Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-11-28 / 48. szám

4 » Zalamegye, ZalaTármegyei Hirlapc 1909 november 28. egy hatásos magyar dalt énekelt, Dr Korbai Károly polgármester gyönyörű beszédet intézett gróf Batthyány Pálhoz, aki meleg szavakban köszönte meg a tüntetést. Dr Korbai Károly a következőket mondta : Méltóságos Uram! Kormányzatodra bizott vármegyéd székváro­sának egész társadalma képviseletében állunk itt előtted, a téli est ködében, hogy buosut vegyünk tőled mindnyájan, akik szerettünk és tiszteltünk, a akik ezután is a tiaztelet és szere­tet érzéseivel fogunk ragaszkodni hozzád. Bu­esuzni jöttünk s a fájdalom, mely mindnyájunk szivét betölti, keresi a buosu szavait. Nekem mint Zalaegerszeg város ezidő szerinti polgármesterének jutott az a valóban súlyos fel­adat, hogy ez alkalommal, a buoauzáa nehéz pillanatában, tolmácsoljam városom egész társa­dalmának, minden lakójának tiszteletét, szere­tetét és ragaszkodását, amellyel irántad viselte­tik. Nehéznek kell mondanom e feladatot, mert valóban alig tudom, hogy honnét vegyem azo­kat az élénk színeket, amelyekkel osak megkö­zelítőleg is méltóképpen tüntessem fel közéleti munkálkodásodban szerzett kiemelkedő érdemei­det; honnét vegyem azt az intenzív fényt, amely­lyel minden oldalról kellőképpen megvilágítsam bámulatot keltő, sokoldalú társadalmi tevékeny­ségedet; h)l találjam meg azt az érzést, amely megérteni és átértoDÍ képes legyen mindazt a kulturális és emberbaráti jótékony tevékenysé­get, azt a vallásos életet, amelynek gyakorlá­sát nálad napról-napra tapasztalhattuk. Honnét vegyem mindazt a fényt, honnét a szineket, honnét az érzéseknek ait a tömegét, az áhítatnak azt a belsőségét, amelyeket felfogni és felölelni egy ember szive és értelme nem képes. Mindezt én osak városom egész társadalmá­nak, e város minden lakójának szivében talál­hatom meg, ahol a szeretetnek tüze s a ragasz­kodásnak melege honol ugy a te nagyrabecsült személyed, mint hozzád méltó s a női erények­ben gazdag hitvestársad és kedves családod iránt. A bennünket körülvevő téli est homálya sötét ködével reánk nehezedik ugyan, de ezen a sürü homályon is keresztül ragyog a fáklyák fénye, amely fáklyákat a mi szeretetünk gyúj­tott meg. Igy szállottak le az utóbbi napokban az országos politika egéről is azok a sötét fel­hők, amelyek egyelőre eltakarják ugyan látni vágyó szemeink elől hazánk közel jövőjének képét, de mindnyájunn leikében él az az erős meggyőződés, hogy miként e körülöttünk lobogó fáklyák fénye keresztül tör az esti homályon, akként fogja azoknak a fáklyáknak fénye a politikai szemhatárt elborító homályt is szét­oszlatni, amelyet a magyar nemzet géniusza a nemzet hivatással biró vezéreinek hazafias érzéseiben gyújt meg. Az isteni gondviselés téged azzal a rendelte­téssel, azzal a hivatással ajándékozott meg Méltóságos Uram, hogy fényt szórj útjára kör­nyezetednek. Vezérszerepre vagy hivatva köröd ben, amint ős apád, Őrs vezér, a hét magyar vezér egyike is őrt állott a magyar nemzet sorsa felett. Mint ebből az ős-magyar nemzetségből származó Batthyány-család méltó tagjához tekiu­tünk itt fel most hozzád, Méltóságos Uram, aki családi tradíciód szerinti hivatásodat hiven betöl­töd. A „Batthyány" név az egész magyar hazá­ban, a városok falai között, a palotákban éppen ugy, mint a tanyák és puszták népe között, a kunyhókban, a haz;fiasság fogalmát jelenti. Nemzetünk története egyúttal története annak, hogy a Batthyányak hazafiassága és hazaszere­tete mindig oly szilárd és megdönthetetlen szikla volt, amelyen megtört az ármány és erőszak. A Batthyányak hazafiasságát ellenben nem törte meg soha senki és semmi 1 És jól esett a mi hazafias leikeinknek, hogy a te lelkedben Méltó­ságos Uram, ugyanazt az erős nemzeti érzé-t, ugyanazt a megdönthetetlen magyar hazaszere­tetet láttuk lobogni, amely őseid lelkében is mindig lobogott. Útmutató volt ez nekünk mind­nyájunknak, amely a mi hazafias meggyőződé­sünknek hajóját irányította a köznapi életnek érdekhullámoki ól álló tengerén. A szeretetnek, ragaszkodásnak, a tiszteletnek és nagyrabecsülésnek közvetlen érzéseit váltotta ki mindnyájunk szivéből a te nemes példád. Elismeréssel és bámulattal adóztak irántad azok is, akik esetleg más uton kívántak haladni, mint te, ama közös cél felé, amely a haza javát mun­kálni akarja. S ime, most mindnyájunk lelké­ből visszasugárzik reád, Méltóságos Uram, mind az a ragyogás, amelyet a te hazafias érzéseid a mi lelkeinkre árasztottak. S ennek a vissza­sugárzó ragyogásnak fénye világítsa be előtted azt az utat, amely most — amidőn elhagysz bennünket — előtted kitárul. Ez az ut, meglásd ismét vissza fog vezetni hozzánk 1 A buosuzás fájdalmát ennek a reménynek sejtése enyhiti. Hisszük, hogy az elválás csak ideig óráig tartó leszen. Reméljük, hogy a magyarnemzet géniu­szának sikerülni íog, — amint nehéz időkben már többször sikerült — az egész nemzetet is­mét egy táborban összegyűjteni. Reméljük, hogy elkövetkezik csakhamar annak az ideje, hogy egyesülni fogunk mindnyájan a hazaszeretetben és nemzeti érzésben s akiknek tettekben meg­valósult hazaszeretete áldozatot hoz mindnyájunk édes anyjáért, szeretelt magyar hazáokért, azok méltó jutalmukat annak idején abban fogják megtalálni, hogy segítő társaikul oldalaik mel­lett fogják találni ismét azokat, akiket tőlük most is talán osak fegyverzetük különbözősége választja el. Ebben a hitben és ebben a meg­győződésben, amidőn fájó szívvel búcsúzik tőled vármegyéd székvárosának egész társad draa, min­den lakója, hangos szóval adok kifejezést annak a reménynek, hogy csakhamar be fog követ­kezni az az idő, amikor az egekig törő öröm hargján fogunk örvendezni visszatérted felett a kiáltjuk újból, mint most, a buosuzás eme nehéz pillanatában : .Élj en gróf Batthyány Pál, ami szeretett vezérünk! Éljen!" Gróf Batthyány Pál köszönő szavai után a dalárda énekelt s a menet éljenezve, lelkesen tüntetve elvonult. * • Este közös vacsora volt a „Kaszinó"-ban. Zsúfolásig megteltek a Kaszinó helyiségei. Két­száznál többen vettek részt a banketten, ahol lelkesen ünnepelték gróf Batthyány Pált és családját. Megjelentek a vaosorán gróf Batthyány Pálné, özv. Inkey Kálmánné úrasszonyok s Batthyány Mariette és Lujzácska grófnők is; továbbá Skublios Imréné, Skublios Antika, Skublios Zsuzsika, Trsztyánszky Ödönné, Dr Zarka Zsigmondné, özv. Csesznák Sándorné, Csesznák Melanio, Dr Iaoó Viktorné, Bruok Lajosné, dr Briglevics Károlyné úrhölgyek. Zalaegerizeg város társadalmának minden rétege képviselve volt, ami bizonysága gróf Batthyány Pá! népszerűségének * az őt körül­vevő általános tiszteletnek. A lakoma alatt az elaő felköszöntőt Legáth Kálmán apátplébános mondta s a főispán ki­váló egyéni tulajdonságait, nemes szivét, jellem­szilárdságát, jóságát, minden szépért s jóért való lelkesedését és áldozatkészségét méltatva, gróf Batthyány Pál egészségére ürítette poharát. Majd dr Thassy Gábor m. t. főorvos mondott szép felköszöntőt, amelyben különösen távozó főis­pánunk megingathatatlan politikai meggyőződé­sét, elvszilárdságát, közéleti éa politikai szerep­lésének makulátlanságát emelte ki. Gróf Batthyány Pál az üdvözléseket a követ­kező beszéddel köszönte meg. Igen tisztelt Uraim ! Mélyen megindít a szimpátiának és az érde­meimen túlmenő megbecsülésnek az a meleg megnyilatkozása, mely az elhangzott szép beszé­dekből és ebből a mai díszes keretből olyan megvesztegetően felém árad. Oiyan gyönyörű jutalma ez 3 és fél éves főispáni működésem­nek, — mely értékesebb nekem a hatalom min­den kegyénél és elismerésénél, — bár ki kell jelentenem, hogy egyetlen pillanatig sem ringat­tam magam illúziókban arra nézve, hogy erre a gyönyörű jutalomra rászolgáltam-e és hozzá ilyen bőségesen. De hogy osztályrészemül jutóit mégi=<, — az végtelenül jól esik lelkemnek és nagyon boldoggá tesz azért, mert abban a működési körben, mely­ben közéleti szereplésem önök között mozgott, nem volt forróbb vágyam, mint hogy ezt a jutalmat legjobb tehetségem szerint és minden j igos és méltányos érdek meleg támogatásával — megnyerjem ós kiérdemeljem. Azt hiszem, nem mondok vele sem meglepőt, sem ujat, ha bevallom, hogy azok a kötelékek, melyek a lefolyt negyedfél esztendő alatt Öaök­höz fűztek, kedvesek ós becsesek voltak nekem. Azok voltak pc-dig azért, mert a köz érdekének legjobb tehetségem éa másrészről politikai ideál­jaimnak nyilt és legjobb meggyőződésem szerinti szolgálatát egyidejűleg tették nekem lehetségessé. A sora feldúlta azonban ezt a barmoniát és mint másoknak, nekem ia választanom kellett vagy a disees főispáni állás vagy azon tábor között, mely a hatalomból kizárva és üres kéz­zel, de tántoríthatatlan elvhűséggel, meg nem alkudva éa kishitűség nélkül küzd nemosak a nemzet törvényben biztosított jogaiért, de a hogy ma állanak a dolgok, anyagi exiatecoiájáért és ezzel jövő lételéért ia. És éa habozás nélkül választottam, — nem azonban megindultság nélkül is. Mert — egy kedvea otthont éa nagyon sok kedves köteléket hagyok el, midőn ma buosuzom Önöktől. Fogadják szivem mélyéből fakadó köszönete­met mindazért a szimpátiáért, megbecsülésért és jóindulatért, melyben mind a mai napig részesí­teni és a mai mindig emlékezetesnek maradó estén is elhalmozni szívesek voltak. Nagyon hálás vagyok azért, hogy annyi okom vau a legkedvesebben ós legmelegebben vissza­em'ékezni az Önök közt eltöltött időre s azért ha ma buoauzom ia, elválásom osak térbeli, de nem egyúttal érzelmi is. Az Isten áldása legyen mindnyájukon ! Dr Ruzsioska Kálmán kir. tanáosoe tanfelügyelő gróf Batthyány Pálné és özv. Inkey Kálmánné úrasszonyokat éltette, remek beszédben, amelyet éljen riadal kiaért. Dr Csák Károly Batthyány Marietta éa Lujzácska grófnők, gróf Batthyány Pál két angyali lelkű leánykájának egészségére emelte poharát. Tivolt János a távozó főiapán érdemeit méltatta a Zalaegerszeg város polgár­ságának tiszteletét tolmácsolta. A főispán egész nap ágyban fekvő beteg volt a csak a legnagyobb energiával volt képes az ünnepségek alatt fájdalmait, ellensúlyozni. Ezért gróf Batthyány Pál s a osalád tagjai korán eltávoztak a bankettről, mig a közönség egy rés/.e sokáig együtt maradt. * • • Dr Ruzsioska Kálmán kir. tanácsos tanfel­ügyelő külön küldöttséget vezetett gróf Batt hyáuy Pái elé. A küldöttség tagjai voltak: Kőrössy Sándor Rutsek Imre, Madarász Lajos kir. a. tanfelügyelők, Szalay Sándor, a megyei tantestület elnöke, Zrínyi Károly a osáktornyai tanítóképző igazgatója, Káazonyi Mihály zala­egerszegi áll. polg. iskolai, Paukovioh György, Nóvák Mihály zalaegerszegi áll. el. iskolai igazgatók kíséretében. A kir. tanfelügyelő mély meghatottsággal tolmácsolta az őazinte hála köz­érzését, mely a vármegyei tauférfiak lelkét Batthyány Pál grófnak a magyar tanitásügy iránt eazmónyien lángoló nemes alakjához fűzi. Végül a kir. tanfelügyelőség, a megyei ált. tanítótestület, a csáktornyai tanítóképző, a me­gyei polgári és elemi iskolák személyzete, tag­jai, illetve tanári és tanítói kar.i nevében fáj­dalmasan buosuzott vármegyénknek rajongással szeretett főispánjától. Bitthyány Pál gróf szin­tén nagy meghatottsággal köszönte meg a róia való szíves megemlékezést. Hangsúlyozta, hogy a m gyar nemzet igazi boldogulását a kultura erejétől, megizmosodásától várja és reményii ; éppen azért a kultura lelkes munkásai iránt a legnagyobb tisztelettel viseltetik. Megnyugvás­sal éa örömmel j<l ::zt6 ia, hogy azért — ha a főispáni székből távozik is — ebben a várme­gyében marad és ezután is lelke teljes odaadá­sával fog dolgozni a közműveiüdés, a magyar nemzeti kultura érdekében azokkal, akik ennek hivatásos apostolai. A főispán meggyőződéses szavait lelkes helyealéssel ós óljenzéssel kisérték a tisztelgők. A borértékesítés szervezése. A mult héten lezajlott verseozi országos borászati kongresszus természetesen első sorban és behatóan a borértékesítés ügyével foglalko­zott, mert ez ma a magyarországi bortermelés lugágetőbb kérdése. Két évtizeddel eielőtt, amikor még a filloxé­rával hadakoztunk a a homoki azőiőket telepí­tettük, ki gondolt volna arra, hogy elkövetke­zik az idő, amikor a magyar gazda bőven szü­retel, de nem tudj'i a borát eladni. Pedig az fiz idő immár itt van. És a vesze­delem még fokozódni fog, mert a sikföldön való

Next

/
Thumbnails
Contents