Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-12-12 / 50. szám

1909 december 12. •Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 9 elképzelnünk sem lehet — közel sem ruházza fel azzal a hatáskörrel, ami őt kvalifikációjánál és felelősségterhes munkájánál fogva joggal megilletné s nem ruházza fel azzal a munkakörrel, melyben ennek dacára tudása és állásánál fogva mozogni kénytelen, de nyakába vet minden uj munkát, mint a legutóbbi 1909 évi XI. tc. az adóvégrehajtást s a különféle adóösszeirások sisiphusi munkáját; vagy — mint a jelen szabályzat — az irni olvasni, nemzetiségi vidéken még magyarul sem tudó községbiró Íródeákjává alacsonyítja azt. Nem akarok reámutatni a szomszéd Horvátország közigazgatására, mert sajnos, az megfelelő munkabeosztással, erővel, a községi tisztviselőnek megjáró hatáskörrel sokkal jobban dolgozik, mint mi. Végül csak arra vagyok joggal kivánosi, hogy ha a jegyzőket, kivetkőztetve az őket megillető munkakörükből, dohányt szimatoló s adóvégrehajtó fináncokká restaurálják, miként ós hol képzelik az 1883. évi I. to.-ben elrendelt közigazgatási vizsgát megelőző alapos gyakorlati képzettséget a leendő közigazgatási tisztviselőkkel elsajátíttatni. Vagy tán e rendelkezés végrehajtásáról teljesen megfeledkeztek oda fent? Neusiedler Jenő. Hirek. A vázmegye hivatalos helyiségei. Zalavárrnegye állandó választmánya hétfőn ülést tartott s ez alkalommal foglalkozott a vármegye hivatalos helyiségeinek kérdésével, amelyet ugy vél megoldhatónak, hogy öz alispáni lakás a hivatalok céljaira átengedtessék, az alispán az eddigi főispáni lakásba költözzék át a a jövőben kinevezendő főispánnak a vármegye laká-t ne adjon. Ez a terv nem uj. Egy izben már a vármegye ilyen értelemben határozott s az alispán be is költözött a főispáni lakásba. A királyi biztos azonban nem respektálta sem a vármegye határozatát, sem tulajdonjogát, hanem a főiapáni lakás kiürítéaét és áteugedósét csendőri assistenciával sürgette. Később ugy határozott a közgyűlés, hogy amig gróf Batthyany Pál főispán lesz, a lakást átengedi. Ez a határozat azonban csak gróf Batthyány Pál személyére és fői^pánságának idejére vonatkozott s most, hogy a vármegye főiapánja állásából távozott, újra aktuálissá vált a hivatalos helyiségek kérdése. Aki ismeri Zalavármegye székházának berendezését, annak nem kell felsorolni azokat a mizériákat, amelyek a hivatalokban uralkodnak. A lehetetlen beosztás, a szük helyiségek megnehezítik az ügykezelést s emellett az irodák, irattárak, sőt a folyosók ia annyira tultömöttek, hogy nem felelhetnek meg a legprimitívebb közegészségügyi követelményeknek, sőt veszélyessé válhatnak ugy ;s, hogy a túlterhelés következtében szerencsétlenség történhetik. Ez nem nagyítás, hanem valóság. Igy például a vármegyei árvaszék irattára az emeleten van elhelyezve s az épület szerkezete nem olyan, hogy a aok száz métermázsát tevő teher mellett az évről évre szaporodó terhet is elbirja. A hátsó épülőt folyosójának ive majdnem vízszintessé lett a ránehezedő nagy tehertől s már többször akkora darab vakolatot dobott le, hogy könnyen életveszélyessé válhatott volna. A hivatalok különböző épületekben vannak elhelyezve; az elküldésre váró irathalmazok, nyomtatványok, könyvek stb. összetorlódnak a szobákban éa folyosókon. A felek kénytelenek az ajtók előtt sokszor dideregve ácsorogni, mert helyiség hiánya miatt várószobát berendezni nem lehet. Azt pedig mindenki tudja, hogy a vármegye mostanában nem építhet, mert ninca rá pénze. Uj vármegyeház felépítésére pótadót megazavaztatni képtelenség. Nincs tehát más mód, mint a főispáni lakást elfoglalni. Ha teljesen mellőzzük is azt a szempontot, hogy a vármegyére a közhangulattal ellenkező politikai nézeteket valló főispán kényelmes elszállásolását ráerőszakolni a azt követelni, hogy minden főiapáunal szemben ugy járjon el, mint gróf Batthyány Pállal szemben tette, a vármegye önkormányzati s ingatlanaira vonatkozó tulajdoni jogánál fogva nom lehet; — elég indokot lehet találni magában a hivatalos helyiségek szűk voltában és célszerűtlen beosztásában is arra, hogy a törvényhatósági bizottság a főispáni lakáa elfoglalására vonatkozó határozatának érvényt szerezzen. Árvay Lajos alispán a holnapi közgyűlés elé viszi a hivatalos helyiség ügyét, amellyel az állandó választmány foglalkozott. Az állandó választmányban Bosnyák Géza amellett szólalt fel, hogy az alispán költözzék át a főispáni lakásba s az alispáni lakás hivatalos helyiségekké átalakíttassák. Koller István szintén pártolta az indítványt a azzal egószitette azt ki, hogy a törvényhatósági bizottság határozata azonnal végrehajtassák s osak tudomásvétel végett küldessék fel a belügyminiaterhez. Az állandó választmány ily értelmű javaslatot tesz a közgyűlésnek. Ugy értei ülünk, hogy az eddigi állapot fenntartása iránt felszólalás fog történni Fizetésemelés a városnál. Zalaegerszeg város képviselőtestülete Dr Korbai Károly polgármester fizetését 3600 koronáról 4800 koronára emelte fel. Amikor a polgármester fizetésének felemelését a képviselőtestület több tagja szóba hozta s'az indítványt benyújtotta, annyira meg voltunk győződve, hogy az ellen egy hang sem emelkedik, hogy szükségtelennek tartottuk ezt a kérdést a nyilvánosság előtt fel is emlegetui. Amikor a képviselőtestület az inditványt elfogadta a a polgár"mester érdemeinek hangsúlyozása mellett az 1200 K fizetésemelést megadta, ez ssiute anynyira kötelességszerű elhatározás volt, a város háztartása szempontjából pedig olyan csekély anyagi kérdés, hogy azt előbb tárgyalni feleslegesnek látszott. Ugy látszik azonban mégis akadt valaki Zalaegerszegen, akinek fúrta az oldalát, hogy a város polgármesterének 1200 K fizetésemelést szavaztak meg a képviselők és a »Zalai Közlöny* hasábjain felpanaszolja a nagy esetet, mert 101 °/

0-OB pótadó mellett ezt a bőkezűséget szokatlannak tartja. Ez a feljajdulás dissonáns hang a képviselőtestületnek elhatározásában. Hogy Zalaegerszeg város polgármesterének állásához éa társadalmi kötelezetségeihez mérten az eddigi fizetése nem megfelelő, tehát azt javítani kell, ebben a nézetben megegyezett minden komolyan számbavehető polgár. A képviselőtestület tehát a város tekintélyének szerzett érvényt, amikor elaő tisztviselőjének jobb javadalmazást biztosított. Ezt Dr Korbai Károly nem kérte, hanem a város köteleaaégszerüleg felajánlotta. Aki azt vitatja, hogy ez bőkezűség, vagy indokolatlan kiadás, az inditsa meg a mozgalmat a városnak kisközséggé való visszafejlesztése iránt. Mert amely város nem képes, vagy nem akar a polgármesterének legalább évi 4800 K fizetést adni, az nem város, hanem Muosa. Ma már a jóravaló nagyközségekben a jegyző jövödelme is nagyobb ennél, társadalmi kötelezettségei pedig jóval kisebbak. Éa ha közelebbről nézzük a dolgot, a város nem adott egy tartozatlan garast sem, hauem csak anticipálta a belügyministériumbau készen levő törvénytervezet végrehajtását. Feltétlenül bizonyos ugyanis, hogy a közigazgatási tisztviselők státus rendezése a politikai bonyodalmak megoldása után bekövetkezik. A rendezéssel a főszolgabirák a VII. fizetési osztályba kerülnek. Miután pedig a törvény értelmében a polgármester fizetése nem lehet kevesebb, mint a főszolgabiráké, már a jövő évben a törvény is ráolvasta volna a városra azt a minimális fizetésemelést, amit most a képviselőtestület önként megszavazott. lamételjük, hogy a kérdés anyagi oldalát a városra nézve csekély horderejűnek tartjuk. Sokkal fontosabb azonban a határozat erkölcsi tartalma és értéke, mert abban Dr Korbai polgármester érdemeinek méltánylása foglaltatik. Polgármesterünk lelkiismeretességéről és ritka agilitásáról pedig már bőven volt és lesz is alkalmunk megemlékezni. Az bizonyos, hogy a rekrimináló ur feljajdulását Zalaegerazegen kevés számbavehető ember irná alá. Nagykanizsa búcsúja gróf Batthyány Páltól. Nagykanizsa város legutóbbi közgyűlésének határozatából kifolyólag a következő átiratot intézte Batthyány Pál grófhoz a főispáni székből való távozása alkalmából: Méltóságos Gróf ur! Nagykanizsa város közönsége 1909. évi november hó 24-én tartott közgyűlésében elnöki előterjesztés alapján, sajnálattal veszi tudomásul, hogy Móltóságod Zalavármegye főispáni székéből távozott. Sajnálattal és fájdalmas érzéssel búcsúzik e város közönsége Zalavármegye és ebben Nagykanizsa városa bölcs vezető férfiától és aggodalommal néz a jövőbe ; mert Zalamegye és Nagykanizsa város közönsége Méltóságodban egy igaz magyar hazafit, egy figyelmes vezérlő férfiút, egy igaz birót, egy méltányos és melegen érző embert vészit. Nagykanizsa város közönsége ezen sajnálatát fájdalommá növeli azou körülmény, hogy Méltóságodat hazafiúi meggyőződése kényazerithette — a vármegyét osapásként érő — lemondásra. Nagykanizsa város közönsége képviseletében és rendeletéből értesítjük Méltóságodat, hogy a közgyűlés lolkesedéssel egyhangúlag hozott határozata alapján a főispáni székből való távozása miatt őszinte szivből fakadó sajnálatát, Méltóságodnak Zalavármegye közügyeiben kifejtett buzgó éa sikeres eredmények feletti — köszönettel kapcsolatos — elismerését jegyzőkönyvünkben örök emlékezet okáért feljegyeztük. Kelt Nagykanizsán, 1909. november 24-ón. Nagykanizsira város közönsége nevében : Véosey Zsigmond s. k., polgármester. Lengyel Lajos 8. k., főjegyző. Zalaegerszeg város virilistái. Zalaegerszeg város legtöbb adót fizető képviselőinek névjegyzékét összeállították. A bizottság hétfőn, 1909 deezember 13-áo délután 3 órakor tárgyalja a névjegyzék összeállítását a városházán, ahol az érdekeltek személyesen magjelenhetnek a a névjegyzéket a vároai tanács közazemléra fogja kitenni, a felebbezési határidő megjelölése mellett közhírré teszi, a mikor ia minden adózó polgár a hivatalos órák alatt megtekintheti. Jegyzőválasztások. Á bottornyai körjegyzői állásra Larnsrak József beliczai körjegyző, a bántornyai körjegyzői állásra pedig Mráa Kálmán bántornyai körjegyző választattak meg. Egyházmegyei hir. Lőrincz István zalamegyei káplán a kisbárapáti-i plébániához diszponáltatott. Járási számgyakornok kinevezése. A pénzügyminiater Lipich Győző muraszombati lakost ideigl. számgyakornokká nevezte ki a zalaegerszegi kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez s az alsóiendvai főszolgabíró melié osztotta be, mint járási számvevői gyakornokot. Gyászhír. Miltényi József ügyvéd, földbirtokos, 1848-as honvédhuszár százados meghalt 88 éves korában Tapolczán. — Bezerédy István novai nyugalmazott körjegyző e hó 6-án meghalt 44 éves korában. A Eir.ell az élvjgyct és a tratsúlyt, megszünteti a Icöhea<*», váladékot éjjeli Izzadást K - ^^^sa^ssfiss - • ... •!%;; - . köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokai is kínálnak, kérjen mindenkor „Rock*

4 eredeti womagoláaU f F. Hoffmann-La Roche A Ce. Basel (Sváje) » ii • • i „Roehe" Kapható orvost rendeletre a erógytiertárakban. — Ara Qvegeoklnt 4.— koron*. 'i