Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-11-07 / 45. szám

1909 november 7. » Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 9 jon itt a statisztikája. Elfogyott 204 pár szárnyas, 310 kilogramm marhahús, 70 kenyér, 20 hektoliter bor, 500 üveg szóda és 3 mázsa lisztből készült különféle sütemény. Fiát Tolnában tudnak még élni és ugy látszik, van is miből. A vármegyei tisztviselők országos egyesületének választmánya elhatározta, hogy az 1910. évi kongresszust junius hó 4. és 5-éu Siófokon fogja megtartani. Tisztelt olvasóink ! Bizonyára szivesen fograk megismerkedni a sScott-féle Einulsió«-val, mely általános ismert háziszsr, vagyis csukamájolaj, csakhogy az utóbbit teljesen jó izü és könnyen emészthető formában nyújtja. Gyermekek különös előszeretettel veszik be a tSoottféle Emulsió«-t, mert jól izlik. Kapható a gyógyszertárakban. Robbanás. A nagykanizsai Merkúr-féle vasgyárban mult szombaton robbanás történt, amely Szobolios János és Fábián István munkásokat oly súlyosan megsebesítette, hogy mentőkoosin kellett őket a kórházba szállítani. A robbanás abból keletkezett, hogy Szabolics János az öntőmester határozott tilalma dacára az öntőkályha fenekét kinyitotta s az 1000 fokú olvadt vas belezuhant a kályha alatt levő viztóosába, amely a salak részére van készítve. Az izzó anyag gőzzé változtatta a tóesa vizét s a gőzök robbanásban törtek ki. A folyékony vas szétföescsent és összeégette a két munkást. Epilepsziában (nehézkór) szenvedő betegek nagy érdeke fűződik azon nevezetes eseményhez, hogy a lezajlott nemzetközi orvosi kongresszus az Epilepszia gyógyítására nemzetközi Ligát alkotott, melynek középpontja Budapest. A betegeket azonban az érdekelheti legjobban, hogy az a gyógymód jelenti a legnagyobb haladást, melyet dr Szabó B. Sándor Budapest, Nagykorona utca 18., honosított meg s mely gyógymód minden betegnek rendelkezésére áll, ha e kiváló speoialista orvoshoz fordul. Milyen lesz a november? November hónap folyamán időváltozások várhatók 9-ikén, 17-én, 24-én és 27-én. 9-ikére szeles, hűvös, 17-ikére enyhe időt jósolnak. 24-ikén viharos napokat várnak több csapadékkal, 27-én pedig újra enyhébbre fordul. Eladó szeszmoslék. Hirsoh Ödön kolozsvári (Magyar utca 43.) szeszfőzde vállalkozó oégnéi október—december hónap folyamáo mintegy 1200 mmázsa, a Gaohwindt-féle szisz, élesztő, likőr és rumgyár részvénytársaság budapesti cégnél (VIII., József körút 58 ) mintegy 700 mmázsa, a Neumann testvérek aradi cégnél pedig ugyanesak a fenti évnegyedre mintegy 5000 nimázsa ezeszmoslék eladó. Melyik jobb? Egyszerű ceukamájolajnál minden esetben jobb a SCOTT-féle EMÜLSÍÓ. Jobb, mert könynyen emészthető és ennélfogva gyorsabb és erőteljesebb a hatása. Jobb azért is, mert szivesen veszik be azok, a kik a csukamájolajat undorító ize miatt visszautasítják. Csakis tiszta és magasfoku lofoteni (norvégországi) csukamájolaj használata engedtetik meg a SCOTT-féle Emuisió készítésére, mert csak ez a legAz Emuiéi<5 yásár- táplálóbb a világon, lásiuál a SCOTTA SCOTT-féle Emuisió a -i legkiválóbb. Egy eredeti üveg ára 2 K- 50 fillér. Kapható minden gyógytárban. Rövid hirek. A nagykanizsai Franz féle gőzmalomnál egy nagy kéményt építenek, amely már tiz méter magas. A kémény tetejére akart felkapaszkodni Buncum Ferenc napszámos, de megcsúszott és lezuhant. Életveszélyes sérülésekkel szállították a kórházba. — Nagykanizsán egy Pingiczer nevü öreg vak koldus felakasztotta magát. A nyomorúság kergette a halálba. — A zsidi kolompár kóbor cigány család szekereit a crendőrség átkutatta s egy egész zsák csemegét talált. A morék annyi narancsot, datolyát, mazsolát és sok minden egyebet lopkodtak össze, hogy a rejkók ugyancsak jól élhettek volna, ha a csendőrség bele nem avatkozik a dologba. — Ruzsics Bálint 19 éves perlaki legényt ugy rúgta hasba egy ló, hogy azonnal szörnyet halt. Nagy Gábor szőlőnagybirtokos Kóly (Bihar m.) annyi köszönő és elismerő levelet kapott az utóbbi időben az ő világhírű „Delaware" szőlőjét és borát illetőleg, hogy egész bizonyos, miszerint szőlőgazdáink rövid időn belül miudent el fognak követni, hogy a „Delaware" szőlőikben ne hiányozzék. Oly sok előnye van e kitűnő szőlőnek és bornak, hogy kötelességet vélünk teljesíteni, midőn t. olvasóinknak ajánljuk, hogy hozassák meg ;Nagy Gábor, Kóly (Bihar m.) képes árjegyzékét, mely különHen is mindenkit érdeklő, igen hasznos tartalmú könyv és ingyen kiildi mindenkinek. A drágaság. A magyar kormány nem régiben felhívta a városok polgármestereit, hogy adjanak véleményt a vidékükön, városukban tapasztalt drágaság okairól s jelöljenek meg módozatokat a drágaság megszüntetésére, avagy legalább csökkentésére. A polgármesterek bizonyára teljesitették az illetékes miniszter kívánságát. A kormány részéről azonban semmi sem történt. Amilyen nagy dirrel-durral hirdette maga Wekerle Sándor a drágaság ellen teendő kormánylépéseknek szükséges, elodázhatatlan voltát, éppen olyan csendben jobblétre szenderült az egész tervezett mozgalom. Gazdák és tisztviselők egyesületei, kamarák és helyi hatóságok foglalkoznak a drágaság csökkentésének kérdésével, de sikerét éppen nem látjuk. Ebben a rettenetes drágaságban a fogyasztó közönség tekintget szanaszéjjel, váljon hol lát valamelyes komoly törekvés^, országos mozgolódást, törvényes intézkedést a drágaság ellensúlyozására. Mostanában magyar ember nem szivesen emlegeti az osztrák szomszédokat, különösen a bécsi vezetőket, azonban minden ellenszenvünk daoára is észre kell venDÜnk, hogy a drágaság ellen ott is zúgolódnak s már keresik a segítő eszközöket, országos törvénnyel megszabandó rendelkezéseket a hallatlan drágaság ellen. Az osztrák kereskedelmi miniszter a drágaságot általános tünetnek látja s a korábbi drágasági eseteknél annyival sujtóbbnak, veszedelmesebbnek tartja, hogy a husdrágaság mellett a kenyér, liszt, tej, szóval az összes íőbb szükségleti cikkek drágasága is tapasztalható. A gabonaár emelkedésénél kárhoztatja a budapesti fedezetien határidő üzletet, amelyet a magyar kormány az oszlrák kormány legnyomatékosabb sürgetésére sem volt hajlandó megszüntetni, íme, amikor a gazdasági nagy kérdések harci ereje feldönteni készül a magyar állam politikájának szekerét, akad egy figyelemre méltó momentum, ami hozzákapcsolódik a magyarországi nagy fogyasztó és termelő közönség óhajához, l ogy a fedezetlen határidő üzlet, mint amely tiszta kereskedői spekulációra változtatja, szinte táncoltatja a gabonaárakat, eltörlendő. A husdrágaságról az a véleménye, hogy a jövő tavasszal lesz igazán érezhető a csökkent marhaállomány miatt. Szükségesnek tartja a termelők és fogyasztók szövetkezését, mert ez által a fogyasztó elsőkézből szerezhetné be a szükségletét, viszont az eladó is több hasznot produkálna a törvénytelen, igen sokszor tisztességtelen közbenső kereskedelem mellőzésével, kiküszöbölésével. Nagyon üdvösnek látszik egyik osztrák képviselőnek az indítványa is, hogy szigorú törvényben kell intézkedni a kartellek ellen. Ugy-ugy! Csak már nálunk is igy beszélnének ! Hiszen elég keservesen érezzük, mi kisvárosiak is az ilyen kartellek nyomását. Hanem hát a jobb módúak csak boszankodnak, egyébként nem törődnek vele. Egy-két fillérrel több, vagy kevesebb, az őket nem bántja. A szegényebbek meg hiába jajgatnak, ők még szövetkezéssel asm árthatnak a kartellosoknak. Hanem összetartva 1 Igy már lenne valami sikere, különösen ha a termelők és fogyasztók szövetkezése mellett más, országos rendelkezések is segítségünkre jönnének. Szinház. (He.) Legszerencsésebb gondolat minden színigazgatótól, ha társulatával igy november havában vonul be valamelyik városba. Ha a társulat megfelelő, az anyagi siker teljesen biztosítva van. Ilyenkor már vége minden gazdasági munkának és szórakozásnak s az emberek szinte kényszerítve vannak a szezon unalmasságát a színházi szórakozással elűzni. Szalkay Lajos és társulata pedig kénytelen 8 előadás megtartása után a közönség megdöbbentő részvétlensége miatt, valószínűleg örökre itt hagyni e várost. . Lehetetlen ezt, nem a társulatra, de a városra nézve végtelenül lesújtó tényt osak ugy egyszerűen regisztrálni. Mikor ezelőtt fél évvel, majdnem fél annyi személyzettel és zenekarral jelent meg, quasi átmeneti állomásnak tartva Egerszeget, a legkényesebb igényeket is kielégítette a társulat. A kasszasikert illetőleg akkor sem voltak nem hogy fányes, de még kielégítők se az eredmények, de mégis túlságos sokat nem fizetett rá egerszegi tartózkodására. Egyáltalában nem lehet túlságos optimizmusnak minősíteni, ha Szalkay egy erősen és előnyösen felfrissített teljes társulattal és teljes zenekarral egy jó szezont vélt magának biztosítani itt Egerszegen, a hói a publikum ezelőtt egy csepűrágó trupp zongorás előadásait volt kénytelen végig hallgatni. De sajnos, terve nem vált be, mert az egerszegi publikumnak ugy látszik ez utóbbi előadások kellenek. Érthetetlen ez a közöny, mely itt Egerszegen valóságos szinház iszonnyá fajult. Azok a kifogások, melyekkel ezelőtt mentették magukat a színházba nem járás miatt, ma teljesen elesnek. Komplettebb társulat már nem is jöhetne ide. Mi hát az oka, vagy mért nem szeret az itteni publikum színházba járni? Azok a mindenféle kifogások, a melyeket előhoznak, de a melyek a valóságban osak a pénztelenséget akarják eltakarni, nem vonatkoztathatók általánosságban. Igaz, hogy Egerszeg tisztviselő város — és minden olyan momentumot, melynek valami kulturális színezete van, ez a publikum tölt ki mindig, — de azért mégsem hihető, hogy enynyire pénztelen legyen. És hozzá vannak módos és tehetős családaink is. Más városokban ezek képezik a valódi szinház fentartó elemet, de ebben a dicséretes szokásban az itteniek nem akarnak részt venni. Kétségbeejtő hatásai vannak ennek a göcseji éghajlatnak! Vannak a városnak hivatalai, egyesületei, közművelődési intézményei stb., de soha ezeknek a vezetőit színházban nem lehet látni. Kitől és honnan vegyen példát a lakosság, ha azok, a kiknek ez hivatásuk és kötelességük, nem járnak elől a jó példával. Vagy azt hiszik talán, hogy ennek a o?ufos szinész-futásnak nem terjed el híre a megye határain is tul és nem e a városra lesz ez végtelenül kompromittáló. Hibás némileg maga Szalkay is. Olyan nagy dolog lett volna, ha elmegy személyesen ezekhez a fent emiitett vezér alakokhoz? Más direktorok is megteszik és többé kevésbbé van is látszatja ennek a kilincselésnek. Valószínű azonban, högy ha ezt megteszi is, akkor is igy járt volna ós akkor az én cikkem egy bekezdéssel kevesebb lenne. Remélem, az előadó személyzet ilyen rideg közöny után nem is kíváncsi az egerszegi kritikára, legyen az esetleg bármilyen előnyös is Nem szólva a régi kipróbált erőkről, Verő Janka, Déry Béla, Kovács Lajos, Bátori Béla stbiről, mit törődik azzal Bihari Erzsike, Paxy Margit, Fekete Irén, Gyárfás Ödön, Ivánfy Jenő, Marossy Géza, hogy mit irnak róluk, ha nem volt kiknek játszani ? De nem is lehet róluk bírálatot mondani akkor, mikor az állandó üres házak előtt mindig érthető kedvtelenséggel játszottak. Egy szívességre azonban felkérem önöket. Ha ugyan előjön a szó egerszegi tartózkodásukról más városokban és kedves városunkról mint egy kulturális érzék hiányában leledző helyről tesznek említést, említsék meg azt is, hogy azonban vannak egyesek, a kiket — bár a civilizációval szemben nem érzéketlenek, — de a mostoha sors ide vetett. A város vezetősége is, éppen a város jóhirneve érdekében, megtehetne annyit, hogy a jövőben színigazgatónak játszási engedélyt ne adjon. Felelős szerkesztő: Dr Csák Károly, Laptulajdonosok: Dr Gsák Károly és Udvardy Ignácz