Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-09-05 / 36. szám

1909 szeptember 12. »Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 3 az alma, körte és szilva a legtöbb helyen kevés virágot hozott, A szőlők általában véve nagy termést mutattak, de a tavaszi fagy és a kedvezőtlen virágzás miatt a legtöbb vidéken osak közepes termésre van kilátás. Itt-ott a molylepke is pusztított. E tekintetben hátrányos volt a szőlő kedvezőtlen virágzása, mert a molylepke hernyójának élete tapasztalás szerint a virágzás idejével esik össze s minél gyorsabb a virágzás, annál kevesebb a hernyó pusztítása. Utóbbi időben több helyen a peronospora és lisztharmat lépett fel. A takarmánynövények termése ez évben sem kielégítő. A szénatermós általánosságban gyenge volt, a lóherések első kaszálása is kevés kivétellel gyenge termést szolgáltatott s a sarjura az eső kissé későn jött. A legelők is általában véve kopárok. Ezért a gazdák takarmánynövények termesztésével igyekeznek segíteni a takarmányszükségen. A gabona ára az egész tavasz folyamán megfelelő volt és részben emelkedett is a gyengébb terméskilátásokra és habár az uj gabona piacrahozatalával leszállott is, remélhető, hogy a helyzet kialakulásával emelkedni fog s a gazdaközönség némi kárpótlást fog találni a gyengébb termésért. A bor ára, daoára azon körülménynek, hogy az idei termés nemcsak mennyiség, hanem valószinüleg minőség tekintetében is a tavalyi mögött marad és sok vidéken átlagban nem fogja a közép mértéket túlhaladni, sőt talán el sem éri, mégis mindig el*g alacsony ugy, hogy sok szőlősgazda a tavalyi termést részint az alacsony árak, részint a kereslet hiánya miatt még ma sem tudja értékesiteni. E tekintetben a legközelebbi napokban örvendetes változás jelenségei mutatkoztak, amennyiben osztrák kereskedők a Balatonvidéken nagyobb bevásárlásokat tettek, ami az árakat is némileg emelte és — minthogy az ország néhány nagyobb bortermelő vidékén rossz terméskilátások vannak — azon reményt kelti, hogy a vevők vármegyénket fogják felkeresni s a kereslet és az árak emelkedni fognak. A közgazdasági állapotokra lényegesebb befolyást gyakorló különös körülmény a lefolyt időszakban nem adta elő magát. Az aratási és vele kapcsolatos munkálatok zavartalanul elvégeztettek. Ennek érdekéből az országos központból köztudomásszerüleg kiadott jelszó szerint tervezett nagyobb mérvű izgatás megakadályozására az intézkedések kellő időben megtótettek s a hatóságok figyelme egyúttal a feloszlatott szakszervezetek helyébe állítani tervbe vett u. n. szabadszervezetek létesítésére irányzott tevékenységre is megfelelő utasítással felhivatott. A mezőgazdasági országos helyzetre vonatkozólag fölemlítendő azon körülmény, hogy az aratás időszakában, főleg az Alföldről, mintegy 6000 gazdasági munkás keresett munkát ós mint munkakereső lett a földmivelésügyi ministerium munkásközvetítési osztályában egy hőt alatt bejelentve. A Jcözuti közigazgatást illetőleg jelenti, hogy a törvényhatósági közutak állapota az elmúlt évnegyedben jó volt. A tartós száraz idő alatt a homokos altalajjal biró útszakaszokon erős porképződés volt ugyan tapasztalható, minek folytán egyes helyeken a kavics réteg felbomlott, de a mennyire letséges, megtörtént az intézkedés is a por eltávolítása iránt. Az utszemélyzet kavicsteritéssel, árokásással, ároktisztítással, utpadkarendezéssel és a por lehúzásával volt foglalkoztatva, helyenkint pedig az építkezéseknél segédkezett. A fedanyag szállítására kötött szerződés az év végén lejár. A fedanyag biztosítása iránt a megyei közigazgatási bizottság részéről az intézkedések kellő idc'ben inegtőtetvőn, a bizottság a beérkezett ajánlatok felett is döntött s azok eredményéhez képest a fedanyag ára a következő hat évben — amint előrelátható volt s ezért a jövő évi közúti költségvetésben már számításba is vétetett — 28.8%-kal lesz nagyobb a mostani árnál. Említésre méltó, hogy a községek részéről kevés ajánlat érkezett be s igy ezek, mint az egyes magánosok által tett ajánlatok is jóval magasabbak voltak, mint a vállalkozók ajánlatai, amelyek elfogadtattak. A tüzrendészeti szabályrendelet végrehajtását illetőleg még a szénatakaritást ós a gabonabehordást megelőzőleg felhívta az alispán a hatóágok figyelmét arra, hogy mindazon intézkedések, melyek a gyúlékony anyagok felhalmozása és az ezekkel járó gazdasági teendők körül a tűzrendészet szempontjából időszerűekké válnak, foganatba veendők lesznek. Utasította a járási főszolgabirákat ós r. tan. városok rendőrkapitányait, hogy a felsorolt rendeletekben foglalt teendőiken felül különös gondot fordítsanak a korcsmák udvarainak a gyúlékony anyagoktól való mentességére, valamint a vásárok, buosuk és lakodalmak alkalmával a tüzelőanyagok gondos és óvatos kezelésére, ugy szintén a gabona és ezénatermés behordásakor azok elhelyezésére ós arra, hogy a munkások gyufát, pipát stb. maguknál ne tartsanak, a gyermekek a kazalok körül ne játszanak stb. stb. Figyelmeztette őket, hogy nem elégséges, ha az I. fokú hatóságok kizárólag a csendőr járőrök által tapasztalt mulasztásoknak kihágási uton történendő elintézésével fejtenek ki tüzrendészeti tevékenységet, hanem kötelességük, hogy a tüzrendőrségi szolgálat mikénti ellátása tekintetében kiadott rendeleteknek a községekben szokásos módon leendő közhirré tótelét az elöljáróságok utján végrehajtassák, ezek betartását ellenőriztessék és az ellenőrzést személyesen is gyakorolják, a szabályrendelet 24. §-ában előirt, a tűzveszély színhelyén való megjelenésükre vonatkozó kötelességüknek megfeleljenek és beható tüzvizsgálat áital a tűz keletkezésének vétkes módon előidézőit rendőrhatósági, illetve bűnvádi uton felelősségre vonják illetve vonattassák. Ezen rendeletek dacára azonban a célzott eredmény nem éretett el, mert az utóbbi időkben gyakran ismétlődtek a majdnem kizárólag földmiveléssel foglalkozó lakóssággal biró községekben jelentékenyebb anyagi károkat maguk után vont tüzesetek, amelyek sajnálatosan igazolták azon körülményt, hogy a lakosság nem fordit elég gondot a tüz ellen való védekezésre. A vármegye területén az 1909 április 1-étől julius 31-ig előfordult tüzesetek száma ugyanis 19 volt, amelyeknél az összes elhamvasztott ér.tók a beterjesztett kimutatások szerint 260.529 koronát képvisel. Biztosítás folytán megtérül ebből 43311 K érték s igy a szenvedett kár 217.218 koronára rug. Nagyobb tüzeset fordult elő Sándorháza községben f. é. április 27-én, ahol egy emberélet és 65 lakóház lett a tüz martaléka a melléképületekkel együtt és ahol a tűzvész 150000 K kárt okozott; Batyk községben f. évi junius hó 8-án, ahol 35 lakóház égett le melléképületekkel együtt és a kár 60000 koronára rúgott; végül Türjén f. évi junius hó 17-én, ahol megégett egy gyermek, leégett 15 lakóház a melléképületekkel és ahol szarvasmarhák, sertések és baromfiak is a tüz martalékai lettek, az összes kár pedig meghaladja a 30000 koronát. Ő os. és kir. fensége József főheroeg ur és Auguszta főhercegnő a sándorházai tüzkárosultaknak főudvarmestere utján 2000 K segélyt adott, mig a minister ur ugyanezen tüzkárosultaknak rögtöni segélyre 1000 koronát, — a batyki tüzkárosultaknak 350 koronát, — a türjei károsultaknak pedig 200 koronát utalványozott. A tüzet, a teljesített vizsgálatok szerint 1 esetben gyermekek játéka, 5 esetben gyújtogatás, 1 esetben gondatlanság, 1 esetben villámcsapás okozta; a tüz keletkezésének oka 11 esetben kiderithetlen maradt, A személy- és vagyonbiztonság — leszámítva az idegen vármegyei kóborcigányok által elkövetett bűncselekményeket — súlyosabb beszámítás alá eső bűncselekményekkel nem lett megzavarva ; a kisebb bűnesetek tettesei pedig legnagyobb részben a csendőrség által kinyomozva és az illetékes hatóságnak feljelentve lettek. A m. kir. csendőrség által az elmúlt időszakban ember élete elleni bűntettért 3, súlyos testi sértésért 9, hatóság elleni erőszak bűntettéért 1, lopásért 28, szemérem elleni bűntettért 4, csalásért 3 ős gyujtogatásért 53 egyén lett letartóztatva; különböző természetű kihágásokért pedig 80 tettes lett az illetékes hatóságok elé vezetve. A cigányok. Zalavármegye alispánja a törvényhatósági bizottsági.oz terjesztett jelentősében újból behatóan foglalkozik a cigánykérdéssel. Felsorolja a cigányok bűneit és kártételeit, a vármegye által tett intézkedéseket s rámutat arra, hogy a csendőrség létszáma a közbiztonsági szolgálat ellátására elégtelen. Fájdalom, mindezeket már sokszor felemlegették ugy nálunk, mint más vármegyékben. A kormányok azonban a oigánykérdós megoldásában csak az adatgyűjtésig jutottak. Éi ki tudja, meddig garázdálkodik még ez a kóbor horda a humanizmus és a szabadság védelme alatt. A vándorcigányok — mondja a jelentős — a közelmúltban nálunk is nagyobb mérvű bűntényeket követtek el. A julius hó 18, 19, 20 és 21-ike közötti éjjeleken Csonkahegyhát, Kilimán, Nagyrócse, Galambok és Balaton Udvari községekben betöréseket követtek el, Alsóraj kon ós Nagykanizsán pedig ily betöréseket kíséreltek meg s ezek után az üldözésükre kivezényelt csendőrség elől Nagykanizsától Tapolca vidékén át a bekeritésökre vont láncon keresztülosonva a veszprőmvármegyei Yörösberény község határa felé elmenekültek. Üldözésüket a veszprémi csendőrszárnyparancsnokság folytatta. Az ozorai, kádártai ós vörösberőnyi illetőségű tettesek kiléte ós személyleirása még a helybeli csendőrszárnyparancsnokság által megállapittatván, nyomozásuk és körözésük minden irányban elrendeltetett. Amint az emiitett betörések napfényre kerültek, a megyebeli csendőrsőgi szárnyparancsnokság utasítással látta el az őrsöket, hogy minden járőrködés alkalmával ellenőrizzók az őrskerületükben letelepedett cigányokat, váljon otthon vannak-e, vagy távol vannak-e tartózkodási helyüktől, hol és merre járnak, a távollevőket visszaérkezésük után megfigyeljék, megmotozzák és ha oly tárgyakat találnának náluk, amelyek jogos szerzése iránt kétségük támad, azokat a hatóságnak beszolgáltassák és a nyomozást megejtsék. Továbbá utasitotta az őrsöket, hogy a távollevők neveit jegyzőkbe vegyék, azt, hogy mely időtől meddig voltak távol tartózkodási helyüktől, szigorúan ellenőrizzék, őrsterületükön a kóborlást meg ne tűrjék, a kóborláson ért oigányokat a hatóság elé vezessék. Felhívta egyúttal a járásparancsnokokat, hogy a hatóságokkal is érintkezésbe lépjenek az iránt, hogy a közsőgek elöljáróságai a községben, vagy annak határában megjelent cigányokról az őrsöket azonnal értesítsék, a cigányok távozásának irányát pedig megfigyeljék és arról a csendőrséget értesítsék. Továbbá, hogy a cigányok a vármegye egész területén egy ős ugyanazon időben ellenőrizve legyenek, utasitotta a járásparanosnokokat, hogy a területükön levő cigányokat a meghatározott napokon meglepjék, az otthon találtakat és a távollevőket feljegyezzék, az idegen oigányokat pedig a hatóságnak átadják. Ezen eljárás megtartatváu, az idegen ős kóborláson ért cigányok az illetékes hatóságoknak átadattak. A csendőrszárnyparano3nokság nyomban megtette a szükséges intézkedéseket az iránt, hogy a hatóságok a csendőrőrsöket a kóborcigányok ellenőrzése körüli kötelességeikben hathatósan támogassák, egyúttal az e tárgyban kiadott rendeleteket is állandóan és pontosan végrehajtsák s azoknak mindazon intézkedéseit, amelyek szerint az eljárás a vándorcigányok ellen hivatalból megindítható, minden legkisebb szünet nélkül minden egyes vándorcigánynyal szemben alkalmazásba vegyék s amennyiben e célból adatok szükségesek, azokat folytonosan gyűjtessék; továbbá hogy horvátországi vándoroigányok házalókönyvvel ellátva, nagyobb tömegekben szekereken jönnek át az országhatárán ős pár üstöt hozva magukkal, házalás ürügye alatt kóborolnak, a házalási és más szabályok alapján megtótettek a szükséges intézkedések az iránt, hogy a vándoroigányok ezen üzelmei törvényszerű megtorlás mellett is meggátoltassanak; végül ellenőrzés céljából arról is gondoskodvá lett, hogy mindazon intézkedések, amelyek a kiadott rendeletek értelmében a vándorcigányok ellen tétetnek, minden hatóságnál külön nyilvántartásba vétessenek, amelyekbe mindazon osendőrsőgi jelentősek is bevezetendők, amelyek vándorcigányról szólnak. Az előzőleg kiadott ős alább fővonalakban felsorolandó rendeletek szigorú végrehajtására kiváló gond fog fordíttatni; egyúttal azonban himezés nélkül föl kell tárnunk a mai helyzetet, a rideg valót s ehez képest sajnálattal kell előadnunk, hogy a fennálló törvények és szabályok keretében az önkormányzati közigazgatási szervek s az alájuk rendelt városi ós községi rendőri közegek és községi elöljáróságok tevékenysége