Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 1-26. szám)
1909-02-14 / 7. szám
10C9 február 14. »Zalamegye, Zalavftrmegyei Hírlap* 5 Közegészségügy. Január hónap első felében un időjárás — néhány enyhébb naptól eltekintve, tulesigoruan téli, száraz jelleggel birt. A felnőttek közegészségi állapota, a mull hónaphoz viszonyítva, javult. Fertőző betegség nem adta elő magát. Uralkodó betegségek voltak : a légző szerveknek hurutos és lobos bántalmai. A gvermekek egészségi állapota kedvezőtlen volt. Tótszent mártonban, Hahóton, Zdaszentgyörgyön és Zalabérben a kanyaró, Felsőszemenyéu pedig tt vörheny járványszerüleg lépett fel s emiatt az iskolák bezárattak. Szórványosan a vörheny, dyphteritis és fültőmirigylob, továbbá légzőszervi megbetegedések észleltettek, elég kedvező lefolyással. Fertőző bántalmak közül előfordultak : roncsoló toroklob 58, hasihagymáz 15, kanyaró 303, vörheny 141, gyermekágyi láz 3, hökhurut 23, fültőmirigylob 36 esetben. Kendőri boncolás teljesíttetett 2 esetben, külső hullaszemle volt 20, súlyos testi sértés bejelentetett 10. Öngyilkosságot Vörös István 70 éves rédiosi lakos követett el, aki felakasztotta magát. Véletlen szerencsétlenség következtében tizenketten haltak meg. Jankó Ferenc 56 éves s/écsiszentlászlói lakos esés következtében agyrázkódást k*p >tt, Farkas Lajos 52 éves karmacsi és Paál István 55 éves aranyodi lakos megfagytak. Vertaries János 37 éves muraszilvágvt lakos füstbeu fulladt meg. Kiss Lajos 20 éves szentjakabfai lakost az akalii bányában leomlott föld agyonütötte. Tornyos József 46 éves budafai lakost egy kidűlő fa sújtott halálra. Birkás Sándor 4 éves egyedutai ós Nóvák Katalin 2 l/ s éves erdősfai gyermekek megégtek. Szőke Teréz 28 éves, István 24 éves, János 16 éves és Lukács 14 éves ábrahámhegyi lakosok a Balatonba fulladtak. Szerenesétlen szülés két esetben fordult elő. Az anyák életben maradtak. Elmekórnak egy esete képezte hivatalos beavatkozás tárgyát. Az alkoholos elmezavarbaD szenvedő beteg a zalaegerszegi közkórházba szállíttatott. Alsónemesapáti községben egy veszett eb három gyermeket megmart.A gyermekek a budapesti Pasteur intézetbe szállíttattak. Hét évnél fiatalabb gyermekek gyógyíttatását 30 esetben mulasztották el. A tiszti járásorvosok jauuár hó folyamáü 170 községben teljesítették a községi közegészségügyi vizsgálatokat. A traohomái betegeket kezelő orvosak közül ellenőriztetett Dr Wolf őrségen és Dr Viola Murasiklóson. A vármegye tiszti főorvosa januírban megvizsgálta a börtönvizsgáló bizottsággal a zalaegerszegi és nagykanizsai kir. törvényszáki fogházakat s azokban közegészségi hiányt nem tapasztalt. Pénzügy. A kir. pénzügyigazgató jelentette, hagy január hó folyamán egyenes adóban befolyt 156 368 K 10 f, mig 1908. január havában 139.598 K 81 f, tehát az idei befizetés 16.769 K 29 fillérrel több. Az adóhátralék 2.425.920 K 17 fillér, ami a mult évi hátralék és a folyó évi kivetés 90%-nak felel meg. Hadmentességi díjban a mult hó folyamán 3731 K 57 f, a mult év hasonló időszakában 3413 K 98 f, tehát ezidén 317 K 59 fillérrel több volt a bevétel. Bélyeg és jogilletékben befolyt 1909. januárban 87.087 K 25 f, 1908. januárban 75 720 K 01 f. A bevétel 11.367 K24 fillérrel emelkedett, Illeték egyenérték 1919 K 54 f folyt be, ami a mult év januári bevételt 906 K 15 fillérrel haladja meg. Fogyasztási és italadó fejében a mult hó alatt 70.922 K 17 fillért, mig 1908 januárban 212.948 K 85 fillért vettek be. A folyó évi bevélel tehát 142.026 K 68 fillérrel kisebb. Italmérési illetékben 1909 januárban 10.708 K X8 f, 1908 januárban p*dig 11.229 K 73 f volt a bevétel. A befizetés 520 IC 81 fillérrel csökkent. Dohányjövedékböl 1909. januárbin 228.312 K 94 ft, 1908 januárban 234 555 K 54 f, vagyis ezidén 6242 K 60 fillérrel kevesebbet vettek be. Sójövedékből a mult hónapban 8238 K 79 ft, 1908 januírban 9297 K 81 ft, vagyis a folyó évbtn 1059 K 01 fillérrel kevesebbet vettek be. Leírtak a mult hónapban 13.135 K 08 f egyenes f.dót és 3673 K 61 f hadmentességi díjat. Fizetési halasztást 20, ideiglenes ház adómentességet 166 esetben engedélyeztek. Népoktatás. Kir. tanfelügyelő jelentette, hogy januárban megvizsgálta a osáktornyai állami tanítóképző intézet tanulmányi állapotát, belső ügyvitelét s az internátus összes viszonyait. A Csáktornyái kisdedovodák államosításának és az egyik külső városrészben felállítandó állami kisdedovodának ügye, összes mozzanataiban feldolgozva, a miniszterhez felterjesztetett. A Csáktornyái polgári leányiskola mellé szervezendő internátus ügyében most már a kivitelnek részletesebb tervezete terjesztetett a miniszterhez. A zalaegerszegi polgári leányiskola mellé kézimunkatanfolyam állíttatott, amely két évfolyamra terjed s működését ezen tanévben megkezdi. A miniszter elrendelte, hogy Zajk eddig iskolátlan községben már a következő tanévben állami iskola állíttassék. Ugyancsak leérkezett a muravidi iskola államosításának ügye is. A Csáktornyái járás főszolgabirájával s Zalaujvár és Drávaszentiván községek érdekeltségével megtárgyaltatott a szervezendő második tanitói állások ügye. Mindkét község arra való tekintettel, hogy iskoláikat eddig is a községi pénztárból tartották fenn s iskolai ingatlanuk községi jellegű, a községi jelleg megállapítása után iskoláik államosítását kérték. Megállapíttatik Százkő, Jánosfalva és Kristóffalva iskolátlan muraközi községek állami iskolákkal leendő ellátásának mozzanatai. Kir. tanfelügyelő meglátogatta a fifyeházai községi iskolát s az iskola személyi ügyeiben az érdekeltséggel tárgyait. Kir. segédtanfelügyelők meglátogatták a lentii, lentikápolnai, lentiszombathelyi, kerkateskándi, máhomfai, rourakirályi, hotticzai, kapcsai, alsólendvai, középbisztricei, zsizsekszeri, tüskeszeri, adriáuezi és oserencsóczi iskolákat. Közgazdaság. Az időjárás januárban, némi enyhülésekkel, inkább a hideg felé hajlott. Az enyhébb napokon a csekély hótakaró, amely a földet fedte, részben elolvadt ugy, hogy a nagyobb hidegek beálltával a vetések hótakaró nélkül maradtak. A vetések a hótakaró alatt fejlődtek ugyan, azonban kérdéses, hogy a bekövetkezett száraz, erős fagyok nem ártottak-e a vetéseknek annyit, amennyit a hótakaró alatt fejlődni képesek voltak. Csapadékban január hó, habár az kisebb részletekben esett is le, eléggé bővelkedett. Sajnos, a föld erős fagya nem engedte meg azt, hogy ezen nedvesség mind a szántóföld javára érvényesülhessen. A mezőgazdasági külső munkálatok január hó folyamán jóformán s kizárólagosan a trágyahordásra szorítkoztak. Az állatállomány takarmányozásában január hó lényegesebb változást nem idézett elő. Az konstatálható, hogy takarmány mindenütt osak a legszűkebb mértékben áll rendelkezésre. Az állategészségügyi viszonyok kielégítők voltak. A piaoi helyzetre jellegzetes a gabonaárak alakulása, amely teljeseu fedi a készletek osekólysége által indokolt magasabb árakat. E hó folyamáo a gabouaüzletben általános szilárdság és áremelkedés volt észlelhető. A borárakra január sem hozott lényegesebb változást. A készletek csak mérsékelt árak mellett juthatnak forgalomba s a kereslet csekély. Állategészségügy. A haszonállatok egészségi visszonyai, habár december hónaphoz viszonyitva némileg rosszabbodtak, egészben véve mégis kedvezőnek mondhatók, mert mindössze 27 községben és legnagyobbrészt szórványos elterjedésben állapíttattak meg a hó folyamán ragadós betegségek. Az ezekkel fertőzött községek száma j a hó végén 13 volt, azaz héttel több, mint az • előző hónapban. A hivatalból jelentendő betegségek közül lép- : fenével e hó elején fertőzve volt 4 község, a j hó folyamán megállapíttatott 8 községben, meg- ! szűnt 8-ban, fertőzve maradt 4 község; — i veszettség 1 községben lett megállapítva; — j ivarszervi hólyagos kiütés és rühkór 1 község- j ben állapíttatott meg; — sertésorbánccal fertőzve volt 5 község, megállapíttatott 1 l-ben, megszűnt 4-ben, fertőzve maradt 12 község; — sertésvésszel fertőzve volt 17 község, megállapíttatott 6-baii, megszűnt 9-ben, fertőeve maradt I 14 község. Azon betegségek közül, amelyek hatósági ! beavatkozás tárgyát nem képezik, előfordult a I lovak influenzája 3 gazdaságban, továbbá a lovak mirigykórja 21 gazdaságiban. Mindkét betegség enyhe lefolyású volt. Élőfordult a zalaszentgróti 1 járás területén a szarvasmarhák között a sugár | gombabetegBÓg nagyobb kiterjedésben, nyilváu i azért, mert a takarmányhiány folytán nagyobb mennyiségű töreket etetnek az állatokkal, amely takarmánnyal tudvalevőleg legkönnyebben jut a jelzett betegség ragályanyaga az állati szervezetbe. Védőojtások mindössze 7 gazdaságban történtek és pedig részint lépfene, részint sercegő üszök, részint lépfene ellen. A januárban megtartott állatvásárokon a felhajtás és a forgalom felerészcen lanyha felerészben közepes volt. A marharakodó állomások forgalma gyenge volt. A gazdasági válságokról. A „Szabad líceum"-ban felolvasta : Elek Márton, felaó keresk. islc. tanár. II. Ami pedig azt a kérdésedet illeti, hogy elejét lehet-e venni a válságnak, arra azt felelem, hogy igen. De csakis egy esetben. Ha a társadalmi életnek minden egy katonája, tiszta jellemmel, becsületes munkával szolgálná az emberiséget, a válságok történelmében kevesebb fekete lap volna. A céltudatos munka, a bölcs mérséklet, az előrelátás, a józan életmód, azok a követe, mények, amelyek a nagy nemzeti vagy világ-katasztrófákat lehetetlenné tudnák tenni. De fájdalom, nagyon sok emberben a rut önzés, a pénz és hatalomvágy vagy pedig az ördögi gonoszság oly mértékben kivannak fejlődve, hogy előttük nem szent sem az egyén, sem a család, sem a haza becsülete. Miattuk minden pusztulhat, csak ők maradjanak. Az államhatalom a másik tényező, mely a válságoknak elejét veheti. És tényleg a kormányok mindent elkövetnek, hogy nagyobb zavaroknak elejét vegyék. Szaktudósitókat tartanak a világ minden részében, akik állandóan jelentéseket küldenek az egyes országok állapotáról, gazdasági viszonyairól, behozataláról, kiviteléről, szükségleteiről. Havonként statisztikát csinál az ország bel- és külkereskedelmi forgalmáról. Nyilvántartja az egész világ gabonatermelését. Jótékonyan hat az árak alakulására. Ellenőrzi a vállalatok működését, gondoskodik a munkásnak biztosításáról és közvetítéséről, üldözi a szerencsejátékokat, támogatja a szolid ós hasznos vállalatoka'.. Minden téren és minden időben odahat, hogy a káros jelenségeket orvosolja, esetleg kiküszöbölje, a hasznosakat pedig támogassa, elősegítse. Veszéiy idején pedig gondoskodik arról, hogy a bajba került szolid oég vagy vállalat segíttessék, hogy újra lábra állhasson. A kétes vállalatokat pedig pusztulni engedni, mert a válságoknak egyedüli haszna csak az, hogy a beteg gazdálkodást tönkre teszi, a gyenge szervezetű alkotásokat elsöpri, helyet adván a tisztességes, életre való vállalatok érvényesülésének. — És mondd apus, a válságok sokáig tartanak ? Nem mindig. Némelyik gyorsan jön és hamar eltűnik. Némelyik pedig sokáig lappang, előtűnik, megint elbuvik. Van olyan is, mely váratlanul érkezik s addig vendégeskedik a szegény beteg nyakán, mig teljesen meg nem fojtja. A történelem sok ily érdekes, tanulságos válságot jegyzett fel. A legérdekesebbet el uesélem. A mese szóra anya ós leánya is felemelték fejőket a kézimunkától s az apa most már az egész családnak kezdett beszélni. A legrégibb válság idejét megállapítani nem lehet. Egy szellemes amerikai nemzetgazdász szerint az első válságot Éva idézte volna elő a paradicsomban. Tény az, hogy a primitív életmód mellett válságokról szó se lehet. A keosketenyésztéssel foglalkozó felföldi pásztornép épen ugy nem ismeri, mintáz alföldek népe : a juhász, kanász, csikós, fóldmives. Válságról csak akkor és ott lehet szó, amikor és ahol már nagyobb termelés, fogyasztás, iparvállalkozás ős kereskedelem van. Sok érdekes tünettel folyt le s leg-