Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-09-05 / 36. szám

XXVIII. évfolyam. Zalaegerszeg, 1909. szeptember 5. 36. szám. Előfizetési dl]: Egész évre . 10 E — f. Fél évre . . 5 E — f Negyed évre. 2 E 50 f Egyes szám ára 20 fillér Hirdetések » = Megállapodás szerint. NyiUtér soronként 1 K. Kéziratokat nem küldünk vissza ZALAVARMEGYEI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. Megnyíltak az iskolák. Elröpült a vakáció ;jmegnyitották az iskolákat. Az egész társadalom figyelme ezekben a napokban a tanintézetek körül összpontosul, mert mindnyájan érdekelve vagyunk a jövendő nemzedék nevelésének nagy kérdésében. És bizony bizony minden szülőnek temérdek gondot és aggodalmat okoz a gyermekek iskoláztatásának, nevelési irányának megállapitása, mert egyrészről számolnia kell a viszonyokkal és a lehetőségekkel; másrészről a változott idők követelményeivel, amelyek különösen a középoktatás mai rendszerével sok tekintetben ellentétesek. Tudósok, moralisták, nemzetgazdák, politikusok arról beszélnek, hogy a társadalom testén fekélyek vannak, amelyek a jövőt is fertőzéssel fenyegetik. Olyan tünetekre mutatnak rá a társadalmi, gazdasági, politikai életben, amelyek világos jelei az elfajulásnak. Ha nem hódolunk is a legsötétebb pessimizmusnak, mégis kénytelenek vagyunk elismerni, hogy a társadalmi élet jelenségeiben sok a viszásság, amely arra enged következtetni, hogy a közerkölcsök lazulnak. Az is kétségtelen, hogy az erők egy részét lenyűgözi, megbénítja az élet meddő küzdelmeit követő vesztett remény és a kihalt hit lethargikus álma. Szemünk a jövendőbe tekint s attól várjuk a boldogulást. A jövő nemzedék képzésével igyekszünk egy egészségesebb társadalom alapjait lerakni s az ifjúság nevelését oly útra terelni, amelyen gyarapodhatik tudományban, erősödhetik jellemben, polgári erényekben. A nemzetek legdrágább kincse az ifjúság ; a jövő élet, a haladás biztosítéka s ahogy ezt az ifjúságot nevelik, ugy nőhet vagy elcsenevészhet a népek ereje, hatalma és minden dicsősége, századok munkájának gyümölcse. Ezért a legszebb, legnehezebb azoknak a munkája, akikre az ifjúság vezetése, képzése van bizva, mert ezek a jövő apostolai. Ezért okoz legnagyobb gondot az öntudatos szülőknek, akik nem csak a bizonyítvány kedvéért járatják gyermekeiket az iskolába, hogy kiket fog kijelölni a véletlen gyermekeik tanáraivá. Mert legtöbbször a véletlentől függ, kinek a befolyása alá kerül a fogékony lelkű gyermek, akinek egész szellemi és erkölcsi élete az iskolában kapja az alapot, mert ott kezdi bontogatni szárnyait az öntudat és a gondolkodás. Azok a benyomások, amelyeket a gyermek az iskolában szerez, végigkísérik az egész életen ; alkotó részeivé válnak lelki életének. Ne csodálja tehát senki, hogy azokban az időpontokban, amikor az iskolának jelentősebb napjai vannak, az általános figyelem az iskolák felé fordul és boldog boldogtalan, hivatott és hívatlan az iskolákat, a tanítási rendszert bírálgatja; dicséri vagy elitéli. Hogy mennyi a hiba az oktatás mai rendszerében, azt mi laikusok nem igen látjuk meg. A jobbat keressék a pedagógusok. Ók a hivatottak s a jövő előtt ők a fele"lősek. A társadalom csak egyes jelenségeket vesz észre s ezek alapján alkotja meg a véleményét. Foglalkozzunk tehát csak egyik másik jelenséggel s keressünk azokban okulást. Az apró gyermekekkel megáldott szülő szerencsésnek érzi magát, ha olyan anyagi helyzetben van, hogy gyermekeit nem kell nyilvános elemi iskolába járatnia Pedig nyilvános iskolában alaposabb a képzés, szigorúbb a fegyelem. De a nyilvános iskolák tul vannak zsúfolva s nagy a fertőzés veszedelme. Szomorú dolog az, hogy nálunk az elemi iskolák közegészségügyi tekintetben nagyon alacsony fokon állanak s a'népoktatásügy fokozatos fejlesztése nem áll arányban a népesség szaporodásával. A tultömött iskolatermekben bizony sokat szenved az apró gyermeknép s igazuk van a szülőknek, ha félnek a nyilvános iskolától. A népoktatás pedagógiai nivója emelkedik ugyan, de ez az emelkedés egyoldalú addig, arnig a népoktatás egész berendezése nem válik korszerűvé. Középiskoláink berendezése már megfelel a kor követelményeinek. Százezrekbe kerülő palotákban, a tudomány minden segédeszközei felett rendelkező képzett tanárok munkálkodnak a műveltség terjesztésén. Az ifjúság halad, tanul; tudást és hazafias szellemet visz magával az iskolából az élet küzdő terére. De a társadalom azt is látja, hogy az ifjúság magatartása, modora, viselkedése teljesen megváltozott. A szerénység, a tekintélyek tisztelete eltűnt s helyét a koránérett, beteges ambíció foglalta el. Mihelyt az ifjú lerázta az iskola porát, vagy egy időre kiszabadult a fegyelmi korlátok közül, azonnal társadalmi szereplésre vágyik s ez a szereplési viszketeg sok reményteljes ifjú pályájának lesz a sirja; a züllésnek kezdete. Nem mondjuk, hogy az ifjúság koránérettségének kizárólag az iskolai nevelés az oka; sok része van ebben a családi nevelésnek is. A régi pátriárkális világ hagyományai kiszorultak nemcsak az iskolából, hanem a családból is; kiszorult az is, ami helyes és tiszteletreméltó volt. Eltűntek a puritán erkölcsök s a modern szellem, amely feltétlenül le akar szállítani minden tekintélyt, úrrá lett minden téren. Szép dolog a modernizmus, de — amint az élet bizonyítja — a tulhajtás nem válik előnyére sem nemzeti hagyományainknak, sem az ifjúság kötelességtudásának és jellemképzésének. Különösen nagy veszedelem rejlik az ifjúság fegyelmezetlenségében s a tekintélyeket nem ismerő nyegleségben. Hogy azután ennek a modornak az iskolában, a társadalomban vagy a családban van e a gyökere, erre feleljenek meg a tudós pedagógusok. A szülők azonban jegyezzék meg, hogy a nevelés, jellemképzés alapja a tekintélyek elismerése, a kötelességtudás és engedelmesség. Aki nem azzal az intelemmel adja át gyermekét tanáráaak, hogy ugy tisztelje, mint jóltevőjét, ugy engedelmeskedjék neki, mintha apja beszélne hozzá, az vétkezik gyermeke és önmaga ellen. Ne feledjék el a szülők, hogy a jellemszilárdságot, erkölcsöt, jó modort könyvekből nem tanítják. Példák nyomán erősödik meg az ifjú lelke, amely mindig hajlik a jóra. Közigazgatás. Zalavármegye alispánjának a törvényhatósági bizottsághoz, a f. évi április—juliusi időszakra vonatkozólag beterjesztett jelentése a következő fontosabb adatokat tartalmazza. Bejelenti az alispán, hogy részt vett a Balatonvidéki vasút megnyitásán, az alsóörsi állomáson üdvözölte a minister képviselőjét, megköszönte a vasút létesítését a azon reményének adott kifejezést, hogy az uj vasút biztos záloga lesz annak, hogy a vele osatlakozó megyei helyiérdekű vasút oly fővonallá fog átépíttetni, amely az ország szivét a magyar tengerrel öazszekötvén, az országos közgazdasági érdekek szolgálatára lesz hivatva. Mai számunk 12 oldali