Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 27-52. szám)

1908-08-16 / 33. szám

» » Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap« 1908 augusztus 16. biztosított a törvény. Ma azonban minden jel arra mutat, hogy a magyarságnak teljesen a maga erejére bizva, sőt a nemzetiségek áltpl hátráltatva kell kiküzdenie az önállóságot. Mi szükségünk van tehát a piócák barátságára? A nemzetiségek megmutatták, hogy ellenségei a magyarság hegemóniájának; a horvátok szeparatisztikus törekvése nyilvánvaló. A barátságukat tehát hiába keressük. Nincs 'más hátra, mint az erős kéz politikája. Uj nemzetiségi törvény, a horvátoknak pedig erős kioktatás arról, hogy mit irtak a fehér lapra. Testvérünk mindenki, aki a magyar állameszmének hive, a többi ellenség. Ezt vallja minden magyar és követelje erélyesen az egész nemzet, hogy a törvényhozás és a kormány szabjon határt a fészkelődésnek. A vármegyeházból. Zalavármegye közigazgatási bizottsága e hó 12-én tartotta meg augusztus havi ülését, gróf Batthyány Pál főispán elnöklete alatt. Az alispán jelentette a bizottságuak, hogy julius hó folyamán a vármegye terülelén működő csendőrség által a büntető bíróságok hatáskörébe tartozó bűntett és vétség miatt feljelentetett 220 egyén, akik közül a nyomozás során előzetes letartóztatásba helyeztetett 20. A kinyomozott bűncselekmények legnagyobb része az em beitesti épsége és vagyon ellen irányul. Fe'tünő jelenség, hogy 27 egyén gyújtogatás miatt lett feljelentve. Kihágások miatt a kir járásbíróságokhoz 15, a közigazgatási hatóságokhoz 699 egyén lett julius hó folyamán feljelentve. Az aratás rendben befejeztetett; sztrájkmozgalom egy esetben fordult elő a perlaki járásban, a gróf Festetics-féle turcsiscsei gazdaságban, ahol a járási főszolgabíró által a törvényszerű intézkedések megtétettek s a munka egy napi szünetelés után újból megkezdetett és befejeztetett. Orvosrendőri hullaszemle 6 esetben teljesíttetett; a halál oka 2 esetben szivszélhüdés, egy esetben agyvérzés, egy esetben égési seb, egy esetben földomlás volt. A tüzesetek száma 16 volt. A bejelentett összes kár 185.446 K 20 f; ebből biztosítás utján megtérül 83 841 K 20 f, maradt fedezetlen kár 101.605 K. A tüz keletkezésének oka 4 esetben gyújtogatás, 10 esetben gondatlanság volt, 2 esetben pedig kiderítetlen maradt. Amerikába szóló útlevél 10 egyén részére adatott ki. Köeegészségitgy. Az időjárás julius hó folyamán száraz meleg volt, váltakozva hűvösebb szeles napokkal és kevés csapadékkal. A felnőttek közegészségi állapota mult hó folyamán kedvező volt, amennyiben csekély számú megbetegedés mellett csak váltólázak s az emésztési szervek könnyű lefolyású hurutos bántalmai észleltettek. A gyermekek közegészségi állapota általáOan nem volt kielégítő, mert bár a fertőző bántalmak járvánnyá nem fajultak, mégis az előfordult vörheny esetek — Zalamindszent, Zilalövő és Zalapataka községekben — súlyos jellegűek voltak s a halálozási arány nagy volt. Előfordult még kanyaró és hökhurut szórványosan, továbbá gyomor és bélhurut. Fertőző bántalmak közül előfordult: roncsoló toroklob 16, hasihagymáz 9, kanyaró 50, vörheny 58, hökhurut 45, gyermekágyi láz 1 esetben. Rendőri boncolás teljesíttetett 1, súlyos sértés bejelentetett 21. Öngyilkosságot 2 egyén követett el és pedig : Kolmann Istvánné 75 éves muraszerdahelyi lakos a Murába ugrott s belefúlt, továbbá Nagy József 49 éves zalaegerszegi lakos téglás felakasztotta magát. Véletlen szerencsétlenség folytán kilenoen haltak meg : Farkas Kenyeres József 34 éves zalaegerszegi kőmives a zalaegerszegi törvényszéki ffogház párkányának lezuhanása folytán bordatörést ós bélrepedést szenvedett; — Marinka Margit 2 hónapos csecsemő a lovak által elragadott szekérről Ráczkanizsán leesett s agyrázkódás következtében meghalt; — Türk Margit bányavári két éves gyermek meggyulladt ruhái által okozott égési sebeiben pusztult el; — Szakács Balázs 35 éves draskoveczi lakos és Lipics István 38 éves csukoveczi lakos a Drávába fúltak ; — Fiiszár János 39 éves alsószenterzsébet i lakost tűzvész alkalmával bedőlt fal nyomta agyon ; — Egyed Ferenc mileji lakos egy éves leányára a borona ráesett s agyonütötte; Mészöli Ferenc 45 éves káptabntótii lakos a homokgödörbe fulladt; — Jankó Géza 36 évesraposkai lakost robbantás közben a kő ütötte agyou. Szerencsétlen szülés egy eseiben fordult elő. Anya és gyermek életben maradtak. Élmekórnak 4 esete képezte hivatalos beavatkozás tárgyát; ezek közül egy a lipótmezei tébo'iydába, egy a zalaegerszegi közkórházba szállíttatott, kettő pedig házi ápolás és felügyelet alatt áll. Hét évnél fiatalabb gyermekek gyógykezelése 45 esetben mulasztatott el. Péneügy. A kir. pénzügyigazgató jelentette, hogy julius hó folyamán egyenes adóban befolyt 197.030 K 03 f, 1907 év hasonló időszakában pedig 251.655 K 88 f, vagyis az idei befizetés a tavalyikoz képest 54.605 K 85 fillérrel kisebb. Ez óv első hét hónapjában 1,374.175 K 66 f, mult évben 1,673.225 K 85 f, vagyis 399 050 K 19 fillérrel több folyt be, mint az idén. A hátralék a mult éri hátralék és folyó évi kivetés 71°/o

_ának felel meg. Hadmentességi dijat juliusban 2276 K 25 fillért fizettek be. Julius végéig a bevétel, a tavalyihoz képest 11.019 K 75 fillérrel esett. Bélyeg és jogilletékben 88.576 K 58 f volt a bevétel, amely a mult év julius havi bevételhez képest 1091 K 69 fillér emelkedést mutat, de a mult hó végéig a bevétel 72.016 K 21 fillérrel csökkent. Illeték egyenérték 805 K 82 f folyt be. A juliusi bevétel 602 K 25 fillérrel, az év első hét hónapjában pedig 4884 K 44 fillérrel kisebb. jgfogyasztási és italadóban mult hóban 225.504 K*

3^ f, 1908 juliusban 299.811 K 70 f volt a bevétel. 1908 julius végéig 1,288.013 K 45 f, 1907 julius végéig 1,587.983 K 04 fillért vettek be. A bevétel juliusban 74.306 K 87 fillérrel, julius végéig 99.929 K 50 fillérrel esett, Italmérési illetéket mult hóban 10.913 K 58 fillért vettek be. E cimnél a bevétel juliusban 326 K 25 f, julius végéig 1198 K 70 f emelkedést mutat. Dohányjövedékben julius hó folyamán 261.095 K 15 f volt a bevétel, amely a mult évihez képest 9898 K 20 fillérrel nagyobb. Julius végéig a bevétel 59.219 K 04 fillérrel emelkedett. Sójövedékben julius hóban 9553 K 79 fillért, 1908 julius végéig 55.167 K 54 fillért vettek be. A bevétel julius végéig 8298 K 07 fillérrel csökkent. Leirtak a mult hóban : 12001 K 63 f egyenesadót, 203 K hadmentességi díjat. Fizetési halasztást ] 8, ideiglenes házadó mentességet 12 esetben eugedélyeztek. Közgazdaság. A julius első felében leesett csapadék mennyiségére nézve nem volt olymértékű, hogy az eddigi szárazság okozta károkban lényegesobb változást idézett volna elő. Igaz ugyan, hogy a kapásnövények fejlődésére időszakilag kedvező befolyással volt, azoubau az utóbbi hetek szárazsága következtében a terméskilátások szintén roszabbodtak. E hó folyamán a gazdaságok részben az aratással, de legnagyobbrészt a hordási ós cséplési munkálatokkal voltak elfoglalva. A cséplési eredmények az őszieknél tűrhetők, helyenkint, amennyiben meglehetős jó minőséget szolgáltattak, kielégítők. A tavasziak termése már sokkal roszabb eredménnyel szolgált, amennyiben ezeknél ugy a minőség, mint a mennyiség sem felel meg a várakozásnak. A kapásnövények termése a száraz időjárás következtében, habár az egész megyében ninos veszélyeztetve, mégis tekintettel az egyes járások teljesen meghiusult kapásnövény termésére, az átlag gyengének mondható. A takarmánynemüek termése általánosságban nem kielégítő. A megye egyes részeiben némi lóhert, lucernát és sarjút is lehet takarítani, azonban ezen helyeken is oly csekély mennyiségben, hogy a takarmányhiány tekintetében számottevő tényező nem lehet. Főkép a nyári zöld takarmányok azok, melyek termése teljesen meghiúsultnak jelezhető. A szép terméshozamot igérő szőlők fejlődése e hó elejéig kifogástaluu volt, azonban az abnormisan nagy szárazságot már a szőlő is érzi. Ha az eső még hosszabb ideig kimarad, a szőiő terméshozama, annak nem kellő fejlődése következtében, a várakozáson alul fog maradni. Az állatállomány takarmányozása a rosz takarmányterinósi viszonyok miatt már e hóban is gondot okozott a gazdáknak. A nyári zöldtakarmány termés teljes hiánya miatt nem egy gazdaságban kényszerültek a télire szolgáló szálastakarmányok feltakarmányozását megkezdeni. Az állategészségügyi viszonyokban a mult hóhoz képest lényegesebb változás nem állott be. A gabonaárak, dacára a rosz takarmánytermésrek, mely mintegy magában involftlja az erőtakarmányok és igy a gabonafélék árának emelkedését is, e hóban nem emelkedtek, sőt lényegesen estek. Az állatvásárok e hóban igen látogatottak voltak. Történtek is nagy számban eladások, de még sem olyan mérvben, mint amilyen a kinálat volt. A mintegy 50°/

0-al visszaesett árak mellett a gazdák nem voltak hajlandók állalaiktól megválni. Mint fontos közgazdasági momentumot meg kell említeni, hogy a gazdák a takarmányhiány következtében állataik nagy részét piacra viszik, melyet ha ma vonakodnak is alacsonyabb árakon értékesíteni, utóbb kényszerülve lesznek talán olcsóbb áron áruba bocsátani. A takarmányhiány, melynek kihatása az állatállomány csökkentésével nem egy évre terjed ki s azt mondhatni, kétségtelenül maga után vonja a dopekorációt, oly súlyos csapással fenyegeti az utolsó évtizedben szép fejlődésnek indult állattenyésztésünket, hogy annak meggátlására, vagy csak aránylagos csökkentésére is minden eszközt fel kell használnunk. Állategészségügy. A haszonállatok egészségi állapota a mult hóhan kedvezőtlen volt, amennyiben a hivatalból jelentendő betegségek — a hólyagos kiütést és a sertésorbánc >t kivéve — terjedtek ugy, hogy a fertőzött községek száma 65-ről 77-re emelkedett, Különösen a lépfene okozott egyes községekben számottevő veszteségeket; nagyobb mértékben lépett fel nevezetesen a pf-c-tai járás Misefa és Rád, továbbá a perlaki járás Kotor és Alsódomboru községeiben. Nagyon megnehezíti a védekezést a takarmányhiány, amelynél fogva a fertőzött legelők használata alig kerülhető el, másrészről az a körülmény, hogy az állattulujdonosok — dacára az ismételt felvilágosításnak s a kilátásba helyezett anyagi segélynek — idegenkednek a védőojtások igénybe vét elélő!, ami pedig az adott viszonyok között egyedül alkalmas arra, hogy a további fertőzéseknek és elhullásoknak útját állja. Julius hó eiején lépfenével fertőzve volt 6 község, a hó folyamán megállapíttatott, 20 községbon, megszűnt 9-ben, fertőzve mar nlt 17 község. Veszettséggel fertőzve volt egy község, megállapíttatott 1 ben, megszűnt l-ben, fertőzve maradt 1 község. — Hólyagos kiütéssel fertőzve volt 4 község, megállapí'tatott 2 ben, megszűnt 4-ben, fertőzve maradt, 2. —- Rühkőrr-ií fertőzve volt 3 község, megáll;:píttatott l-ben. — Sjrtésorbánecal fortőzvö volt 15 község, megállapíttatott 8-ban, megszűnt 11-ben, fertőzve maradt 12 község. — Sertésvésszel fertőzve volt. l36 község, megállapíttatott l3-b*n, megszűnt 8-ban, fertőzve maradt 41 község. Egyéb betegségek előfordulása nem észleltetett. Védőojtások lépfene, ssroegő üszök és sertésorbánc ellen 11 gazdaságban, lovábbá 3 községben kisgazdák állatain s 1 községben a körségi tenyészállatokon eszközöltettek. Az állatvásárokon általában nem volt tulnsgy felhajtás, azonban az állatárak jelentékeny esése folytán, különösen a hó második fölében, a külföldi vevők s jelesül olasz állatkereskedők szokatlanul nagy számban keresték fel az állatvásárokat s főként növendék marhát jelentékeny számban vásároltak.