Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-12-12 / 50. szám

8 > Zalamegye, Z&lavármtgyei Hirlap< 1909 december 1(2, A megrendelési határidő leteltével a szövetkezet értesiti a feleket a rendelkezésükre bocsátható mennyiségről s ezt a vételárnak vagy a vételár utánvételezésére való felhatalmazásnak 1910. évi január hó 31-ig a szövetkezethez való beérkezése után elküldi. Ha a vételár vagy az utánvételezésre való felhatalmazás 1910 január 31-ig be nem érkezik, a megrendelés hatályát veszti. Az együttes megrendelések szintén osak a vételár előzetes beküldése vagy utánvét mellett foganatosíttatnak. Megrendelések csakis teljes hordókra vétetnek figyelembe. Figyelmeztetnek a termelők, hogy kórótermeléshez eredeti lenvetőmagnak első és második utántermése is megfelelő, ennélfogva eredeti vetőmagnak beszerzése osupán felujitáshoz való arányban és mennyiségben szükséges. Szeszfőzői tanfolyam szeszgyárvezetők részére. A kassai m. kir. gazdasági akadémián tíz hétre terjedő szeszfőzői tanfolyam rendeztetik. A tanfolyam 1910. évi február hó 1-éa veszi kezdetét és április hó 15-ig tart. A tanfolyam célja mezőgazdasági szeszgyárak részére gyárvezetőket gyakorlatilag és elméletileg kiképezni. A tanfolyamra felvétetnek azok, akik 18 életévöket már betöltötték, hatósági bizonyítványnyaí beigazolni tudják, hogy legkevesebb egy szeszfőzési idényben szeszgyárban mint gyakornokok alkalmazva voltak és felvételi vizsgával igazolják, hogy a szeszgyártás gyakorlatában kellő jártassággal birnak. Ugyancsak felvételi vizsga alapján kell beigazolniok az^ hogy a magyar nyelvben jártasak, irni, olvasni és számolni tudnak. Részt vehetnek továbbá a tanfolyamon a m. kir. gazdasági akadémiák végzett hallgatói. A tanfolyamra legfeljebb 25 jelentkező vehető fel. Előnyben részesülnek azok, akik gépkezelői szakvizsgát is tettek. A tanfolyam hállgatói a szeszgyárban előforduló összes munkákat kötelesek végezni, kötelesek tóvábbá a szeszgyártás elméletéből és a szeszadó törvényekről tartott előadásokat látogatni, a szeszgyártás ellenőrzéséhez szükséges vizsgálati módszerek elsajátítása végett a laboratóriumi munkálatokban részt venni. A tanfolyam befejezésével a résztvevők gyakorlati és elméleti vizsgát tesznek. Tandíj 54 K. A jelentkezők élelmezésükről saját maguk tartoznak gondoskodni. Előjegyzéseket 1910. év január hó 25-ig elfogad és egyúttal bővebb felvilágosítást ijyujt a kassai m. kir. gazdasági akadémia igazgatósága. Szeszfőzői tanfolyam gazdatisztek és szeszgyártulajdonosok részére. A kassai m. kir. gaz dasági akadémián 1910 évi január hó 5-től 20-ig szeszfőzői tanfolyam tar tátik gazdatisztek és szeszgyártulajdonosok részére. Ezen tanfolyam célja: megismertetni a résztvevőkkel a szeszgyártás elméletét és a szeszgyártás terén felmerült ujabb vívmányokat, az ellenőrző vizsgálatok végrehajtását és a moslék értékesítését. A tanfolyamon részt vehet minden gazdatiszt és szeszgyártulajdonos, a ki legkésőbb 1909 évi december hó 25-ig a kassai m. kir. gazdasági akadémia igazgatóságánál ebbeli szándékát levélben bejelenti. A tanfolyam csakis az esetben fog megtartani, ha legalább is tiz résztvevő jelentkezik. A jelentkezők a tanfolyam megtartása, vagy meg nem tartásáról a jelentkezési határidő leteltével azonnal értesíttetnek. Tandíj 50 korona, Bővebb felvilágosítással szolgál a kassai m. kir. gazdasági akadémia igazgatósága. A budapesti állatvásárpénztár r. t. foglalkozik a budapesti állatvásárokon szarvasmarhák és sertések bizományi eladásával (bizományi díj '/2°/o)> előleges hitelek nyújtásával igen előnyös feltételek mellett; ezenkívül kizárólagos joggal a vásári pénzforgalom közvetítő lebonyolításává, ami alatt a vásárra kerülő összes állatok eladási árának beszedése és kifizetése értetik. Sürgönyeim: Vásárpénztár Budapest. Vasúti küldemények címzése: Budapesti állatvásárpénztár r. t. Budapest—Ferencváros marhavásártér (vagy sertésvásártér). FELHÍVÁS. Van szerencsénk a gazdasági egyesület t. tagjait tisztelettel felkérni, hogy amennyiben a katonai élelmezési raktárak által termelt és az egyesület részére előjegyzett 500 métermázsa rozs korpára igényi tartanának, ebbeli szándékukat az egyesület titkári hivatalánál legkésőbb f. évi december hó 31-ig jelentsék be. A rozskorpa ára, mely a kiutalás alkalmával lesz megállapítva, a jelentkezőkkel annak idején közöltetni fog Zalaegerszeg, 1909. évi november hó 7-én. SÁRKÖZY VIKTOR, g. e. titkár. Hivatalos rovat. Az 1886. XXII. tc. 33. §-a értelmében közhirré teszem, hogy Zalaegerszeg rend. t. város 1910. évi legtöbb adót fizető képviselőinek névjegyzékét — az e célból kiküldött bizottság — f. hó 13-án délután 3 órakor a főjegyző hivatalos helyiségében fogja összeállítani, ahol az érdekeltek személyesen megjelenhetnek s kérelmüket szóval is előterjeszthetik. Zalaegerszeg, 1909. évi december hó 6-án. Dr Korbai Károly polgármester. Ne ijedjen meg, hanem adjon gyermekének egy kevés SCOTT-féle Emuisiót és vessen véget az álmatlan éjjeleknek. A könnyedség, a melylyel ezután a fogak jönni fognak, meg fogja Önt lepni. A SCOTT-téle Emuisió kellemesen emészthető formában tartalmazza éppen azokat ez anyagokat, a melyek megkívántatnak fehér, egyenes és erős fognak megnövéséhez. A SCOTT-féle Emuisió Az Emuisió vásár- tisztaságát és erejét semmi sem múlja lásáoál a SCOTT- felül. Ize a legkellemesebb. "^-'ría^'t A SCOTT-féle EMULSIÓ a legkiválóbb. Egy eredeti üveg ára 2 K 50 fillér. Kapható minden gyógytárban. Akinek gyakran fáj a feje, aki szédülésben vagy azivdobogásban szokott szenvedni, kérdezze meg orvosát, nem székrekedés következménye-e az egész baj ? Ha igy van, biztos segítséget talál a Ferencz JÓZSef-keserűvizben, mely a legtökéletesebb természetalkotta hashajtó. Állandó használat mellett reggelenkint éhgyomorra 7. pohár valódi Ferencz József-viz elegendő arra, hogy a belek rendszeres működését elérjük és igy az eldugulás kinzó utókövetkezményeitó'l is megszabaduljunk. A rendőri büntető eljárás egységes szabályzata. Az 1901. évi XX. t.-o. egyes rendelkezései csak részben lettek végrehajtva; igy nevezetesen majd hogy nem 10 esztendőt várt a belügyi és igazságügyi kormány a 22. §-ban reájuk ruházott kötelezettséggel, a rendőri büntető eljárás egységes szabályzatának megalkotásával. Sokáig várt s midőn most végre megjelent az 560 oldalra terjedő 65000/1809. B. M. sz. körrendelet, a községi tisztviselők, ezek a nyomorult páriái a magyar közigazgatásnak, keserűen kénytelenek felkiáltani, hogy »parturiuot montes et naecitur ridiculus mus«. A nagyszabású munka első fejezetével, mely a rendőri büntető bíróságok, előtti eljárást szabályozza, nem foglalkozom, de a második fejezet: a községi bírósági eljárás áttanulmányozása után ki kell jelentenem, hogy a szerző a magyarországi miserábilis kisközségi viszonyokat vagy egyáltalán nem ismerte, vagy ha igen, ugy biztos tudatában van ama körülménynek, mely szerint az elavult és tarthatatlan 1886. XXII. községi törvény rekonstruálása készen áll s az uj törvény szükségszerűen gondoskodni fog, hogy a jegyző mellé kvalifikáció és előgyakorhttal biró községi-kÖrbirákat állítson, kik hivatva volnáoai. r-ybea a kör pőoztárnotci teendőket is teljesíteni. Nrin világos e fejezet két első pzakasza, nevezetesen a 237. és 238. §., melyek a 40 koronán aluli kisebb mezőrendőri-, erdei- és cselédügyi kihágásokat csak az esetben utalják a községi bíróság elé, ha a törvényben a kihágásra nincs ei?árás megállapítva ; miután pedig az 1894. XII. t.-c. (mezőrendőri törvény) 93—95 §§-aiban részletezett kihágások elkövetőit az ugyanazon törvény 114 § a öt koronáig terjedő pénzbüntetés helyett nem fizetés esetén egy napi elzárással sújtja minden esetben, joggal kérdezhető : melyek ama mezőrendőri kihágások, melyekre elzárás ninos megállapítva ? Annálinkább sem világos ezen szakasz, mert hiszen oly mezőrendőri kihágás, mely mint főbüntetést föltétlen elzárást involválna, tudtommal egyáltalán nincsen. Legérdekesebb szakasza e fejezetnek a 24l-ik, mely a mezőrendőri törvény végrehajtására vonatkozó 4800/III. p. a. 894 T. m. rendelet 103. § 4. bekezdésével szemben megelégszik, hogy kisközségben a községbiró az elöljáróság 2 tagjával tárgyalja az ügyeket s a jegyző C3ak akkor vegyen benne részt, ha esetleg jelen van, de ez eaetben is vezutője mindig a biró, ki utoljára szavaz. Ezeu § al nemcsak érdemes, de a szószpros értelmében érdekes is foglalkozni. Magyarországon még Dunántulban is köztudomásu dolog, hogy a kisközségek bírói és elöljáróságának tagjai közül a G>re Gábor alakok még nem haltak ki s hogy bizony ezeknek 80°/

0-a az irás és olvasás keedetleges nehézségeivel küzd s akiknek tudománya a névaláírásban végképpen kimerüli Az előbb hivatkozott T. m. rendelet értelmében a kihágások fölött Ítélkező tanácsban a körjegyzőnek rendszerint részt kellett venni s a 12. pont értelmében a vezetőt a tanács saját kebeléből jelölto ki, aki ismét rendszerint csak a jegyző volt s igy bár a két teljesen felesleges hallgató tanácsbeli közbenjöttével hozatott meg ÜZ Ítélet, de legalább a törvény és szabályok fazigoru betartásával írásba is foglaltatott az 8 mint ilyenért a 12600/1902. B. m. ügyviteli szabályzat 2. §-a értelmében teljes felelőséggel tartozolt a jegyző; de hogy most ki fogja a községbiró urnák salamoni ítéleteit írásba foglalni B vájjon irásba foglalható lesz e az, ez nem képez kérdést., sőt bizonyos, hogy az élclapok egy mindig uj rovattal fognak gazdagodni. Ami a 251. §-ban jelzett őrizet alatt való tartást illeti, miután a kisközségeknek 90°/

0"

a alkalmas fogdával nem bir, osak olyképen vélem végrehajth itónak, hogy a terheltet a biró ur egy éjszakára beszélgető társul magához veszi. Az őrizet alatt tartás annál inkább is csak igy képzelhető el, mert hiszen községháza nincs 8 mert kivétel nélkül az egy szobából álló biróház az, hol a 4—5 tagu család jelenlétében, (néha az 5-ik csecsemő sírása kíséretében) tárgyaltatnak le a sokszor elég fontos természetű közügyek. A 257—260. §. ismét csak a birót állítja az ügyek élére, kitől ex-offó kellő törvényismeretet, az összes kihágási ügyekben megfelelő szakavatottságot kíván. Szent Isten ! Mi lesz minálunk nemzetiségi vidéken, hol az egész elöljáróságban nincs egy tag, aki a magyar nyelvet birná, törvénykönyveink pedig idegen nyelvre lefordítva nem lesznek. A 261. §. az idézést s a meg nem jelenésnek jogkövetkezményeit tárgyalja. Jellemző ennek 2 pontja, (ha a tárgyaláson a szabályszerűen megidézett tanú nem jelent meg és elmaradását ki nem menti, őt elzárásra át nem változtatható 10 koronáig terjedhető pénzbírság terhével uj határnapra kell megidézni. »Ha a tanú az ismételt idézésre sem jelent meg s elmaradását nem igazolta, a községbiró őt elővezettethetic. Ug, látszik itt megfeledkeztek arról, hogy a kihágást elkövetőt, legtöbb esetben teljesen vagyontalan „falu rosszát" éppsa nem alterálja az elzárásra át nem változtatható 10 korona; ami pedig az elővezettetést illeti, ha annak módjáról bővebb intézkedés nincs, tekintetbe véve, hogy a községbiró rendszerint az öreg, sántalábu kisbirón kivül más rendőri közeggel nem bir, tisztára komikus és igazán kíváncsi vagyok arra, hogy helyben hogy lesz végrehajtható. Szerény kritikámat osak röviden óhajtottam összefoglalni s csak annak bizonyítására szorítkoztam, hogy nálunk a legtöbb törvény, utasítás és szabályzat nem a gyakorlati életnek s nem a kisközségeknek, hanem a rendezett viswnyu nagyközségeknek, vau szánva. A jegyzőt — aki nélkül ma már magyar közigazgatást