokat, azonban rövid idő alatt beállott az előbbi állapot s a még hátralékos szántások fennakadás nélkül voltak folytathatók. A kapás növények ezen hónapokban kerültek betakarítás alá, azok terméséről a következőkben számolhatok be. A burgonya ugyan nagyobbrészt már szeptemberben betakarittatott, azonban a végleges eredményt osak október hóban lehetett oonstatálni. A termés helyenként teljesen kielégítő, sőt jónak volt mondható, mig más helyeken gyenge, sőt tgészen rossz volt. Ezen nagy termésbei i különbözet a burgonya-betegségeknek tulajdonitható, amelyek egyik helyen nagy mértékben, másik helyen alig hogy felléptek. A répa terméshozama kielégítő volt. Egyes helyeken jobb, más helyeken gyengébb eredményt szolgáltatott. A kapás növények közül a tengeri volt az, amely általánosságban jó termést szolgáltatott. A kedvező őszi időjárás lehetővé tette, hogy az állatállomány október hóban, sőt november hó első felében is a legelőre kijárhatott s ott még táplálékot találhatott. A hosszas legeltetés sok takarmánykészletet mentett meg, ugy hogy szálas takarmányból hiány a tél folyamán nem lesz. A szálas takarmányokkal ellentétben a szalma általánosságban kis mennyiségben áll rendelkezésre. Az állatállomány kiteleltetése a fent hivatkozott viszonyok következtében nagyobb nehézségekbe nem fog ütközni. Az állategészségügyi viszonyok az elmúlt két hóban kedvezőek voltak. Az állatárak a kedvező ő>z s a takarmánykészletek emelkedésére való tekintettel részben I emelkedtek, részben megszilárdultak. A gabonaárak október hóban olyan áringadoi zásnak voltak kitéve, hogy a hónap végén a ; gabonaár a hónap elejének áraitól alig külön; bözött. November hóban azonban a gabona; árak már némileg estek, ugy hogy oiroa 1 K ' áresést lehet e hóban oonstatálni. i A takarmányárak a kedvező takarmányozási i viszonyokra való tekintettel visszaestek, ugy . hogy október november hóban kedvezőbb ár | mellett volt a takarmány beszerezhető, mint I julius vagy augusztus hóban. Állategészségügy. A haszonállatok egészségi viszonyai némileg javultak, amennyiben a megelőző hónap óta a ragadós betegségekkel fertőzött községek száma 63-ról 46-ra csökkent. A hivatalból jelentendő betegségek a következőképpen voltak elterjedve, úgymint: lépfenével a hó elején 2 község volt fertőzve, a hó folyamán megállapittatott 4 községben, megszűnt 3-ban, fertőzve maradt 3 község; ivarszervi hólyagos kiütéssel a hó elején fertőzve volt 2 község, a hó folyamán megállapittatott 1 községben, megszűnt 2-ben, fertőzve maradt 1 község; rühkórral fertőzve volt 3 község, a hó folyamán megállapittatott 1 községben, fertőzve maradt 4 község; sertésorbánooal fertőzve volt '24 község, a hó folyamán megállapittatott 9 községben, megszűnt 17-ben, fertőzve maradt 16 község; sertésvésszel fertőzvo volt 32 község, a hó folyamán megállapittatott 7 községben, megszűnt 17-ben, fertőzve maradt 22 község. Mindössze tehát a hó elején 63 község volt fertőzve, a hó folyamán 22 községben állapíttattak meg ragadós betegségek, vészmentessé nyilváníttatott 39 közság, fertőzve maradt 46 közság. Az emiitett betegségek közül a lépfene a hó vége felé, a késő őszi évsztkban egészen • szokatlan hevességgel jelentkezett a tapolcai járás egy gazdaságában, ugy hogy a legelső i megbetegedések illetve elhullások után nyomban alkalmazott szérumkezelés és ezzel kaposo-