Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-12-12 / 50. szám

6 •Zalamogye, Zalavármegyei Hírlap* 1909 december 12. tése mellett, hogy a nyert magvak megtisztítását kötelesek egy közös, előre meghatározott helyen eszközöltetni s amennyiben forgalomba óhajtanák hozni, azt a tisztítási helyeD ólomzároltatni. A vetőmagvak ily módoni előállításával és kezelésével előkészíthető lenne a megyei heremag tisztító és ólomzároló központ, mely nem osak a mag beszerzése, de annak értékesítésére is rendkívül előnyös befolyással birna. Ezen tervezet fokozatos és következetes betartása mellett lehet remélni, hogy vetőmagvaink, ha nem is tisztán termelve, de tisztán kezelve és gyommentesítve kerülnek a forgalomba, az aranka által okozott veszedelem, amely mármár exportunkat veszélyezteti, meg fog szűnni s az értékesítés ismét biztos alapokra helyezhető. Az állattenyésztési ágazatok érdekeinek előmozdítása oéljából, mivel az állam az apaállatok beszerzését megkönyítette, e téren ujabb teendőt nem tartok szükségesnek, azonban az évente megtartott tenyészállatdíjazások további fentartását a tenyészanyag nemesítése céljából javasolom. Habár az állatbiztosítás nem tartozik szorosan az állattenyésztéshez, mégis azon vonatkozásnál fogva, mellyel az ujonan beszerzett nemes tenyészanyag megvédése oéloztatik általa, illetve a gazdák nagyobb károsodása nélkül a pótlás lehetővé tétetik, szükségesnek vélném az állatbiztosításnak miDél nagyobb mérvben való, esetleg kötelező kiterjesztését. Hogy ez utóbbi kijelentést voltam bátor használni, indokolom azzal, hogy kötelező állatbiztosítás esetén, melyet ily módon megyeileg lehet szervezni, a biztosítás oly minimális összegbe kerül, hogy az igy ránehezedő terhet egy gazda sem érzi meg s mégis teljes biztosítékot nyer állatai teljes számban való fentarthatása felől. Tekintettel arra, hogy a kötelező állatbiztosítás a kötelező ojtásokat is maga után vonná — főkép azon helyeken, amelyek gyakrabbi infekoióknak vonnak kitéve — állattenyésztési és állategészségügyi érdekeink előmozdítása s ugy közgazdasági, mint mezőgazdasági haszon származhatnék csak a kötelező állatbiztosítás és az azzal szoros kapcsolatban levő műveletek végrehajtása utján. A mezőgazdasági bizottság az általa adandó szakvéleményekre és a mezőgazdaságot érdeklő szabályrendeletekre vonatkozólag akként fog eljárni a jövőben is, miként az eddig gyakorlatban volt, vagyis ?z egyes kérdések aktuálissá válása idejében fogja azokra vonatkozó véleményét megadni, illetve javaslatait előterjeszteni. A mezőgazdasági iparágak közül működési keretébe a jövő évre nem látja szükségesnek a bizottság egy még nem létező iparágnak a felöielését, azonban a háziipart, mely a megyében szép fejlődésnek indult, kérem azon szükségszerű támogatásban részesíteni, amelyet az fejlődéséhez mérten megkiván. A bizottság a működési tervezstet a költségelőirányzattal együtt változatlanul elfogadja. A tervezet s igy a költségvetés egész terjedelmében való végrehajtását, illetve megvalósítását azonban függővé teszi attól, hogy mily mértékben fognak az egyes kiadási tételek fedezetet nyerni. Az előadói állás javadalmának kiutalására vonatkozólag akként intézkedik a bizottság, hogy az a letétben levő s mezőgazdasági alap óimén kezelt alapból fizettessék ki. II. Az alispáni hivatal véleményezés végett áttetette a Kisfaludi Márton bocföldei körjegyző által összeállított tüzrendészeti szabályrendelet tervezetet. A tervezet sokoldalú s részben pótlást is igényel, miért is nem a gyűlés keretében, hanem egy bizottság véleményezésével kérem elintéztetni, annyival is inkább, mivel igen fontos, a gazdákat anyagilag is érdeklő rendelkezések is foglaltatnak a tervezetben. Bizottsági ülés az előadói javaslatot elfogadva elhatározza, hogy a szabályrendelet véleményezésével egy bizottságot biz meg, amelynek tagj <iul Bosnyák Géza elnöklete mellett Árvay Lajos, Csertán Károly, Gruner Károly bizottsági tagokat felkéri, az előadót a bizottságba pedig kiküldi. Egyúttal felkéri a bizottságot, hogy véleményének nyilvánítása előtt a tűzoltószövetség által készíttetni száudékolt ez ügyre vonatkozó javaslatot szerezze be s ennek figyelembe vételével hozza meg határozatát. A bizottság 1907. évi őszi közgyűlésén tett előadói javaslat alapján az alispáni hivatal megkeresésére előadó a munkaközvetités szabályozására vonatkozó szabályrendelet tervezetet állított össze, melyet felülbirálás, illetve elfogadás oéljából a gyűlés elé terjeszt. Bizottság a szabályrendelet tervezet tanulmányozása után azon határozatot hozza, hogy kerestessenek meg a gazdakörök és egyes gazdák, hogy mit tartanak a munkásközvetités bajainak s miben vélik annak orvoslását. Az ide vonatkozó vélemények beérkezte és figyelembe vétele után állítson össze előadó egy ujabb tervezetet, amelyben az ujabb kívánságokra vonatkozó intézkedések is benn foglaltassanak. 4. Csertán Károly bizottsági tag azon indítványt teszi, hogy írjon fel a bizottság a földművelésügyi kormányhoz s keresse meg, hogy a munkástörvénynek az aratók részbérére vonatkozó intézkedése akként megváltoztassák, hogy az aratók része lefoglalható ne legyen. Bizottság az indítványt annak indokolása alapján elfogadva elhatározza, hogy ez értelemben a földművelésügyi kormányhoz felir. 5. A szarvasmarha és sertéstenyésztésről alkotott vármegyei szabályrendelet végrehajtása tárgyában, az alispáni hivatal megkeresésére, az apaállat felülbíráló bizottsági tagokat előadó előterjeszti. A kérdés érdemleges megvitatása ós többek hozzászólása után bizottság akként határoz, hogy az apállatok felülvizsgálatára külön bizottságot nem szervez, hanem az egyes adott esetekben a járási mezőgazdasági bizottságokat keresi meg, 8melyek azon tagjaik közül, akik az illető állatvizsgálatnál első alkalommal részt nem vettek, nevezzenek meg felülvizsgáló bizottsági tagokat. 6. Földmüvelésügyi minister tudatja, hogy az előadói állás javadalmazásához államsegéllyel való hozzájárulás iránti kérelmet a rendelkezésre álló hitel kimerülése miatt ez évben már nem teljesítheti. Jövőben ez irányú kérelmek minden óv április l-ig benyújtandók. Bizottsági gyűlés a bejelentést tudomásul véve elhatározza, hogy jövőben az ez irányú kérelmet az év első hónapjában illetékes helyre felterjeszti. Több tárgy nem lóvén az elnök az ülést bezárja. Kmft. Sárközy Viktor, Hertelendy Ferencz, m. b. előadó. m. b. elnök. Tanulmányi kirándulás Kisbér—Bábolna—Győrbe, 1909. évi október hó 25—28 án. — Résztvett a novai járási gazdakör 63 tagja. A novai járási gazdakör f. évi munkaprogrammjának főpontja volt egy tanulmányi kirándulás rendezése a Kisbér—bábolnai kinostári birtokra, melyeknek talaj és gazdasági viszonyai a duuántuli, igy a mi göcseji gazdasági viszonyainknak legjobban megfelelnek és alkalmunk legyen az ardéni nehéz lóanvagot, ugy a simentháli szarvasmarhát bőségesen tanulmányozni, lévén e két állatfaj vidékünk gazdáinak fő jövödelmi forrása. — A tanulmányi ut költségeire a fö'dmivelési magyar kormány 400 koronát adott oly kikötéssel, hogy a Zalamegyei Gazdisági Egyesület hasonló összeggel támogassa a göcseji kiígnzdák jó ügyét. — Hála és köszönet a Zalamegyei Gazdasági Egyesületnek, hogy a 400 koronát megadta, de kikötötte, hogy a kiránduláson legalább 40 résztvevőnek kell lennie. A kirándulás rendezésére és vezetésére Sárközy Viktor g. e. titkár kéretett fel, aki ismert agilitásával és körültekintéssel intézte a dolgokat, oly sikeresen, h >gy a kirándulás kezdettől fogva az utolsó percig bizonysága volt a jól egybevágó rend xésnek. F. évi október 25 én reggeli 8'/j órakor Bak állomáson gyülekezett össze a novai járási gazdakör 63 tagja, h >gy a számukra fenntartott 2 egész Ill-ad osztályú koo-iban kezdje meg az utazást. Sárközy Viktor g. e. titkáron kivül a vezetőségben voltak: id. Stádel János földbirtokos, a gazdakör elnöke, Mayer István járási fő• szolgabiró, ifj. Stádel János földbirtokos, Far; kasoffázky Endre, a novai gazdakör választI mányi tagjai, Reisinger Pál kir. állatorvos, | Böröcz István urod. intéző, Bjznioza Péter tárnoki körjegyző és a barabásszegi Baán család több tagja stb. Példás rend, tisztességes magaviselet, öntudatos fellépés, páratlan ragaszkodás és őszinte hálaérzet vezető egyániségeik iránt jellemezte göcseji kisgazdáinkat az egósz kiránduláson. Celldömölkön, ugy Győrben és Komáromban 2 külön koosi állott rendelkezésünkre. Győrtől Komáromig a gyorsvonatot kellett falhasználni, hogy esti 6

l/i órakor Kisbérre érkezhessünk. Kisbér állomáson várakoztak ránk a katonai parancsnokság és a gazd. igazgatóság kiküldöttjei, akik a kirándulókat szívesen fogadták ós bekalauzolták Kisbérre, ahol az elszállásolás részben a kastélyban, másrészt a szállodában törtánt. Kisgazdáinkat a kaszárnyában szállásolták el. A kitűnő tiszta katonai ágyak láttára nem egy sóhajtott fel, hogy de jó volna ezen ágyakon most kötelességből tanyázni és még egyszer fiatalnak lenni! Este a Kaszinó emeleti termében közös vacsorát rendezett a kirá.idulási pénztár, melyen ugy a katonai, mint a gazdasági kiküldöttek is megtiszteltek bennünket megjelenésükkel. Másnap, október 26-áu szakadó esőre ébredtünk fel ; viharos, hideg szél — ez rosz ómen. Tervben volt délelőtt a gazdasági majorok tanulmányozása, délután az acgol mánas megtekintése, de a rosz idő miatt a terv keresztülvihatetlen volt. Ezért megfordítva történt. Délelőtt a ménes megtekintése és tanulmányozása, délután — ha a rosz idő alább hagy — a majorokat járjuk. A kiküldött Justitóris Gyula főhadnagy ur vezetése mellett tekintettük meg az angol mánest. Bőséges, kitűnő szakszerű magyarázata kisérta azt a felejthetlen képet, azt a nagyszabású impressiót, amit a kisbéri angol félvér és telivár ménes minden szemlélőben kell, hogy télkeltsen, jöjjön az a világ bármely tájáról idei Maga az anyag ismertetése és szakszerű bírálása nem fér ebbe a keretbe, melyben kirándulásunk rövid leirását akarom nyújtani. E sorok irója 25—30 évvel ezelőtt huzamosabb időt töltött Kisbér ós Bábolnán. Az anyagot és fajtákat tanulmányozta abban az időben, midőn Kisbéren »Bucoánér«, íCambu^cán* és ennek világhírű leánya »Kinosemf szerepeltek; Bábolnán pedig >Jussuf« és >Z3rifff, tehát az általános impressióról beszámolhat. Az angol telivér kancaanyag exteriőrje kifogástalan, de aggódva tekintettem azt az elfinomodás felé tartó hajlamot, mely a osontozatban elvitázhatatlanul mutatkozik, ami annál feltűnőbb, hogy egyes kanoík, a máo9k pedig általában olyan erős csontozattal biraak, olyan kitűnő csontozattal, ami meglepett, mert itt nagy tökéletesedés mutatkozik az előbbi évekkel szemben. Ismét bebizonyítva látom azt az arany közmondást, hogy a lótenyésztéshez a teljes tudáson kivül Ezerenose is kell! Egyes kiválóbb példányok oly tökéletességet mutatnak, hogy azokat órákig lehetne elnézni és sokáig tanulmányozni, hogy a csodálkozás magyarázatát megtaláljuk. — Egyes kiválóbb példányokat rövidesen felsorolok a telivérek közül: »Sáiutli< pej kanoa, importált angol (80000 korona) futott 8-szor Angliában. »Adóra c 6 éves sárga kanoa, imp. angol (103000 korona). »Charbonc sárga kunea, Franciaországból importált telivér angol (33000 frank), kitűnő, erős csontozat, gyönyörű példány. »Charmante« 9 éves kanca sárga, jel nélkül; Bl&ekovits Elemértől (12000 K), igen jó. »Stiriac sötét pej kanoa, vemhss Bona Vistától; kitűnő jó példány. »Waltusc sár^a kanoa, apja Bona Vista, anyja Blissfelt, Blaskovits Elemértől vásárolva ; feltűnő jó példány. A telivér választási csikók közül mint kiváló és feltűnő jó példáuyt említhetjük : amc 7 hónapoa p j, igen jó. »Admiral Bries?* sárga, kitűnő; spja »B>na Vista* anyja »Nézz Reám*. A telivér törzsmének közül excelláns példányok a következők: