Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 1-26. szám)

1909-05-30 / 22. szám

3 > Zalamegye, Zals,vármegyei Hírlap* Aktualitások. (Vurstlúás.) A sötétben való tapogatózás jollemzi a politikai helyzetet. Itt ott felcsillanik egy reménysugár, más részről a pessimisták telekiabálják vászhirekkel a világot. A látható politika padig csak annyi, hogy a miniszterelnök útban van Bécs és Budapest között. A lapok kommünikéi konstatálják, hogy őfelsége kegyesen fogadta s a miniszterelnök többet nem mondhat, mint hogy döntés egyelőre nem történt. Igy megy ez már hetek óta. Bécs és Budapest között most kizárólag politikában utaznak R a legszomorúbb az, hogy meddő politikában. Mert hogy ily módon a válságot Ítéletnapig is el lehet odázni, az bizonyos. Az utpzásoknak és kihallgatásoknak egyelőre semmi eredménye nincs. Ugy látszik, hogy Bécsben eredményre nem is vágyakoznak, hanem a régi osztrák politikát, a vurstlizást szeretnék nálunk is meghonosítani, hogy közéletünket elposványosítsák. S a mai világban ez nem is látszik valami lehetetlen feldadatnak. Honatyáink egy része méltán félti a mandátumát, tehát vállalkozik mindenféle megegyezésre. Azokkal pedig, akiknek kemény a derekuk, meg akarják untatni a lehetetlen helyzetet. Ez a manőver nem uj keletű. Próbálták azt már más időkben is alkalmazni. A kiéheztetés, a türelmetlenség felébresztése, az elernyesztés a vurstlizó politika céljai. A huzavonát hosszura kell nyújtani, hogy a nemzet megelégedjék a mézes madzaggal, lemondjon igényeiről, felfüggessze törekvéseit s minden a régi kerékvágásban döoöghessen tovább. Egy politikus a helyzetet egy hasonlattal jellemezte. Azt mondta, hogy Bécs most ugy bánik velünk, mint a jó gazda a vackorral. Ha meg akarja enni s azt tapasztalj;!, hogy még nagyon fanyar, akkor elrakja; majd jó lesz karácsonyra, ha akkorra sem hát, húsvétra. Mert egészen bizonyos, hogy végre megpuhul. Az asztalt tehát bátran meg lehet teríteni, a vackor be fogja adni a kulcsot. Hát ha a magyar nem puhul nyáron, meg fog puhulni őszre, vagy tavaszra. Az asztalt már terítik. Természetesen nem nekünk, hanem Ausztriának, mert az fogja megenni a puha vadkörtét. És senki sem merészel erősebb húrokat pengetni. Maul haltén und éljen sehreien ! A legújabb híresztelések szerint a király újra eljön Budapestre, hogy a kihalgatásokat folytassa. Lehet, hogy Vilmos császár adott valami jó tanácsot az agg uralkodónak s talán nem fog elzárkózni a magyarok kívánságai elől. A bécsi lapok azonban azt hirdetik, hogy a válság nem fog megoldódni s a mostani állapot őszig tart. Sokat beszélnek gróf Festetits Taszillónak Kossuth Ferencnél történt látogatásáról. Azt sejtik, hogy a nagy grót valamiféle magasabb megbizatásban járt a függetlenségi párt vezérénél, de ezt természetesen bizonyítani nem lehet. A kombináció csak sötétben való tapogatózás. A válságról s annak fejleményeiről uj it mondani nem lehet. Áll minden, mint a kutyába ragadt szekér. Majd talán ősszel, ha akkor sem, a télen fordul egyet az állapot. Csak meg ne unjuk a dolgot s a vurslizió államférfiak a markukba ne röhöghessenek, hogy imo egy kicsit újra elhallgattak a magyarok s torkuk szakadtából éljeneznek, amikor a bécsi akarat a nyakukra ül. (A kultura szegényei.) Megborzad az ember attól a nagy számlól, amely a fővárosi tani tónői állásokra pályázók számát fejezi ki. A lapok mindegyre irják, hogy micsoda hajsza folyik egy egy fővárosi tanítónői állás után. A vidékről nem beszélnek. Pedig ha elkérnék az adatokat a tanfeliigyelőfégektől, ezek alapján megállapíthatnák, hogy a vidéken is összetorlódott már a diplomás hölgyek strege. Füt fát. megmozgatnak, hogy állást nyerjenek s a küzdelem vége ass, hogy letörött reményekkel járják tovább az élet kálváriájának tövises útját. Bizony sokkal több tanítónői diplomát produkálunk, mint amennyi tanítónőt el tudunk helyezni. Régebben nem uralkodtak ilyen szomorú állopotok ezen a téren, mert a nők nem rohanták ugy meg a tanítónői pályát. Akkor tehát nem is volt annyi tülekedés, annyi csalódás. Mindenki kapott állást, mert a kereslet és a kínálat között meg volt az egyensúly. De mivel ez az egyensúly ujabban meg lett bontva és éppen a tanítónők bontották meg: a kárát is ők vallják. Hibáztatni ezért őket jó lélekkel nem lehel, mert hát mindenki tudja, hogy miért törekszik erre a tövises pályára. A létért való küzdelemben is mindenki ugy igyekszik a boldogulást keresni, amint azt jónok látja, vagy a szükség kényszeríti. A sok szegény leány előre látja, hogy a mai társadalmi és családi viszonyok mellett nagyon kevés, vagy éppen semmi kilátás sincs arra, hogy férjhez mehessen. Ezért törekszik sok nő a tauitónői pályára, amely bár legkevésbbé sem fényes pálya, de egy jó tulajdonsága mégis vap. Ez a jó tulajdonság pedig, amelyért az a nagy tülekedés folyik, az, hogy legalább megmenti a szegény nőt i nyomorúságtól és csekély nyugdíjával áz öregségre legalább kenyeret biztosíthat magának. Mert amikor a nő erre a pályára szánja magát, mindig azt gondolja magában, hogy mégis c-iak jobb élni nyugodtan a ezárg'? kenyéren, mint koplalni és egy bizonytalan sivár jövő minden keserűségével morzsolni le az életet. Ámde az e téren tapasztalható túltermelés iizt időzte elő, hogy éppen a női tanítók ragadják ki egymás szájából a kenyeret. Tehát nem hogy segítsnének saját bajukon, ellenkezőleg egymás vesztét okozzák. Mivel ez az áldatlan tünet nemcsak egyéni, hi.nem társadalmi baj ia, azért ezen az államhatalomnak okvetlen segíteni is kell, a túltermelés megakadályozásával, melyet legaláob is a minimumra kell szoritani mindaddig, míg a kinálat és kereslet közötti viszony egymással teljesen egyensúlyba nem jön. Mert az egyeusulyzavarás nemcsak a nagy természetben okoz veszedelmet, hanem a nemzetek életében is katasztrófát teremt. Ezt pedig az államnak megakadályozni a legszentebb kötelessége. Drávavásárhely ünnepe. Drávavásárhely, a hazafias horvátajku nép által lakott muraközi község kulturünneput ült a mult héten. Az iskola zászlóját szentelték fel s ez alkalommal a muraközi tanítók is gyűlést tartottak Drávavásárhelyen. Az ünnepély kinőtt a szokásos zásziószentelési parádék kereteiből, mert azt gróf B itthyáuy Pál főispán és fenkölt lelkű nejétiek, paliiui Inkey Valérie úrasszonynak, mint zászló anyának megjelenést', a muraközi intelligenciáknak részvétele kulturünneppé avatták, amelynek szép emlékei s n.-igy tanulságai megrögzonek a nv Ívben is szépen megmagyarosodó drávavásárhelyi nép lelkében. A muraközi kérdés megoldásának egyetlen célhoz vezető eszköze: a néppel való folytonos érintkezés, a hazafias szellemnek minden alkalommal való ápolása, az iskolák munkájának társadalmi téren való előmozdítása. E/it az eszközt mindig, ahányszor arra alkalom nyílik, megragadja vármegyénk főispánja a mindenütt ott van, áldozatokat hoz, buzdít, lelkesít, ah >1 1909~MÍjus 30. • a magyar kultura útjait kell egyengetni s a horvátajku népben a magyarsághoz való tartozás érzését kell erősíteni. És a nép megérzi, hogy kik az ő igazi barátai. Szeretettel, őszinte hódolattal fordul a főispán és családja felé, üdvözli a nemzeti eszményekért ír.jongó, küzdő vezért s igaz magyarnak érzi és vallja magát, mert látja, hogy a hazafiság kultuszában, a magyar kultura szolgálatában egyesül azokkal a nemes férfiakkal, akik a néppel éreznek, azt szeretik s a boldogulás útjára vezetik. Kötelességet mulasztanánk, hí Muraköz minden knlturünnepe alkalmával meg nem emlékeznénk Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanác-ios tanfelügyelőről, akinek nevétől elválaszthatatlan Muraköz kulturális haladása. Évtizedek óta hintetegeti a magot, nevelgeti, ápolja a magyarosodás zsenge hajtásait, hogy végre izmos fává erősödjön, amelyet nem bir többé kicsavarni a a magyar föld talajáhól a Horvátország felől átcsapó szélvész. Meg kell emlékeznünk a hazafias tanítóságról is, amelynek verejtékes munkája immár szép gyümölosöket terem. Terjed a mpgyar nyelv, erősödik u magyar állameszme s mint az előőrsök, ugy állanak a határszéleken. Fegyverük a lelkesedés, az igaz szeretet, amellyel a nép gyermekeit magukhoz ölelik. Az iskolák hódítják meg a nemzeti egységnek a muraközi horvátságot. Az állameszme itt nem vasfegyverekkel, fegyelemmel jár diadalról diadalra. A sziveket foglalja el a ezeretet és kultura nemes, magasztos eszközeivel. Drávavásárhsly község mély hazafias érzésű plébánosa, Filipics Lajos orsz. képviselő jár legelői a példaadásban. Nincs egyetlen gondolata, amely ne volna msgyar; szivének minden dobkanása a hazáé, a népé. Szent hivatását ugy tölti be, hogy hiveit az Istenhez és a magyar nemzet nagy eszményeihez vezesse. Sray József igazgató tanító és derék munkatársainak nagy érdemeiről is meg kell emlékeznünk. Aki végignézte a drávavásárhelyi iskola ünnepélyét, meghallgatta a nemzet imádságos énekeit, a gyermekek magyar beszédét, az tudja méltányolni munkájukat és érdemiiket. A zászló megszerzésén is az igazgató tanító buzgólkodott legjobban. Szimbolumot akaK teremteni, amely mindenkoron hirdesse a drávavásárhelyi iskola tanulóinak, hogy nyelvben, érzésben és ennek a földnek szeretetében egyekiek kell lennünk kiosinytől nagyig, a főúrtól a parasztig. — — — Drávavásárhely község népe nagy ünnepélyességgel várta a főispáni párt Díszbe öltözött a falu. Diadalkapukat állítottak, a házakon zászlók lengedeztek. A diadalkapuk mellett n.igy néptömeg gyűlt össze, az iskolák növendékei sorfalat állottak. Nagy számban volt képviselve a muraközi intelligenoia is. Gróf Bitthyány Pál főispán és neje kíséretében voltak dr Thassy Gábor főorvos, dr Marik Pál főispáni titkár, ifj. C/ukelter Lajos, Szalmny József főszolgabíró, aki a osáktornyai vasúti állomáson fogadta az érkező vendégeket. Dr Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő már e^y nappal előbb Drávavásárhelyre utazott s részt vett a fogadtatásban. A diadalkapunál küldöttség várta a főispánt és a zász'óaoyát. A küldöttségben ott voltak dr Kroller Miksa zalavári apát, aki a felszentelést végezte, Filipios Lajos pübáű w, orsz. képviselő, Zrínyi Károly, Pataky Kálmán osáktornyai isk. igazga'ók, M»rinovics Ferenc jegyző, Sr*y József igazgató tanító stb. A vendégeket nagy éljenria'dal fogadta. Marinovioa Fereno üdvözlő beszéde után egy ki* horvát 'eány lépett a főispánná őméltósága elé a csengő magyar nyolven üdvözölte az ur.tsszouyt és viráa;bokrétát nyújtott át neki. Gróf Batthyány Pál főispán megköszönte a lelkes fogadtatást, elismerését fejezte ki az elől'•'fi i ESS i m használják a hölgyek előszeretettel a zsírtalan Ibolya Krémet? f| Mert teljesen ártalmatlan s kiváló hatású. Eltávolítja a szeplőt, pattanást és már rövid ideig tartó használat után üdévé, finommá teszi a bőrt. í Kapható: Kocsuba Emil gyógyszertárában Zalaegerszegen.