Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 27-52. szám)

1908-09-06 / 36. szám

10 • Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 1908 szeptember 2. tehetségtelent is, kénytelen kisebbre szabni a mértéket, meddő munkát végezni a zsúfolt tantermekben. Az átalakulásnak azonban hovatovább meg kell indulnia, ha nem akarunk lemaradni a kultura rohanó szekeréről. Határúikon tul már más világ van. A gyakorlati tudás hatalma hódít, uj tér, uj pályák nyilnak a munkának, az észnek. Ezekre kell előkészítenünk a magyar ifjúságot s kezébe adni a kultura minden fegyverét. Erre pedig mai oktatási rendszerünk alig képes. Várva várjuk az átalakulást, a fejlődés uj irányait, amely a modern kultura útjaira vezet. Közigazgatás. Zalavármegye alispánja terjedelmes jelentésben számol be a vármegye közigazgatási állapotáról. A jelentés, amely a szeptemberi közgyűlés elé terjesztetik, az 1908 évi április 1-től julius 1-éig terjedő időszakra vonatkozik. Felemlíti a jelentés, hogy a megyei székhelyet a járási székhelyekkel s ezeket egymással összekötő távbeszélő hálózat létesítése iránt a tárgyalások megindíttattak, amelyek eredményéhez s a belügyminisztertől kért segély megajánlása után a hálózat kiépítése iránt az intézkedések rögtön megtehetők lesznek. Az alispán a községi képviselőtestület összes ügykörére vonatkozólag általános tájékoztatást adott ki, amelyben különösen a képviselőtestület által hozott határozatok szerkesztése és felterjesztése, a gyűlési jegyzőkönyvek és határozatok szerkesztése stb. tekintetében adott részletes utasításokat. A községi költségvetések beterjesztését az hátráltatja, hogy az állami adók és különösen-a III. osztályú kereseti adó kivetési és előírási munkálatai rendszerint csak julius, augusztus hónapokban nyernek befejezést s ennek következtében a községek uem képesek következő évi költségvetéseiket oly időben összeállítani, hogy azokat a törvényhatósági bizottság őszi közgyűlésében letárgyalhassa, amint ezt a községi szervezési szabályrendeletek és a törvény előírják. A késői adókivetés a vármegyei háztartás rendjét és az adózók érdekeit is hátrányosan befolyásolja, mert annak következtében a m«gyei pótadók csak az év utolsó negyedében vethetők ki. Felterjesztés tétetett tehát a kormányhoz, hogy az adókivetési muukálatoknak soron kivüli befejezése iránt intézkedjék. Azon tapasztalat folytán, hogy vásárok és különösen bucsuk alkalmával tömegesen érkeznek a vidékről, sőt a szomszédos vármegyékből s a határszélen idegen országokból is a községbe koldusok, akik egymással nem valami épületes módon dulakodva, a vásár-, illetőleg templomteret valósággal ellepik, a közönséget zaklatják, testi hibáikat szemérmetlenül fitogtatva, undort keltenek, gyakran pedig ilyen hibákat színlelnek és általában véve a rend és vagyonbiztonság ártalmára vannak, a közegészségügy, köztisztaság és közszemérem érdekeit sértik, esen érdekek megóvása céljából az illetékes hatóságok figyelmét az e tekintetben fentálló törvényekre, szabályokra és arra hívta fel az alispán, hogy amennyiben egyes községek nem képesek szegényeik eltartásáról gondoskodni, az állam segélyét is igénybe vehetik. A földmivelésügyi minister által a husvizsgálat tárgyában kiadott uj rendelet az állattenyésztő nagy közönség anyagi érdekeit veszélyezteti. Ugyanis aszerint a növendékmarhának (2 hónapos korától a nyugati fajta 2, a magyar fajta pedig 3 éves koráig) a husa a kifejlett szarvasmarha húsával együtt, egy mészárszékben nem, hanem csak „Növendékmarhahus" felírással ellátott külön mészárszékben, ilyenek hiányában pedig csak hatósági husszékben árusítható, amely hatósági husszékben lesz egyuttai a rendelet szerint csekélyebb tápláló és élvezeti értékű húsnak minősített hus is kimérve. Minthogy előre láthatólag nem igi n fog kellő számban olyan mészáros találkozni, aki csupán növendékmarha vágására vállalkozik és mészárszékjét sz említett felirattal ellássa, vagy pedig két üzlethelyiséget álllítson fel; másrészt pedig az u. n. csekélyebb tápláló és élvezeti értékű s beteg marhából kikerülő húsnak a hatósági husszékben leendő árusítása a fogyasztó közönség legnagyobb részét visszatartja attól, hogy ily husszékben vásárolja a hust: nagyon természetes, hogy a növendékmarha majd egészen ki lesz zárva a fogyasztásból, a fogyasztás céljaira történő adásvevésből s ennek következtében annak ára leszáll s a tenyésztő alacsony áron is alig lesz képes azt értékesíteni, főként ma, amikor a nagy takarmány hiány is leszállítja az árakat. Ugyanazon rendeletnek a közfogyasztásra szánt hus szállítására vonatkozó s a jelenlegi szabályokat nemcsak a szállítási módok, hanem a szállítható hus mennyisége tekintetében is nagyban szigorító intézkedései megszüntetik azt a régi szokást, amely szerint egyes fogyasztók városokba különböző okokból a vidékről, a vidéken pedig azért, mivel nincs minden községben vágóhid, a közeli városból, illetőleg egyik községből a másikba hozatnak kis mennyiségben hust és amely szokás fentartása különösen a vidéki fogyasztó közönség érdekéből azért is szükséges, mert különben a falusi mészáros, elég fogyasztó hiányában, saját községe számára sem tarthatna hust. Minthogy azonban az uj rendelet végrehajtása után sem lesz minden községben vágóhid, illetőleg ezentúl sem fognak minden községben marhát vágni és hust árusítani s ennélfogva e kényszerhelyzetben az említett gyakorlat be sem szüntethető, febratilag felkérte a/ alispán a földmivelésügyi miuistert, hogy a húsnak kismértékben való szállítására nézve intézkedjék s a megyei közigazgatási bizottság féléves jelentésében szintén megfelelő intézkedéseket kért a kormánytól. Közegészségügy. A felnőttek egészségi állapota kedvező volt, amennyiben csupán csekély számú váltóláz és az emésztő szervek könnyű íefolyásu hurutos bántalmai észleltettek. Azonban a gyermekek egéízségi állapota általában véve nem volt kielégítő, mert a kanyaró több helyen járványosau lépett fel; az előfordult vörhenyesetek pedig súlyos jellegűek voltak s a halálozási arány nagy volt. Előfordult még a roncsoló toroklob, a hökburut és a fültőmirigylob; továbbá a gyomorés bélhurut kedvező kimenetellel. A bejelentésre kötelezett fertőző bántalmak közül előfordult: roncsoló toroklob 65, hasi hagymáz 26, kanyaró 475, vörheny 197, hökhurut 59, bárányhimlő 9, gyermekágyi láz 5, fültőmirigylob 33, járványos agy és gerincagyhártyalob 2 esetben . A szemcsés köthártyalob, mely a perlaki, alsólendvai ;és csáktornyai járásokban tájkórosan uralkodik, a többi járásokban és rend. tanácsú városokban pedig szórványosan fordult elő, 2465 esetben jelentkezett, amelyek közül gyógyult 266, eltávozott vagy meghalt 35, gyógykezelés alatt maradt 2164. Rendőri boncolás 5, külső hullaszemle pedig rendőri tekintetből 54 teljesíttetett; súlyos testi sértés bejelentetett 3, öngyilkosságot 15 egyén követett el, véletlen szerencsétlenségből bekövetkezett halálnak 19 egyén esett áldozatul, az elmekórnak 17 esete képezte hivatalos beavatkozás tárgyát, veszett eb által 2 egyén maratott meg, akik védoltás oéljából a budapesti Pasteur-intézetbe szállíttattak ; szerencsétlen szülés előfordult 7 esetben ; hét éven alul elhalt gyermekek gyógykezelése 163 esetben mulasztatott el, miért is a mulasztók ellen a törvényszerű eljárás megindíttatott. A járási orvosok 47 községben teljesítették az egészségrendőri vizsgálatot. Van a vármegye területén lelenc 71, dajkaságba adott 464, elmebeteg és hülye 784, siketnéma, vak és nyomorék 817, közsegélyre szorult 2615, keresetképtelen árva 2615. A m. t. főorvos a lefolyt időszakban megvizsgálta az alsólendvai, bellatinczi, csáktornyai, balatonfüredi, csabrendeki, köveskállai, pacsai, sümegi, tapolczai, zalalövői és zalaszentgróti nyilvános jellegű s a badacsonytomaji, hévizi, kapolcsi, csesztregi, dobronaki és stridói kézi gyógyszertárakat; felülvizsgálta az alsólendvai és osáktornyai járások trachomás betegeit; megvizsgálta a balatonfüredi szeretetházat és állami polgári iskolát, a bellatinci és stridói iskolákat, a zalaszentgróti és sümegi gyermektelepeken elhelyezett gyermekeket; felülvizsgálta a hévizi és balaton- ! füredi fürdők közegészségi viszonyait s a Hévizén I tapasztalt egészségügyi hiányoknak és főként a ' vízvezeték hiányának megszüntetése érdekéből javaslatot terjesztett elő, minek alapján a megfelelő törvényszerű intézkedések megtétettek s igy annál inkább is azon reményt lehet táplálni, hogy jövőre a fürdőző közönség igényei az eddiginél nagyobb mérvben fognas kielégítést nyerni, ' mert a gyógydíjak felhasználásánál is a folyó ós | a megelőző évben követett gyakorlathoz képest , a fürdő emelése lesz kiválólag szeme lőtt tartva. A közegészségügyi szolgálat hatályossága s ellenőrzése és ezzel kapcsolatban a ragályos betegségek esetén követendő eljárás, az orvosszakértői és hatósági felügyelet s a hatósági ügyvitel érdekéből folytatólagos intézkedések tétettek. Állategészségügy. A haszonállatok egészségi viszonyai ezen időszak első felében még elég kedvezőek voltak, annak második felében azonban mindinkább rosszabbra fordultak. Ugyanis a hivatalból jelentendő fertőző állati betegségek folyton terjedtek, amennyiben a fertőzött községek száma március végén csak 25-öt tett ki s áprilisban már 33-ra, májusban 50-re, juniusban 65 re és juliusban 77-re szaporodott. Az emelkedést főként a lépfenének s a sertésvésznek csaknem folytonos terjedése idézte elő, a mit az ivarszervi hólyagos kiütésnek jelentékeny és a sertésorbáncuak kisebb mérvű csökkenése sem tudott ellensúlyozni. Más betegségek elterjedésében nem történt nagyobb változás. A lépfene fellépését és terjedését nagyon elősegítette a már junius végén, de még inkább a juliusban érezhetővé vált nagy takarmányhiány, melynek következtében a kétségtelenül fertőzötteknek felismert legelők használata nem volt elkerülhető. Ez a körülmény volt okozója annak, hogy az itteni viszonyok között egyébként csak szórványosan jelentkezni szokott ezen betegség több községben helyi járvánnyá fajult s ugyancsak az említett körülmény hatott gátlólag az ezen betegség elfojtására irányuló hatósági intézkedések pontos és szigorú végrehajtásánál is. Ehhez járult még, hogy a kisgazdák, dacára az ez irányú ismételt felvilágosítási kisérleteknek és a védőojtások költségeinek részbeni fedezésére kilátásba helyezett anyagi segélyezésnek, — állhatatoson idegenkednek a védőojtások igénybevételétől, jóllehet az adott viszonyok között egyedül ez alkalmas arra, hogy a további fertőzésnek és elhullásoknak útját állja. A hivatalból jelentendő ragadós betegségek közül előfordultak: lépfene 48, veszettség 2, ivarszervi hólyagos kiütés 37, riihkór 7, sertésorbánc 47, sertésvész 60 községben. Más betegségek közül elég jelentékeny veszteségeket okozott a szarvasmarhák között a sercegő üszök, a bárányok és malacok között egyes gazdaságokban a vérhas. Kisebb mérvű helyi i járványok alakjában előfordult még a szarvasmarhák fertőző vérfesték vizelése, a járványos elvetélés és végül a fertőző hüvelyhurut. Védőojtások lépfene, sercegő üszök, sertésorbánc és (kisérletképen egy gazdaságban) sertésvész ellen eszközöltettek összesen 111 gazdaságban és 22 községben. Ezen számndatokból kitűnik, hogy a kisgazdák — bár némi javulás e téren is már észlelhető — még mindig elenyésző csekély mértékben veszik igénybe a védőojtásokat. Sajnos, a védőojtások eszméje a kisgazdák körében még mindig oly kevés érdeklődésre talál, hogy azon aránylag osekély összeg is (400 K), a melyet a zalavármegyei gazdasági egyesület azon célból adományozott, hogy abból szegény sorsú kisgazdák állatai tulajdonosaik anyagi megterheltetés'i nélkül beojtassanak é« a védőojtások eszméje ez uton is terjesztessék, — kellő számú jelentkező hiányában eddig nem volt felhasználható, ugy hogy a jelentkezésre való felhívást legutóbb meg kellett ismételni. Az állatvásárok forgalma, néhány kivételt mellőzve, általában uagyon gyönge volt; azonban a takarmányhiány s ennek következménye, az állatárak jelentékeny esése folytán a legutóbbi időben (julius második felében) a külföldi vevők és főképen olasz állatkereskedők szokatlanul nagy számban keresték fel állatvásárjainkat és leginkább növendékmarhát igen nagy számban vásároltak. Közgazdaság. Azok a remények, amelyeket a gazdák, a gabona és takarmánynemüek tavaszi kedvező állása alapján, az idei terméshez fűztek, a kedvezőtleu időjárás következtében megsemmisültek. Az időjárás mostohasága miatt sem a gabona, sem a takarmánynemüek nem adtak oly termést, hogy a gazdák azzal megelégedhettek volna; sőt az utóbbiak termése, mely sok h*ly«n