Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 1-26. szám)

1909-04-18 / 16. szám

3 *Zal*megye, Zalavárroegyei Hírlap* Akár a negyvennyolcas párt, mint többség veszi át a kormányt, akár meglesz a fúzió, ez a felfogás nem változik. Ma már a 48-asokat szidják, hogy félreteszik az elveiket ; meglehet, hogy holnap a fúziósok ellen fordul a hangulat. Nálunk ez már igy szokás, mert mindenki ugy van meggyőződve, hogy ő jobban tudná, mit kell csinálni, mint Kossuth, Wekerle, Apponyi, Andrássy. Azt azonban nem akarjuk elismerni, hogy a nagyobb sikerek elmaradása rajtunk, a politizáló százezreken múlik s épen ott kell keresni a balsikerek okát, ahol mi a hazafiságot látjuk. Ha következetesen, erősen, tántoríthatatlanul kitartanánk azok mellett, akik a százados nemzeti törekvések diadaláért dolgoznak; ha nem marakodnánk össze mindennap tízszer, s arnig a zászló megbízható kezekben van, nem vádaskodnánk a vezérek ellen csak azért, mert azt nem lobogtatják mindig; ha kevesebbet meditálnánk és többet cselekednénk ; következetesebbek és kitartóbbak volnánk : akkor előbbre lennénk a függetlenség utjain s nem kellene most a fúzión törni a fejüket Magyarország vezető férfiainak. A közigazgatási bizottság ülése. Zalavármegye közigazgatási bizottsága április havi ülését 13-án tartotta meg, gróf Batthyány Pál főispán elnöklete alatt. Az ülésről a bizottság több tagja akadályoztatása miatt távol maradt. Az alispán jelentette, hogy március hó folyamán a csendőrség 206 bűnesetben telj°sített nyomozást. Kideríttetett 194 bűncselekmény ; a tettesek közül feljelentetett a büntető bíróságnál 251 egyén; ezek közül előzetes letartóztatásba helyeztetett 25 egyén; a kiderített büntetendő cselekmények közül lopás 77, gyújtogatás 5 esettel szerepel. A kir. biróságok hatáskörébe tartozó kihágás esete 43 ízben fordult elő, az ezeknél jelentve lett tettesek száma 43, míg a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt és 260 esetben kinyomozott kihágásért 404 egyén jelentetett fel, közülök 74 elővezettetett. Az előfordult tüzesetek száma 5 volt, az okozott kár kitesz összesen 4423 koronát, amelyből biztosítás folytán megtérült 2420 korona, maradt fedezetlen 2000 korona. A tűz keletkezésének oka egy esetben gyújtogatás, egy esetben gondatlanság, három esetben pedig kideríthetetlen maradt. Orvosrendőri hullaszemle és boncolás 9 esetben teljesíttetett; a halál oka egy esetben emberölés, 8 esetben pedig baleset volt. A kivándorlás az elmúlt-hónapokhoz viszonyitva február hónaptól kezdve még mindig emelkedőben van, ami az Amerikában javult munkásviszonyoknak tulajdonítható. Márciusban Amerikába szóló útlevél 104 állíttatott ki. Közegészségügy. Az időjárás március hónap első harmadában gyakori havazás mellett télies jeliegü volt, később azonban normális esőzések mellett a hó végére kellemes tavaszivá változott. A felnőttek közegészségi állapota a február havihoz viszonyítva nem változott. Uralkodó betegségek voltak a légzőszervek hurutos és lobos megbetegedései, influenza és izületi osuz. A gyermekek egészségi állapota sem mutatott változást. Fertőző betegségek közül a roncsoló toroklob, vörheny és kanyaró némi emelkedést mutattak ; uralkodó betegségek ezeknél is a légző ezervek hurutos és lobos bántalmai voltak. Fertőző bántalmak közül előfordult: roncsoló toroklob 69, hasi bagymáz 7, kanyaró 183, \ örheny 196, gyermekágyi láz 2, hökhurut 27, fültőmirigylob 12 esetben. Ongy

;lkosságot Pilví'X Lajos nagykanizsai ny. mozdonyvezető követett el. Véletlen szerencsétlenség folytán hatan haltak meg; és pedig Paksa Teréz 2 éves vaspöri, Horváth József 1 l/

s éves nagykanizsai gyermekek vizbe fulladtak; Fuja György nagyréosei lakos munka közben kútba esett ón halálos sérüléseket szenvedett; Horváth Mári 4 éves édeskuti gyermek megégett ; Felker János 55 éves tapolozai vasúti munkást a vonat gázolta agyon; Töreky Mihály 30 éves nemesvitai lakos ittasan elbukott 8 a sárba fulladt. Szerenosétlen szülés 3 esetben fordult elő. Hét évnél fiatalabb gyermekek gyógykezelését 47 esotben mulasztották el. A t. főorvos megvizsgálta a keszthelyi gyógyszertárakat s azokat rendben találta. Csömödér községben ellenőrizte a vörhenyjárvány elleni óvintézkedéseket, megvizsgálta az iskolahelyiséget s a tapasztalt hiányok ós mulasztások pótlása iránt a szükséges intézkedéseket megtette. Népoktatás. Kir. tanfelügyelő jelentette, hogy március hónapban a miniszter megállapította ÍÍZ 1908. XLVI. tc. rendelkezéseivel kapcsolatos intézkedéseket, amelyek szerint az állami elemi i iskolák tanítói 1909. szeptember 1-étől kezdve i tandíjat nem szednek. Nagykanizsa város által az elemi iskolákhoz fizetett évi 36 000 K járulmányból a miniszter öt évre eső részt, vagyis 180.000 koronát iskolaépítésre visszaengedett. Kir. tanfelügyelő az erre vonatkozó rendelet végrehajtásának körülményeiről a kanizsai városi hatósággal személyesen értekezett; nemkülönben a nagykanizsai állami elemi iskolák fejlesztése ügyében ezen iskolák gondnokságát és igazgatóit meghallgatta. Meglátogatta a hahóti iskolákat s a Deutsch Endre ize. tanító által vezetett analfabéta tanfolyamot, i A segédtanfelügyelők meglátogatták a zalaI mihályfai, csabrendeki, ganicsai

f mellinczi, sár! melléki, égenföldi, zalavári, fels őpáhoki, egregyi, szentandrási, alsópáboki, nemesbüki, szalapai, türjei, tekenyei, ukki, gyömörői, göutérházai, hagonyai, zaloivánczi, dobronaki, kebelei, diszeli, radamosi, gyulakeszi, káptalantóti, kékkúti, salföldi, kővágóörsi, rendesi, szepezdi, garabonczi, korosi, merenyei, újlaki, nagybakónaki, kispalnai iskolákat. A csabrendeki állami elemi iskola elhelyezésére szolgálandó teleknek a vázrajza a miniszterhez azonnal telterjesztetik, mihelyt a telek az ! állam részére biztosíttatik. A csabrendeki kisdedj óvoda elhelyezése céljából a tanfelügyelőség, az j államépítészeti hivatal kiküldöttei és az érdekeltI ség együttes helyszini tárgyalást, tartottak. • A Csáktornyái polgári iskola nielió a miniszj ter egyelőre tizenkét növendék részére internátus felállítását rendelte el s a felszerelés költségeit és a helyiség bérét folyósította. Állategészségügy. A haszonállatok egészségi viszonyai márciusban kissé kedvezőtlenebbre fordultak, amennyiben fertőző állati betegségek 34 községben lettek megállapítva (a megelőző hónapban csak 18 községben), hozzászámítva ezekhoz a mult hónapról fenmaradt 30 községot, az öezszes fertőzött községek száma 64 volt; ezek közül 18-ban megszűnvén a hó folyamán az illető betegség, fertőzve maradt a hó végén 46 község. A hivatalból jelentendő ezen betegségek névszerint a következők voltak : lépfenével a hó elején fertőzve volt 3 község, a hó folyamán megéllapíttatott 7 községben, megszűnt 6-ban, fertőzve maradt 4 község; veszettség megállapíttatott 1 községben, fertőzve maradt 1 község; ivarszervi hólyagos kiütéssel fertőzve volt a hó ebjén 1 község, megállapíttatott 4 községben, megszűnt 1 ben, fertőeve maradt 4 község; rühkórral fertőzve volt 3 község, megállapíttatott 7 községben, fertőzve maradt 10 község; sertésorbánccal fertőzve volt 10 község, megállapíttatott 9 községben, megszűnt 7-ben, fertőzve maradt 12 község; sertésvésszol fertőzv* volt 13 község, megállapíttatott 6 községben, megszűnt 4-ben, fertőzve maradt 15 község. Azon betegségek közül, amelyek nem képezik hatósági intézkedés tárgyát, előfordult a seroegő üszök, továbbá a fertőző hüvelyhurut, a lovak mirigykórja, végül egy gazdaságban ismeretlen mérgezés következtében 1 szarvasmarha és 21 juh pusztult el. Védőojtások 24 gazdaságban történtek, részint lépfene, részint sercegő üszök, részint sertésorbánc ellen. A márciusban megtartott állatvásárokon a felhajtás kevés kivétellel közepes volt, csupán a zalaapátii és a sümegi állatvásárokra történt tömegesebb felhajtás ; az adásvételi forgalom a j csökkent kereslet, különösen pedig a külföldi í állatkereskedők távolmaradása folytán megapadt. ' Az állatrakodó állomások forgalma gyenge volt. Közgazdaság. Március első felében az időjárás » állandóan té'ies volt s csak a hónap vége felé enyhült meg annyira, hogy a tavaszi vetési munkálatokat, el lehetett kezdeni, j A késői tavaszodás következtébea e hóban a I vetési munkálatok kis része volt osak elvégezhető, ugy hogy a vetési munkálatok zöina április hór i maradt. A vetések állása, habár hellyel-közzel gyengébb minőségű vetések is találhatók, állalános! ságban kielégítő. A késői vetések a tél folyamán j kikeltek s a gyenge búzák megbokrosodtak. Az őszi rozsvetések állapota aránylag jobb, mint. a búzáké. Március hó folyamán a gazdaságokban a vetési munkálatok előkészítésével voltak elfoglalva, ! azonban ezek csak a hó vége felé voltak megkezdhetők. A késői kitavaszodás, a hó második felében beállott szárazság, a későn végzett vetési munkálatok arra engednek következtetni, hogy a tavaszi veteményekből, főleg árpából jó termésre nem s/ámithalurik. Március hó folyamán a szőlőkben ia teljes mértékben megkezdték a metszési és nyitási munkálatokat s a hó végére azokat nagyrészt be is fejezték. A szőlők általábau jól teleltek. Fagykárok osak kisebb mértékben észlelhetők. Az állatállomány takarmányozása tekintetében a helyzet változatlan. A készletek, különösen szálas takarmányokban, erősen megfogytak, ugy hogy a vetési munkálatoknál a gazdák az erőés póttakarmányokat nagyobb mértékben kénytelenek igénybe venni. Alomszalmában általánosságban nagy a hiány. A készletek az uj termésig semmi esetre sem lesznek elegendők. Az állategészségügyi viszonyok e hóban kielégítők voltak. A tavasszal fellépni szokott egyes jelentéktelenebb betegségek most sem maradtak ki, azonban fertőző ragályos betegségek jelentékeny mérvben nem fordultak elő. A gabonaárak e hóban állandó szilárd irányzatot mutattak. A külpolitikai viszonyok behatása alatt az árak állandóan emelkedtek. Dacára a külpolitikai helyzetben beállott kedvező fordulatnak, a gabonaárak lényegesebb változáson a hó vége felé sem mentek keresztül. Ezen áralakulás indokolásául, mely a mai helyzetnek msgfelel, a készletek osekély voltát és a nagy keresletet tekinthetjük. Az állatvásárok forgalma e hóban élénk volt. Az állatárak is némileg emelkedtek, ami főkép a tenyésztésre vásárolt állatoknál jutott nagyobb mértékben kifejezésre. A takarmányárak március hóban sem változtak. Nagyobb mennyiségek egyáltalán nem kerülnok eladásra, kisebb tételekben az árak pedig egyes esetekben nem osak hogy magasak, hanem túlhajtottak. Közgazdasági állapotunkra lényegesebb befolyást gyakoroló tényező gyanánt az ujabban ismét nagyobb mérvet vett kivándorlást kell megemlíteni, mely azonban nem öltött eddigelé oly mérvet, mint amilyen két évvel ezelőtt volt. Aktualitások. (A magyarországi nemzetiségi kérdés, mint üzlet.) Hozzá vagyunk már szokva ahoz, hogy a nemzetiségi gyűlölködés elárasztja a külfó'det piszkos röpirataival, amelyek telesírják a világot a magyarok barbárságával, a nemzetiségek elnyomásával és panaszkodnak, hogy mi magyarok kizsákmáuyo'juS a tótokat és oláhokat, megfojtjuk a németek kultuníját. Mondom, ez már megszokott dolog. Nem régi újság azonban az, hogy erekkel a röpiratokkal szemben igaz és elfogulatlan hingok is hallatszanak s mosi már magyar részről sem hajlandók lenyelni azt a sok gálád hazugságot, amelyeket a jeles hazefiak terjesztenek. Legutóbb egy smgol nyelvű röpirat jelent meg, amely adatokkal bizonyítja, hogy a nemzetiségi kérdés nem más, ruint üzlet. Az apostolok jól akarnak élni s nemzetiségi maszlaggal édesgetik magukhoz a népei, hogy azután zsebükbe nyúlhassanak. Adatokkal bizonyítja bo a röpir., t azt, hogy a nemzetiségi izgatás főfészkei u bankok s a