Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 1-26. szám)

1909-03-07 / 10. szám

5TXVIIL évfolyam. Zalaegerszeg, 1909. március 7. MMRV., iiiMf ifua«»t9>t i ÍO. szám. ESóíiztSle-Gi tíij: i'liíéar évre 10 U Fái évre . . 5 K f Negyed évre 2 K 5<t"í Egyes sxá»i ár-. 20 till.'-r Hirdetések : Megállapodás szerint Nyilttér soronként X K Kéziratokat nem küldünk viawza AL _ Politikai és társadalmi SaM J^ P egjelenik minden vasárnap. A vidéki bankok. i. ezt már régen megcselekszik s hatalmas tőkék és roppant befolyás felett rendelkeznek. Népük gyarapszik s egyre foglalja az uj területeket. A földszerző oláh a legmesszebb menő támogatásban részesül s gyűlik a tőke, a vagyon, mert az oláhság mögött immár 175 számottevő pénzintézet áll. Alig néhány évtizede annak, hogy a román intelligencia kezd kialakulni s a pénzintézetek múltja is rövid. De ezek hamar felismerték azt az igazságot, hogy akié a föld, azé az ország és mindent elkövetnek, hogy a földszerzésben a népet és az intelligenciát támogassák. Évszázados magyar birtokok a pénzintézetek révén román kezekbe jutottak s a bankok által létesített uj intézmények, előnyös hitelműveletek folytán a nép és az intelligencia gazdagszik. A nagyszebeni Albina például folytonosan szaporítja a fiókjait s oly előnyös hitelt nyújt, hogy már nálunk is vannak adósai. Nincs olyan nagyszabású iparvállalat, amelynek — ha románoknak nyújt keresetet — segédkezet ne nyújtana. Lúgoson már hat román intézet dolgozik. A román pénzintézeteknek 700 tisztviselőjük van. Alaptőkéjük 28 millió a 150 millió vagyonuk van. A betét meghaladja az 1200 millió koronát. íme, itt az okszerű közgazdasági tevékenység eredménye. Mi pedig csak üzleteket kötünk — egymás rovására, szép alapszabályokat csinálunk, egyebekben pedig politizálunk, elveket hangoztatunk, a gazdasági élet mézején pedig rideg üzleii szempontok után indulunk. Hadd lássunk hát egy olyan bankot, amely valami ujat alkot. Mert a hitelszükségletek kielégítésére untig elég takarékpénztárunk van, tehát az uj banknak aaás irányokban kell dolgoznia, hogy tény.eg hiányt pótló intézmény és ne csak versenytárs legyen. m m 18 m É iisiijsa használják a hölgyek előszeretettel a zsírtalan IboSya Krémet? Mert teljesen ártalmatlan s kiváló hatású. Eltávolítja a szeplőt, pattanást és már rövid ideig tartó használat után üdévé, finommá teszi a bőrt. Kapható: Koesuba Emil gyógyszertárában Zalaegerszegen. Mai számunk 10 ©Ictesl llégi tapasztalat, hogy ha egy vidéki városban takarékpénztárat, bankot, szóval pénzintézeteket alapítanak, a kibocsátott részvényeket az első napon túljegyzik. Takarékpénztárra mindig van pénz, mert az eddigi tapasztalatok szerint még minden vidéki pénzintézet piosperált; a legtöbb busás osztalékot és tantiemeket adott. A vidéki takarékpénztárak vezetéséhez nem is kell valami nagy szaktudás, hiszen pénzügyi műveleteik nagyon szűk keretben mozognak. Körültekintés, elővigyázat, lelkiismeretesség legyen, a többi megjön magától. Megjönnek a betétek is, a hitelt keresők is. A nyereség azután egészen bizonyos. A pénz-válságok talán legkevésbbé érintik a vidéki kisebb pénzintézeteket, mert a kö!cí.ön-kamatláb rendesen már oly magas, hogy azt a válságok sem érik el. Szóval, a szerény keretekben mozgó vidéki intézet, lelkiismeretes vezetés íut-lleLi meg nem bukhatik, aminthogy írre példa nincs is. Ezért, ha Kányaváron alakul is taka"ékpénztár, részvényes ni ind ig akad. Ha i másik takarékpénztárból hozzák is ki a "észvény árát, de jegyeznek. És ebben a nyomorúsággal és panasszal teljes, tőkében szegény országban egy-kettőre együtt van iz alaptőke. Az alapítási mozgalom természetesen iiiudig a közgazdasági érdekek szent nejében indul meg. Az alapszabályokban inuyi a közgazdasági cél, amennyi bele ér. S/.inte megdöbben az ember, amikor i Mukucsfalu és Vidéke Takarékpénztár ilapszabály&iban olvassa, hogy az intézet 10.000 K alaptőkével a parcellázás előnozditása, közraktárak létesítése, iparvállalatok alapítása, BŐt vicinális vasutak építése céljá'/ól alakult. Ez nem vicc. Tessék megnézni néhány alapszabályt. Akkora közgazdasági- és finánc-programm van bennük, hogy elég volna egy kereskedelmi, egy földművelési miniszternek három szociális egyesületnek és egy ti; millió alaptőkével kezdő nagy banknak Csak éppen a bankjegy és záloglevél kibocsátás hiányzik, mert ezeket a jövedelmező üzletágakat csupa protekcióból csal nagy bankoknak engedi meg a törvény. A nagy programmból pedig csak anny igaz, hogy a vidéki takarékpénztárak célja betéteket olcsóbban kamatoztatni, mint í mennyiért kölcsön adják. Természeteset ez is közgazdasági cél, mert hiszen í hiteligények kielégitése közgazdasági érdek. De mire valók a nagyképű frázisok és i közgazdasági érdekek s célok hánytorgatása, mikor ezek a mi pénzintézeteink működésében nem érvényesülhetnek. Valljuk be őszintén, hogy a magyarországi vidéki takarakpénztárakat az üzleti érdeken kivül egyáltaljában semmi más cél nem iráuyitja. Sokan abban a nézetben vannak, hogy ez nem is lehet másként, hiszen a pénzintézet üzlet, amelynek az a legfőbb érdeme, hogy a rábízott vagyont minél jobban gyümölcsöztesse, a vállalatba fektetett tőkét megsokszorozza s minél több hiteligényt elégítsen ki. Akik ezt a nézetet vallják, nézzenek egy kissé bele a nemzetiségi pénzintézetek vezetésébe és meg fogják látni, hogy milyen hatalmas eszköz a tőke, ha azt nemcsak mint üzleti anyagot kezelik; milyen nagy erőt képviselnek a takarékpénztárak és bankok, ha az alapszabályokba felvett programm nem marad üres frázis. Alább egy kis statisztikát közlünk a román pénzintézetek vagyonáról. Talán alkalomszerűsége is van a dolognak annyiban, hogy Zalaegerszegen ép most van alakulóban egy bankfiók, amely — az alapítási tervezet szerint — nem pusztán a megszokott hitelműveletek területére akar szorítkozni, hanem uj intézmények létesítését és magasabb közgazdasági érdekek istápolását is igéri. A román bankok