Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-09-05 / 36. szám

2 » Zalamegye, Zalavármegye Hirlap« 1909 szeptember 5. A belügyminister a községek uj elnevezését megállapítván, a változás május 15-én életbe lépett s a községek ezen időtől kezdve uj neveiket kötelesek használni. Most már CBak a községek uj határjelző tábláinak megrendelése van hátra. Segédjegyzői állások szervetése. A belügyminiszter ur a körjegyzőségekben szervezendő segédjegyzői állások javadalmazására szükséges áHamsegélyeket engedélyezvén, a lesencetomaji, csesztregi, szécsiszigeti, zalabéri, tüskeszentgyörgyi, muraszentmártoni, stridóvárí és felsőmihályfalvai körjegyzőségekben ezen állások már szerveztettek és azok betöltése iránt az intézkedések megtétettek. Egyedül a lentii körjegyzőségben nem volt még az állás szervezése kimondható, mert előzőleg a községek mindegyike nem hallgattatván meg, azok nyilatkozatait kellett a szervezésre vonatkozólag mindenekelőtt beszerezni. Szegődvényes iparosok. Miután a gazda és a gazdasági cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1907 : XLV. t.-cikkből a gazdaságban alkalmazott ipari szegődmónyesek (kovácsok, bognárok), továbbá kertészek stb. kihagyattak és minthogy ennek következtében kételyek merültek fel arra nézve, váljon gazdasági cselédeknek tekinthetők az emiitett szegődményesek : elvi kijelentést kért az alispán a löldmivelésügyi m mistertől. A földmivelésügyi minister leirata szerint ugyanis az 1907: XLV. t.-cikk hatálya is kiterjed mindazokra a rendes fizetés (bér, konvenció) mellett ipari munkára alkalmazott szegődményesekre, kiknek személyes szolgálata kizárólag az egyes gazdaságok (uradalmak) oéljaira állandóan le van kötve és akik ennélfogva idegen megrendelők részére nem dolgozhatnak. Az ily szegődményesnek is természetesen az 1907: XLV. t.-cikkben megjelölt cselédkönyvvel kell birnia. Képesítését az ily szegődményes igazolni nem köteles; viszont azonban, ha az illető iparág képesítéshez kötött és a szegődményes képesítését nem igazolta, iparos tanoncot nem tarthat. Ha ellenben az ipari munkára alkalmazott szegődményes nemcsak gazdájának, hanem idegen megrendelőnek is dolgozik, akkor gazdasági cselédnek egyáltalában nem tekinthető s ha az illető ipari munka képesítéshez van kötve, ugy az illetőnek az ipartörvény értelmében önálló ipar üzésére jogosultsággal kell birnia; ily esetben a képesítés az ipartörvény értelmében igazolandó, viszont természetszerűleg az ily szegődményes, az erre vonatkozó szabályok szerint iparostanonc tartására is jogosult. Ami a gazdaságokban alkalmazott ilyen szegődményes iparosoknak baleset ellen való biztosítását illeti, — ami szintén vita tárgyát képezte — arra nézve irányadók a következők: Ha a gazdaságokban alkalmazott szegődményes iparosok kizárólag saját gazdájuk gazdasága részére dolgoznak, akkor baleset ellen az Országos gazdasági munkás- és cselédsególy pénztárnál biztosítandók. Ha azonban egy iparnemből valamely nagyobb gazdaság azon munka végzésére, amelyre kisebb gazdaságban szegődményes iparosok vannak felvéve, illetőleg szerződtetve, műhelyt tart és abban legalább 10 ugyanazon iparágat űiő munkást alkalmaz és ezek létszámában inast, illetőleg fiatal munkást tart, avagy legalább 20 ugyanazon iparágat űző munkást alkalmaz, akkor ezek — .amennyiben az 1907 : XIX. t.-cikk rendelkezései alapján egyáltalán biztosítási kötelezettség alá esnek — az Országos munkás betegsegélyző és baleset biztosító pénztárnál lesznek biztoHÍtandók. Hordójelző hivatalok. Intézkedés történt aziránt, hogy a hordójelző hivatalok működésüket a szabályrendelet élteimében még julius hó 1-én megkezdhessék, illetőleg azt akadálytalanul folytathassák és bár a szabályrendelet még a kihirdetési határidő letelte előtt, a beadott felebbezések pedig a kihirdetési határidő után azonnal felterjesztettekjóváhi.gyrfsvégett a belügyminisztériumhoz, arra válasz mindezideig nem érkezett. Igy részben a régi, részben az uj szabályok lévén már irányadók a hordójelzés teljesítése körül, a szervezeti változás életbelépte körüli mindenkori nt hózségeket ezen körülmények még iukább megnehezítik. A sáska. A keszthelyi járás főszolgabirájától érkezett jelentés szerint, Szentgyörgyvár községben az aratás kezdetén nagy tömegben jelentek meg a sáskák, amelyek a szomszédos Bókaháza községben is nagyobb károkat okoztak. Bár a járási főszolgabíró azonnal megtette a szükséges intézkedéseket a sáskák pusztítása és terjedésük megakadályozása iránt, az alispán a földmivelésügyi ministeriumtól egy szakközegnek a helyszínére leendő kiküldését, az irtás eredményes foganatosításához szükséges utasítás megadását és a védekezés költségeihez való anyagi hozzájárulást kért. A Bókaháza községben a Zala folyó s a Gyülevész—galamboki törvényhatósági ut köjötti részen mintegy 300 hold területen a szöcske a rétekben és a gabonanemüekben tetemes károkat okozott, mig a sáska csak szórványosan jelentkezett. A rovartani állomás a sáskák és szöcskékből több példányt kért a faj és az óvó intézkedések megállapítása végett és miután a réti szöcske föllépése állapíttatott meg, a leküldött mintáknak megfelelő hálóval való irtás hozatott javaslatba, amely azonban nem vezetett a kívánt eredményre. Közegészségügy. A felnőttek egészségi állapota kedvező volt, kórjelleg nem uralkodott, a halálozásokat leginkább idült szervi betegségek okozták. A gyermekek közegészségi állapota elég jónak mondható, mert mig az előző évnegyedben a dyphteritis és főleg a vörheny és kanyaró megbetegedések emelkedtek, addig a lefolyt évnegyedben a fertőző ós ragályos kórok örvendetesen apadtak és leginkább a légző és emésztő ezervek hurutos megbetegedései észleltettek. A bejelentésre kötelezett fertőző betegségek közül: Roncsoló toroklob 114, haeihagymáz 24, vörheny 242, kanyaró 499, hökhurut 107, gyermekágyi láz 3, fültőmirigylob 36 esetben fordult elő. A szemcsés köthártyalob (trachoma), mely az alsólendvai, perlaki ós Csáktornyái járásokban tájkórosan uralkodik, a többi járásban és a rendezett tanácsú váro«ok közül Nagykanizsán szórványosan fordult elő, 2352 esetben jelentkezett, ezek közül gyógyult 201, végleg eltávozott vagy meghalt 34, gyógykezelés alatt maradt 2118. Rendőri boncolás teljesíttetett 8 esetben ; külső hullaszomle volt 33; súlyos sértés bejelentetett 40; öngyilkosságot 20 egyén követett el; véletlen szerencsétlenség általi halálnak 13 egyén esett áldozatul ; szerencsétlen szülésnél 6 esetben volt orvosi beavatkozásra szükség ; az elmekórnak 10 esete képezte hivatalos beavatkozás tárgyát, ezek közül 5 állami elmegyógyintézetekbe szállíttatott, 5 pedig házi ápolás alatt hagyatott. Hét évnél fiatalabb gyermekek gyógyíttatása 149 esetben lett elmulasztva; a mulasztók ellen a törvényszerű eljárás megindittatott. Az egészségügyi személyzetben a következő változás történt : Dr Weisz Adolf lógrádi községi orvos állásáról lemondott s eltávozott ; Dr Halász István egyetemes orvostudor Balatonfüreden körorvossá választatott. Van a vármegye területén : lelenc 87 ; dajkaságba adott gyermek 358 ; elmebeteg ós hülye 759; Biketnóma, vak és nyomorék 820; keresetképtelen árva 2122; a közsegélyre szorultak száma 2148. A járásorvosok 64 községben teljesítették a községi közegészségügyi vizsgálatot. A vármegye tiszti főorvosa megvizsgálta a zal&lö^öi, nagykanizsai, paosai, kiskomáromi, novai ós leteoyei nyilvános és a gelsei kézigyógyszertárakat, továbbá Zalalövőn az újonnan felállított ezódavizgyárat, a nagykanizsai izraelita alapítványi kórházat, a nagykanizsai és zalaegerszegi közkórházat s ez utóbbival kapcsolatos elmeosztály orvosi ellátását, ügykezelését és betegforgalmát, fizonkivül a novai elemi népiskolát, továbbá a novai és letenyei járásorvosi hivatalt s azokat teljes rendben, a közegészségügyi követelményeknek megfelelőeu találta. Ax állategészségügy terén a hivatalból jelentendő betegségek közül előfordult: a lépfene, veszettség, ivarszervi hólyagos kiütés, rűhkór, sertésorbái c és sertésvész. Ezen betegségek elterjedtsége — a sertósorbánc kivételével — nem haladta tul a szokott arányokat, sőt a sertésvész ezúttal jóval kisebb területen fordult elő, mint az előző években; ellenben a sertésorbánc ez idén szokatlanul heves ós nagy kiterjedésű járvány alakjában jelentkezett különösen a zalaegerszegi, zalaszentgróti, pacsai, keszthelyi, letenyei és novai járások területén. — A lépfene csak Alsódomboru (perlaki járás) községben fajult járvánnyá, ugyanott, a hol a mult évben; ezattal azonban igénybe vették a védőojtást, a mely az egyidejűleg foganatosított egyéb hatósági óvó- és elfojtó intézkedésekkel a járványt rövid idő alatt teljesen megszüntette. Azon betegségek közül, a melyek nem képezik hatósági intézkedés tárgyát, előfordult: lovakon a mirigykór és a ragadós hólyagos szájfájás, — szarvasmarhákon a sercegő üszök, a fertőző vérfestékvizelés, a fertőző hüvelyburut, járványos elvetélés, borjak fertőző tüdő- ós mellhártyagyulladása és a borjak vérhasa. Vtdőojtások 26 községben kisgazdák állatain, továbbá 127 közép és nagyobb gazdaságban eszközöltettek lépfene, sercegő üszök és sertósorbánc ellen és 2 gazdaságban pedig az uj serté8vÓ8zellenes vérsavóval is történtek ojtások. Az állatvásárokon ugy a felhajtás, valamint az adás-vételi forgalom is — kevés kivétellel — gyenge, közepes, sőt lanyha volt és csupán az időszak vége felé élénkült némileg a kereslet, a mivel kapcsolatban az állatárak is kissé javultak. A tavaszi haszonállat vizsgálattal kapcsolatosan teljesített haszonállat özszeirás eredményéről most már végleges adatok állnak rendelkezésre. Összeírásakor találtatott szarvasmarha 188.681 db, (csökkenés a mult évihez képest 15.914 db = 7'77°/o)! ló, (szamár (B öszvér) 36.259 db (emelkedés 285 db «= 0'79°/

0); sertés 179.059 db (csökkenés 10.343 db = 5-46°/

0); juh és kecske [98.170 db (csökkenés 12.852 db = 11-57%). A husvizsgálat tárgyában kiadott rendeletben előirt husvizsgálói képesítés megszerezhetóse oéljából Nagykanizsán husvizsgálói tanfolyam tartatik és az első ily tanfolyamon 9 husvizsgáló lett kiképezve. Azóta még 2 tanfolyam tartatott 10—10 hallgatóval, akik közül a második tanfolyamon heten, a harmadikon pedig tizen nyerték el a kópesitóst. A rendelet egyes határozmányainak végreh íjtása a gyakorlatban alig leküzdhető nehézségeket okozott, mások ismét holytelen értelmezés folytán tévesen lettek végrehajtva. Az e miatt több helyről felhangzott panaszok és kérelmezések folytán a földmivelésügyi minister ur a nehézményezett rendeletszakaszok ügyében több izben jelentékeny könnyítéseket, részben pedig egyes szakaszok helyes értelmezését tartalmazó rendeleteket küldött a törvényhatóságokhoz. A közgazdasági állapotokat illetőleg a tavaszi vetési munkálatok, amelyek a kedvezőtlen időjárás miatt csak későn voltak megkezdhetők, a talaj kedvező állapota következtében jó munkával voltak bevógezhetők. Az április és május hónapokban fellépett szárazság az amúgy is hátramaradt vegetatiót még jobban visszavetette. Ehhez járult még a május első napjaiban fellépelt fagy, mely a növényzetet szintén visszatartotta fejlődésében H a kertekben, szőlőkben és gyümölcsösökben s a kapás növényekben kisebb-nagyobb károkat okozott. Május hó második felében kedvezőbben alakult az időjárás, amennyiben a növényzet csapadék és erősebb hőemelkedés következtében gyorsabb fejlődésnek indulhatott. Junius hónap körülbelül rendes viszonyok között folyt le; mig julius hóban a gyakori, habár nem nagy mennyiségű csapadékok ós a hűvös időjárás az aratási munkálatok megkezdését és bevégzését gátolták meg. Az általános helyzetet körülbelül akként lehet jelezni, hogy az ősziekben közepes, a mult év termésétől csokélyet eltérő, a tavasziakban pedig a mult évinél jobb, szintén közepes termést lehet számítani. A kapás növények fejlődése eléggé kedvező volt. Az utóbbi szárazság ós hőség már veszélylyel fenyegette ugyan a termést, de H közbejött nagyobi) esőzés eloszlatta az aggodalmakat. A gyűmölosösök termésére a májusi fagy mellett általában véve a fővirágzás idején beállott néhány napi rekkenő hőség és nagyobb szelek s a rengeteg sok hernyó, a vármegye nagy részén ezeken kívül a tömérdek cserebogár, — amely a vármegye egyik részén 3, más részén pedig 4 évenkint jelentkezik nagy mennyiségben, — hatoltak \ pusztitólag olyannyira, hogy gyümölcstermést e i általánosságban alig lehet számítani. Egyes fafj lyeken a csontár-gyümölcsök hoztak és részben • a körte ígér némi termést, azonban alma-teri més egyáltalán nem lesz. A dió és gesztenye közepes termést mutat. A termés hiányának egyébként eredeti oka is vau abban, hogy