Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-11-07 / 45. szám

1909 november 7. dekében kifejtett erőteljes propaganda s külö­nösen a nemes gróf e téren kifejtett erőteljes küzdelme zálogát képezi annak, hogy ezen nagy fontosságú probléma megoldása körül az egyes osztályok között ma már véleménykülönbség ninos s hogy él a magyar népben az a meg­győződés, hogy a magyar történelmi középbir­tokososztályra, a magyar Demzet fenmaradása és megerősödése érdekében szükség van s ezen osztály sorsának javítása ma nemosak társadalmi, de határozottan nemzeti érdek. Ismeretes a gazdatársadalom előtt, hogy már kileno évvel ezelőtt Kassán épen Majláth József gróf foglalkozott első ízben a probléma meg­oldásával. Enuek volt a következménye HZ, hogy az akkori földmivelésügyi minister, Darányi Ignáo e kérdésben szaktanácskozást hívott össze, mely egy héten keresztül foglalkozott az ügy­gyei, melynek megoldása természetesen évekre kiható törvényhozási alkotások feladata volna. Az ügy alapos ismerője, Emődy József világított rá a középosztály megmentése érdekében tt ha­nyatlás okának egy ujabb jelenségére, moly összes jelenségek ismertetése volna tényleg az egyedüli módszer arra, hogy e gyógyítás módo­zatait is véglegesen meg lehessen állapítani. Emődy József tiltakozott elsőnek azon felüle­tesen oda dobott vád ellenében, hogy a magyar középosztály tönkre juttatásában a könnyelmű­ség, nyegleség, kártyajáték, lóverseny stb. ját­szották volna a főszerepet. Akkor, midőn a középosztály pusztulásának okait keresik, ez a vád hangzik fel minduntalan úgyannyira, hogy még komoly gazdasági tényezők is megrögzötten abban a hitben élnek, hogy tényleg a közép­osztály könnyelműsége volna az oka a középbir­tokos osztály pusztulásának. Emődy József mu­tat rá a maga eredetiségében ezen állítás tart­hatatlanságára. Rámutat azzal, hogy a könnyel­műség és könnyelmű élet inkább feltalálható Budapest összes kávéházaiban, mint a tanyai gazdaságokban s ha keressük, hogy a nagy tükörüveg ablakok mögött kik léááskoduak, látjuk, hogy azok, akik a pusztuló középosztály örökébe léptek. A dolog tehát nem egészen ugy van, amint azt nagyon sokan hiszik. Lehetnek kivételes esetek, amikor tényleg a könnyelműség is bele­játszott egyes egyedek romlásának előidézésébe, de téDyleg a középbirtokos osztály pusztulásá­nak van egy igen fontos és gyökeres oka. Az, hogy a középbirtokos osztály magára vette s ma is minden ellenszolgáltatás nélkül viseli azokat a terheket, amelyeket 1848 előtt osak ellenszolgáltatások fejében viselt. Ez rendkivül fontos és határozottan lényeges ok a középosztály pusztulásának előidézésében, melyben épen Emődy József mutat rá arra is, hogy ha e téren történt is törvényhozói intéz­kedés abban az irányban, hogy alkottattak tör­vények önkormányzati alapon anélkül azonban, hogy gondoskodás történt volna arról az elemről, mely ezen önkormányzatot hivatva lett volna teljesiteni és végrehajtani. Eanek viszont a ter­mészetes következménye az, hogy igen sok jó ós üdvös törvény nem lett végrehajtva. Darányi Ignáo volt az első, aki szakított azon régi előítélettel, melyet fentebb hangoztattunk s amely a középbirtokos osztályt könnyelműséggel, léhasággal vádolja. Bizonyítéka ennek maga a telepitési törvényjavaslat megalkotása. Ebben a törvényjavaslatban állítja fel Darányi Ignáo azt a helyes elvet, hogy birtokpolitika terén kell talpra állítani a középbirtokos osztályt, hogy a nobila officium azon kötelességeit is teljesíthesse, melyeket a múltban is teljesített. A borértékesítés országos szervezése. A fe­lette kedvezőtlen borértékesitési viszonyok szük­ségessé teszik, hogy a gazdák ne bizzák nagy befektetéssel és fáradtsággal művelt szőleik ter­mésének az értékesítését tisztán a kereskedőkre és korosmárosokra, akik amúgy is nagyon ke­vés érzéket tanúsítanak a magyar mezőgazdaság érdekei iránt. De azonfelül is boraink hirneve ugy idegen­ben, mint különösen a külföldön annyira el van rontva a sürün előfordult hamisítások folytán, hogy jó hírnevét helyreállítani és megszilár­dítani a borforgalmazást ma eszközlő kereske­dők és korcsmárosok teljesen képtelenek, a mint hogy erre semmi hajlandóságot, vagy igyekeze­tet nem is mutatnak. Nagyon nehezen esik továbbá a latba az a »Zalamegye, Zalavármegyei Hixlap* körülmény, hogy az ujabb időben telepitett hegyi szőlő most jut termő erőbe, valamint a homokon óriási és nem várt, de nem is óhajtott mérték­ben terjed az uj telepítés, ugy hogy ma-holnap n túltermelés határához érünk. Ha pedig tovább is a mostaui irányban fog haladni a homoki szőlők telepítése, az a boráraknak olyan deval­váoióját fogja maga után vonni, amely egysze­rűen a pusztulás felé sodorja a magyar bor­gazdaságot. E súlyos helyzeten osak az segítene, ha a szőlősgazdák tömörülnének ós borértékesitő szer­vezeteket, különösen pinceszövetkezeteket alkot­nának. Ezeket különben is a földmivelésügyi minister anyagilag és erköloaileg hathatósan tá­mogatja, a gazdák anyagi megerőltetés nélkül szervezhetnék azokat. Egyúttal megjegyezzük, hogy a »Borászati Lapok* szerkesztősége (Budapest, IX., Üllői-ut 25) késznek nyilatkozik arra, hogy az illető borvidékekre, ahol rosszak a borértékesitési vi­szonyok, kiszáll és utmutatást ád a termelőknek a pinceszövetkezetek felállítása tekintetében és közbenjár a minister által kilátásba helyezett kedvezmények kieszközlésében. A termelőktől függ tehát most csupán az, hogy a boldogulás eszközeit megragadják-e vagy sem. H i r e k. Gróf Batthyány Tivadar a zalaegerszegi nép­gyűlésen való megjelenésben akadályozva lóvén, utólag a következő szép levelet intézte Bosnyák Gézához, a vármegyei függetlenségi párt elnö­kéhez : Igen tisztelt Barátom! Végtelen bánattal kellett belenyugodnom abba, hogy a Zalaegerszegen, az önálló magyar nemzeti bank érdekében megtartott népgyűlésen, már előbb másfelé lévén eiigérkezve, személye­sen meg nem jelenhettem. De ha sajoáitam elő­zőleg, hogy körötökbe el nem jöhettem, száz-, szórta jobban sajnálom most, amidőn szem­tanuktól értesültem a zalaegerszegi népgyűlés fényes, impozáns és nagyhatású eredményéről. Rendkivül jól esett azonban nékem 9 igen nagy megtiszteltetésnek veszem, hogy a népgyűlés távollétemben is kegyes volt rólam megemlé­kezni, sőt engem táviratilag elismerő szavaival 8 üdvözletével fölkeresni. Kötelességet mulasz­tanék, ha nem ragadnám meg az alkalmat, hogy Zalaegerszeg és egész Zalavármegye független­ségi érzelmű polgárságának Dera tolmácsolnám ez alkalommal és általad mélyen érzett nagyra­becsülésem és szíves megemlékezéséért leghálá­sabb köszönetemet. Nagy dolgot műveltek ti Zalavármegyében Magyarország javára, amidőn minden egyes választókerületben alkalmat nyujt­tok a polgárságnak, hogy Magyarország jövő boldogulása, gazdasági önállóságának kivívásá­nak érdekében meg-megnyilatkozhaeson. Deák Ferenc vármegyéje ezen impozáns és egyhangú megnyilatkozásával igazolja azon felfogásunkat, hogy a fonál ló kiegyezési törvény keretében elvitázhatatlanul törvénybe iktatott jogunk édes hazánkat Ausztria gazdasági elnyomása alól föl­szabadítani. Ez a mi törekvésünk szolgálja a magyar nép javát, megerősíti az állam anyagi erejét ós közvetve a magyar király és a Mo­narchia nagyhatalmi positióját. Mindaddig, a mig hazánkát anyagilag tetemesen meg nem erősbithetjük, képtelenek vagyunk belügyi re­formjaink s a szociális igények követelte esz­közöket a nemzetnek rendelkezésére bocsátani. Amig pedig ezen igényeket legalább is nagy részében nem elégítjük ki, képtelenség, sőt őrültség lenne elszegényedett népünket ujabb hadügyi kiadásokkal terhelni. Királynak, a ket­tős monarchiának ós édes hazánknak s a ma­gyar népnek egyaránt és egyenlő érdeke, hogy az országot gazdasági mizériáiból a gazdasági jólét útjaira tereljük. Vannak ez országban, a kik a gazdasági önállóság ellen haroolnak nyíl­tan vagy titokban, de még egyikük sem mu­tatta ki elleneink közül azt, hogy melyik más ut vezet az ország anyagi megerősödésére; mi vagyunk az egyedüliek a mi programmunkkal, akik nem a tagadás, hanem a positiv munka alapján állunk s ezért igen természetesnek tar­tom, hogy az ország lakossága napról-napra nagyobb számban sorakozik a mi zászlónk alá. Zalavármegye ismételt lelkes ós méltóságteljes 7 ; megnyilatkozása példaképül szolgál, amelyet a haza minden igaz fiának, kell hogy kövessen. Fogadd legmelegebb üdvözletemet, tolmácsold kérlek, ha módodban áll, elvbarátainknak szí­ves megemlékezésükéri ismételt meleg hálámat, melyek után vagyok Bzivélyes üdvözlettel, régi igaz barátod, Lajtaujfalu, 909. okt. hó 27-éo Batthyány Tivadar. Képviselőtestületi közgyűlés. Zalaegerszeg város képviselőtestülete szombaton délután 4 órakor Dr Korbai Károly polgármester elnök­lete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melyen következő ügyek kerültek tárgyalás és elintézés alá. Dr Gráner Adolftól az ovoda oéljaira meg­vásárolni szándékolt házra vonatkozó adásvevéai jogügylet tárgyalása, tekintettel arra, hogy a képviselők nem jelentek meg a kellő számban, az 1886. évi XXII. tc. 110. §-ának megfelelő­leg ujabbi 80 napra elhalasztatott. E tárgyban f. 1909. évi december hó 2-án fog uj közgyű­lés tartatni s azon hoz majd a képviselőtestület végleges határozatot. A Faragó Béla városi képviselő elhalálozása folytán megüresedett városi képviselői helyre sorrend szerint következő legközelebbi póttag gyanánt Szakony Józsefnek behívása határozta­tott el. A villanyvilágitási bizottságban megüresedett helyekre Gráner Géza, Köhler Ede és Soronoz József választattak meg. A városi takarókpénztár felállításának ügye azon okból, mert az kellően előkészítve ninosen s az alapszabályok nem tárgyaltattak le a bizott­ságban, a napirendről levétetett, azonban elha­tároztatott, hogy egy legközelebb megtartandó reodkivüli közgyűlés foglalkozik majd ennek a kérdésnek a megoldásával. A szép számban jelen volt képviselők hangulatából ítélve, a vá­rosi takarékpénztár létesítése biztosítva van; mert minden érdektelen ember belátja ennek az intézménynek a városra való előnyös 8 hasz­nos voltát. A bécsi magyar egyesület kérelmére elhatá­roztatott, hogy a város 5 egymást követő évre az egyesületbe, évi 10 korona tagdíj fizetésének kötelezettsége mellet pártoló tag gyanánt belép. Az egyesület ugyanis az idegenből bevándorló magyarok támogatására B.a birodalmi székváros­ban a magyar szellem ápolására alakulván, mé'.td arra, hogy a város anyagi hozzájárulásával ki­tűzött nemes célja megvalósításában segélyére legyen. Grünvald Aladár zalaegerszegi lakós azon kérelmét, hogy az általa kibérelt „Fehérképp korcsma után járó haszonbér egy részét a város engedje el, elutasította a közgyűlés, mert kérel­mező a bérlemény tárgyát azon idő alatt is használta, a mely időre a bér elengedését kérte B igy kérelme indokolatlan. Ellenben teljesítette abbeli kérését, hogy ugyancsak a „Fehérkép"i vendéglő bérbevételekor biztosítékul letett 1000 K készpénze kezére kiutaltassák, miutáu Sohlezia­ger József, a ki a bórletet tőle a város enge­délyével ós hozzájárulásával átvette, a szerző­désileg kikötött 1000 korona óvadékot a város pénztárába letette, kettős óvadékra a város­nak igénye ninosen. Tárgyalta B jóváhagyta a közgyűlés a tanáos­nak B pénzügyi bizottságnak azt a javaslatát, hogy a rendőrlegénység ós szolgaszemélyzet láb­beli szükségletének elkészítésével a legelőnyös­sebb ajánlattevő Hári József — a város által igényelt nyomdai munkálatoknak elkészítésével pedig Kakas Ágoston nyomdász bízatott meg. Az iparos tanono iskola I. ós II. osztályának párhuzamosítására vonatkozó átirat tárgyalása­kor azon véleményének adott a közgyűlés ki­fejezést, hogy méltányos ugyan az iskolai igaz­gatónak ebbeli kérelme, aaonban a város súlyos anyagi helyzetére való tekintetből a kérelem ez idő szerint nem teljesíthető; a két osztálynak párhuzamosításával fölmerülő költségek az iskola költségelőirányzatába fognak majd annakidején föl­vétetni s ha a magy. kir. közoktatásügyi kor­mány a többlet kiadásnak megfelelő fedezetet ád, mi sem állja útját a kívánt két tanerő al­kalmazásának. Tárgyaltatott és jóváhagyatott néhai Hanty Károly volt nyugalmazott vármegyei levéltárnok által egy árva, vagy lelencház létesítésére adott 6000 korona, — a szegénysorsu elemi iskolai tanulók tanszereinek beszerzésére hagyományo­zott 800 korona — és a városi közkoeház oél­jaira hagyományozott 200 korona, — valamint

Next

/
Thumbnails
Contents