Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 1-26. szám)

1909-05-30 / 22. szám

1909 május 23. • Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* járóságnuk s a község lakósságának a hazaszeretet és a magyar kultura ápolásáért. Ezután a vendégek Filipios L^jos plébános házához mentek, nhounét a templomba vonultak a zászlószentelési ünnepélyre. A misét dr Kroller Miksa zalavári apát celebrálta s ugyan ő szentelte fel a zászlói a templom előtti emelvényen, amelyet Drávavásárhely és a szomszédos községek ezernyi népe állott körül. A síép zászlóra gróf Batthyány Pálné szül. Inkey Valerie úrasszony őméltósága egy gyönyörű fehér selyem szalagot ajándékozott, amelyre ez a jelmondat van hímezve : „Ne bántsd a magyart." Dr Kroller apát szép beszédat intézett a néphez, amelyben a zászló jelentőségéről szólt, ezután Sray igaigaló tanító vette át u felszentelt zászlót. Az ünnepély után tanítógyülés volt, amelyen megjelent gróf Batthyány Pál főispán is, aki mindvégig érdeklődéssel kisérte a tárgysorozatot. Délben közös ebéd volt a nagyvendéglőben 120 terítékkel. Ebéd alatt pohárköszöntőket mondtak : dr Ruzsicska Kálmán gróf Apponyi Albert miniszterre, dr Kroller Miksa apát gróf Batthyány Pálné zászlóaDyára, Filipios Lajos gróf Batthyány Pál főispánra, főispán ur őméltósága a muraközi hazafias tanítóságra s Drávavásárhely község derék lakosságára, Zrinyi Károly igazgató dr Kroller Miksa apátra ürítettek poharat. Az ünnepélyről sürgönyileg üdvözölték gróf Apponyi Albert közoktatási minisztert. Főispánná őméltósága a nap emlékére 100 K alapítványt tett a magyar nyelvben kiváló tanulók jutalmazására. Drávavásárhely községnek felejthetetlen emléke fűződik a magasztos ünnepélyhez s sdja az Isten, hogy a felszentelt zászló alatt erősödjék a hazaszeretet és a rcagyar kultura. Egerszegi krónika. Rovatvezető: Pubi. A házasság bontó. Ez a házasság bontó itt uetn körülmény vagy alkatain, hanem élő személy, akinek többé-ke vésbbé sikerült intrikáiról már soksior volt szó e rovatban. A történet s e megyében játszódott le és pedig hivatalos helyiségben. Hogy melyikben, rögtön rájön az olvasó. Legszebb pompájában mutatja magát a természet. A nap eranyszálakat sző sugaraiból és behatol vele az orgonabokrok sejtelmes mélyébe, hogy megaranyozza és glóriát fonjon feje fölé a párját dicsőítő kis csalogánynak. Életöröm, vígság mindenütt, mint annak a két lénynek arcán, kik az nap reggel érkeztek meg messze, de messze földről. Ez pedig Jancsi és Juliska. A Jánosi pincér, a Juliska ... m<g Juliska. Kell hogy még több is legyen ? ! A Jancsi életerős, kereső ember, a Juliska szép, mint a kelő nap, az ártatlanság máza vonja be egész lényét és a hajókötél vagy a forró láz okozta-e, már nem tudni, de egészen árva. Még mielőtt árva lett volna, két nevezetes esemény történt vele; 1. itt született e megyében, 2. szülei után kis pénzösszeget örökölt. Es hozta ide őket messze földről és ezért keresték fel azt a komor hivatalt, ahol ezt a pénzt számon tartják. Egy még elég fiatal, de a jelen sorok Írásakor ntég családapái örömöket nem élvező ur hallgatja ki őket. — Hát instálom — kezdi a Jánosi — azért jöttünk, hogy a Juliska jussát k'vegyük. Szegény teljesen árva lány, kiskorú, van neki pár ezer forintja, amit az urak kezelnek, ennek szeretnénk a birtokába jutni, mert hát hogy tetszik tudni, a Juliskát nagyon szeretem és feleségül akarom venni. Még egy pár lényegesebb adat bemondása után előkerül az akta, kiosit tanulmányozni is kell. A referens forgatja a lapokat, Jánosi és Juliska meg égő pillantásokat vetnek egymásra. A referens végre köhög, ami annak a jele, hogy tisztában van a dologgal és megadhatja a felvilágosítást. El is kezdi. — Nézze Jancsi, itt egy kis tévedés lehet. A szerelmesek meglepetve néznek össze. — Na, nem olyan nagy, szinte lényegtelen. Juliska őnagysága ugyanis nem kiskorú, mert már 1884-ben látta meg a napvilágot, tehát nagykorú. Janosinak megnyúlik az arca és megrezzenve kérdi: — Juliska, igaz ez? És szegény Juliska mit mondhat mást: — Hát ha az irás mondja, akkor igaz. Jánosi pedig mint komoly szerelmeshez illik, tényleg átsiklik e csekélységen és tovább kérdi: — Na hisz ez tényleg nem baj, de a pénz, a pénz az ugy-e kérem meg van ? — Az meg — mondja a referens — csakhogy itt is egy kis tévedés van. Ugyanis nem pár ezer forint maradt a hagyatékban, hanem összevissza ugy 800 forint. Jancsinak még jobban megnyúlik az aroa és kétségbeesve kérdi : — Juliska lehetséges ez ? És szegény Juliska mit mondhat mást: — Hát ha az irás mondja . . . De még annyi ideje sem maradt Jancsinak, hogy az ujabb érzelmi skálákat arcán végig játsza, a referens tovább folytatja : — Azonban ez a 800 forint sincs meg teljes egészében. — Hát hol a foucbcü van ? — hörgött fel Jancsi. — Ezt csak Juliska őnagysága tudná megmondani, mert 300 és ennyihány forintot kiutaltunk már a számára ezelőtt 5 évvel, akkor, mikor egy egészséges fiu gyermeknek adott életet. Nyomasztó osend. Juliska pirul, Jancsi sápul. Pillanatok múlva szedi csak össze magát, már t. i. Jánosi és szinte remegve kérdi: — Juliska lehetséges ez? És szegény Juliska mit mondhat mást: — Hát ha az irás mondja . . . Kritika a publikumról. Most, hogy valószinü kilátás van arra, hogy Szalkay direktor jó gárdájával, a székesfehérvári társulattal kerülünk állandó nexusba, a színtársulat nő tagjaihoz körkérdést intéztem: sziveskedjonek arra felelni, hogy érzik magukat Egerszegen és hogy tetszik nekik a publikum? Elvégre legyen nekik is alkalmuk, hogy ne c^ak róluk írjanak mindig kritikát, hanem egyszer ők írjanak a publikumról. Ugy látszik a szezon sikere miatt nem mertek valamennyien írni. Akik voltak olyan bátrak, azoknak im leadjuk válaszát: A* egerezegi publikum — bár csak töredékét ismerem — tetszik, bár a fehérvárit jobb szeretem, mert az is jobban szeret engem. A város maga csinos, csak kár, hogy a Bárányban kevés hely van, mely zöld nem volna. Borbély Lili. Szeretem az egerszegi tanítónőket! Ha volna „Kereskedők", „Tanár urak", „Megye mulat", vagy több ilyen klikkszerü darabunk, akkor talán megismernének ét szeretnének ugy, mint a hogy én szeretnék mindenkit szeretni. Verő Janka. Ugy szeretnék nyilatkozni, de azt sem szabad. Veres Eszti. Hát mondja, tetszhetik nekem az egész publikum ? Na hallja, még ezt sem tudtam ! Simkó Oiza. Csau! Szirmai Hajnalka. A komika és tragika nem nyilatkoztak, de beküldte nyilatkozatát a koloratur primadonna is, amelyet hogy nem első helyen közlünk, az oka az, mert a tartalma nem kielégítő. Egy primadonnától különb választ vártunk, nem ilyet: Aranyos Bubikim! Szeretem, imádom a közönséget és pedig azért, mert: a közönség maga ! Fábián Linka. Egyedül az éjben. ügy szeretem a tavasz éjek Mélységes csendjét, némaságát . . . Melyet, mint láthatatlan árnyék, Futó zaj csak nagynéha szánt át .. . A csendet, mint a virág illatot Szinte magamba szívom, lehelem . . . S félig csukott szemekkel kószálok Alvó utcákon, palotás teren . . . Elcsitulnak a lázongásaim, Vágytermő álmok elpihennek. Alusznak selymes, puha vánkosán A csöndnek, mint sok fáradt gyermek. S betakar szines, meleg ködével Valami békés, áldott nyugalom . . . És én félejtem azt is, hogy vagyok, Amíg a lelkem benne nyugtatom . . . Szinház. (He.) Változatos és művészi tekintetben a legkielégítőbb volt a hét repertoárja. Bár egyet — főleg a jövőre való tekintettel — ajánlok a művezetésnek. Ha még olyan sohláger is egy darab, legfeljebb egy heti időközben ismételjék, nem pedig egy napi pihenéssel, mint történt a Dollárkirálynő és az Erdészleánnyal. Egerszeg kis város ahoz, hogy ilyen rövid időközökben adjanak be még olyan kiváló premiereket is és ha teszik, miként az eredmény is mutatta, csak a kassza fogja kárát vallani. A drámai ensemble brillirozása vezette be a hetet. Amit a „Hivatalnok urak"-ban produkáltak, a legőszintébb elismerést vívja ki számukra. Különösen a II. felvonás összevágó, gördülékeny jelenetei. Aki kételkedik abban, hogy a színjátszás valóban önálló művészet, annak el kellett volna jönnie erre az estére, hogy a vérbeli színészek előtt meghódoljon és osodálja bennük a színészetnek, mint absolut művészetnek ragyogó bizonyítékát. Nem kell külön kiemelni sem Verő Hölgyek figyelmébe! a** Bérmálásra! Radó Henrik női divatkereskedése Zalaegerszegen. Az összes bélésáruk, díszek, selymek, bársonyok, keztyük, derékfüzők, felső- és alsószoknyák, blúzok, gyermekruhák, női- és férfi harisnyák, uri és női dísznyakkendők, gallérok, zsebkendők, fátyolok, csipkék és csipkekelmék, hímzések, gouvrirezott gazefodrok, menyasszonyi fátyolok, koszorúk és virágok etb. raktára. LEGÚJABB MAGYAR GYÁRTMÁNYÚ szalma-kalapok. LEGKITŰNŐBB MINŐSÉGŰ nap- é* esőernyők. PÉCSI HAMERLI-KEZTYÜK. Legdivatosabb ^ummi- és aranyövek nagy választékban kaphatók. Ki a ttaép csipkét szereti, Radónál olcsón veheti. Jelszavam: »Kevés haszon, nagy forgalomI<