Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-10-10 / 41. szám

2 • Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 1909 szeptember 26. Külső hullaszemle volt 12. Súlyos sértés beje­lentetett 12. öngyilkosságot 4 egyén követett el és pedig Antalaeícs Pál 69 éves muraszilvágyi lakos a Murába ugrott; Klein Józsefné hosszuvölgyi lakos gyufaoldattal megmérgezte magát ; Kováos Lajos 59 éves nagykanizsai vendéglős agyonlőtte magát. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 7 egyén esett áldozatul, u. m. Csizmazia Istvánná 30 éves gógánfai lakos és 8 éves Erzse nevü leánya gombamérgezés folytán, Pap Karolin 12 éves sümegi elmebeteg leány vizbefulás követ­keztében haltak meg; Vucskó István 18 éves felsőbesztercei lakos a Murába esett; Hor­váth Ferenc 2 éves határőrsi gyermek tókába fulladt; Weisz Béla jánosházai lakost Keszthely határában a vonat agyongázolta ; Balázs Józsefné gelsei lakost a villám sújtotta le. Elmekórnak egy esete képezte hivatalos be­avatkozás tárgyát. A beteg házi ápolás alatt hagyatott. Hét éven aluli gyermekek gyógykezeltetését 23 esetben mulasztották el ; emiatt az egészség­ügyi hatóságok 8 felmentő és 8 elmarasztaló Ítéletet hoztak. Van a vármegye területén: 64 lelenc; 350 dajkaságba adott gyermek; 691 elmebeteg és hülye; 751 siketuéma, vak és nyomorék; 1482 kereaetképtelen árva; 1951 közsegélyre szorult. A t. főorvos szeptember hónapban felülvizs­gálta a csáktornyai járásban, Muraszentmárton­ban, Stridóvárou, Viziszentgyörgyön és Csáktor­nyán a trschomás betegeket, azokat osztályozta s ezen helyeken megvizsgált.i a jegyzői hivata­lokat, az iskolákat és járásorvosi hivatalt, továbbá a gyógyszertárakat. Közgazdaság. Az előző hónapok csapadékban gazdagabb időjárása a talajt a vetési munká­latok előkészítésére alkalmassá tette ugy, hogy az e hóban megindult vetési munkálatok min­den fennakadás nélkül megkezdhetők és folytat­hatók voltak. Dacára annak, hogy a vetési előkészítő mun­kálatok a mult hó végén viasza voltak maradva, a szeptemberi kedvező időjárásban a vetés és az előkészítő munkálat >k megfelelő eredménnyel voltak végezhetők. Több helyütt panasz merült fel aziránt, hogy a szeptemberi szárazabb időjárásban a vetések nem tudnak kellő mértékben kikelni és fejlődni, azonban ezen baj a szeptember hó utolsó heté­ben leesett, több helyen szinte túlságos nagy­mennyiségű csapadék következtében orvoslást nyert. A vetési munkálatok e hóban még befejezést nem nyertek, azonban tekintettel a kedvező időjárásra, remélhető, hogy az őszi vetések kellő módon bevégezhetők lesznek. Az augusztus végén megkezdett sarjú beta­karítás e hóban befejezést nyert. A megye több részén a saiju jobb termést szolgáltatott, mint üz előszéna, ugy hogy tekintesttel arra, miszerint a nyári zöld takarmányok még e hóban kellő mennyiségben álltak az állatok táplálására ren­delkezésre, dacára a gyengébb széna és lóher terméseknek, takarmányban hiány lényegesebb mértékben a megye egy részében sem fog mu­tatkozni. Szeptember hó első f»'áb on a megye egyes részeiben volt ugyan némi dér, azonban ennek kártétele oly kis mértékű volt s a rá következő kedvező időjárás a legelők fejlődését oly mér­tékben elomozditotta, hogy ennek kartétele számottevő tényező gyanánt nem említhető. Szeptember hó folyamán a gyök és gumós növények is részben leti.karitásra kerültek. A burgonya termése a megye egyes részeiben na­gyon változó. Mig et'yes helyeken a termés teljesen kielégítő, más részében a meg)ének a fellépett burgonya betegségek következtében a termés 'teljesen sikertelennek mondható. Ugy a takarmány, mint a cukorrépa, melyek szedése e hóban szintén megkezdődött, jó köze­pes termést szolgáltatnak. A szőlő fejlődésére és érésére a szeptemberi melegebb, eléggé száraz időjárás kedvező volt. Dacára azonban ezen kedvezőbb viszonyoknak, az elmúlt hónapok mulasztásai pótolhatók mm voltak. A termés minősége a későbbi fejlődés következtében a mult évi mögött marad.'Meny­nyiságileg sem üti meg a termés a mult évi mértéket, dacára annak, hogy a megye egyes légZ' iben — különösen a ieudvai járásban — a termés a mu't évit mogközeiiti. Általános­ságban a szőlőtermés a mult évi mögött 30—40 százalékkal elmarad. Az állategészségügyi viszonyok a mult hó­ban, eltekintve a sertések között állandóan uralkodó sertésorbáuc és sertés vésztől, kedve­zőknek mondhatók. Az állatvásárok forgalma az elmúlt hóban eléggé élénk volt s tekintettel a kedvezőbben alakult takarmánytermési viszonyokra, a keres­let is megélénkült. Az állatárak, melyekre a jobb takarmány­termés szintén kihatással volt, részint emelked­tek, részint erősen tartottak maradtak. A gabonaárak szeptember hóban meglehetős fluktuátiónak voltak alávetve, azonban a hó vége felé, az ez évi rosszabb termésnek meg­felelőleg, emelkedő irányzattal a megszilárdu láshoz közeledtek. Közgazdasági állapotunkra lényegesebb befo­lyást gyakorló tényező az elmúlt hóban nem fordult elő. Népoktatás. Kir. tanfelügyelő jelentette, hogy Nagykanizsa város tanácsa szeptemberben beter­jesztette az állami elemi iskolák körében foga­natosítandó építkezéseknek a miniszter kíván­sága szerint átdolgozott műszaki okmányait. Kir. tanfelügyelő személyesen tárgyalt Nagy­kanizsán az összes körzetek elemi iskoláinak, nemkülönben a polgári iskoláknak igazgatóival a párhuzamos osztályok felállítása s a tanév előkészítésével kapcsolatos személyi és dologi ügyekben. A Murakereszturon felállítandó kisdedovoda tervezete a miniszterhez felterjeszte'ett. A miniszter Tapolca nagyközségnek föld­művesiskola felállítására vonatkozó kérelmét, arra való tekintettel, hogy ott állami vincellér­iskola működik, teljesíthetőnek nem találta, ha­nem egy önálló szaktanítós gazdasági ismétlő iskola felállítása iránti tárgyalás megindítását rendelte el. Kir. tanfelügyelő megvizsgálta a csáktornyai polgári leányiskola mellett ezen tanévben meg­nyitott internátust. A miniszter a Csáktornyái polgári iskolánál felállítani kért latin tanszéket fedezet hiányá­ban nem ergedélyezte. Ez irányban Csáktornya község elöljárósága a közigazgatási bizottság u'ján fogja kérelmét megújítani. Jelentés tétetett a miniszterhez arról, hogy a pusztafai tankötelesek, az állami iskola meg­nyitásáig, a csáktornyai tanitóképző gyakorló iskolájában helyeztettek el. Zajk községben felállítandó áll. iskola mű­szaki okmányainak elkészítése s az építkezés­nek mielőbbi megkezdése iránt az államéuité­szeti hivatal megkerestetett. Kir. tanfelügyelő a drávunagyfalusi iskolánál a második tanteremnek berendezése és a tanító lakásnak az államkincstár terhére való kibér­lése ügyében az érdekeltséggel személyesen tár­gyalt. Egerszegi krónika. Rovatvezető : Pubi. Bodóné tésasszony rehabilitálása. A »Magynr Paizs* helybeli lapban Hét Aláiró, Zalaegerszegi >ellenkrónika* oiinmel, majdnem 3 hasábon keresztül foglalkozik sze­mélyemmel. Nem mondh itnám, hogy valami kedves modorban, vagy elismerő hangon, ha­nem inkább ugy, hogy a szatíra hangján ipar­kodik személyemet tönkre tenni. R ipp int hát­ránya az egész cikknek és ezt mindjárt beveze­tőül konstatálom is, hogy a szatíra csak ipar­kodás marad és az egész cikk a legkiélezet­tebb személyeskedés, valósággal az otromba gorombaság terére ciap által. Hit, ember tényleg már többet nem is szedhetett volna össze. Da megengeduek nekem, ha óu nem azon a h in­gón fogok válaszolni. Ezen a téren elismerem gyengeségemet. Tui»jdonképen — mert nem tartom ildomos dolognak azt sem, hogy valaki saját magáról irkáljon, csak a » kitartottak * nevében akartam válaszolni. Dj nem lévén a mult héten itthon, ezt már más >k megcseleki dték és egyúttal a cikkben kilátásba helyezték, hogy a rám vonat­kozó részleteket nem fogom szó nélkül hagyni. Tehát kénytelen vagyok most sa­ját magammal foglalkozni, egyrészt hogy a hót aláirót egyes tévedéseikről felvilágosítsam, más­részt, hogy kíváncsiságukat kielégítsem. Azt mondják, hogy megmagyarázhatatlan módon elneveztem magam Pubinak. Dehogy kérem! Ez már valami 10 esztendős írói ál­nevem. És nem is én magam adtam saját ma­gamnak, hanem — ha tetszenek ugy hírből ismerni, hiszen m i már mindkettő előkelő ne­vet foglal el írod iluiuakban — Sas Ede és Biró Lajos. Még pedig abban az időben, mi­kor valamennyien Nagyváradon voltunk. Elég érdekes história volna, de hát ez nem ide tar­tozik. , Végtelenül hílás vagyok a költeményeimre mondott h >zzáértő kritikáért. Igaz, hogy ainira hivatkozni tetszenek, az »Edes anyához* oimü versem ez ideig még nincsen, ele azért ez engem mégis büszkévé tesz, hogy olyan költeményem is megríkatta önöket, amit én még meg sem irtaui. Ugy képjelem, hogy ez az elismerő szó a gorombaságok tömkelegében azért foglal he­lyet, mert a támadtatásomra okot adó »Kör­séta* oikkemben a Barossligetről kedvezően nyilatkoztam. Azt nem értem, hogy ha én városunknak hibáiról és fonákságairól irok, mért nem állít­ják ennek az ellenkezőjét, vagy bizonyítanák, hogy de bizony ebben tévedek, vagy bármi módon döntenék meg állításaimat, de minek belevonni ebbe a mngas színvonalú vitába az én nagy orromat. Ugyan, ugyan ! Csak nem ez akar visszavágás lenni a városnak majdnem közepén penetráns bűzt lehelő vágóhidárt ? Mert én legalább azt hiszem, hogy azt a bűzt pisze orral is meglehet érezni. Hát akkor mit baj­lódnak az én nagy orrommal ? Még majd azt találom hinni, hogy önök hét aláirók nem is férfiak. Különben köszönöm, hogy a többi test­részeimnek békét hagytak. Kár volt, lássák, velem együtt a többi tiszt­viselő társaimat csak par »kitarlott< titulussal olyan nagyon megsérteni. Hiszen ők, szegények, nem tehetnek arrói, hogy a sors kiszámíthatat­lan intézkedése iele sodorta őket. Mozgolóduak is már régtől, hogy más városba kerüljenek, mert már tovább nem akarnak terhükre lenni. De hát érdemes azért a mondjuk 0-700 fil­lérért, amibe körülbelül, ha nagyon sokat akarok mondani, önöknek hetüknek, az Egerszegen levő összes tisztviselők kerülnek, őket annyira elidegeníteni ? Én u^yan egy csep­pet sem, de mások annál jobban éreleklődnek, hogy kik lehetnek önök, a hőt aláirók, és már körülbelül tudják is. És hi most ezek a ki­tartottak a világ minden kincséért sem hábor­gatnák megrendeléseikkel kogyes kitartólkat ? .. Lássák csak! Aki nem tud arabusul, az esik a parasztok közt lehet híres orientalista. Vagy ez akar visszavágás lenui a déli vasút építését megakadályozó bölcs suszterek felemlitéséért ? Ha meg olyan nagyoa büszkék a déli vasút építését megakadályozó eloeljikre — hallják, ez még kegyeletből is sok ! — akkor mért érzik magukat megbántva és márt mondják, hogy kifigurázom önöket azzal, mikor azt irom, hogy »méltó utódai*- Kérem, megalkuszom, csak no bántsanak. Hát nem méltó utódai! Da külön­ben, ha Vas Gerebent olvasgatnák, annak m?g­találnák egyik munkájában a követkéz'Sket: »Aki őseivel dicsekszik, olyan, mint a bur­gonya: annak is a java föld alatt van*. Aztán, ha nem tudnak védekezni az eilen, hogy a tűzoltókat olyan sehogyan se fogadták, mért követnek el velem szemben ineliszkréciót ? Mit érdekli az a közönséget, hogy én hogyan mulatok? Eí hogy jön össze a köz iigyeiv 'I az egyénnek a m igán iigye ? milyen jói van iak informálva ! ? Hit honnan tudták meg, hogy én jó ismerőseimnél, magánházaknál olyan kabaré­szerű dolgokat is előadok, mint a »mosogató jelenet*? Muszáj volt ezt is a nyilvánosság elé hozni ? Akkor legalább a valóság színezetével látták, volna el, inert ugy, ahogy önök m >g­irtak, hogy azt tőlem kázéházban vagy tudom is én milyen n}i!vános helyen látták volna, az hazugság. Iszonyúan el lehetnek ellenem kese­redve, hogy a sok szemen-szedett gorombaság mellé még ezt a fegyvert is igénybe veszik. De különben, ha igaz lenne, vagyok olyan meg­átalkodott, hogy még csak nem is resteliuém és nyugodtan haladnék tovább e rögös föld­tekén, mert elvem az, hogy aki cselekedeteit a világ Ítéletéhez akarja szabni, vizet merít a szitába. Tegyünk tisztelt hót aláirók egy fogadíst.

Next

/
Thumbnails
Contents