Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-12-12 / 50. szám

1909. december 12 »Zalamegye Zalavármegyei Hírlap* 5 a azt ossza ki díjmentesen a gazdakörök, köz­ségi elöljárók stb. között. Közgyűlés a megkeresésének fedezet hiányá­ban eleget nem tehet. XXXI. Dr Barabás Béla orsz. képviselő, az aradi 13-as bizottság elnöke az »Aradi tizenhárom* és iDamjanioh János élete* cimü műveket, a melyek jövödelme az aradi vesztőhely megvá­sárlására fog fordíttatni, megvételre ajánlja. Közgyűlés a művek megvételét elhatározza, egyúttal utasítja a pénztárt, hogy annak idején az értük járó összeget fizesse ki. XXXII. Fehér Kereszt egyesület kéri, hogy naptár kiadványát az egyesület is jótékonyságból vegye meg. Közgyűlés a naptár megvételét elhatározza, egyúttal utasitja a pénztárt, hogy az érte járó összeget nevezett egyesületneu fizesse, illetve küldje meg. XXXIII. A Mikszáth jubileum végrehajtó bizottsága kéri, hogy az egyesület könyvtára részére az iró összes műveit rendelje meg. Közgyűlés fedezet hiányában a megkeresésnek nem tehet eleget. XXXIV. Titkár jelenti, hogy a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete évi gyűléseit olyan időben szokta megtartani, amidőn arról, hogy az egyesület oda képviselőt küldhessen, gondoskodni nem lehet. Kéri a közgyűlést, hogy nyilatkozzék, kivánja-e magát a gyűléseken képviseltetni s igenlő esetben nevezze meg állandó képviselőjét. Közgyűlés az elnököt felkéri, hogy a szövetkezet gyűlésein az egyesület képviseletében részt venni szíveskedjék. XXXVI. Budapesti állatvásárpénztár az egyesületnek és a gazdaközönségnek szolgálatait ajánlja. Közgyűlés az ügykör ismertetésére vonatkozó közleménynek a hivatalos lapban való közlését elrendeli. XXXVII. Titkár jelenti, hogy a földmüvelésügyi kor­mány közbenjárására az államvasutak a mult évben szállított ínséges korpák után 1236 ko­rona fuvarvisszatérítést fizetett. Minthogy az kimutatható nem volt, hogy az egyes állomásokon mennyi fuvarvisszatérítés lett fizetve, kéri a közgyűlést: határozni szívesked­jék, hogy a visszatérítés egyenlő összegben esz­zöltessék-e, avagy a fuvar kiszámítása végett a fuvarlevelek valahova beküldessenek. Közgyűlés a fuvarleveleknek a Magyar Mező­gazdák Szövetkezetéhez felülvizsgálat végett való beküldését elrendeli s utasítja a titkárt, hogy a visszatérített összeget a kiszámítás alap­ján fizesse ki. Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja. Kmf. Sárközy Viktor g. e. titkár. Hertelendy Ferenc g. e. elnök. Jegyzőkönyv, felvétetett Zalaegerszegen, 1909. évi november hó 27-én, Zalavármegye Központi Mezőgazdasági Bizottsági ülésében. Jelen voltak Hertelendy Ferenc elnöklete elatt: Árvay Lajos, Bosnyák Géza, Csertán Károly, Dezső Béla, Flandorffer Ignác, Gruner Károly, Háry Dezső, Malatinszky Ferenc, Mayer Ottó, Mesterházy Jenő, Nagy László, Nagy Pál, id. Stádel János, Szentmihályi Dezső, SZÜOÍ Dezső, ifj. Tarányi Ferenc, ifj. Thassy Imre, Treztyánszky Ödön bizottsági tagok és Sárközy Viktor m. b. előadó. Elnök a gyűlést megnyitván, felszólítja elő­adót a tárgysorozat előterjesztésére. I. Előadó az 1910. évi költségvetést, a működési tervezettel való indokolással a következőkben terjeszti elő: Tekintetes Mezőgazdasági Bizottság 1 A vármegyei központi mezőgazdasági bizottság szervezése és ügyrendje tárgyában alkotott sza­bályrendelet értelmében ez évben is kötelesség­szerüleg be kellene számolni a mezőgazdasági bizottság 1909. évi kiadásairól, a zárószámadá­soknak a törvényhatósági bizottsági közgyűlés­hez való benyújtásával, azonban a költségvetés szerinti összsgek kiutalásának, illetve folyósítá­sának hiányában ez évben sincs a bizottság abban a helyzetben, hogy zárszámadásait elké­szíthesse. Az 1907. évi költségvetésben felvett s az 1908. évben gyümölosfák beszerzésére kiutalt 100 K összegnek felhasználásáról meg kell említenünk, hogy az 1908. év őszén és az 1909. év tavaszán nagy mértékben igénybe vett állami gyümölosfa csemeték készletének teljes előjegy­zésbe vétele következtében nem volt a bizottság abban a helyzetben, hogy a gyümölcsfákat be­szerezhette volna. Az 1909. év őszén a gyümölosfák kiutalása végett ismételten a helybeli m. kir. állami er­dészeti hivatalhoz fordultunk, ott azonban azon elutasító választ nyertük, hogy nagyobb számú gyümölosfák kiadatását csakis a földmivelésügyi kormány engedélye alapján eszközölheti. Fenti indokokból kérelmünkkel a földmivelésügyi kor­mányhoz fordultunk, ott azonban ez ideig elin­tézést még nem nyert, miért is a kérdéses összeg felhasználása csak az 1910. év tavaszán lesz lehetséges. A bizottság ez évi programrajának részbeni megvalósithatása céljából a f. évi augusztus hó 15-én tartott bizottsági gyűlés határozata foly­tán a Zalavármegyei Gazdasági Egyesület pénz­tárából 600 K felvétetett, mely Összeg az 1909. év őszén megtartott szarvasmarha díjazásokra lett fordítva. Az ezen évben az egyesülettől kölcsönvett összeggel, a mult évi 850 K tartozás hozzászá­mitásával, a mezőgazdasági bizottságnak az egyesülettel szemben való tartozása 1450 koro­nát tesz ki. A fenthivatkozott körülmények kö­vetkeztében az előadói állás javadalm izása is függőben van ez évben. Tekintettel azon kö­rülményre, hogy a mai drága viszonyok között az előadó a javadalmazásra rá van utalva, kér­jük a bizottságot, hogy az előadói javadalma­zást kiutalni, illetve a javadalmazás fedezéséről gondoskodni szíveskedjék. Az előadói állás javadalmazása tekintetében egy előbbi gyűlési határozat következtében a földmivelésügyi kormánytól segélyt kórt a bi­zottság. A földmivelésügyi miuister elvben nem zárkózott el az elől, hogy az előadói állás ja­vadalmazását államsegéllyel ne támogassa, azon­ban az erre szolgáló hitel kimerülésének indo­kolásával a segély megadását ez évben nem teljesíthette. Tekintettel arra, hogy korábbi időszakban beadandó kórvény ez ügyben eredményre vezet, indítványozzuk, hogy a bizottság az előadói állás javadalmazásának ügyében a jövő év első hónapjában forduljon a földmivelésügyi kor­mányhoz. Az 1910. évi költségvetés indokolásául — melyet a működési tervezet elfogadása után leszünk bátrak benyújtani — van szerencsénk a működési programmra vonatkozólag a követ­kező előterjesztést, illetve javaslatot tenni. A földművelés és termelés javítása céljából javasoljuk, hogy a bizottság vető ós gabona­tisztitó gépeket osszon ki a kisgazdák között s ezen gépeket az illetékes gazdakörök keze­lése vagyis felügyelete mellett adja használatra az érdekelteknek. Amily fontos a helyes gazdálkodási rendszer szempontjából a különböző földmivelő, gabona­tisztító, vetőgépek alkalmazása, ép oly fontos a talaj termőerejének fenntartása, illetve a talaj­ból elvont táperők helyes visszapótlása. Tekintettel arra, hogy a talaj táperejének pótlása, a termések fokozása céljából a kisgaz­dák is mindig nagyobb mértékben alkalmazzák a műtrágyákat; tekintettel arra, hogy a műtrágyák okszerű alkalmazása íelől gyakran tájékozatlanok a mű­trágyákkal első izben kísérletezők; tekintettel arra, hogy a tisztességtelen keres­kedelem gyakran nem megfelelő áruval látja el a műtrágyák vásárlásához kellőkép nem értő gazdaközönséget: javasoljuk, hogy a bizottság megkönnyítendő í a kisgazdáknak a műtrágyák beszerzését, ép ugy | mint a vetőmagvaknál már néhány éve gyakor­latban van, szerezzen be műtrágyákat s azt a kisgazdáknak a beszerzési árban, illetve kisebb mennyiségeket is a nagybani árban szolgáltassa ki. Ily módon a gazdaközönség biztos, jó anya­got olcsóbban szerezhet be, másrészt amennyi­ben egy határozott napra összpontosítaná a bizottság a műtrágyák kiadását, az azok alkal­mazásában járatlanok részére ugyanezen alkal­makkor a szükséges útbaigazítás ós tanács is meg volna adható. Tekintettel ama sokoldalú versenyre, amely a műtrágya kereskedelemben észlelhető; tekintettel arra, hogy a tisztességtelen verseny árát legtöbbnyire a gazdák fizetik meg : ­javasoljuk, hogy ne osak a kisgazdák, hanem a középbirtokosok részére is szerezzen be a bizottság műtrágyákat, lépjen e célból közvet­len összeköttetésbe a kartellel, vagy a gyárak­kal, amidőn is azt hiszem egységes ár, előnyö­sebb ár, megbizható szállítás és a szállított anyag béltartalmának biztosítására vonatkozó garantia könnyen megszerezhető, illetve kiesz­közölhető. Ezen mindenesetre nagyobb pénzügyi műve­letet igényelő tervezetre vonatkozó javaslatomat amennyiben a t. bizottság azt magáévá teszi, a lebonyolítási tervezetet annak idején illetékes helyen, az esetleg kiküldendő bizottságnak elő fogom terjeszteni. A szőlő és gyümölcstermelés fejlesztése, javí­tása, illetve meghonosítása érdekében javaslom, hogy a Göcsejben, a lendvai és novai közigaz­gatási járások azon részeiben, ahol a szőlők fel­újításával most kezdenek foglalkozni s ahol a felújítási eljárások, sőt maga a ezőlőoltási eljá­rás is ismeretlen, tartassanak szőlőoltási tan­folyamok, melyek keretében gazdasági tanfolya­mok is tarthatók, a további szőlőszeti és gazda­sági teendők ismertetése céljából. A gyümölcs­tenyésztés meghonosítása, illetve terjesztése oél­jából célszerűnek vélném ez évben is gyümölcs­fák beszerzését és díjtalan kiosztását. Tekin­tettel azonban arra, hogy nagyobb termések esetén a megye azon részein, ahol a gyümöcs­tenyésztós már meghonosultabb, a termés érté­kesítése neüézségekbe ütközik, javasolnám, hogy a termés értékesítése céljából létesítsen a bizott­ság egy központi szervet, amely központi szerv a külfölddel állandó érintkezésben állva a gyü­mölcstermés elhelyezését könnyen lebonyolíthatná, e meilett szakszerű kezelésre ós csomagolásra oktatva ki a közönséget a termés értékét ily módon is tetemesen növelhetné. A vetőmagvak beszerzésére vonatkozólag, melyet a szabályrendelet a bizottság tevékeny­ségi ügykörébe felvett, javaslom, hogy úgy a kisgazdák, mint a középbirtokosok részére sze­rezzen be a bizottság magvakat az esetben, ha erre vonatkozó megbízásokat szerzett. Tekintet­tel a magvak (különösen heremagvak) mai rend­kívüli magas áraira, az ily módoni beszerzés, vagyis a nagybani vásárlás osakis előnyére vál­hatik a gazdaközönségnek. Mivel azonban a termések biztosítására nem elégséges, hogy az egyes termelők megbizható, jó, tiszta magvakat szerezzenek be, mert a szom­széd által elvetett rossz, arankás, gyomos mag­vak a szomszédos területeket is inficiálják s igy illusóriussá teszik a költséges magvak beszerzése utjáni védekezést, javaslom, hogy az 1895 évi XLVI. tc. ide vonatkozó rendelkezéseinek figye­lemmel tartása mellett intézkedjék a bizottság, hogy a nyilt piacokon termelők által árusított lóhermagvak szigorúan ellenőriztessenek s azok forgalombahozói a törvény teljes szigorával súj­tassanak. Tekintettel továbbá arra, hogy a vetőmag­vak tisztasága a termeivények tisztántartása által érhető el legbiztosabban ; tekintettel arra, hogy a tisztátalanul kezelt termények, különösen a herefólék, nagy terüle­teket képesek inficiálni s a több évig csira­képes élőediek magvait minden védekezés dacára ily módon a vidéken ismét elszaporítani: javaslom, keressen a bizottság módot arra, hopy a fent hivatkozott 1895 évi XLVI. tcikk idevonatkozó rendelkezései szintén szigorúan, vagy legalább is megfelelőleg végrehajtassanak. A vetőmagvak beszerzését nagyban megköny­nyítené a termelt vetőmagvak helybeni feldol­gozása s azoknak kellő tisztítás után a terme­lők között való ismételt kiosztása. E célból — amennyiben a bizottság anyagi helyzete ezt meg­engedi, vagy az elnyerendő államsegély erre képesíti — javasolnám egy lóhere cséplőgép beszerzését s annak a gazdák között való díj­talan kikölosönzését, mégis azon feltétel kikö-

Next

/
Thumbnails
Contents