Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)
1909-12-12 / 50. szám
1909. december 12 »Zalamegye Zalavármegyei Hírlap* 5 a azt ossza ki díjmentesen a gazdakörök, községi elöljárók stb. között. Közgyűlés a megkeresésének fedezet hiányában eleget nem tehet. XXXI. Dr Barabás Béla orsz. képviselő, az aradi 13-as bizottság elnöke az »Aradi tizenhárom* és iDamjanioh János élete* cimü műveket, a melyek jövödelme az aradi vesztőhely megvásárlására fog fordíttatni, megvételre ajánlja. Közgyűlés a művek megvételét elhatározza, egyúttal utasítja a pénztárt, hogy annak idején az értük járó összeget fizesse ki. XXXII. Fehér Kereszt egyesület kéri, hogy naptár kiadványát az egyesület is jótékonyságból vegye meg. Közgyűlés a naptár megvételét elhatározza, egyúttal utasitja a pénztárt, hogy az érte járó összeget nevezett egyesületneu fizesse, illetve küldje meg. XXXIII. A Mikszáth jubileum végrehajtó bizottsága kéri, hogy az egyesület könyvtára részére az iró összes műveit rendelje meg. Közgyűlés fedezet hiányában a megkeresésnek nem tehet eleget. XXXIV. Titkár jelenti, hogy a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete évi gyűléseit olyan időben szokta megtartani, amidőn arról, hogy az egyesület oda képviselőt küldhessen, gondoskodni nem lehet. Kéri a közgyűlést, hogy nyilatkozzék, kivánja-e magát a gyűléseken képviseltetni s igenlő esetben nevezze meg állandó képviselőjét. Közgyűlés az elnököt felkéri, hogy a szövetkezet gyűlésein az egyesület képviseletében részt venni szíveskedjék. XXXVI. Budapesti állatvásárpénztár az egyesületnek és a gazdaközönségnek szolgálatait ajánlja. Közgyűlés az ügykör ismertetésére vonatkozó közleménynek a hivatalos lapban való közlését elrendeli. XXXVII. Titkár jelenti, hogy a földmüvelésügyi kormány közbenjárására az államvasutak a mult évben szállított ínséges korpák után 1236 korona fuvarvisszatérítést fizetett. Minthogy az kimutatható nem volt, hogy az egyes állomásokon mennyi fuvarvisszatérítés lett fizetve, kéri a közgyűlést: határozni szíveskedjék, hogy a visszatérítés egyenlő összegben eszzöltessék-e, avagy a fuvar kiszámítása végett a fuvarlevelek valahova beküldessenek. Közgyűlés a fuvarleveleknek a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéhez felülvizsgálat végett való beküldését elrendeli s utasítja a titkárt, hogy a visszatérített összeget a kiszámítás alapján fizesse ki. Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja. Kmf. Sárközy Viktor g. e. titkár. Hertelendy Ferenc g. e. elnök. Jegyzőkönyv, felvétetett Zalaegerszegen, 1909. évi november hó 27-én, Zalavármegye Központi Mezőgazdasági Bizottsági ülésében. Jelen voltak Hertelendy Ferenc elnöklete elatt: Árvay Lajos, Bosnyák Géza, Csertán Károly, Dezső Béla, Flandorffer Ignác, Gruner Károly, Háry Dezső, Malatinszky Ferenc, Mayer Ottó, Mesterházy Jenő, Nagy László, Nagy Pál, id. Stádel János, Szentmihályi Dezső, SZÜOÍ Dezső, ifj. Tarányi Ferenc, ifj. Thassy Imre, Treztyánszky Ödön bizottsági tagok és Sárközy Viktor m. b. előadó. Elnök a gyűlést megnyitván, felszólítja előadót a tárgysorozat előterjesztésére. I. Előadó az 1910. évi költségvetést, a működési tervezettel való indokolással a következőkben terjeszti elő: Tekintetes Mezőgazdasági Bizottság 1 A vármegyei központi mezőgazdasági bizottság szervezése és ügyrendje tárgyában alkotott szabályrendelet értelmében ez évben is kötelességszerüleg be kellene számolni a mezőgazdasági bizottság 1909. évi kiadásairól, a zárószámadásoknak a törvényhatósági bizottsági közgyűléshez való benyújtásával, azonban a költségvetés szerinti összsgek kiutalásának, illetve folyósításának hiányában ez évben sincs a bizottság abban a helyzetben, hogy zárszámadásait elkészíthesse. Az 1907. évi költségvetésben felvett s az 1908. évben gyümölosfák beszerzésére kiutalt 100 K összegnek felhasználásáról meg kell említenünk, hogy az 1908. év őszén és az 1909. év tavaszán nagy mértékben igénybe vett állami gyümölosfa csemeték készletének teljes előjegyzésbe vétele következtében nem volt a bizottság abban a helyzetben, hogy a gyümölcsfákat beszerezhette volna. Az 1909. év őszén a gyümölosfák kiutalása végett ismételten a helybeli m. kir. állami erdészeti hivatalhoz fordultunk, ott azonban azon elutasító választ nyertük, hogy nagyobb számú gyümölosfák kiadatását csakis a földmivelésügyi kormány engedélye alapján eszközölheti. Fenti indokokból kérelmünkkel a földmivelésügyi kormányhoz fordultunk, ott azonban ez ideig elintézést még nem nyert, miért is a kérdéses összeg felhasználása csak az 1910. év tavaszán lesz lehetséges. A bizottság ez évi programrajának részbeni megvalósithatása céljából a f. évi augusztus hó 15-én tartott bizottsági gyűlés határozata folytán a Zalavármegyei Gazdasági Egyesület pénztárából 600 K felvétetett, mely Összeg az 1909. év őszén megtartott szarvasmarha díjazásokra lett fordítva. Az ezen évben az egyesülettől kölcsönvett összeggel, a mult évi 850 K tartozás hozzászámitásával, a mezőgazdasági bizottságnak az egyesülettel szemben való tartozása 1450 koronát tesz ki. A fenthivatkozott körülmények következtében az előadói állás javadalm izása is függőben van ez évben. Tekintettel azon körülményre, hogy a mai drága viszonyok között az előadó a javadalmazásra rá van utalva, kérjük a bizottságot, hogy az előadói javadalmazást kiutalni, illetve a javadalmazás fedezéséről gondoskodni szíveskedjék. Az előadói állás javadalmazása tekintetében egy előbbi gyűlési határozat következtében a földmivelésügyi kormánytól segélyt kórt a bizottság. A földmivelésügyi miuister elvben nem zárkózott el az elől, hogy az előadói állás javadalmazását államsegéllyel ne támogassa, azonban az erre szolgáló hitel kimerülésének indokolásával a segély megadását ez évben nem teljesíthette. Tekintettel arra, hogy korábbi időszakban beadandó kórvény ez ügyben eredményre vezet, indítványozzuk, hogy a bizottság az előadói állás javadalmazásának ügyében a jövő év első hónapjában forduljon a földmivelésügyi kormányhoz. Az 1910. évi költségvetés indokolásául — melyet a működési tervezet elfogadása után leszünk bátrak benyújtani — van szerencsénk a működési programmra vonatkozólag a következő előterjesztést, illetve javaslatot tenni. A földművelés és termelés javítása céljából javasoljuk, hogy a bizottság vető ós gabonatisztitó gépeket osszon ki a kisgazdák között s ezen gépeket az illetékes gazdakörök kezelése vagyis felügyelete mellett adja használatra az érdekelteknek. Amily fontos a helyes gazdálkodási rendszer szempontjából a különböző földmivelő, gabonatisztító, vetőgépek alkalmazása, ép oly fontos a talaj termőerejének fenntartása, illetve a talajból elvont táperők helyes visszapótlása. Tekintettel arra, hogy a talaj táperejének pótlása, a termések fokozása céljából a kisgazdák is mindig nagyobb mértékben alkalmazzák a műtrágyákat; tekintettel arra, hogy a műtrágyák okszerű alkalmazása íelől gyakran tájékozatlanok a műtrágyákkal első izben kísérletezők; tekintettel arra, hogy a tisztességtelen kereskedelem gyakran nem megfelelő áruval látja el a műtrágyák vásárlásához kellőkép nem értő gazdaközönséget: javasoljuk, hogy a bizottság megkönnyítendő í a kisgazdáknak a műtrágyák beszerzését, ép ugy | mint a vetőmagvaknál már néhány éve gyakorlatban van, szerezzen be műtrágyákat s azt a kisgazdáknak a beszerzési árban, illetve kisebb mennyiségeket is a nagybani árban szolgáltassa ki. Ily módon a gazdaközönség biztos, jó anyagot olcsóbban szerezhet be, másrészt amennyiben egy határozott napra összpontosítaná a bizottság a műtrágyák kiadását, az azok alkalmazásában járatlanok részére ugyanezen alkalmakkor a szükséges útbaigazítás ós tanács is meg volna adható. Tekintettel ama sokoldalú versenyre, amely a műtrágya kereskedelemben észlelhető; tekintettel arra, hogy a tisztességtelen verseny árát legtöbbnyire a gazdák fizetik meg : javasoljuk, hogy ne osak a kisgazdák, hanem a középbirtokosok részére is szerezzen be a bizottság műtrágyákat, lépjen e célból közvetlen összeköttetésbe a kartellel, vagy a gyárakkal, amidőn is azt hiszem egységes ár, előnyösebb ár, megbizható szállítás és a szállított anyag béltartalmának biztosítására vonatkozó garantia könnyen megszerezhető, illetve kieszközölhető. Ezen mindenesetre nagyobb pénzügyi műveletet igényelő tervezetre vonatkozó javaslatomat amennyiben a t. bizottság azt magáévá teszi, a lebonyolítási tervezetet annak idején illetékes helyen, az esetleg kiküldendő bizottságnak elő fogom terjeszteni. A szőlő és gyümölcstermelés fejlesztése, javítása, illetve meghonosítása érdekében javaslom, hogy a Göcsejben, a lendvai és novai közigazgatási járások azon részeiben, ahol a szőlők felújításával most kezdenek foglalkozni s ahol a felújítási eljárások, sőt maga a ezőlőoltási eljárás is ismeretlen, tartassanak szőlőoltási tanfolyamok, melyek keretében gazdasági tanfolyamok is tarthatók, a további szőlőszeti és gazdasági teendők ismertetése céljából. A gyümölcstenyésztés meghonosítása, illetve terjesztése oéljából célszerűnek vélném ez évben is gyümölcsfák beszerzését és díjtalan kiosztását. Tekintettel azonban arra, hogy nagyobb termések esetén a megye azon részein, ahol a gyümöcstenyésztós már meghonosultabb, a termés értékesítése neüézségekbe ütközik, javasolnám, hogy a termés értékesítése céljából létesítsen a bizottság egy központi szervet, amely központi szerv a külfölddel állandó érintkezésben állva a gyümölcstermés elhelyezését könnyen lebonyolíthatná, e meilett szakszerű kezelésre ós csomagolásra oktatva ki a közönséget a termés értékét ily módon is tetemesen növelhetné. A vetőmagvak beszerzésére vonatkozólag, melyet a szabályrendelet a bizottság tevékenységi ügykörébe felvett, javaslom, hogy úgy a kisgazdák, mint a középbirtokosok részére szerezzen be a bizottság magvakat az esetben, ha erre vonatkozó megbízásokat szerzett. Tekintettel a magvak (különösen heremagvak) mai rendkívüli magas áraira, az ily módoni beszerzés, vagyis a nagybani vásárlás osakis előnyére válhatik a gazdaközönségnek. Mivel azonban a termések biztosítására nem elégséges, hogy az egyes termelők megbizható, jó, tiszta magvakat szerezzenek be, mert a szomszéd által elvetett rossz, arankás, gyomos magvak a szomszédos területeket is inficiálják s igy illusóriussá teszik a költséges magvak beszerzése utjáni védekezést, javaslom, hogy az 1895 évi XLVI. tc. ide vonatkozó rendelkezéseinek figyelemmel tartása mellett intézkedjék a bizottság, hogy a nyilt piacokon termelők által árusított lóhermagvak szigorúan ellenőriztessenek s azok forgalombahozói a törvény teljes szigorával sújtassanak. Tekintettel továbbá arra, hogy a vetőmagvak tisztasága a termeivények tisztántartása által érhető el legbiztosabban ; tekintettel arra, hogy a tisztátalanul kezelt termények, különösen a herefólék, nagy területeket képesek inficiálni s a több évig csiraképes élőediek magvait minden védekezés dacára ily módon a vidéken ismét elszaporítani: javaslom, keressen a bizottság módot arra, hopy a fent hivatkozott 1895 évi XLVI. tcikk idevonatkozó rendelkezései szintén szigorúan, vagy legalább is megfelelőleg végrehajtassanak. A vetőmagvak beszerzését nagyban megkönynyítené a termelt vetőmagvak helybeni feldolgozása s azoknak kellő tisztítás után a termelők között való ismételt kiosztása. E célból — amennyiben a bizottság anyagi helyzete ezt megengedi, vagy az elnyerendő államsegély erre képesíti — javasolnám egy lóhere cséplőgép beszerzését s annak a gazdák között való díjtalan kikölosönzését, mégis azon feltétel kikö-