Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-11-07 / 45. szám

8 » Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 1909 november 14. a városi szegény alapnak hagyományozott 800 koronás alapitványokról kiállított 4 rendbeli alapitó levél. A »Nemzeti Sálon* kérvénye, hogy a város alapitó tag gyanánt lépjen be, elutasittatott; mert a városnak ez idő szerint való kedvezőt­len anyagi viszonyai ezt nem engedik meg. Zlatarics Sándor azon kérelmével, hogy cse­mege áruknak sátorban leendő áruihatása oéljíí­ból hely jelöltessék ki az Arany Bárány sarkán, elutasittatott; mert folyamodó részére már jelöl­tetett ki egy hely, az a járda rész pedig, amelyet 6 kíván, részben már el van foglalva, részben pedig a forgalom lebonyolítására szükséges s nélkülözhetetlen. Tosch Károly vendéglősnek azt a kérvényét, hogy az általa haszonbérben bírt »Arany Bá­rány* szálloda bérszerződésének másra leendő átruházására jogosítsa föl a város, tárgyalás alapjául nem fogadta el a közgyűlés, mert fo­lyamodó nem jelölte meg, hogy kire kívánja a haszonbéri szerződést átruházni. Mesterházi Nagy Pál temetése. Mult vasár­nap helyezték örök Dyugalomra Nagy Pál nyu­galmazott huszárkapitány holttestét. A temeté­sen óriási résztvevő közönség jelent meg. Kivo­nult a honvéd huszár osztály egy százada, gróf Batthyány Béla százados vezetése alatt. A sír­nál egy század huszár disztűzet adott. Mesterházi Nagy Pál a szabadságharc viha­ros idejében kezdte meg katonai pályáját. Kato­nai erényekben gazdag, bátor és kiváló ember volt mindig, de a 66-iki hadjárat beteggé tette 8 ezért vonult kapitány korában Dyugalomba. 1848-ban Nagy Pál Sopronban járt a nyolca­dik gimnáziumba. Akkor szöktek a dioső em­lékű Sándor huszárok Béosből, hogy beálljanak a nemz«t hadseregébe. Sopron városon jöttek keresztül e a hősöket, az igaz hazafiakat min­denki ünnepelte. Nagy Pál, a rajongó fiatal diák felcsapott a huszárok közé. E^y nap alatt daliás katona lett és a hős Sándor huszárok soraiban küzdötte végig a szabadságharcot. Részt vett a hires lovasattakokban. Ott volt Vácznál, Isaszegnél, Nagysarlónál. A szabadságharo leveretése után besorozták az csztrák hadseregbe. A lovasságnál szolgált ott is. Végigszenvedte azt a megaláztatást, amely­ben a magyar honvédeknek részük volt az oszt­rák tisztek alatt. Komolysága, férfias viselke­dése hamarosan lefegyverezte a gyűlölködő fel­jebbvalókat s Nagy Pál gyorsan altisztté lépett elő, majd pedig hadnagyi rangot kapott, ő volt a legelső honvéd, aki az osztrák hadseregben tiszt lett. A rebellis lenézett honvéd tudásával, kiváló tulajdonságaival tiszttársai fölé került. Sokáig volt adjutáns és az akkori viszonyokhoz képest gyorsan haladt előre. Az 1866-iki had­járatban mint kapitány vett részt. Egy ütkö­zötben ellőtték alóla a lovat s Nagy Pál olyan szerencsétlenül bukott le, hogy a ló egész sú­lyával rázuhant. Ettől kezdve betegeskedett s később nyugalomba vonult. Ez a szerencsétlen esés szakította félbe katonai pályáját, amely bizonyosan a legmagasabb katonai rangokig ve­zette volna a tehetséges férfiút. Gondoljunk a nagy csaták hősére kegyeletes megemlékezéssel. Törvényhatósági bizottsági tag választás. Zalaegerszeg városban mult héten megejtett választáson Dr Korbai Károly polgármestert törvényhatósági bizottsági taggá választották. Egyházmegyei hir. Brandt Ferenc zalagógán­fai káplán Tótszentpálra, Lupka Márton török­koppányi káplán Zalasztbalázsra disponáltattak. Novemberi előléptetés a Máv.-nál. A magyar kir. államvasutak igazgatósága Bezlánovits Ven­del, zalaegerszegi osztálymérnökségnél beosztott hivatalnokot a VIII. fizetési osztály 1. fokoza­tából a VII. fizetési osztály 3. fokozatába 3200 K törzsfizetéssel és 600 K lakbérrel elenőrré, Déván Pál, zalaegerszegi állomásnál beosztott hivatalnokot a VIII. fiz. oszt. 3. fokozatából a 2. fokozatba 2600 K törzsfizetés és 540 K lak­bérrel hivatalnokká és RÍCÍ Győző, zalaeger­szegi állomásnál beosztott I. oszt. áll. elöljárót a B) táblázat 8. fiz. csoport 3 fokozatából a 2 fokozatba 2400 K törzsfizetéssel és 420 K lak­bérrel I. oszt. áll. elöljáróvá előléptette. tljegyzés. Latzer Pál zalaegerszegi kereskedő eljegyezte Hirtchler Berta kisasszonyt Német­hidegkutról. Szabad liceum. Mult vasárnap Elek Márton ! felső kereskedelmi iskolai tanár tartott szelle­mes és tanulságos előadást a pénzről. Az elő­adáson nem sokan vettek részt, de a Hallgató­ság nagy figyelemmel és élvezettel hallgatta az előadót — Ma délután Haerter Ádám főgimn. tanár az Alpesek és a Rajna völgye címén Uránia előadást mutat be 70 vetített képpel. Ismerteti a sokat emlegetett Semmeringet, a ter­mészeti szépségeiről hires Salzkammergutot, Sjlzburgot, a Salzaoh folyó regényes völgyét, Európa leghíresebb zergevadászó helyét Werfent. Szól az alpesi faluról és lakóinak életéről, az Innvölgy legnagyobb városáról Innsbruckról. Számos képpel szemlélteti a természeti szépsé­gekkel gazdagon megáldott Tirolt. A sok tekin­tetben hires Rajna völgyből is számos szép és nevezetes hely kerül bemutatásra. A Bódeni tó partján fekvő Bregenz, Lindán és Konstauz, Európa leghíresebb vízesése, a JRajnának Schaff­hauseni zuhatagja, továbbá Zürich, Basel, Strass­burg, Speyer, Vorms és Mainz, mind megannyi hires svejci illetőleg németországi város. A balatoni Szövetség választmánya elhatá­rozta, hogy valamennyi balatoni fürdőtelep be­vonásával 1910. február 1-én nagy balatoni bált rendez. A Szövetség Badacsony hegytetőn turista menházat állít fel s a jövő évben ingyenes kép^s balatoni utmutatót ad ki, amelyet százezer pél­dányban fognak szétosztani. Tanitóválasztás. Schiffar Miklós fírgödöri taní­tót Kányaváron kántortanítóvá választották. •• Goldmark ünnepély. Goldmark Károly, a világ­hírű zpueköltő tudvalevőleg Keszthelyen szüle­tett, Keszthely város közönsége a nagy ember tiszteletére ünnepséget rendez, a D'inántuli Dalosszövetség dalversenyének keretében. Egy zalai iparvállalat válsága. Az alsólendvai Hungária hazai esernyőgyár r. t. ismét tetemes veszteséggel zárta le az üzletévet. Az igazgató­ság ugy akarja a gyárat továbbra is üzemben tartani, hogy 200.000 K értékű elsőbbségi köt­vényt boosát ki, amelynek elhelyezésére 45 napi határidőt tűztek. Eunek elteltével ujabb köz­gyűlést hivnak össze, amely végleg határoz a vállalat sorsa felett. — Sajnos, a hazai ipar­vállalatok legnagyobb részének az a sorsa, hogy részint a tőke hiánya, részint a külföldi verseny miatt folytonos válságokkal küzd. A Hungária esernyőgyár is minden igyekezet, áldozatkészság s gyártmányainak kiválósága dacára sem volt képes ezideig megerősödni. A magyar ipar vesz­teségét jelentené, ha az eseruyőgyár kénytelen volna felszámolni. Javítások a balatonpartí vasútnál. Alig nyi­tották meg a balatonparti vasutat, máris átala­kítások és javítások szükségessége merült fel. A mult héten egy bizottság bejárta a pályát s több helyen javításokat ós átalakításokat ren­delt el. A cigányügy. A Zalavármegyei Gazdasági Egyesület által a cigányügy rendezése érdeké­ben megindított akcióhoz osatlakozott a Fejér­megyei Gazdasági Egyesület is, amely legutóbbi közgyűlésén elhatározta, hogy a földművelés­ügyi miniszterhez ez érdemben feliratot intéz. Névmagyarosítások. Kurczmann János zala­egerszegi pénzügyi számtiszt, jeles zeneszerző Kuruozra,. Zeisler Rudolf és Irma zalaegerszegi lakosok Zalánra, Rothsohild Sámuel tapolczai lakos Rózsára magyarosították a nevüket. Alaptőke felemelése. A Csáktornyái Taka­rékpénztár r. t. elhatározta, hogy 1000 db 200 K névértékű és 300 K árfolyamú uj részvény kibocsátásával alap — illetve tartaléktőkéjét 300.000 koronával felemeli. — Ezen transak­cióval az intézet alaptőkéje 400.000 koronáról 600 000 koronára, tartalékalapja pedig 200.000 koronáról 300.000 koronára, összes tőkéje tehát 900.000 koronára emelkedik. Agyonvert legény. Gál János zalaszentbalázsi szolgalegény nemrég összeveszett Péntek Ven­dellel, akinek azt Ígérgette, hogy halál fia lesz. Péntekben forrott a méreg, de nem mert egye­dül Gállal kikezdeni, han»m összeszedte barátait, Beke Józsefet, Kovács Vendelt, Vörös Pétert és Borsos Mihályt s négyen lesték az ellenfelet. Gál hétfőn együtt ért haza gazdájával, László István polgárral. László bement a korcsmába, a legényt pedig haza küldte. Az öt jóbarát, a korcsma előtt várakozott s amikor Gál kijött, azonnal közrefogták. Ez látta a veszedelmet és futásnak eredt, az öl ember pedig üldözte. Egyik egy ásónyéllei Gált fejbe ütötte, amire ez le­rogyott. Az üldözők még néhányszor fejbe ver­ték az eszméletlen embert, Péntek pedig bics­kájával a szemébe Bzurt s száját a füléig felha­sította. Gál két napig tartó kinos szenvedés után meghalt. Pénzhamisitó. Takács József erdőőr ugy akarta vékony jövödelmét megszaporítani, hogy átko­ronásakat gyártott. Elég ügyesen csinálta, ám­bár csak ólomból öntötte a hamis pénzt. De jól megválogatta az értékesítés helyét és idejét, valamint azokat, akiket beosapott. Búcsúkon és vásárokon, a tolongásban adv.tt tul a hami­sítványokon s egyszerű, tudatlan embereket ke­resett ki médiumok gyanánt. A siker annyira felbátorította, hogy boltokban is szerencsét pró­bált. Bajosán egy fiút szivarért küldött a boltba s egy hamis ötkoronást adott neki. A boltos felismerte a hamisítást és jelentést tett a ható­ságnak. A osendőrök addig kutattak, amíg az erdőben megtalálták Takács műhelyét egy fa­oduban. A hamisító gipszből mintákat készített 8 egy kanálban felolvasztotta az ólmot. Igy készült a hamis pénz, amelyből meglehetős meny­nyiség került forgalomba. A veres kakas. A mult hét utolsó napján Felsőbagod községben tüz ütött ki, mely a régi jegyzői laknál gyermekek pajkoseágából keletkezett 8 7 lakóházat és több melléképületet hamvasztott el. A kár nagy, egy része azonban biztosítás révén megtérül. — Nem elég vigasz­talás az, hogy megtérül a kár, ha nem hangoa­tatjuk eléggé, hogy a szülők jobban ügyeljenek gyermekeikre, nehogy gyújtó kerüljön kezeikbe s azzal szülőiknek és más embereknek kárt okozzanak. Uj telefonközpont. A tapolcai járásában íekvő i Lesenczetomaj községben újonnan létesített kör­nyékbeli távbeszélő központ f. é. október hó 20-án megnyílt. Résztvesz a balatoni kör és a belföldi helyközi távbeszélő forgalomban. Kéményseprők sajtópöre. A szervezkedett kéményseprő segédeknek van egy szaklapjuk, amelyet Berlász Jenő szerkeszt „Jövendő,, cim alatt. Mint sféle szaklap, természetesen azt hiszi, hogy az elv- és szaktársak érdekeit osak akkor szolgálja igazán, ha sérteget. Szakos János nagy­kanizsai kéményseprő is irt egy hatalmas cik­ket Stefanecz József zalaegerszegi ós Nagy Ignác hatvani kéményseprő mesterek ellen, akik azon­ban nem vették tréfára a dolgot, hanem a szer­zőt feljelentették. Szakos János a jeles oikkért kapott 14 napi fogházat. Feltartóztatott vonat. Badacsonytomaj mellett a vasúti síneken ismeretlen tettesek két méter hosszú sint fektettek keresztül. A mozdonyve­zető észrevette a veszélyt, fékezett, de már késő volt s a mozdony kerekei keresztülzök­kentek a sinen, de oly szerencsésen, hogy kisiklás sem történt. Sajtópör a „Comain" miatt. Fürst Zsigmond dr. orvos Wettenstein József drt és az általa feltalált Comain nevű szert az utóbbi időkben lapjában folytonosan támadja. Minthogy ezek a támadások messze tulmentek az objektív kri­tika határain és valóságos utoai hangú szemé­lyeskedéssé fajultak, Wettenstein József dr. Fürst Zsigmond dr. ellen, Désy Géza dr. fő­városi ügyvéd utján a sajtópert megindította és megindította a sajtópört mind ima lapok ellen is, amelyek Fürst Zsigmond dr. támadásainak helyet adtak. Egyébiránt daoára a folytonos zaklatásoknak, melyeknek ugy Wettenstein József dr., mint tüdő vész elleni széruma a Comain, vannak ki­téve, a Wettenstein Ambulatorium uj, teljesen modern berendezésű rendelőhelyiségében (Buda­pest, VI., Bulyovszky-utoa 5. szám) egész nap zavartalanul folynak a szerumoltások. A józan közönséget nevetséges nyilatkozatokkal és egyéb az orvosi ethikával homlokegyenest ellenkező eljárásokkal nem lehet eltéríteni attól, hogy be­tegsége ellen a gyógyulást ott keresse, áhoi az téuylig kínálkozik is részére. Parasztlakodalom Tolnában. Szekszárdról ir­| ják: Ocsényben tegnapelőtt volt a lakodalma i Hevardi Széki István gazdaember Éva leányá­i nak. A 17 esztendős szép leányt a legvagyono­I eabb gazdalegény, a 18 esztendős Lovas András j vette feleségül. A lakodalom, vagy inkább a ! nászlakoma usry a férfi, mint a nő házánál tel­jes 48 óráa át tartott. Oít volt az egész köz­j ség szine-java és a szomszédos községekből, aki csak számba jöhet. Hogy milyen pusztítást vit­tek véghez a vendégek ételben ós italban, áll-

Next

/
Thumbnails
Contents