Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 1-26. szám)

1909-06-27 / 26. szám

XXV!II. évfolyam E'áí'izetési dij: Fűrész évre . 10 K — f Fél 'vre . . 5 K — f Negyed évre. 2 R 50 í lígyes szám áru 20 HU ér Hirdetések : — Megállapodás szerint. Nyilttér soronkínt 1 K {•Céziratoítat: nem küldünk viw.a Z A L A ¥ A Politikai és társadalmi hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. P Í aratuaéautasiiJi Drága kenyér. Sok minden bajunk mellett még egy nagy veszedelem fenyeget bennünket: a drága kenyér. A buza ára már eddig is hallatlan magasra emelkedett, a kenyér drága, a szegény ember keservesen küzködik a léttel. Az aratástól vár mindenki egy kis javulást, könnyebbülést. Az idén azonban — amint a jelek mutatják — hiába vár. A hivatalos termésbecslés nagyon megcsappantotta a reménykedést. Rosszak a kilátásai a gazdának és fogyasztónak egyaránt. Hellyel közzel, egyes vidékeken, ahol a mostoha időjárás nem sújtotta annyira a földet, a gazdák még kibékülhetnek az idei esztendővel. De ezek csak kivételek. A nagy átlag, a milliókból álló tömeg nem várhat sok jót. Hiába jelölte meg a kalendárium piros betűvel Péter és Pál napját; s hasztalan mutatja a régi szokás, hogy ilyenkor élesre fenik a kaszákat, hogy az aratáshoz hozzálássanak. Nem akar megérni a szokásos időre a kalász, haragszik a természet. Rossz termésünk lesz. Az időjárás ezer szeszélye megsemmisítette a reményeket s csekély felesleggel biztat az aratás. S akkor azután hiába lesz a búzának magas ára, ha nincs mit eladni. Annyi lesz épen, hogy éhen ne haljunk. Ilyen szomorú kilátásokkal köszönt be az idén a máskor örömmel várt Péter és Pál napja. Vigasság, énekszó, kaszapengés nem köszönti. Aggódó gonddal teli tekintetek szegeződnek a jövő felé; mindenki fél az eredménytől. Előttünk fekszik a földművelési miniszter hivatalos jelentése, amely a gabonatőzsdén is nagy feltűnést keltett s az árak emelkedését idézte elő. Természetesen megismétlődött az idén is az a vád, hogy az adatok nem fedik teljesen a valóságot, mert a- gazdasági tudósítók, tehát gazdák, jelentései alapján készültek, a gazdák pedig természetüknél fogva pessimisták és érdekükben is áll, hogy minél kisebb termésről beszéljenek, mert ez emeli az árakat. Nem hajlunk meg feltétlenül minden statisztika előtt, de az már mégis képtelenség, hogy a gazdasági tudósítók egyöntetűen meghamisítsák a terméskilátásokra vonatkozó kimutatásaikat. Az természetes, hogy a gabonatermésre vonatkozó statisztika, különösen az előleges becslés nem fedheti számszerű pontossággal a tényleges állapotot. De nem is ez a fontos, hanem az az arány, amelyben a várható eredmény a mult évi terméshez áll. Ezt pedig a termésbecslés feltétlenül kifejezi. Annyi bizonyos, hogy az idén az országnak roszabb termése lesz, mint tavaly. Hogy a különbség mennyi lesz, egyelőre természetesen nem tudható. A miniszteri kimutatás alapjáu a külömbség, pénzértékben kifejezve, csak a búzánál legalább 150 millió korona. De tegyük fel, hogy a külömbözet sokkal kisebb lesz, mégis kétségtelen, hogy a tavalyi eredmény mögött maradunk, ami magában véve szegénységet jelent, mert a tavalyi esztendő sem volt a jók közé sorozható. A gyenge aratáshoz hozzájárul a rosz takarmánytermés, amely az ország egyes részeiben nyomasztó helyzetet teremtett. A kisgazda tehát még az állatok magasabb árában sem talál kárpótlást azért, hogy eladó búzája nem lesz. Az aratási munkálatok kedvező lefolyásától, a jövő hétek időjárásától függ, hogy a hivatalos termésbecslések némileg javuljanak. A miniszter jelentésében is van több olyan adat, amely arra a feltevésre jogosít, hogy az eredmény a becslést meghaladhatja s az OMGE. által gyűjtött adatok valamivel kedvezőbb képet nyújtanak. A földművelési minister jelentése szerint a várható terméseredmény az egész országban: buza (bevetett terület 5.731.624 hold, átlag holdanként 5.83 mm.) 33.430.000 q; — rozs (bevetett terület 1.860.475 hold, átlag 6.06 q) 11.270.000 q; — árpa (bevetett terület 2.001.593 hold, átlag 7.14 q) 14.290,000 q; — zab (bevetett terület 1.919.091 hold, átlag 6.44 q) 12.360.000 q. Reméljük, hogy az eredmény jobb lesz. A remény legnagyobb áldása az égnek. Sok ember táplálkozik belőle s különösen a kisgazdáknak a fele kenyere. Minden aratás ujabb reménységek forrása, mert ettől várja sorsának jobbra fordulását sok millió ember. Ezért esik nehezünkre a csalódás; ezért erősítgetjük, táplálgatjuk a reménységeinket a hivatalos kimutatásokkal szemben is. Szerencsénk, hogy az időjárás a kapás növényeknek, a kerti veteményeknek, a főzelékféléknek kedvez. Ezek még ellensúlyozhatják a kenyér drágaságát, amely nagy átok az olyan országban, ahol a proletárok serege évről évre szaporodik; ahol rengeteg a mindennapi léttel küzdő existencia s ahol még a középosztály nagyobb része is csak azzal tudja ellensúlyozni az életviszonyok kedvezőtlen alakulását, hogy a kenyeret kisebbre metszi s jogos igényeiről lemond. A rosz termés egy agrár országban olyan csapás, amely mindenkit sujt, kivéve talán azt a néhány ezer embert, akinek többje van a soknál ; aki javainak feleslegéből veszít. A drága kenyér senkit 3em gazdagít; az általános szegénység átok a nagyúrra is, mert megbénítja az egész életet. Szűkebb hazánk, Zalavármegye gazdáira nézve az az egy vigasztaló ebben a sanyarú helyzetben, hogy a termés nálunk nem a legrosszabb. Igaz, hogy a vármegye területén vidékenként nagyon külömbözők a kilátások ugy, hogy általános képet adni alig volna lehetséges. A rosztól a jóig minden árnyalat képviselve van. Általánosan a búzák gyengébbek, a rozsok Hornyoszsindely, hódfarkú cserépzsindely, ala * keményre égetett buroktégla • • (Klincker) istállók, fol

yosók és • átjárók részére. •_* Bérmentve minden állomásra. ;yár 1 Hübner testvérek és Poh! Gusztáv. MASÉS MWMMAaKrasas^fli^ Mai awKsiim.Mmk 12