Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 1-26. szám)

1909-03-14 / 11. szám

1909 március 14. nyitva emelkedőben van, :imi az Amerikában ismét konszolidálódott munkásviszonyoknak tulaj­donítható. Amerikába szóló útlevél februárban 141 darab adatott ki. Köteyésziégitgy. Február hónapban az időjárás az átlagosnál jóval zordabb, borult, gyakran viharos volt; az utolsó harmadban gyakori havazással. A felnőttek közegészségi állapota kedvező volt. Légzőszervi, rheumatikus, továbbá a meghűléses influenzás betegségek uralkodtak. A gyermekek egészeégi állapota az előző havi­hoz viszonyítva jobb volt. Fertőző betegségek közül a kanyaró, vörheny és különféle torokbe­tegségek észleltetlek, elég könnyű lefolyással. Kanyarójárvány miatt sz iskolát Batykon, Bőrön­dön és Csében, vörhenyjárvány miatt pedig Nagykapornakon kellett bezárni Förtőző bántalmak közül előfordult: a ron­csoló toroklob 57, hasi hagymáz 12, kanyaró 174, vörheny 174, gyermekágyiláz 2, hökhurut 33, fültőmirigy'ob 24 esetben. Külső hullaszem'e 8 esetben fordult elő; suH'os testi sértés lü jelentetett. Öngyilkosság(4 2 egyén követett el és P'idig Protter Imre 22 éves zalaerdődi katonaszökevény kútba ugrott; D. Horváth Győző zalaegerszegi kereskedő pedig agyonlőtte m-ígát. Véletien szerencsétlenség kövét.Veztében öten haiiak meg. Zenkó László 58 éves tapoiozai b;kos megfagyva találtatott; Tóih József ü8 éves váílusi lakos szintén megfagyott; B-da Imre nagybakóüaki 4 éves gyermek játéK köz­ben a vizbe esett; ilj. Büki István 29 éves igriczei kocsis a kocsiról való leesés közbeu szenvedett agyrázkódás folytán halt meg; Szobotin Károly 40 éves novai kocsist a feldűlt szekér nyomta agyon. Szerencsétlen szülés három fordult elő. Az anyák életben maradtak. Elmekórnak két esete képezte hivatalos beavat­kozás tárgyát. Hét évnél fiatalubb gyermekek gyógykezelte­tése 38 esetben mulasztatott el. A vármegye tiszti főorvosa megvizsgálta a nagykanizsai közkórházat, amelyben a rendel­kezésre álló férhelyekhez s a nagy betegforga­lomhoz mérten rendes és gondos gyógykezelést tapasztalt. Megvizsgálta ugyanott a gyermek­telep működését s az orvosi felügyele.tet meg­felelőnek találta. Népoktatás. Február hóban állami kezelésbe vette a minister t. csáktornyai két lu-dedovodát, megállapította az ezen államosítással kapcs >lstoe épi 1 .'zéseket, nemkülönben Csáktornya egyik külső községében fölállítandó állami kisdedovoda szervezésének összes körülményeit. Minister ur az 1907. évi XXVIL te. alap­czi egérutjának szoktak nevezni, vezesse át a sereget. A vállalkozás vakmerő volt ós nagyon koc­kázatos, de teljesen sikerült. A sereg szépen kisiklott az ellenség kezei közül és Beszterce­bányán megtörtént az egyesülés. Mivel Görgei mindenáron a tiszai sereggel való egyesülésre törekedett, Liptó, Szepes, Sáros és Abnuj me­gyéken keresztül veszi útját. Az egyesülés he­lyéül Lőcse volt kitűzve. Guyont Iglónál meglepte ugyan az ellenség, de sikerült vissza­űznie. A hadi történelemben szinte páratlanul álló visszavonulás között február 4-én és 5-én a hadtest összes csapatai szerencsésen Lőcsére értek. Az utközi epizódok, fáradalmak és küz­delmek könyvre való külön kötetet tennének ki, ha részletesen el akarnók mondani. Egyik ne­vezetes momentuma volt ezen bravúros hadiut­nak Windisehgrátz amaz ajánlata, melylyel Renkey kapitány utján Rózsahegyea kinálta meg Görgeit, hogy t. i. játsza át az ő kezére a sereget, ezzel szsmbsn ő teljes arnuesztiát ás gondtalan megélhetést biztosit számára. Fe­lelet helyett elküldötte Görgei a váci kiált­vány egyik példányát s azzal folytatta tovább az uiját. A lőcsei egyesülést egy kis tüntetésre is feihí sználta Görgey. A tisztikar számára fé­nyes bált adott Lőcsén, hogy azzal is felvilla­nyozza a polgárságot, nehogy azt higyjők, mintha menekülő, vagy reménye vesztett csapat • Zalamegye, Zalavár ni egyei Hírlapi 4 ?'irf>*u\-*inH.c*r*u-.a-;»r*B&rtxLi: ján 1907 és 1908. évekre visszamenőleg nyer­hető államsegélyek végső határidejéül március hó 15-ét tűzvén ki, a vármegye összes községi ós felekezeti iskoláinak iskolaszékei megfelelő eljárásra felhivattak. A sümegi állami kisdedovodák építésének ügye minister úrhoz fel terjesztetett. Znjk község képviselőiestül itének egy felállí­tandó állami, elemi iskolához adandó j.írulmá­nyaira vonatkozó határozatát a vármegyei tör­vényhatósági bizottság jóváhagyván, az építke­zésre és egyéb szervezésre vonatkozó intézke­dések folyamatba létettek. Ezen időszakban meglátogatta kir. tanfel­ügyelő a csáktornyai állami polgári tiu és állami polgári leányiskolát. Minister ur meghagyására értekezett a csák­tornyai állami tanítóképző intézet tanári karával a szooiális tudományok köréből Budapesten szer­vezendő tanfolyam ügyében. A csáktornyai járás főszolgabírójával együtt tárgyalást tartott az összes érdekeltekkel a rnura­szentmártoni r. ka'h. iskola lultömöttségénok megszüntetése céljából Lupány községben felál­lítandó uj községi iskolíi. nyitása, a bottornyai tultömött r. kath iskolánál harmadik tanítói állás szervezése, Edeskut és Nyiresfalva kedve­zőtlen földrajzi viszonyaiknál fogva eddig isko­látlan községek, iskolázásának rendezése, illetve ezen köa ^f rek egyikében uj iskola nyitása, vé­gű p.difP tultömött murasiklósi r. k. iskolá­nál uj állás szervezése ügyében. A minister megállapította a Szentpáterföldön megnyitandó állami elemi iskola járulmányainak összes feltételeit. A szombathelyi egyházmegyei főhatósághoz intézett megkeresés alapján a milleji plébánia területén nem iskolázó tankötelesek beiskolázása, illetve a meglevő iskolák tultömöttségének orvos­lása céljából Pálfiszegen, Csonkahegyháton és Paizs8zegen új iskolák nyittatnak. Királyi segédtanfelügyelők meglátogatták a melinci, ganicsni állami elemi iskolákat, az izsa­kóci, deklezaini, ii| p h V. belatinci, lippai, gumi­licai, turnischai, nagyp3linai, komárvárosi, kis­komáromi, balatonmagyaródi, galamboki ev. ref. iskolákat és a ganicsai állandó állami gyermek­menedékházat. Végül pedig tárgyaltak a járási főszolgabíróval együtt a szelenoei r. k. iskola érdekeltségével az oltani tanítói állások szapo­rítása, nemkülönben Rétháton és VIII- Hegy­kirületban uj iskolák nyitása ügyében. Közgazdaság. Az egesz február hő folyamán tel­jes erejével uralkodott a tél. Állandó nagymérvű száraz fagyok váltakoztak C9ekély enyhülésekkel. Csapadékban február is szegíny volt ugy, hogy a vetések hótakaró nélkül állották ki az erős fagyokat. 3 A vetések állása, melyet ma még tökéletesen elbírálni nem lehet, az előbbi hónappal szén­ben nem j ívult, sőt egy részben fagykárok ál­tal okozott, rossz ibbodáatól tartanak a gazdák. A mezőgazdasági külső munkálatok e hó folyamán csak nagyon kis térre szorítkoztak. A trágyahordáson kívül fogatos külső mezőgaz­dasági munkálatok egyáltalán nem végeztettek. A gazdaközönség e hó folyamán a tavaszi vetési munkálatokra készült elő, melyhez, az időjárás kedvezőtlensége folytán, míg hozzá­fogni nem lehetett. Az állatállomány takarmányozása az eddigi keretekben a szükségnek megfelelőleg folytatta­t.ott. Takarmányban, habár ép teljes hiányról nem szólhatunk, a szükség eddig is elég nagy, melyet a késői kitavaszodás valószínűleg még növelni fog. Szalmában már sok halyen hi­ányról lehet 8(6. Habár nem fogytak el a kész­letek még telje9eu, azonban elegendő készlet nem áll rendelkezésre. Az állategészségügyi viszonyok február hó folyomáu kielégítők voltak. Egyedül a ser­tésorbánc és sertésvész azon betegaé^ek, melyek az előző évvel szemben kiterjedtebb mértékben uralkodnak A gabonaárak tekintetében február hónap állandó emelkedést tüntet fel. A buza ára a megyei piacodon 25—26 korona közölt válta­kozik. Sajnos, hogy ezen kedvezőbb áralaku­lást csak a gazdaközönség egy kis hányada él­vezheti, miután az eladható készletek már leg­nagyobb részben forgalomban vannak. A takarmányárnak, különösen kisebb tételek­ben, meglehetősen magasak, ugy hogy az át­lagos Bzéna ár 10 korona körül mozog. Az erőtakarmányok árai, vonatkozásban a gabona­árakkal, szintén emelkedtek, sőt bizonyos rész­ben be sem szerezhetők. Az állatár.tk lényegesebb javulást e hóban aem mutatnak. A hizott állatok ára pedig ha­tározottan gyengének minősíthető, amennyiben az nem áll arányban a magasabb takarmány árakkal. E hó folyamán az apaállatvizsgálatok a me­gye nagy részében megtartattak. Az anyag ál­talánosságban fejlődést mutat, azonban egyes helyeken még mindig találni nem megfelelő apaállatokat, melyeket a bizottságok vissza is utasítanak. Sajnos ezen utóbbi körülménynek okozója az, hogy a köztenyésztés csak megfe­lelő tenyészapaállat utján fejleszthető, s hogy egy olcsón nem megfelelő tenyészetből vásárolt apaállat többszörösen nagyobb kárt okoz, mint i amennyibe egy jobb apaállat került volna. Állategészségügy. A haszonállatok egészaégs \ viszonyai kedvezők voltak, amennyiben mind össze 18 községben állapíttattak meg ragadó volna az, mely a nemzet ügyét védelmezi. Lőcséről egyenesen Kassa felé indította had­testét Görgei, még pedig oly formán, hogy a két ut közül az egyiket, a hernádit tüntetésre használta, a másikat, vagyis az eperjesit, melyen ellenséggel kellett találkoznia, az előnyo­mulás folytatására. Még mindig válságos hely­zetben volt. Előtte is ellenség, a háta mögött is, kénytelen volt tehát az eperjesi utat hasz­nálni, ahol szintén azámitania kellett ellenségre. Az Eperjeare vezető ut egyik legmagasabb pont­ján fekszik Branyiszkó, melyet az osztrákok is megtámadhatatlannak tartottak. Görgei Guyon hadosztályát rendelte Branyiszkó bevételére. Igazi katonai-virtussal indult meg az ütközet. Egy nappal előbb még Lőcsén táncoltak a hadtest tiszfjei és azon módon feibokrétázva és szalagokkal feldiszitve, miket szerető kezek tűitek vállaikra, most a halál táueára indultak, hogy ott is győzelmet kiaéreljenek. Guyon 4000 emberrel éa tizenegy ágyúval indult el Bra­nyiazkó megvételére. Nem sokat bizhatott a sikerbon, mert a hadosztálya nagy részét tót legénység alkotta s ezok közül is a 33 és 14 zászlóalj, mint a leggyávábbak csoportja általá­nosan gúnynak voltak kitéve, Guyon azonban érthető szavakkal adta tudtul szándékát : — Dupla lénuugot kap, aki előre tör, kar­tácsot, aki futni merészel. Mpg kellett érteni a parancsot, annyira vilá­gos volt s dicséretére legyen mondva a derék hadosztálynak, olyan jói megértette, hogy a lehetetlennek látszó feladatot a legszebb sikerrel oldotta meg. A harc kezdete és lefolyása egyike a legérdekesebb manőverezésnek, melyben az ügyességnek, ravaszságnak és a katonai lele­ményességnek mind nagy szerepe jutott. Volt akkor a Guyon táborában egy Coronidesz nevü guerilla-főnök, aki azzal a kéréssel járult Guyon elé, hogy adna neki egy zászlóaljat, mert ő kezes­kedik róla, hogy az/al az ellenséget megkerüli s a győzelmet ezzel megkönnyíti a magyaroknak. Kellő igazolás után Guyon rendelkezésére boosáj­totta Coronideszuek a kért zászlóaljat, csupán az volt feltételül kikötve, hogy röppentyülövés­sel jelezze, mikor feladatát teljesítette. Ez a Coronidesz nevü gueriUa-főnök ugyanis nagyon jól ismerte a környék legrejtettebb zege-zugát is, mivel korábban, mint mérnök ő mérte fel a branyiBzkói hegyeket. Coronidesz egy utászzászló­aljjal, egy század tiroli, egy század Újházi-féle vadásszal, két ágyúval és vagy tiz huszár trom­bitással megindult tehát a furosa kalandra. Guyon ezalatt az ellenséggel szemközt és az oldalak­ban felállította seregét és várta a Coronidesz jeladását. Rövid idő múlva ez is megtörtént. Coronidesz két üres hordóba belelövetett az ágyukkal, melyek iszonyú morajt okoztak. A tiz huszár erre belefujt trombitájába és folytonosan a riadót fújta. A legénység pedig teljes torok-

Next

/
Thumbnails
Contents