Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 1-26. szám)

1909-02-07 / 6. szám

XXVIII. évfolyam. Zalaegerszeg, 1909. február 7. 6. szám. Előfizetési «iJJ: i'.tíésr évre 10 iC — f. l éi évre . . 5 K — f X egy ed évre . 2 K 50 ! I'.gves t«?.Am ára 20 tili-'r Hirdetések : Megállapodás szerint. Nyilttér soronként 1 K Kéziratokat neuu küldünk visuza ZALAVARME Politikai és társadalmi tietiiap. YEI HÍRLAP Megjelenik minden vasárnap. Kaszinók. A kaszinók valamikor nagy szerepet játszottak a társadalom életében, sőt kihatással voltak a nemzeti kultura emelkedésére, fejlődésére a a társadalom szervezésére is. Idők jártával azonban sokat veszítettek értékükből s hogy ma már a vidéki kaszinók nem töltik be azt a hivatást, amelyért keletkeztek, eltagadhatatlan jelenség. A kaszinók lassanként majdnem kizárólag szórakozó helyekké váltak, sőt ma már ezeknek sem illenek be. Inkább csak mint egy bizonyos társadalmi osztályhoz tartozók társadalmi kerete játszik szerepet a Kaszinó a legtöbb vidéki város életében s kifelé való hatása megszűnt, elenyészett. Mint kulturális intézmény legfeljebb némi irodalompártolásra szoritkozik a legtöbb kaszinó. Mint a társadalmi erők gyűjtő medencéje a társadalom szélesebb alapokon való elhelyezkedésével s az általáuos műveltség terjedésével elveszítette jelentőségét, mert nem alkalmas és képes arra, hogy nivelláljon és széthúzó elemeket tömörítsen. A kaszinók tehát devalválódtak egyszerű társaskörökké, amelyeknek egyedüli és kizárólagos célja a tagok nemesebb szórakozásának biztosítása, szűkebb társadalmi körök ériutkezésének előmozdítása. Hogy ezt a célt is mennyiben tudják megvalósítani, az a helyi viszonyoktól függ. Altalános tapasztalat, hogy a kisvárosi kaszinók erre sem nagyon képesek, mert átalakult az élet s megváltoztak az emberek, csak a kaszinók kerete maradt a régi, anélkül, hogy régi tartalmuk megmaradt volna. Azon a dekadencián, amely a vidéki kaszinói élelet s a kaszinók társadalmi szerepét és működését jellemzi, segíteni alig lehet. Kikezdte az idő ezt a szép intézményt is, mint minden alkotást és ha az idők járása szerint át nem alakul; ha nem fog arra törekedni, hogy a társadalmi erők tömörítésével Széchenyi István ideáljait váltsa valóra, akkor lehet klub, lehet játékhely és sok minden egyéb, de kaszinó, ahogyan megalapításuk idején értelmezték, nem lesz többé soha. Széchényi István azért alapította meg a kaszinókat, hogy a műveltséget és hazafiságot feltételezve, minden rétegre kiterjedőleg felfelé és lefelé egyesítsék, tömörítsék a társadalmi elemeket és ekként fejlesszék ki és hatványozzák az ezekben rejlő nagy társadalmi erőt. Ezeket a szavakat Wekerle Sándor mondta az Országos Kaszinó Közgyűlésén s hozzáfűzte azt, hogy az egészséges, fenkölt szellemű, az együttérző tarsadalom a legkiválóbb erőforrás. Kénytelen volt azonban konstatálni, hogy ez az egységes, együttérző társadalom nálunk — nincs. Mert széttagozódunk a legkülönfélébb szempontok szerint. A mi viszonyaink között — úgymond — két irányban vesszük észre a társadami széttagozódást. A műveltség és a vagyonosság különbözősége szerint külön táborokra oszlanak egyes társadalmi rétegek s ma már a hivatás és foglalkozás különbözőségét is mindinkább kidomborodni látjuk. Ez így van mindenütt széles e hazában. Apró vidéki fészkekben pedig még mindezekhez hozzájárul: az előkelőség után való szánalmas kapaszkodás, az előkelőség látszata szerint való elkülönződés. Ezt természetesen a nagy városokban, a modern kultura kohói körül nem ismerik. Ez már nekünk vidékieknek a privilégiumunk. Nagy Széchényi azt hitte, hogy a kaszinók fogják létrehozni azt a társadalmi egységet, amely az ilyen apró-cseprő szépséghibáinkat leköszörüli s egyesíti a nagy társadalmi köröket. Amíg magasabb irányeszmék vezették a társadalmi mozgalmakat, addig ez sikerült is; mihelyt azonban a társadalmi élet elveszítette az emelkedettségét, visszatértünk kisszerű játékainkhoz és társadalmi intézményeinkben, az érintkezésben nem keresünk és nem találunk egyebet léha szórakozásnál; nem ismerünk más kultuszt az önbálványozásnál: azóta nincs társadalmat irányító és befolyásoló Kaszinó, csak kártyaklub, enyhítve egy olvasószobával és kölcsönkönyvtárral. Ismét Wekerlét idézzük, aki megjelölte a kaszinók működési körét és fejlődési irányát is, hogy ismét elfoglalhassák helyüket a társadalom irányításában. Régente a kis társadalmakat a kasztok korszakában egyes osztályok is képesek voltak vezetni és irányítani. A mai nagy, minden rétegre kiterjedő, sem felfelé, sem lefelé nem határolt társadalmat nem egyesek, nem is osztályok, hanem csak nagy eszmék és nagy ideálok képesek együtt tartani és irányítani. A köz és magánéleti tisztességnek az egész vonalon való megóvása, a hazafias érzületnek nemcsak előfeltételként, hanem minden irányban való ápolása és a nemzeti együttérzésnek melegentartása, ezek azok az irányeszmék, amelyeket a kaszinóknak maguk elé kell tüzniök ; ezek azok az irányeszmék, amelyek mellett kifelé is elő kell segíteniök a magyar társadalom tömörülését s fejleszteniük kell azt a nagy nemzeti erőt, amelyre j a népeknek és nemzeteknek létük fentartásában, jövőjük irányításában mellőzhetetlen szükségük van. Nem az egyszerű társadalmi szórakozásokra, hanem ezen nagy ideák szolgálatára kell szerződtetni azokat a közületeket, amelyeket kaszinóknak nevezünk. Ezt a programmot kell szolgálni minden vidéki kaszinónak is. Vegyék kezükbe a kaszinók a hazafias társadalmi mozgalmak vezetését, igyekezzenek egy táborba gyűjteni a társadalom minél szélesebb rétegeit és legyenek a köz- és magánéleti erények, a hazafias együttérzés kultuszának zászlóvivői. Ne engedjük ellanyhulni, vegetálni a kaszinókat, mert hatalmas tényezőivé válhatnak a nemzet életének, de csak ugy, ha visszaveztjük őket Széchényi hagyományaihoz. uia t

használják a hölgyek előszeretettel a zsírtalan Ibolya Krémet? || Mert teljesen ártalmatlan s kiváló hatású. Eltávolítja a szeplőt, pattanást és már rövid ideig tartó használat után üdévé, finommá teszi a bőrt. || Kapható: Kocsuba Emil gyógyszertárában Zalaegerszegen. wwmsssrnsmmm Mai számunk 10 o!d»li