Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-09-05 / 36. szám

Iwví 9. szeptember 5. »Zalamegye Zalayánnegyei Hirlapt 5 élvezeti cikk, tüzelőszer, vagy egyéb életszükséglet tárgy lopása, a mezőrendőri és erdőtörvénybe ütköző lopások, legeltetések és egyéb kártételek legnagyobb részben osupán magánvádra ü'dözhetők és nem igsn akad, aki feljelentőként fellépjen ; továbbá, hogy pár esetben a községi illetőségük megállapításáig letartóztatott kóboroigányokat felsőbb hatósági rendeletre szabadon kellett bocsátani; továbbá, hogy a gyermekmenhelybe szállított oigánygyermekek onnét felsőbb hatósági rendeletre — amely szerint a cigánykérdés a gyermekvédelem keretében nem oldható meg — kiboosáttattak s ezzel a gyermekvédelem magasztos intézményéből az a faj, mely arra legjobban reá szorult, kizáratott, annak daoára is, hogy ez az intézmény a törvény ós recdeletek szerint nem fosztja meg áldásaitól a cigányt és hogy az a cigánykérdés megoldását már magában véve is nevezetesen elősegítette volna; továbbá, hogy egyes cigányok részére a lókereskedés, vagy kovács ipar üzése tekintetében az iparigazalványt felsőbb hatósági határozat folytán ki kellett adni; továbbá, hogy az idegen (pl. horvátországi) cigányok útlevél nélkül jöhetnek át az ország határán, sőt hazájukban házalási engedélyt is nyernek, stb. Mindazonáltal az emiitett intézkedések folytán a cigányok száma a felsorolt gátló körülmények dacára is leszállott a vármegye területén. Vannak járások, amelyekben nincsen letelepült cigány; van cigánycsalád, amely házban lakik és vannak, amelyek iskoláztatják gyermekeiket, hivatalból üldözendő csavargás és koldulás I miatt hozott büntető Ítéletek száma pedig ioly- ! ton emelkedik s annak következtében, hogy a i csendőrség kiváló gondot fog fordítani a vándor- ) cigányokra, remélhető, hogy az állapotok javulni i fognak. Mindezekből kétségtelen, hogy mind.ddig, ! arnig a cigányügy törvéí.yhozásilag nem rendez- j tetik, a fentálló törvények ós szabályok kereté- ; ben s azok mai alkalmazása és magyarázata ; mellett teljes lehetetlenség a cigányok garázdái- ; kodásainak véget vetni. Ezért a megyei közigazgatási bizottság f. havi üléséből a m. kir. ministerelnök úrhoz felterjesztett féléves jelentésében azon előt-rjesztést tette, hogy a cigánykérdés külön törvénnyel mielőbb rendeztessék; addig pedig, amíg ez j megtörténhet, a vándorcigányokról alkotott j feuteiniitett 1907. évi szabályrendelet jóváha- j gyassék, illetőleg a cigányok a lótartástól eltii- j tassanak; a mezőrendőri és erdőtörvényeknek a ! magánvádra vonatkozó fente r.litett rendelkezései ! oda módosíttassanak, hogy a cigányokkal szem- j ben a kihágási eljárás hivatalból legyen meg- ! inditható; — továbbá, hogy az utlevélügyről j szóló törvény alapján az útlevél-kötelezettség a | cigányokra nézve a belföldi forgalmat illető- ! leg is kimocdassék; hogy az állami gyermek- ) menhelyekre vonatkozó szabályok a cigány- j gyermekekre is alkalmaztassanak; — továbbá, \ hogy a vármegye területén lévő csendőrség, amelynek létszáma betegségi, szabadságolási stb. okokból sohasem teljes, ne csak a megállapított létszámban állandóan fentartassék, hanem a csendőrség tevékenysége uj őrsök felállításával és a kocsikon közlekedő cigánykaravánok üldő/hetésére alkalmasabb lovas őrsök felállításával is fokoztassék, amennyiben pedig uj őrsök íelállitása és lovas csendőrség szervezése s ilyeténkép a csendőrségi legénység állományának az 1881: 2. t.-c. 1. §-ának megfelelő módon való kiegészítése a csendőrségi létszám szaporításánál tapasztalható nehézségek miatt akadályokba ütköznék, a vóderőről szóló 1889: 6. tc. 3. §-a alapján a belrend és biztonság fentartása az erre is hivatott ^adsereg bevonásával oldassék meg. A megyei gazdasági egyesület a f. hóban tartott közgyűlésében azon meggyőződésből kiindulva, hogy minden testületnek kötelességében áll, hogy fölemelje tiltakozó szavát a létező türhetlen állapot ellen : feliratot intézett a fö'.dmivelésügyi minister úrhoz és felkérte őt, hogy a gazdaközönség érdekei előmozdításában álló -törvényes hatáskörében teljes erólyével hasson oda, hogy a cigánykérdés törvényhozási uton mielőbb megoldassák ; egyúttal pedig feliratát pártolás végett megküldötte az összeB gazdasági egyesületeknek. Hogy a cigányügy rendezése tervbe van véve s ez érdemben adatgyűjtés és tanulmányozás van már hosszabb idő óta folyamatban: köztudomásszerü dolog. Hogy milyen lesz a tervezet: nem tudhatni. Azonban remélni kell, hogy az nem félrendszabály lesz, hanem gyökeresen segit bajainkon ós fel kall tennünk, hogy a javaslat — törvényhozási tárgyalása előtt — közzé fog tétetni azért, hogy minden érdekelt hozzászólhasson. Minthogy a rendezés késik és már égetően sürgős, az összes törvényhatóságok együttes föllépése kívánatos. Aktualitások. (Politika.) A politikai vakáció alatt nagy volt a nyugalom. Azt ugyan tudtuk, hogy ez a nagy csendesség csak felszínes és a politika titkos gépezetei mozgásban vannak, de hogy mi történik, mire számithatunk, azt egyetlen indiserét szó sem árulta el. A titoktartás tehát jól volt szervezve. Az egyik minister itt, a másik ott pihent. Mintha semmit som tettek volna. Lassanként azonban egy egy kis röpke hireoske mégis szárnyra kel s lehet már konbinálni a politikai szándékokat. A fúzió, vagyis az uj pártalakulás terve előtérbe lépett. Hiszen kisértett a fúzió már előbb is, de most már hozzáteszik azt is, hogy a helyzet megoldásának osak két utja van : vagy uj alakulás, vagy a képviselőház feloszlatása. A harmadik és egyedül biztos módról: az önálló bank felállításáról senki sem beszél. Ugy látszik, hogy Bécsben már végleg döntöttek és bankot nem akarnak semmi áron. Ugy hírlik, hogy a fúzió keresztapja Szterényi szeretne lenni. A jelek nem cáfolnak rá erre a híresztelésre. Az államtitkár két napig volt Wekerle vendége. Azt mondják, hogy a költségvetést készitettók elő. De hogy nem vitt-e Szterényi mást is a tarisznyában, azt már bajos volna eldönteni. A/t hangoztatják, hogy a bankkérdést ki kell tolni s a paktumnak a választói jog reformjára vónatkozó részét be kell váltani, mert erre nézve a koalíció Őfelségével szemben felelősséget vállalt. Egy olyan többséget keresnek tehát, amely legalább abban egységes, hogy a választó reformot keresztülvigye. Ezt a többségét első porban a képviselőház mostani tagjaiból keresik. Állítólag ennek a tervnek hivei Andrássy, Kossuth és Apponyi. Az ő tervük: az alkotmánypártból és a függetlenségi pártból létrehozni ezt a többséget. Hiszen terv, az lehet százféle is. De nem valószínű, hogy az önálló bank hiveit, akik az utolsó napok ereményeiből 8 az általános hangulatból erőt merítettek, osak ugy máról holnapra la lehessen szerelni. Az összeütközés tehát elkerülhetetlen s máris valószínűnek látszik az, hogy a képviselőházat feloszlalják s valami darabontféle kormány uj választásokat csinálna. Akik azonban azt hiszik, hogy parlamenten kivüli kormány olyan többséget tud csinálni, amely minden nemzeti törekvés kikapcsolásával, tisztán a 67-es alapon, a béosi akaratnak megfelelő politikát kövessen, — nagyot fognak osalódni. A nemzet öntudatra ébredt s a járszalagot nem tűri a nyakán. Egy pár darabonttal pedig még el tud bánni. * * • (Az orvosi kongresszus.) A művelt világ tudományos körei érdeklődéssel tekintettek Magyarország felé, amelynek székesfővárosában a nemzetközi orvoskongresszus gyülekezett össze, hogy eiőbbre vigye a tudományt és megismerje : mit produkált ez az ország ezen a téren. A csúf politika pikáns és érdekes szempontokat vitt bele az orvoskongresszus előzményeibe, románok, szlávok, hibbant allaeutsohok dühösen ágáltak a Magyarországon tartandó kongresszus ellen, arra biztatván egyes nemzetek orvosait, hogy j tüntessenek az által a nemzetiségeket elnyomó i magyar faj ellen, hogy távol tartják magukat a kongresszustól. A hazug és igazságtalan agitációnak nem volt komoly eredménye. A néhány román ós szláv orvoson kivül, akik abszolút j jelentéktelen szerepet játszanak az orvosi tudományban és játszottak volna a kongresszuson is, ; Európából, Amerikából, Ázsiából, Afrikából és j Ausztráliából eljött mindenki, akiuek szándóká- j ban volt. Több mint 3000 külföldi ösmerkedett meg . ezen kongresszus réven hazánkkal. Akik jöttek, azok többnyire jelességei a hazájukbeli orvosi karnak, hírneves orvosok, egyetemi professzorok, akik szerepet játszanak nemo3ak a tudományban, de a társadalmi és politikai életben is. Ezek a kapacitások tehát szemtől-szembe látták annak a sokat gyalázott, mellőzött, lenézett Magyarországnak intézményeit és szent meggyőződésünk, hogy gyökeresen megváltozni a rólunk való kedvezőtlen vélemény, ha ugyan ilyen gyökeret vort volna bennük a már évek óta folyó külföldi rágalmazások folytán. Meggyőződtek róla, hogy egy küzködő, de törekvő nép ól itt, amely fogékony a kultúra ós az emberi nem haladása iránt, amely erejét túlhaladó áldozatokkal emeli magát a gazdag nyugat műveltségi fokára és amelyet oaak szerencsétlen közjogi viszonyai tartanak vissza attól, hogy rohamosabb tempóban fejlődjék kulturális és szociális téren. Meggyőződhettek róla az idegen orvosok, hogy az orvosi tudomány nálunk semmivel sem áll alacsonyabb nívón, mint akárhol a külföldön. Bizonyos és nem akarjuk elrejtegetni előlük, hogy szegénység ós nyomorúság is van ebben az országban, hogy közegészségi állapotaink számos vidéken nem kielégítők, de minden téren az utolsó faluban is találkozni lehet azzal a törekvéssel, hogy ezeken az állapotokon segítve legyen. Nemcsak 'udományos eredmény az, amit a magyar közvélemény — a nemzetközi orvosi kongresszustól vár. Hanem elvárjuk azt ez ered ményt is, hogy a külföld tudósai közvetlen tapasztalásaik révén megcáfolva fogják itt látni az ellenünk ellenségeink által emelt vádakat ós hiizug rágalmakat és visszatérve hazájukba terjeszteni fogják azt az igazságot, hogy bár szegény, elhagyatott, külső és belső ellenségek által fenyegetett nemzet ez a magyar, de becsülettel megállja a helyét minden téren és törekszik a jobbra. * * • (Magyar vdllkendök.) Furcsa dolog, de ugy van, hogy mi a magyar divatot is Ausztriából kapjuk. Az osztrák élelmesség mindenben a kedvünket keresi, ha a zsebünket akarja kiüríteni; sőt hogy biztosan célt érjen, a hölgyek hiúságára apellál 8 innét kap segítséget. Legújabban például a magyar vállkendőket hozza forgalomba az osztrák ipar. Persze igazi tűzről pattant magyar menyecskét és olyan igazi magyar Ízléssel készített vállkendőt, amilyent egyik másik vidéken a magyar nép visel, a német gyáros nem látott, előveszi tehát a legelső kártyavető cigányasszonyt, ezt véli magyar asszonynak s ennek a hátáról fityegő tarka-barka rongyokból megkomponálja az osztrák mester a magyar divatot. Soha visszataszítóbb, Ízléstelenebb, igazán oigányos, de semmikép magyarnak nem mondható, tarkabarka, virágos vállkendőket még nem komponáltak Ausztriában, mint amilyeneket mostanában a magyar hölgyekre ráoktrojálnak magyar divatujdonság gyanánt. Hölgyeim ! el ne felejtsék, hogy ezek a divatos kendők Jungbunzlauban készülnek. A oigánysátrak odaliszkjainak rongyaiból veszi a mintát az osztrák és felteszi a magyar asszonyokról, hogy feltótlenül izlés nélkül öltözködnek, hupikék virágokkal tarkított vállkendők után esengenek. Csodálatos, hogy ilyen vállkendőket magyar asszony magára vesz. Ez a tarka valami már az első látásra szinte visszariasztó 8 ott van a helye a félvilágban. Van ezek között a kendők között sok olyan, amit a török bojkott nem eresztett be keletre. Tehát ugy vélték, hogy jó lesz Magyarországra, csak rá kell fogni, hogy magyar különlegesség. Ezt pedig megteszik egy kis üzletért. Eddig szerenosóre a vidéken nem tűntek fel ezek a kendők, osak néhány nyaraló nagyvárosi úrhölgy mutogatta a naiv vidéki asszonyoknak. A vidéki asszonyok azonban nem Ízléstelenek B nem utánzó természetűek ós ha szeretik is a divatot, mégis elég konzervativek ahoz, hogy nem vesznek meg mindent, amit az osztrák gyáros kinál. Vissza a hupikék kendőkkel Jungblunzlauba. Viseljék Ausztriában. Férjek 1 Vigyázzatok az osztrák rongyra. * * * (Nyomor és szenvedés.) Egy munkás levelet irt Amerikából. Pénzt kér, hogy hazajöhessen, mert odaát rettenetes roszak a viszonyok. Pedig