Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-11-07 / 45. szám

1909 november 7. dekében kifejtett erőteljes propaganda s különösen a nemes gróf e téren kifejtett erőteljes küzdelme zálogát képezi annak, hogy ezen nagy fontosságú probléma megoldása körül az egyes osztályok között ma már véleménykülönbség ninos s hogy él a magyar népben az a meggyőződés, hogy a magyar történelmi középbirtokososztályra, a magyar Demzet fenmaradása és megerősödése érdekében szükség van s ezen osztály sorsának javítása ma nemosak társadalmi, de határozottan nemzeti érdek. Ismeretes a gazdatársadalom előtt, hogy már kileno évvel ezelőtt Kassán épen Majláth József gróf foglalkozott első ízben a probléma megoldásával. Enuek volt a következménye HZ, hogy az akkori földmivelésügyi minister, Darányi Ignáo e kérdésben szaktanácskozást hívott össze, mely egy héten keresztül foglalkozott az ügygyei, melynek megoldása természetesen évekre kiható törvényhozási alkotások feladata volna. Az ügy alapos ismerője, Emődy József világított rá a középosztály megmentése érdekében tt hanyatlás okának egy ujabb jelenségére, moly összes jelenségek ismertetése volna tényleg az egyedüli módszer arra, hogy e gyógyítás módozatait is véglegesen meg lehessen állapítani. Emődy József tiltakozott elsőnek azon felületesen oda dobott vád ellenében, hogy a magyar középosztály tönkre juttatásában a könnyelműség, nyegleség, kártyajáték, lóverseny stb. játszották volna a főszerepet. Akkor, midőn a középosztály pusztulásának okait keresik, ez a vád hangzik fel minduntalan úgyannyira, hogy még komoly gazdasági tényezők is megrögzötten abban a hitben élnek, hogy tényleg a középosztály könnyelműsége volna az oka a középbirtokos osztály pusztulásának. Emődy József mutat rá a maga eredetiségében ezen állítás tarthatatlanságára. Rámutat azzal, hogy a könnyelműség és könnyelmű élet inkább feltalálható Budapest összes kávéházaiban, mint a tanyai gazdaságokban s ha keressük, hogy a nagy tükörüveg ablakok mögött kik léááskoduak, látjuk, hogy azok, akik a pusztuló középosztály örökébe léptek. A dolog tehát nem egészen ugy van, amint azt nagyon sokan hiszik. Lehetnek kivételes esetek, amikor tényleg a könnyelműség is belejátszott egyes egyedek romlásának előidézésébe, de téDyleg a középbirtokos osztály pusztulásának van egy igen fontos és gyökeres oka. Az, hogy a középbirtokos osztály magára vette s ma is minden ellenszolgáltatás nélkül viseli azokat a terheket, amelyeket 1848 előtt osak ellenszolgáltatások fejében viselt. Ez rendkivül fontos és határozottan lényeges ok a középosztály pusztulásának előidézésében, melyben épen Emődy József mutat rá arra is, hogy ha e téren történt is törvényhozói intézkedés abban az irányban, hogy alkottattak törvények önkormányzati alapon anélkül azonban, hogy gondoskodás történt volna arról az elemről, mely ezen önkormányzatot hivatva lett volna teljesiteni és végrehajtani. Eanek viszont a természetes következménye az, hogy igen sok jó ós üdvös törvény nem lett végrehajtva. Darányi Ignáo volt az első, aki szakított azon régi előítélettel, melyet fentebb hangoztattunk s amely a középbirtokos osztályt könnyelműséggel, léhasággal vádolja. Bizonyítéka ennek maga a telepitési törvényjavaslat megalkotása. Ebben a törvényjavaslatban állítja fel Darányi Ignáo azt a helyes elvet, hogy birtokpolitika terén kell talpra állítani a középbirtokos osztályt, hogy a nobila officium azon kötelességeit is teljesíthesse, melyeket a múltban is teljesített. A borértékesítés országos szervezése. A felette kedvezőtlen borértékesitési viszonyok szükségessé teszik, hogy a gazdák ne bizzák nagy befektetéssel és fáradtsággal művelt szőleik termésének az értékesítését tisztán a kereskedőkre és korosmárosokra, akik amúgy is nagyon kevés érzéket tanúsítanak a magyar mezőgazdaság érdekei iránt. De azonfelül is boraink hirneve ugy idegenben, mint különösen a külföldön annyira el van rontva a sürün előfordult hamisítások folytán, hogy jó hírnevét helyreállítani és megszilárdítani a borforgalmazást ma eszközlő kereskedők és korcsmárosok teljesen képtelenek, a mint hogy erre semmi hajlandóságot, vagy igyekezetet nem is mutatnak. Nagyon nehezen esik továbbá a latba az a »Zalamegye, Zalavármegyei Hixlap* körülmény, hogy az ujabb időben telepitett hegyi szőlő most jut termő erőbe, valamint a homokon óriási és nem várt, de nem is óhajtott mértékben terjed az uj telepítés, ugy hogy ma-holnap n túltermelés határához érünk. Ha pedig tovább is a mostaui irányban fog haladni a homoki szőlők telepítése, az a boráraknak olyan devalváoióját fogja maga után vonni, amely egyszerűen a pusztulás felé sodorja a magyar borgazdaságot. E súlyos helyzeten osak az segítene, ha a szőlősgazdák tömörülnének ós borértékesitő szervezeteket, különösen pinceszövetkezeteket alkotnának. Ezeket különben is a földmivelésügyi minister anyagilag és erköloaileg hathatósan támogatja, a gazdák anyagi megerőltetés nélkül szervezhetnék azokat. Egyúttal megjegyezzük, hogy a »Borászati Lapok* szerkesztősége (Budapest, IX., Üllői-ut 25) késznek nyilatkozik arra, hogy az illető borvidékekre, ahol rosszak a borértékesitési viszonyok, kiszáll és utmutatást ád a termelőknek a pinceszövetkezetek felállítása tekintetében és közbenjár a minister által kilátásba helyezett kedvezmények kieszközlésében. A termelőktől függ tehát most csupán az, hogy a boldogulás eszközeit megragadják-e vagy sem. H i r e k. Gróf Batthyány Tivadar a zalaegerszegi népgyűlésen való megjelenésben akadályozva lóvén, utólag a következő szép levelet intézte Bosnyák Gézához, a vármegyei függetlenségi párt elnökéhez : Igen tisztelt Barátom! Végtelen bánattal kellett belenyugodnom abba, hogy a Zalaegerszegen, az önálló magyar nemzeti bank érdekében megtartott népgyűlésen, már előbb másfelé lévén eiigérkezve, személyesen meg nem jelenhettem. De ha sajoáitam előzőleg, hogy körötökbe el nem jöhettem, száz-, szórta jobban sajnálom most, amidőn szemtanuktól értesültem a zalaegerszegi népgyűlés fényes, impozáns és nagyhatású eredményéről. Rendkivül jól esett azonban nékem 9 igen nagy megtiszteltetésnek veszem, hogy a népgyűlés távollétemben is kegyes volt rólam megemlékezni, sőt engem táviratilag elismerő szavaival 8 üdvözletével fölkeresni. Kötelességet mulasztanék, ha nem ragadnám meg az alkalmat, hogy Zalaegerszeg és egész Zalavármegye függetlenségi érzelmű polgárságának Dera tolmácsolnám ez alkalommal és általad mélyen érzett nagyrabecsülésem és szíves megemlékezéséért leghálásabb köszönetemet. Nagy dolgot műveltek ti Zalavármegyében Magyarország javára, amidőn minden egyes választókerületben alkalmat nyujttok a polgárságnak, hogy Magyarország jövő boldogulása, gazdasági önállóságának kivívásának érdekében meg-megnyilatkozhaeson. Deák Ferenc vármegyéje ezen impozáns és egyhangú megnyilatkozásával igazolja azon felfogásunkat, hogy a fonál ló kiegyezési törvény keretében elvitázhatatlanul törvénybe iktatott jogunk édes hazánkat Ausztria gazdasági elnyomása alól fölszabadítani. Ez a mi törekvésünk szolgálja a magyar nép javát, megerősíti az állam anyagi erejét ós közvetve a magyar király és a Monarchia nagyhatalmi positióját. Mindaddig, a mig hazánkát anyagilag tetemesen meg nem erősbithetjük, képtelenek vagyunk belügyi reformjaink s a szociális igények követelte eszközöket a nemzetnek rendelkezésére bocsátani. Amig pedig ezen igényeket legalább is nagy részében nem elégítjük ki, képtelenség, sőt őrültség lenne elszegényedett népünket ujabb hadügyi kiadásokkal terhelni. Királynak, a kettős monarchiának ós édes hazánknak s a magyar népnek egyaránt és egyenlő érdeke, hogy az országot gazdasági mizériáiból a gazdasági jólét útjaira tereljük. Vannak ez országban, a kik a gazdasági önállóság ellen haroolnak nyíltan vagy titokban, de még egyikük sem mutatta ki elleneink közül azt, hogy melyik más ut vezet az ország anyagi megerősödésére; mi vagyunk az egyedüliek a mi programmunkkal, akik nem a tagadás, hanem a positiv munka alapján állunk s ezért igen természetesnek tartom, hogy az ország lakossága napról-napra nagyobb számban sorakozik a mi zászlónk alá. Zalavármegye ismételt lelkes ós méltóságteljes 7 ; megnyilatkozása példaképül szolgál, amelyet a haza minden igaz fiának, kell hogy kövessen. Fogadd legmelegebb üdvözletemet, tolmácsold kérlek, ha módodban áll, elvbarátainknak szíves megemlékezésükéri ismételt meleg hálámat, melyek után vagyok Bzivélyes üdvözlettel, régi igaz barátod, Lajtaujfalu, 909. okt. hó 27-éo Batthyány Tivadar. Képviselőtestületi közgyűlés. Zalaegerszeg város képviselőtestülete szombaton délután 4 órakor Dr Korbai Károly polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melyen következő ügyek kerültek tárgyalás és elintézés alá. Dr Gráner Adolftól az ovoda oéljaira megvásárolni szándékolt házra vonatkozó adásvevéai jogügylet tárgyalása, tekintettel arra, hogy a képviselők nem jelentek meg a kellő számban, az 1886. évi XXII. tc. 110. §-ának megfelelőleg ujabbi 80 napra elhalasztatott. E tárgyban f. 1909. évi december hó 2-án fog uj közgyűlés tartatni s azon hoz majd a képviselőtestület végleges határozatot. A Faragó Béla városi képviselő elhalálozása folytán megüresedett városi képviselői helyre sorrend szerint következő legközelebbi póttag gyanánt Szakony Józsefnek behívása határoztatott el. A villanyvilágitási bizottságban megüresedett helyekre Gráner Géza, Köhler Ede és Soronoz József választattak meg. A városi takarókpénztár felállításának ügye azon okból, mert az kellően előkészítve ninosen s az alapszabályok nem tárgyaltattak le a bizottságban, a napirendről levétetett, azonban elhatároztatott, hogy egy legközelebb megtartandó reodkivüli közgyűlés foglalkozik majd ennek a kérdésnek a megoldásával. A szép számban jelen volt képviselők hangulatából ítélve, a városi takarékpénztár létesítése biztosítva van; mert minden érdektelen ember belátja ennek az intézménynek a városra való előnyös 8 hasznos voltát. A bécsi magyar egyesület kérelmére elhatároztatott, hogy a város 5 egymást követő évre az egyesületbe, évi 10 korona tagdíj fizetésének kötelezettsége mellet pártoló tag gyanánt belép. Az egyesület ugyanis az idegenből bevándorló magyarok támogatására B.a birodalmi székvárosban a magyar szellem ápolására alakulván, mé'.td arra, hogy a város anyagi hozzájárulásával kitűzött nemes célja megvalósításában segélyére legyen. Grünvald Aladár zalaegerszegi lakós azon kérelmét, hogy az általa kibérelt „Fehérképp korcsma után járó haszonbér egy részét a város engedje el, elutasította a közgyűlés, mert kérelmező a bérlemény tárgyát azon idő alatt is használta, a mely időre a bér elengedését kérte B igy kérelme indokolatlan. Ellenben teljesítette abbeli kérését, hogy ugyancsak a „Fehérkép"i vendéglő bérbevételekor biztosítékul letett 1000 K készpénze kezére kiutaltassák, miutáu Sohleziager József, a ki a bórletet tőle a város engedélyével ós hozzájárulásával átvette, a szerződésileg kikötött 1000 korona óvadékot a város pénztárába letette, kettős óvadékra a városnak igénye ninosen. Tárgyalta B jóváhagyta a közgyűlés a tanáosnak B pénzügyi bizottságnak azt a javaslatát, hogy a rendőrlegénység ós szolgaszemélyzet lábbeli szükségletének elkészítésével a legelőnyössebb ajánlattevő Hári József — a város által igényelt nyomdai munkálatoknak elkészítésével pedig Kakas Ágoston nyomdász bízatott meg. Az iparos tanono iskola I. ós II. osztályának párhuzamosítására vonatkozó átirat tárgyalásakor azon véleményének adott a közgyűlés kifejezést, hogy méltányos ugyan az iskolai igazgatónak ebbeli kérelme, aaonban a város súlyos anyagi helyzetére való tekintetből a kérelem ez idő szerint nem teljesíthető; a két osztálynak párhuzamosításával fölmerülő költségek az iskola költségelőirányzatába fognak majd annakidején fölvétetni s ha a magy. kir. közoktatásügyi kormány a többlet kiadásnak megfelelő fedezetet ád, mi sem állja útját a kívánt két tanerő alkalmazásának. Tárgyaltatott és jóváhagyatott néhai Hanty Károly volt nyugalmazott vármegyei levéltárnok által egy árva, vagy lelencház létesítésére adott 6000 korona, — a szegénysorsu elemi iskolai tanulók tanszereinek beszerzésére hagyományozott 800 korona — és a városi közkoeház oéljaira hagyományozott 200 korona, — valamint