Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 1-26. szám)

1909-06-06 / 23. szám

1909 május 23. akarna tájékozást szerezni, föltétlenül csalatkozni fog. A rózsás reménység és a legsötétebb pessimismus között elég tér vau s ezt a nagy teret a lapok mind beszá^uldozzák. Egyik biztosra veszi a kedvező megoldást, a másik az önálló bank teljes letörésétől, a függetlenségi párt szétfoszlásától, darabontkormánytól tart. Az a vigasztaló, liogy a függetlenségi párt a reménykedő fél, mig a pessimisták azok közül kerülnek ki, akik nem örülnének nagyon, ha a függetlenségiek törekvését siker kisérnó, mert ezzel a mindenesetre kényelmetlenebb ellenzéki szereplésre volnának utalva. Wekerle újra Bécsben járt. Azt mondják, most már nem kihallgatáson, hanem azért, hogy a király elhatározását meghallgassa. A király pedig állítólag csak átmeneti állapotról akar hallani s az általános — részben titkos — választói jog törvénybe iktatását követeli. Majd ha ez meglesz, akkor tárgyalna az önálló bank felől. Vagyis egyelőre fenn maradna a koalíció, csak a kormány tagjaiban történnék változás. Meglehet, hogy a nagy titkok még ma kipattannak, de a hónap vége előtt még mindenesetre történik valami döntő lépés, mert a király 20-án megkezdi a nyaralást s a nyugalmát politikai kérdésekkel nem engedi zavarni. Hát majd megválik : hány zsákkal telik. • Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* Közművelődés a Dunántul. — A Dunántuli Közművelődési Egyesület évi közgyűlése és évkönyve. — Az ország egyik legnagyobb közművelődési egyesülete, a Széli Kálmán, Pullavioini Ede őrgróf és Rákosi Jenő vezetése alatt működő Dunántuli Közművelődési Egyesület junius hó 8 án Budapesten az Újvárosháza közgyűlési termében taríja meg óvi rendes közgyűlését, melyre az egyesület főtitkári irodájába Budapest, VII. Dohány-utca 39., I. 7. adja ki a kedvezményes vasúti jegy váltására szóló igazolványokat. A dr. Fodor Oszkár főtitkár szerkesztésében magjelent hatalmas évkönyv, mely a DKE utolsó évi munkásságáról beszámol, megemlékezik az Országos Közművelődési kongresszus ama fontos eredményéről: hogy megalakult a nemzetiségi mozgalmak ós támadások ellensúlyozására az Országos Közművelődési Tanács, mely hazánk valamennyi kulturális testületét s egyesületét egy egységes közművelődési programmban összeforrasztja. E tanács megalakulása a DKE öntudatos kultúrpolitikájának elismerését is jelenti egyben, mert az uj országos fmtosságu kulturfórum elnöki székébe Széli Kálmán, a DKE első elnöke s mai díszelnöke került; az ő nemzeti kultúrpolitikája vezette egyletünk Mintha ebből akart volna erőt meríteni az önmegtartóztatásra. Végre leért az utcára. Erősnek érezte magát. Lehet, hogy csak ezért, mert amikor utoljára rótta az utcát, bizony jóval gyengébb legény volt. De hát mindegy, az erőt most érezte magában és bizony nem is szűnt meg hajtogatni: — Meg fogom tartani, meg fogom tartani 1 Hirtelen ismerős hangok riasztották fel. Alig eszmélt, egy régi jó barátja — egy a régi cimborák közül! — már is a nyakába borult. — Hát' Istennek 1 csakhogy újra látlak. Csakhogy újra embernyi ember lett belőled. No ez ugyan meglepetés! Tudod mit? van egy kis időm, gyerünk ide szembe egy pohár sörre . . . S azzal megragadta Rupprecht ur karját és vitte a kórházzal szemben fekvő korcsma felé. — De . . . hebegte Rupprecht ur, — . . . éa meg fogom tartani! — — — Da ellenkezése bizony nagyon is hiábavaló, mert ajkán e büszke kijelentéssel mégis csak belépett a korcsmaajtón. Nemsokára egy korsó sör mellett ült s elgondolkozva pislogott fel a kórház ablakába, ahol néha-néha — amint betegei körül sürgölődött, — feltűnt az Immakuláta nővér jóságos alakja ... legifj Ábrányi Kornél. egész működését és az egész Dunántu'nak dicsősége az, hogy most az ország ezen hatalmas uj kulturszervezetének vezetését Széli Kálmán vállalta el. Mindama kulturai mozgalmakban, melyek a lefolyt évben szerepet játszottak, a DKE is kivette a részét. A lefolyt esztendő az erőgyűjtés szeirpontjaból örvendetes eredményekkel járt. A társadalom mind szélesebb köreiben kezd érdeklődni a DKE munkássága iránt, mely Siéll Kálmán, Pallavioiri Ede őrgróf és Rákosi Jenő irányítása mellett a Dunántul tizenegy vármegyéje területén egyre iutoueivebben gyakorolja áldásos működését. Az 1908. év során 18 alapító, 8 pártoló és 509 rendes taggal gyarapodott a tagok létszáma. B?számol a jelentés a soproni kulturünnepről, moly fényes bizonysága volt aunak, hogy a soproniak együtt éreznek azokkal az elvekkel ós törekvésekkel, amelyek a DKE-t két évtizedes fennállása során vezetik. Fentartotta az egyesület a tárnoki (Fehér m.), a városlődi (Veszprém m.), a vimpáczi (Sopron ra.)< a szári (Fehér m), a tarjáni (Komárom m.) kisdtdjvodákat, segélyezte a Soproni Irodalmi és Művészeti Kör gyermektelepitési akoióját, mint uj falusi népművelő intézményt; a Duoántulon a népakadémiákat is meghonosította. Egyelőre Komárom megyében kezdte s támogatji ezek szervezőjét, Kertész Ferenoet, ki eddig öt községben alapította meg s összesen mintegy 80 népszerű ismeretterjesztő előadást rendezett. Munkájában az Uránia Egyesület vetített képekkel, a közoktatásügyi minisztérium a DKE felterjesztésére pedig államsególylyel támogatja. A magyar nyelv tanításában kitűnt tanítók ós papok segélyezésére 2000 koronát fordított, azon összegeken kivül, amelyeket a Somogy vármegyei Közművelődési Egyesület e célra kiosztott. Öt közművelődési egyesület munkálkodott a lefolyt évben azon nagy nemzeti oélok megvalósítására, amelyek érdeké'jen a DKE tevékenykedik a Dunántul tizenegy vármegyéjének terű letéu, a műveltség terjesztésére éa a közjólét emeléséro. A Komárommegyei és Városi Közművelődési Egyesület élén Sárközy Aurél kir. kamarás, mint elnök ós az óv egy részében Lőrinczy György kir. tanfelügyelő, mint főtitkár fejtett ki áldásos tevékenységet, de nagymérvű tanfelügyelőségi elfoglaltsága miatt az adminisztracionális teendőktől visszalépett, s ekkor Witausek Károly tb. megyei főjegyző választatott meg, aki ugyanabban a szellemben vezeti tovább a Komárommegyei éa Városi Közművelődési Egyesület ügyét, amelybea Lőrinczy György, a hazai irodalomuak büszkesége és az ország kulturmozgalmainak egyik legrégibb Luroosa, e kipróbált kulturegyesületben a közművelődési feladatok megvalósitását annyi lelkesedéssel és eredménnyel munkálni törekedett. A Komárommegyei és Városi Közművelődési Egyesület működésének értékes jelentését még L> rinozy György kir. tan., kit alelnöknek választott meg a komáromi liókegylet, állitatta össze ős az egész terjedelmében az évkönyvben foglaltatik. A Somogyvármegyei Közművelődési Egyesület élén Kapotsfy Jenő főispán és dr. Andorka Elek főügyész állanak, kik az igazgatósággal egyetemben irányítják e fontos fiókegyesület működését, amely nem egy jelentős eredményéről számol be. — A Pécs— Baranyavármegyei Közművelődési Egyesület gróf Benyovszky Móric és Erreth János főispánok vezetésével intenzivebb működését szintén ez évben kezdette meg. A Zalavármegyei Közművelődési Egyesület, mint a Duuántuü Közművelődési Egyesület nemzeti munkájának legújabb műhelye, ritka lelkes tevékenységgel kezdette meg agitációját gróf Batthyány Pál főispán elnök és dr. Ruzsicska Kálmán tanfelügyelő vezetése mellett. Gróf Széchenyi Viktor főispán már megindította a Fehérmegyei és Székesfehérvár Városi Közművelődési Egyesület szervezésének munkálatait s igy e fiókegyesület is a megvalósulás stádiumához közeledik. — A Fehérmegyei Irodalmi és Közművelődési Egyesület pedig megindította a tárgyalásokat, hogy egyesületünkkel szorosabb kapcsolatba kerüljön. Székhelyét oz egyesület Székesfehérvárra helyezte át és igy legközelebb a vármegyében is tényleges szerepe lesz a vármegyei kulturegyesületnek. — — Az ez évben megalakult Veszprémi Magyar Közművelődési Egyesület azonban nem kivánt a DKE hez csatlakozni. Gyarapította a lefolyt évben a Dunán! ul könyvtári hálózatát is az egyesület, amennyiben már 106 nép-vándor és gazdasági népkönyvtár fölött rendelkezik a DKE, amely mindezideig is jelentékeny és sikeres eredményű tevékenységet fejtett ki a hazai irodalom terjesztése és ez által a nép művelődésinek emelése érdekében. — A Komárommegyei könyvtár segélyezésén kivül 250 kcu 'ona könyvtárkezelői jutalmat folyósított és pedig: Polesinszky Emil tanító Csáktornya 100 kor., Burján Gyula körjegyző Benedek 50 kor., Szalay Sándor tanító GindiiCsalád 50 kor., Arany János községi irnok 50 korona jutalmat kaptak. Az egyesülőt vagyonállománya 161533 kor. 73 fii. és az 1909. óvi költségelőirányzat 54855 kor. 43 fii. kulturális kiadást előirányoz. De a DKE hivatott vezéreinek nemes törekvéseit és hazafias buzgalmát eredmény csak akkor kísérheti, ha az egész országnak társadalma érdeklődéssel és hazafias segélyezéssel támogatja azt és erre e helyről is felkérjük mindazokat, kik a nemzeti kultura eszméiért lelkesedni tudnak, a fontos feladatokat teljesítő DKE. támogatására. Adományokat az egyesület céljaira lapunk is elfogad. A DKE-ben a tagok kötelozettségei a következők : a) az örököstag legalább 2000 K alapítványt tesz s legfeljebb 5 év alatt befizeti; b) alapító-tag legalább 200 K alapítványt tesz 8 azt 5 óv alatt befizeti; o) pártoló-tag legalább 5 egymásután következő évre évenkint 20—20 K fizetésére kötelezi magát; d) a rendes tag legalább 10 évre 4 K óvi tagdíj fizetósóre vállal kötelezettséget; e) gyámolító tag az, aki a d) alatt emiitett tagsági dijnál kisebb összeggel vagy adománnyal járul az egylet céljaihoz. A tagsági dijak és adományok a M-jgyar Leszámítoló éa Pénzváltó-Bankhoz (Budapest, Dorottya utca 6. sz.) küldendők. A nyár. (Magyar fürdők.) Régi betegsége a magyar embernek, hogy semmit sem hec3Ül meg igazán, ami a magáé. A nagy Széchényi, az első igazi európai értelemben vett magyar, elsőnek hangoztatta fajunk hét főbűneinek egyik legsulyosabbikát, az idegen majmolását és szeretetét. És e nyavalyánk azóta nem csak hogy nem csökkent, de még növekedett is. Eszmében, anyagban különb nekünk az, amit nem a mi hazánk termelt; ós még a földet, levegőt és vizet is többre becsüljük, ha nem a miénk. Megjött a nyár, amikor mindenki, akinek csak némileg módjában van, arra készül, hogy rövidebb-hosszabb időre letegye a megszokott napi munka robotját ós üdülésre, pihenőre menjen, hogy uj munkára, uj tevékenységi-e friss erőt gyűjtsön. Kiürülnek a városok és a felfrissítésre vágyók serege szétoszlik a világ minden tája felé. Betegek és egészségesek, ki gyógyulást, ki pihenést keresve menekülnek a fülledt testhalmazok közül, hogy a hegyek és erdők hűsén s a gyógyitó források habjai között töltsék a kánikula elviselhetetlenül forró napjait. A magyar föld természeti kínosakban páratlanul gazdag. Fürdői és üdülőhelyei fekvés, klimatikus viszonyok, vízbőség, forrásaik ereje tekintetében nagy részt nem állanak mögötte a külfüld leghíresebb világfürdőinek; egyikükmásikuk felül is múlja azokat. A Balaton, a pazar szépségekben bővelkedő magyar tenger környékén maga egy sereg pompás üdülőhelyet kínál, a Tátra, a melynek tájai párjukat csak Schwaiczban lelik. Szóval, ma már bővelkedünk fürdőhelyekben, melyek ninosecek az európai komfortnak sem hiján. Hol van a világon szebb, jobb fürdő ós üdülőhely mint pl. Tátrafüred, Trencsén-Teplitz, Pöstyén, Balatonfüred, Herkulesfürdő stb. Mégis mit tapasztalunk? A magyar fürdőzők tömege még mindig állhatatosan és feltartóztathatlanul a külföld felé árad. Mindenütt, a világ minden táján, az összes divatos világ-fiirdőkön magyar szó hangzik és magyar pénz cseng a svájci alpenhüttótől az osztendei strandig. A magyar fürdők nagy része pedig üres, pang és néhány odavetődő idegenből ól. Sokkal nagyobb ennek a szomorú valóságnak a jelentősége, mintsem a felületes szemlélő gondolná. A tömérdek magyar pénz, amely itt az